Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-31 / 44. szám

1911. május Bl.

SZATMÁR-NÉMETI

3-ikoldal.

féltékenység teljesen alaptalan, mert az ipar- társulat nem károsodhatik az ipartestület megalakításával, sőt ellenkezőleg eleven vérlüktetést kap s igy ezek a kifogások netn akadályozhatják az ipartestület komoly ügyének megvalósítását Ezek az ipartársulatok, a régi céhek /iharad- ványai, legtöbb helyen megvannak, vegetálnak A mai iparpolitikának is egyik főtörekvése hogy ezeknek az ipartársulatoknak elevenebb vérkeringést adjon. Régi panasza az iparosoknak, hogy az anyagnak kicsinyben való beszerzés* nagyon megnehezíti a kisiparosok helyzetét. Ezen segíteni módjában vaa az ipartestüknek anyagbevásárló szövetkezetek lét«sitése által. Régi panasz ez is, hogy a kisiparosokat a főbb utcákból és nyílt üzletekből kiszorítják, kénytelenek félreeső utcákba, udvari hátsólakásokba költözni, a hol a közönség nem keresi fel őket. Ezen is segíthet az ipartestület az áru közös értékesítésével vagy szövetkezetek létesítésével, közös munkavállalásokkal. Az ipartestület tehát nem von el semmit a társulatokból, sőt könnyít azok helyzetén. Ne féltse tehát egy ipartársulat sem a vagyonát vagy működési körét. Ezt a kamara hivatalos programjaként is mondhatja. Azok az elenyésző csekély, pár koronát kitevő évi dijak, ameiyek az ipartestület megalakítása folytán előállanak, nem számíthatnak az iparosság összegyűjtése folytán a tagokra háramló előnyökkel szemben. Ajánlatos dolog a testület szervezése, amelyet a debreceni kereskedelmi és iparkamara készséggel fog támogatni.

Dr. Szűcs Sándor rámutat arra, hogy az ipartásulatok tevékenysége ma már csak a vagyonkezelésre szorítkozik, a hathatósabb eszközöket az ipartörvény a testületek kezébe jutatta, amely sokkal inkább képes az iparosság érdekeit előbbre vinni.

Vét az iparosság ön maga ellen, ha ellenzi az ipertestület megalakítását.

Sós András, az ipartestület ellenzőinek egyike kéri az ipartörvény 125. §-ának felolvasását.

Az elnök felolvassa a kitánt törvényszakaszt s ebből kiderül, hogy a törvény kifejezetten módot ad arra, hngy az ipartársulaíok vagyona az ipartestület megalkotása esetén is külön és önállóan kezelhető

Dr. Schik Elemér szintén azt fejtegeti hogy az ipartársulatok vagyonát az ipartestület érintetlenül hagyja. A gyűlés nevében köszönetét mond az iparkamara kiküldöttjének az érdeklődésért. és segítségért.

Glózer János kijelenti, hogy szintén hive az ipartestüknek. 19 évi önállósága meggyőződ- tette arról, hogy az ipartestület megalakítása nemcsak idejénvaló, hanem sürgős is. Mint a cipészipartársulat elnöke kijelenti, hogy ő nem félti a társulat vagyonát az ipartestüktől, mert tudja, hogy azt úgyis külöo tehet kezelni.

A gyűlés ezután kimondta hogy az ipartestület megalakítását kívánja s miután Tankóczi Gyula főkapitány felhívta az iparosokat, hogy a Gazdasági Egyesület kiálitásán minél nagyobb számmal vegyenek részt, a gyűlés feloszlott.

— Az Osztrák-Magyar bank uj főnöke. Az

osztrák-magyar bank főtanácsa Popovics Sándor bankkozmányzó elnöklete alatt Bécsben tartott ülésen megüresedett szatmári bankfőnöki áliásra Unger István volt fődökhelyetest nevezte ki.

— Ösztöndíjjal kitüntetett iparossegédek A debreceni kereskedelmi és iparkamara szombati ülésén 100 koronás ipari munkás jutalmat adott Csató József szatmári cipészsegédnek (Purjesz Sámuelnél) és 50 koronás kamarai jutalmat Nagy Sándor lakatossegédnek (Szentiványi Károlynál.)

— Pályázat jegyzői állásra. A csenged szolgabiróság pályázatot hirdet a lemondás folytán megüresedett ököritói jegyzői áliára. Pályázati határidő 1911. julius 1. választás julius 4. én lesz.

— Az országos tűzoltó kongresszuson ez

évben Veszprémben lesz junius 4. és 5 én. A szatmári önk. tűzoltó egyesület a következőkkel képviselteti magát: Tankóczi Gyula parancsnok,

Ferencz Ágoston alparancsnok. Bölőnyi László, Winkler Ferenc, Licskei György, önk. tűzoltó, Nagy József számtiszt, Vajnay Lajos és Balogh Dezső. A versenyen részt vesznek. Szöllősy Gusztáv szakaszparancsnok Flontás Demeter, Bojtor László, Kerekes István, Braunstein Ferenc, Kerekes Imre, Szalontay József, Blága Károly, Fehér Gusztáv és Török Lőrinc, Pintye Pál, Gacsó Gedeon, Reinelt Ágoston és Mandel Samu.

