Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-04 / 2. szám
Szatmár, 1911. január 4. SZATMAR-NÉMETT 3-ik oldal. — A szinügyi bizottság ülése. Szatmár város szinügyi bizottsága kedden délután 3 órakor ülést tartott, hogy tárgyalás alá vegye a színház bérletére beérkezett pályázatokat. A bizottság tagjai közül jelen voltak: Kőrösmezey Antal elnök, Dr Vfjay Károly, kir. tanácsos polgármester, Dr Vajay Imre, Dr. Ke- resztszeghy Lajos, Dr. Tanódy Márton, Dr. Kölcsey Ferenc, Dr. Nagy Barna, Mátray Lajos, Dr Fechter János, Dr Papolczy Gyula, Dr. Weisz Sándor, Ferencz Ágoston, Barta Kálmán. Tankóczi Gyula, Dr. Papp Zoltán, Jeney György, Uray Géza. Nagykárolyból ezen kívül ott voltak: Debreczeni István polgármester, Nemestóti Szabó Antal, Nohn Gyula, Péchy László. A bizottság tanácákozása másfél óráig tartott, aztán titkos szavazás következett. Ennek eredménye gyanánt az elnök kihirdette, hogy a bizottság 1 szótöbbséggel Bállá Kálmán, jelenleg pozsonyi színigazgató mellett foglelt állást, tehát őt fogja a közgyűlésnek ajánlani. A pályázók közt igy oszlottak meg a szavazatok: Heves Béla és Bállá Kálmán egyformán 9—9 szavazatot kaptak, 2 szavazat Kövessi Albertre esett. Az elnök Kőrösmey Antal aztán a maga szavazatával Bállá javára döntötte el a pályázatot. — Terjed a vörheny. Mátészalkán, Opályiban és Kocsordon járványszerüleg fellépett a vörheny. A ható ági intézkedések megtétettek és igy reméljük, hogy sikerül a betegség elterjedését meggátolni. — Füredi Sándor zeneiskolájába a »Szatmári Zenedébe* a beiratások a második iskolai félévre már megkezdődtek. Lehet beiratkozni hegedű, zongora< gordonka, magánének és cimbalom tanszakokra. A beiratások naponta d. e. 11—12 ig és d. u. 3—5-ig az intézet Verbfíczy-utca 6. szám alatt levő helyiségében eszközöltetnek. Minthogy az intézet csak korlátolt számban vesz fel újabb növendékeket, kéretnek azon szülők, kik gyermekeiket beíratni szándékoznak, hogy minél előbb jelentkezzenek, nehogy gyermekeik kimaradjanak. Tekintettel az intézet kiváló sikerű működésére már eddig is tömeges a jelentkezés felvételre. A »Szatmári Zenede* előkészít az orsz. magy. kir. Zeneakadémiára, hol tanári, vagy művészi oklevelet nyerhetnek. — Dlsznóiopás Dávid Sándor vitkai birtokos nagyon szem előtt tartotta azt az avas agrár mondást, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, a jószágot azonban nem tartotta szem előtt. Ezt bizonyítja legalább, hogy a múlt éjjel agy pár kedves ismeret len tettes, — akik szívesebben őrzik meg az inkog- nitójukat, mint akár egy fejedelem — elloptak egy 150 kilós, tulhizott sertést a Dávid Sándor portájáról. A jó kosztra vágyó tolvajok, ha elcsípik bizonyára azzal fognak védekezni, hogy a jószág már úgyis tulhizott — nem volt többet szükség a gazda hajtermelő tekintetére. — Tiltott export. Több vezendi és nagykárolyi ur Gyirássim János és Kálmán István budapesti .,ügynök“ vezérlete alatt szállítási vállalatot gründol- tak. Katonaköteles legényeket szállítottak Amerikába busás fizettségért. Ez azonban — a fene tudja miért ? — tiltva van. Olyannyira tiltva van, hogy a jeles társaságot — a szatmári bíróság — egytől egyig elitélte. És pedig Gyirássimot 210 koronára, a cégtársakat pedig — igen enyhén — 10—10 koronára ítélte a bíróság. Kálmán