Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-05 / 54. szám
2-ik oldaí. SZATMÁR-NÉMR T I, Szatmár, julius 5. kilünő alkalom, hogy hangosságtól visszhangozzék az a vadregényes hegykoszoru, melyet Kárpátoknak neveznek a földrajzi tankönyvek, Ha legalább félannyira szeretnék itt a munkás hétköznapokat, mint az ünnepet, még mindig rászolgálna ez a darab föld a tejjel-mézzel tolyó Kánaán elnevezésre. Csakhogy rég elfogyott már a tej is a méz is, a bor is ebben a szegény országban. Csupán egy nem fogyatkozott itten: a büszke kanaánlakók ünneplő kedve. Mines szomorúbb történelmi nevezetesség, mint a szatmári béke. A muhii veresség, a mohácsi vész, mind másodrendű csapás ehhez képest, hiszen kihevertük őket. Sem a tatár, sem a török nem nvaggatja, nem sarcolja többé mi magyar hazánkat. A szatmári szerződéskötés gyászos eredménye azonban most is kisért, kétszáz év után. A csorba, amely nemzeti önállóságunkon, gazdasági jólétünkön esett, ugyanolyan erős ma is, mint annak idején, amikor elkeseredett szivü kuruc harcosok dalolták : »De az istentelen némöt annyi kárt tött már, hozzá képpesi, hogy mit sem tött török, sem tatár.« De még a cécót kedvelő Hunniában sem jutott eddig eszébe senkinek, hogy a muhii vagy a mohácsi siralom emlékére ünntpet üljön. A szatmári fegyverletételt azonban ünneppé avatjak kétszáz év múltán az ünnepelni akaró utódok. Nagyon homályos lehet már ama fegyverlerakás szégyenérzete, bogy senki föl nem fogja az emlékünnep visszás voltát. Hogy ne érezze senKi, hogy a zászlómeghajtás restelleni való, szomorú dolog, amit nem fölidézni, hanem elhallgatni szokott az igazi hazafiasság. Emlékezzünk csak Világosra, Világos a második Majtény, Majtény az első Világos. A kettő egy és ugyanaz, azért kinek jutna eszébe, hogy a világosi gyásszal kérkedjék. Akármennyire elfáradt már akkor u magyar, akármilyen pillanatnyi jobb állapot állott be a háborúk rosz- sza után, azért mégis árulást, álnok és gyalázatos árulást kiáltottak és kiáltanak ma is a magyarok. Pedig Világosnál sokkal tisztább, önzetlenebb és ideálisabb fegyverletétel történi, mint a maj- tényi páston. Az pedig megállapított történelmi tény, hogy a szatmári béke nem más, mint néhány ember szerződés csinálása, melyért busás szerkesztési es szenzáli dijakat kaptak. Ezeknek az utódjai méltán ünnepelhetnék a szatmári békét. Mas azonban ne szónokoljon, ne puffogtasson hazafias szólamokat, ne tósztozzon, egy öklötszoritó, torkoífojtogató szégyennap emlékére. * 20 21 22 * 24 25 Á hülyeségek lerakodóhelyén, a Heti Szemle Tollheggyel cimü rovatában, egy cikkecske Látott ma napvilágot. ,,Különvélemény“ a cime s a Szatmár-Németi- nek van adresszálva. Megpróbáltuk kihámozni, miket mond ez a kis újabb totz- szülöti, de hiába forgattuk jobbra-balra s értelmeztük mondatonkint és mondatok elhagyásával : nem tudtuk megérteni. Ellenben a cikken a sok faggatás nyomán kitört a paralizis progressziva. Megállapítottuk, hogy örökölt bajról van szó, a szülő is többszörösen terhelt egyén. Kemény kar- tonlapzubbonvba préselve a Pasteur intézetbe küldőt:ük, ahol most megfigyelik. VAROS. a karénekig, a karénektől a dithirambusig. Os. tóba férj az, aki a dithirambusszal kezdi. 20. A férfi csupán akkor büszkelkedh-tik azzal, hogy ösmeri és boldogítja feleségét, ha ezt gyakran látja a maga térdéo. 