— Pintér Imre estélye. Silány és művészieden volt ez az estély. Semmiképp sem szolgált rá arra a telt házra, melyben része volt. Banális tucat nóták, rossz viccek, önképzőköri szavalatok, előadni nem tudó színészek ez minden kritikája ez estnek. Léha divatjamúlt orfeum emlékek és mezővárosbavalo műkedvelői előadások hangulatai áradtak a színpadról s igazán csodáljuk, hogy a közönség kilencven százaléka oly kitünően mulatott, Csak bosszúság fog el bennünket, ha arra gondolunk, milyen kiskorú ez a mi publikumunk. Egy igen közepes tehetségű, erősen affektaló kabarédiva rá tudja bírni, hogy ezt a mi kőszinházunkat egy országszerte agyoncsépelt nótácska. refrénjével profanizalja A kisasszony de a főmüvéss ur is, meg az a modoros blaiirt- sággal viccelő, Nagy Endrét lefitymáló konferáló mester összetévesztették Szatmárt Mátészalkával és Nyiresaholly'ii, ahol előttünk jártak mindenáron kedélyessé akarták tenni a közönséget. S ez sajnos, némileg sikerült is nekik.

— Gondos felügyelet az iskolában. Burvely- bő! jelentik: Bota György iskolába járó 8 éves leányán tegnap az iskolában meggyűlt a ruha és a leányka életveszélyes sérüléseket szenvedett. A különös eset részleteit a jelentés elhallgatja.

— Legyen világosság! Lsssan-lassan mégis csak tünedezik a mi vidéki mezővárosainknak tipikusan álmos, sárbaragadó fény ől és haladástól iszonyodó jellege. Egyre több azoknak a nagyobb községeknek a száma, ahol immár a korhadt pallókat fölszedik az utcáról és kő és aszfalt kerül a helyér*. Most utóbb a kormos és dülőngös oszlopon petroleum lámpásoknak alko- nyodik. Egyszerre három közeli helyiség mozgolódik a modernebb világítás érdekében. Az első Szinérváralja, ez a nagy község elhatározta, hogy villanyvilágítást létesít. 4500 kor. concassiót ad a Kepes-cégnek s ez a G.tnz-gyárral szövetkezve létesít világítást. — Nagysomkuton az »Elektra« r.-t. fogja a villany világítást bevezetni. — Erdődön legközelebb szintén bevezetik a villanyvilágítást. A telep az erdődi gőzmalomtelepen lesz. Az eddig folytatott tárgyalások sikerre! folynak.

— Országos állatvásárok vármegyénkben.

Junius 1 en Erdődön; 2-án Kövárhosszufaluban ;

6-án Krasznabélteken12-én Avasfeisőfaluban: 13 Avasujfaiuban; 14-én Nagysomkuton 16 án Csengerben és Erdőszátíán.

— Egy dákó román izgatása. Addig-addig festették az ördögöt a falra, mig végre megjelent. Az ördögöt ezúttal Csordás Péternek hívják és Szamosdobon szolgálja a görög kathoükus istenét meg a dákórománizmus eszméjét.. Egyes szat- mármegyei nagyszájú, szereplési és feltűnési visz- ketegségben szenvedő emberek addig szónokoltak nem létező szatmármegyei nemzetiségi törekvéseiről, mig a szamosdobi oláhok jámbor pópájának — Csordás Péternek hívjak szegényt — kedve nem szottyant egy ilyenféle kis izgatásra. — Ha már vádolják a fajtámat, hát legyen némi kis alapja is — gondolta magában a szamosdobiak Csordása. És úgy tett amint gondolá. A legközelebbi vasárnapon felállt a szószékre és ahelyett, hogy a túlvilág gyönyörűségeiről vagy a pokol borzalmáról beszélt volna híveinek : izgatott. Azt mondta — a többek között, — hogy hívei ne járassák gyermekeiket az állami iskolába, mert ott elnyomják a nyelvüket és hogy a hívek ne magyar, hanem oláh naptárakat vásároljanak, mert a magyar könyv megmételyezi, megmérgezi az oláh népet. A szatmári kir. ügyészségnek tudomására jutott Csordás uram prédikációjának tartalma és ezért most Csordás Péter ellen nemzetiségi izgatás miatt vádiratod nyújtott be a kir. törvényszékbe

— Községi állatbiztosító szövetkezet Apán.

Vármegyénkben Apa községben megalakult az első községi állatbiztosító szövetkezet. Az állatbiztosítás megyénkben még alig ismeretes, pedig az álattenyésztés fejlesztését nem is lehet elképzelni e nélkül. Mennyi mindennek vau kitéve az I állat s mily érzékenyen sújtja a gazdát annak ’ elhullása, azt csak az tudja, kit mar ily szeren- ■ csétlenség ért, Pedig ettől a csapástól és kártól csekély költséggel megmenthetjük magunkat, ha biztosíthatjuk állatainkat.