ur a fő és jellembünös egyelőre ismeretlen helyen szivja a levegőt. A törvényszék azonban elrendelte, hogy körözzék a jeles exoportőrt. — Köszönetnyilvánítás. Az izr. felruházó «frye- sület céljaira az őrt. izr. hitközség 25 koronát; egy magát megnevezni nem akaró ur pedig 10 koronát adományozott. — E* kegyes" támogatásért, — ez’uton is, — hálás köszönetét nyilvánítja az^elnökség nevében : Beer Simonné. — Hol a boldogság mostanában ? Erre a kérdésre a válasz : Nagybányán. Abban a szép és valóban rendezett tanácsú városban 1911-ben nem lesz pótadó, mivel az évi költségvetési előirányzata 76 korona felesleggel zárul. — Betörök Jártak a múlt éjjel Sámuel Dávid Perényi-utcai szatócs üzletében. A betörők jól széjjel néztek a Dávid áruházában és szomorúan konstatálták, hogy erre a vállalatra ráfizetnek miután nem akadt semmi, amit érdemes lett volna'elemelni. — As zökött katona Ezultal nem Szighget Szökött katonájáról lesz szó három felvonásban, hanem Tyentyis György 5. gy. ezredbeli katonáról egy rövidke hirben. Gyuri/ itt szolgált Szatmáron, mint káplár Ián a tizedik századnál.'smivel csak ázt akarjuk bizonyítani, hogy a Gyuri dolgát jölj felvitte a kapitánya: sarzsi lett. Ez a furcsa hangzású névvel megáldott fiú egy szép napon azonban megkótyagosodott s a rábízott császári és királyi hivatalos pénz k felszippan táía után, anélkül, hogy kiiuaradási engedélyt kért volna elhagyta a kaszárnyát, Gyuri megszökött. Persze azonnal keresni kezdték korporál Tyenlyist. Rövidesen sikerült is a 3-ik honvéd ezred járőrjének Zilahon elfogni a c«as/ar hűtlen katonáját. — Munkássors. Nagy szerencsétlenség történt Tankén a Szentiványi és Nagy gőzmalmában. Egy kerék hajtószíja elkapta az ott forgolódó Podor Gyula 15 esztendős molnárinast és rettenetesen összezúzta. Haldoklóit, amikor kimentett k a kerekek közül. Egy pillanatra visszanyerte az eszméletét a szegény fiú» elmondta, hogy mi okozta a szerencsétlenséget és utána nyomban megbalt. — Mulatozás közben. Papp Andris madarász1 cipész mulatni vágyott. Ennek folytán bement a Kossuth Lajos-utca egyik korcsmájába, ahol egy csavargókból álló kompániát talált. A madarászi mester egy-kettőie összebarátkozott egy csomó jómadárral, névszerinti Zelenka Mihálylyal, Makucza Károly és Szeresek Andrással, akik látva, hogy Andris bácsinál pénz van, felajánlották, hogy elkísérik ahova menni akar. Papp elfogadta a szives ajánlatot és elindultak. Mikor a Szamos partjára értek, a társaság leteperte a szegény megrémült iparost és elszedték tőle a pénzét mintegy ötven koronát. A csendőrség már elfogta a jómadarakat. — Szerencsétlenség a sínek mentén. Oláh Verőn 13 esztendős nagykárolyi kislányt a napokban elgázolta egy vasúti kocsi. A szegény kislány forgácsot szedett a sínek mentén és nem vette észre, hogy tolatnak. Az áruval megrakott teher kocsi keresztülment a szerencsétlen kislány testén és a szegény kis Oláh Verőn pár órai kinos szenvedés után méghalt a nagy- károlyi közkórházban. — A játék vége. Kálnoki Gyula és Lakatos Bertalan cipész inasok munka után szórakozásból verekedni kezdtek. Egy darabig rnindaketten humorosan fogták fel az ügyet, annál nagyobb volt a Kálnoki ijedelme, midőn észrevette, hogy a kezében levő hegyes árral úgy mellbe szúrta a pajtását, hogy azt a