21. Á házasságnak sza' irdatlanul küzködnie kell egy mindent elnyelő szörnyeteggel: a megszokással. 22. Ha egy férfi nem bir különbséget tenni két egymást követő éjnek a gyönyörei között: akkor nagyon korán nősült. 23 Könnyebb a szerelőnek, mint a férjnek, hiszen jóval nehezebb minden nap szellemesnek lenni, mint hébe-korba egy-egy csinos dolgot mondani. 24. Sohase aludjon el a férj elsőnek és ne ébredjen utolsónak. 25. Az a férfi, aki belép a felesége öltöző szobájába, vagy filozófus, vagy buta Legalább nyáron — A kereskerelmi rabszolgák kérése — Mindenki tudja, hogy a kereskedelmi alkalmazottak szociális helyzete jóval alantabb áll az ipari munkások helyzeténél. Az ipar emberei mát sok olyan jogot kivívtak maguknak bátor és konok kitartással, lelkes szolidaritással, amikre a kereskedelem jobbágyai még évek múltén is csak gyáva vágyakozással fognak gondolni. Itt van példának okáért a nyolcórai munkaidő, a munkáltatásnak ez az ideális időegysége. A munkások egy része már csaknem elérte, egy hányada pedig erőteljes léptekkel közeledik feléje. A boltos-cselédek azonban ma is ott tar- tanak, ahol évtizedekkel ezelőtt Van üzlet, különösen a füszeresbolt j-tr elöl e téren, amely 12—16 órán ál dolgoztatja az alkalmazottjait. Egy jó házból való barom félannyit se fárad, lohol és senyved, mint ezek a rabszolgasorban levő szegény, szegély emberi állatok. A kereskedelem páriái, akik tiszlességesen sem élni sem meghalni nem érnek rá, maguk is tudják, hogy az ő keserves helyzetüknek szervezetlenség az oka és az az álönérzet, amely a szervezés ellen hamis és hazug érvekkel dolgozik. Hogy így meg úgy, a kereskedő mégis csak va- sa!fgalléros elem s nem küzdhet olyan eszkö zökkel, mint a kérges tenyerű munkásság. A kéremalássanozók hada nem is próbálkozik keményebb fegyverekhez nyúlni. Ehhez már puha a keze s gyenge a gerince. Egyetlen eszköze van, ba valamit elérni akar, a kérés. Vagy a közönséghez rimánkodik, mint Pesten tették nemrégiben ezek a fehér rabszolgák : könyörgő felhívást bocsátották ki a vásárlókhoz, kérvén őket, ne menjenek este nyolc mán a boltba. Vagy magát a tulajdonost igyekeznek meghatni. Ez utóbbit cselekedtek meg a szatmári kereskedő ifjak is. Nem követelnek dörgőn és keményen, hanem kérnek. Szépen és szeiiden. Kérik gazdáikat,'csukják be a boltot vasárnap egész nap, hadd pihenje ki magát szegény segéd és inas legalább egyszer egy héten alaposan. A kérés annál meghatóbb, mivel az ifjak csak nyárára kérik ezt a nyugalmat, amikor úgysincs szezon, s amikor ug>is löbbet kell pihennie a dolgozó embernek, mint (élen. Egy két kereskedő már hozzájárult a keres kedő segedek jogos kívánságához, a többi még spekulá1, várja az általános hangulatot. Rövidesen azonban szint kell vallania va lamennyi non k dó kereskedőnek. A tanács a vízvezetéki jjkutak fúrására ajánlatot kért az ország legkiválóbb kútfúrási vállalataitól s a benyújtás határidejét juüus 12 ikére tűzte ki. Zarka Elemér műszaki- tanácsost, és Kovács István vízvezetéki igazgatót az ajánlatok elbírálására lehívta. A szemét kihordásáról alkotott szabályrendelet tervezetét a. tanács a jogügyi szakbizottsághoz terjesztette. A legutóbbi szakbizottsági ülés a szemétkihordás általános kötelezettsége alul némi kivételeket állapított