— Táncmulatság. A „Szatmárnémetii iparos dalegyesület“ f. évi junius 5-én, pönkösd másodnapján a Kossuth kerti kioszkban jóté- konycélu' tavaszi táncmulatságot rendez.

— A haladás ellenségei. Az Avasról a leg- jóhiszemübb erőlködéssel sem lehet áilitani, hogy nagy hive a kultúrának. M eggyőződésből utálja ez a hirhedt vidéK mindazt, aminek csak valamicske köze van a haladáshoz. így példának okáért fölöttébb ellenszenves a derék möcoknak az a csekélyke haladás is, mit hivatalosan Bik- szádi vasútnak neveznek. Kis híja, hogy a Bik- szádról Avasfelsöfalu felé haladó reggeli személy- vonatot a minap katasztrófa nem érte s hogy nem történt semmi nagyobb baleset, az csak annak köszönhető, hogy a Bikszádi igen kényelmesen szokott robogni, amikor kikerült a szabad mezőre, Eddig még ösmeretlen tettesek a sin; párra hengeritettek egy óriási köv«t és ha ennek a vonat nekiment volna, okvetlenül kisiklik. A vonatvezető azonban még idejében észrevette és j sikerült neki a vonatot megállítania. A csendőr- I ség erélyesen uyomo* a tettesek után.

— Telefon Bikssádlg. Bikszádfürdő uj távírda hivatal és távbeszélő központ f. évi junius hó 1-én fog a közforgalumnak átadatni. Szatmárnémeti városi távbeszélő hálózat előfizetői a bikszádlürdöi környákbeli hálózat előfizetőivel és viszont a bikszádfürdői előfizetők a Szatmárnémeti városi hálózat előfizetővel évi előfizetési dij fejében díjmentesen beszélhetnek. A nem előfizetők beszélgetési oija egyik hálózatból a másikba 5 perczesként 1 ' korona. A díjköteles szolgálati értasités (ceszélgetésre való meghívás) dija 40 fiilér. Az uj szatmárnémeti bikszádfürdői távirdavezetékbe rövio idün belül Aranyosme- gyesen, Avasuj városon, Avasfeisőfaluban, és Vámfaluban, berendezés álló uj dávirdavehiva- íaiok fognak bekapcsoltatni.

— Lókötők vidékünkön E hó 17-én éjjel Kolozsváry Károly szatmári földbirtokosnak két szép lova tűnt el a legelőről, pár nap múlva pedig Gulya István németii gazdálkodótól loptak el két lovat, A nyomozó szatmári lovas csendőrség a Kolozsváry lovait megtalálta Krasznaterebesen,

i a Gulyáét pedig a görbedi határban, A lovakat | kóbor cigányok vitték el, akik látva az őket üldöző lovas csendőröket, a lovakat szélnek eresztették.

Árverés a vasútnál. A kézbesithetetlen küldeményeket a vasúti üzletszabályzat 81. §-a értelmében Szatmár Németi állomás teheráruraktá- rában 1911. évi junius hó 27-én d. e, 9 órakor fogják azonnali készpénzfizetés mellett nyilvánosan elárverezni.

— Hirdetmény Tudumására hozom az érdekelteknek, hogy a közős hadsereg kényleges áliamányu legénységét a mennyiben a katanai szolgálat, a klképezés és véderő érdekei meg engedik, a csapatok parancsnokságai a gabona learatássa, a takarmány [»kaszására és behor- dására, a szőlő művelés munkálatainak, a szüret a kukaricza törés, valamint a sdyem hernyó tenyésztés különleges munkálatainak idejére, — három hétre szabatságolni fogják. Az aratási szabadságot az illető katonának személyesen kihallgatáson (reporton) legalább egy hónappal előbb kell kérelmezni. Az általános 3 heti szabadságai csak a gyalogságuál és a vadász csapatoknál, o nehéz tarack osztálynál, valamint a hegyi és vártüzérségnél szolgáló legénység kapja meg. Nem részesülhetnek a szabadságban a gyengébb és kiképzésben visszamaradt legénység, a tavasz folyamán bevonult újoncok és az egy évi öhkén- tesek, a lovassághoz, a tábori tüzérséghez (a ne- béz tarack osztályokat kivéve) a műszaki vonat és egészségügyi csapatokhoz, testületekhez, és intézetekhez beosztott légé ./ség. A szabadságolt katonák, kik a munkás igazolvány birtokában vennak és 5-ös csoportban utaznak, a vél áron való utazás kedvezményét is élvezhetik. Köteles a szabadságolt katona hasa érkezése alkalmával a katonai ügyosztálynál (Deák-tér 4 szám 8 ik szoba) jelentkezni. Áz érdekelt szülük e tárgyban a katonai ügyosztály vezetőjétől kimerítő felvilágosítást nyerhetnek. Szatmár-Németi, 1911. május hó 27 én. Tankóczi főkapitány.

HÍREK.