kórházba kellett szállítani. Kálnokit feljelentették a csend- őrségnél. — Már többször megírtok és külömben is köztudomású, hogy újévtől kezdődőleg általános népszámlálás lesz, melyet az egész müveit világon minden tizedik évben tartanak. Ebből a célból a tanács a várost és külső területét több számláló kerületre osztotta be s ugyanannyi népszámlálási biztost küldött ki, akiknek munkáját mindenki tartozik támogatni és elősegíteni. A számlálólapok már megérkeztek. Ezeket a lapokat a biztosok minden háznak kiosztják azzal, hogy az illető lakosok tartoznak azokat pontosan kitölteni. A nép- számlálás célja, hogy azt az állapotot tüntesse föl, ami 1910, december 31-én éjszaka 12 órakor volt. Aki tehát ebben az időpontban Szatmáron tartózkodott és életben volt, azt itt számlálják össze. Minden egyénről külön lapot kell kiállítani s aztán minden házról egy házi gyüjtőivet, melyei tartozik a háztulajdonos, vagy annak helyettese megcsinálni, csak ha ő nem tudja, akkor háramlik a bistosra ez a kötelesség. A számláló-lap kérdései ezek : Az egyénnek 1. vezeték- és keresztneve. 2. Születésének éve, hónapja és napja. 3. Neme és családi állapota. 4. Gyermekeinek száma (összesen született, ebből elhalt). 5, Foglalkozása, 6. Ha alkalmazott, az alkalmazó neve, foglal- | kozása, székhelye, mennyi idő óta van ennél a munka- I adónál alkalmazva, vagy mennyi idő óta van hely nélkül. 7. Mellékfoglalkozása 8. Ha semmi foglalkozása nincs, ki az eltartója, mi annak a foglalkozása 9. Van e háza, földje, bérlete. 10 Műveltsége (milyen iskolákat járt). 11. Vallása 12, Anyanyelve. 13. Milyen más nyelveket beszél. 14. Állampolgársága. 15. Születésének helye. 16. Lakóhelye. 17. Mióta lakik lakóhelyén, vagy mióta tartóskodik az össseirás helyén, 18. Volt e már külföldi országban. 19. Volt-e katona 20. Érzéki’, vagy értelmi fogyatkozása. 21. Fel van-e véve az 1911. évi oiszágos képviselőválasztók jegyzékébe. 22. Ha más községben választó, név szerint melyik községben és vármegyében, 23. Mi címen lakik a lakásban. 24. A lakás, mdyben lakik, mily részekből áll. 25. Ha a lakás csak egy szobából, konyhából, kamrából áll, csupán emberi lakásul szolgál-e vagy házi állat is tartózkodik benne, 26, Ha az összeírás helyén csak vendég, hol van állandó lakása, mi címen lakik abban és mily részekből áll az. 27. Az 1910 évre kivetett állami egyenes adója (ált. pótadó nélkül) és pedig földadó, házosztály-, házbéradó, I., III., IV., oszt. kereseti adó, bányaadó, tőkekamat- és járedékadő ? Ezeket a kérdéseket azért közöljük, hogy kinek- kinek módjában legyen előre elkészülni, hogy azokra a választ pontosan megadhassa. Mert a népszámlálás nagy munka ám, azt akadályozni nem szabad senkinek különben súlyos büntetés alá esik. A népszámlálás semmi újabb megterheitetésnek alapul nem szolgálhat s az adót csupán azért kérdezik, hogy az uj választási törvénynél irányadóul szolgálhasson a szavazójogra nézve. Maga az eljárás január 10-ig tart. Ekkora az egész uagy munkának készen kell lennie. Természetesen roppant megkönnyitjük a biztosok eljárását, ha a lapokat magunk töltjük ki s ezzel tartozunk is, ha kellő értelmiségünk van. — Családi perpatvar. Szörnyen megjárta a napokban Markos János kántorjánosi lakos. Amint ott ült csöndesen, pipázgatva a