meg. A szervezőbizottság tegnap délután a polgármester elnöklete alatt letárgyalta a tisztviselőig vámhivatali személyzet, a napidijasok, a rendőrök és szolgák illetményeinek rendezésére vonal kozó javaslatokat, valamint a városi számvevőség és városi adóhivatal szervezetét. A bizottság a tisztviselők illetményeinek rendezésére módosította a közgyűlés határozatát, a számvevőség és adóhivatal szervezetére nezve pedig javasolta a tisztviselői létszám felemelését, mivel a közigazgatás a két fontos ágánál a 30 év előtti létszámmal és a hiányzó munkaerőt nem pótló felelőtlen dijnokokkal adminisztrálni nem lehet. A javaslat szerint az árvaszéki ülnöknek a iauácsba való bevonása mellett az egyik tanácsos a háztartási és pénzügyi osztályok élére lesz állítva s mindegyik osztály személyzete egy-egy VIII. fizetési osztályú szaktisztviselőből, egy-egy IX. fizetési osztályú számvizsgálóból, kel-két X. fi/.etési osztályú számellenőrből, egy, illetőleg két XI, fizetési osztályú számtisztből egy egy Írnokból és több számgyakornokból fog állani. Ez az uj szervezés a jelenlegi szervezetnél pénzügyileleg is előnyösebb, mivel a főszámvevő nyugalomba vonulása esetén az ő helyébe egyik tanácsos lép s a megtakarított VII. fizetési osztályú, illetmény' és beszüntetett napidijak az uj állások fizetését bőven fedezik. A napidijasok, rendőrök, szolgák és vámhivatali személyzet illetményeinek rendezése csak az augusztusi közgyűlés elé kerül. H w fa «■ VT A szatmári béke emlékünnepét vasárnap ülte meg Szatmár közönsége. Ez alkalommal leplezték le a békekötés emléktábláját, melyet P zpp Aurél tanar tervezett. A relief a művész tanár kiváló stilus érzékét dicséri. A szövegen hónapokig dolgozott a Kölcsey körnek egy szü- kebb keblű irodalmi albizottsága, sikerült is végre többszöri módosítás után ebben a felírásban megállapodnia: Ezen a telkeu állott A reformátusoktól templomul használt Várbeli Élésbáz, melyben II. Rákóczi Ferenc Fejedelem elcsüggedt kuruezai 1711. évi április hó 27—28. napjain a szatmári béke pontjait letárgyaltak és elfogadták. A históriai nevezetességű telek fölkutatása Fe- rencv Janos érdeme, ki sok időt és fáradságot szentelt ennek az ügynek s aki ma a szatmári béke egyik legalaposabb ismerője. Az ünnepélyen emlékbeszédek, diszszónoklatok és többrendbeli tósztok történetek; beszéltek kurucobról, szabad - Ságról, honszerelemről, Rákkcziról, anélkül azonban, hogy valami uj momentummal gazdagították volm a kuruc-kor emlékét. — Kuitura Tartolczon. Örvendetes haladás hirét olvassuk ava.d ludósbónk egyik híradásának a sorai között. A sorok között lehet csak megállapítani a haladást, mert egyébként szokott avasi história. Gábor Györgye és Hricz Gábor beszédba elegyedett egymással. A beszéd odáig fejlődött, hogy Györgye egy dühös gesztusa ket- térepesztelte az eszmetárs állkapcáját és három fogát megugrasztott a helyéről. Hricz nem vette tréfára a dolgot és — itt következik a kulturlé^ Eternit-pala fedési vállalat. Parkétta Dimkel-féle Kassáról, kizárólagos képviselet. --------Építési anyag nagykereskedés. === Gá l és Klein műkőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt.-------------- . . - ------ Gyártelep: Telekyutca 43. szám ...........■■ ■■■-----------------------------— - .1» T«|efon 242 szám. I Hail pihenjünk !