házában, elibe toppan a felesége, az apósa, meg a sógora és a szemébe vágják Markosnak, hogy egyáltalán nem méltó a szeretetükre Már tudni illik, az id. Balog János, ifj. Balog János meg a saját felesége szerzetére. Markos János tudomásul vette ezt az őizinte nyilatkozatot és tovább pipázott. Erre neki estek a szegény Jánosnak és az asztalon levő késekkel össze-vissza szurkálták a *ze- rencsétlen embert. — Repülő gép kiállítás Szatmáron Id. Szél Imre és tarsai által rendezett repülő-gép kiállítás megtekinthető e hó 8-ig mindennap d. e. 9-től este 8-ig. Be- lépti-dij : felnőtteknek 1 korona, tanulóknak 60 fillér. — Elvesztette a pénzét. Nem a kártyán, sem pedig a lóversenyen. A baj éppen az, hogy az illető maga sem tudja hol. Radványi Józsefnó györteleki lakos Szatmárra akarván utazni bevásárlás végett nagyobb pénzösszeget vett magához. Amint a györteleki vasút állomáson (Jékey-tanya) jegyet akart váltani, az a kellemetlen meglepetés érte, hogy 1000 koronája elveszett. A nyomozás megindult. — Kétszeresen büntetett apa. Még a nyáron történt, hogy Sajtos Miklós nagyccsedi lakos 3 éves gyermeke belezuhant egy, a ház mellett ásott s vízzel telt gödörbe és belefult. A helybeli lörvényszék vádtanácsa az apát, gondatlanságból okozott emberölés miatt helyezte vád alá. A napokban megtartott tárgyaláson Sajtos Miklóst 14 napi fegyházra Ítélte a törvényszék, de a büntetést a novella alapján felfüggesztette. — Hodászi csendélet, Papp András hodászi béresnek szóváltása támadt Spielberg Lajos hodászi lakossal. A civakodás vége az lett, hogy Papp felkapott egy vaslapátot s azzal érvelt az igaza mellett Az eredményes érvelést 10 napon túl gyógyuló sebnek minősiti az orvosi látlelet., — Szigorlatokra és az összes jogivizsgákra a kolozsvári egyetemen leggyorsabban, biztos sikerrel a dr. Köpösdy Dezső által vezetett „Jogi Szemináriumban“ készülhet elő. Otthontanulókat is előkészít. Hat év alatt százakat segített diplomához. Prospektust ingyen küld. Ne tévessze össze reklámszanatóriumok- kai. Cim: Kolozsvár, Deák-Ferenc-u. 19. Szerkesztésért felelős a kiadó 1835/1910. vhtó szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c. 102 § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a ssatmárnémeti kir. törvényszéknek 1906 évi 1301 váltó számú végzése következtében Dr. Borgida Lajos ügyvéd által képviselt Róthbárt József javára 200 K f. s jár. erejéig 1907 évi február 6-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 818 koronára becsült következő ingóságok, u. m. bútorzat és egyéb nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmári kir. járásbíróság 1909 évi V. 1312/13 számú végzése folytán 200 K f. tőkekövetelés, ennek 1906 évi május hó 1 napjától járó 6o/° kamatai, és eddig összenes 97 K 22 fillérben már megállapított költségek erejéig, Szatmár külterület Hostancz 42. sz. a házban leendő megtartására 1911 évi január hó 2ti-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108 §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltet k. Kelt Szatmáron 1911 évi január hó 3 nápján. Wohl Henrik kir. bír. végrehajtó KLEIN és TÁRSA Hám János-utoai gye i|us25Övet- ZZZZZH aruliáica Si5ATM..\R» ........... Nő i costümökre igen alkalmas szövetek nagy választékban. Vajay-utca 30. száuiu sarok telek eladó.
