Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-19 / 23. szám
2-ik oldal SZAT MÁR-NÉMETI S;:a!már, 1911 március 19. ten Bendiner Nándor zeneművész és újságíró megcselekedte egy csúf és illetlen hangú nyílttéri cikkben, — a fejére olvassák az egyetlen igazi ujságirónak, hogy álhirlapiró és sajtóbetyár. Dénes Sándor, akit a hírlapírók szindikátusa kirekesztett s akit Bendiner leálhirlapiró- zott és lesajtóbetyárolt, nem szorul az én rehabilitálásomra. A közönség ismeri, szereti, olvassa. Én csak az igazi és hamisittatlan álhir- lapirók és sajtóbetyárok botor vakmerőségét szeretném ezúttal kissé érzékelhetővé tenni. Eszembe jutnak az esetlen és ostoba ludak, melyek belebódorodván a saját szépségükbe, éktelen lármával akarják agyongágogni 9 darut. Hogy nem is repül magasan felettük, nem is szól szebben náluknál, sőt egyáltalán sem repülni, sem énekelni nem tud. Ha ma élne Ezópus, mennyi pompás állatmesét Írhatna a mi kisvárosi nagyjainkról Például az újságírókról. Csizmadia és estifény. Kaczér Ignác. VÁROS. Vízvezetéki tervek és költségvetések jóváhagyása A belügyminisztériumtól a pénteki nap folyamán a vízvezetéki és költségvetési tervek jóváhagyása leérkezett. A belügyminiszter felhatalmazást adott a városnak arra, hogy a beruházás céljaira szükséges 3.000,000 koronát kölcsön utján fedezze Ezen hatalmas összeg törlesztésére fognak szolgálni a vizhasználati és csatornadíjak, melyekről a szabályrendelet már elkészült és jóváhagyásra vár. A tanács dr. Vajay Károly polgármester és Ferenc Ágoston közig, tanácsost bízta meg azzal, hogy a vízvezetéki osztálynál Zarka Elemér műszaki tanácsosnál Farkas Kálmánnál a vízvezetéki és mérnöki osztály vezetőjénél a tárgyalást a művezetésre, az építkezésekre, az igazgatói és műszaki személyzet betöltésére, valamint a munkálatok megkez- dézére vonatkozólag megejtsék. Most már van rá kilátás, hogy Szalmáron is nemsokára meg lesz a vízvezeték és csatornázás, aminek bizony már ideje is lesz. * Hivatalos órák idejének megváltoztatása. A rendőrfőkapitányi hivatal előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a hivatalos órák alatt — mint az elmúlt évben — ez idén nyáron is reggel 7 órától déli 1 óráig egyfolytában tartassanak. Minthogy ez a rendés kir. katonai szolgálatra elég alkalmas vagyok-e? Majd meg azután újfent volt alkalmam tapasztalhatni a mélyen tisztelt hazának érdeklődését irányomban. Amikor ugyanis a kinoskeservesen átszenvedett gyermek- és ifjúkori életéveim után elvégre kenyérkereső helyzetbe jutottam : a mindenféle fizetéses u. n. közegekkel busásan fölszerelt m k. állam besoroz- tatott adóalanynak, és ismét reám küldötte az ő bizonyos bizottságait. Hogy ezek szimatolják ki az én mindennapi kenyérkeresetemnek a mennyiségét; s amelynek aztán egy reám nézve jelentékeny részét szedjék el tőlem állami s t. eff. adóban. — No, s azóta folyton-folyvást van szerencsém akár 1001 féle vonatkozásban is kerülhetni, robotolhatni a hazává eszményített állammal szembe’. Vagyis, hogyha jobban tetszik: rajongva szerethetem a hazát! „Szent hazaszeretet, mibe mártsam toliam, Hogy dicső képedet híven lerajzoljam ?!“ Szeretem biz’ én azt az én kis szülőfalumat, mégpedig a hozzája vezető, vonzó kedves emJékeim- nél fogva Ámde persze, nem éppen csak azért szeretem én a falumat, merthogy Magyarországban fekszik. Hanem nyilván ugyancsak szeretném, még hogyha va labol másutt, pl. Bergengócziában feküdnék is. Nos, ez az én hazaszeretetem ! Dr Herman Lipót. j szer a múlt évben a rendőrségnél bevált, de az anya- í könyvi és a ttszli főügyészi hivatalban nem bizonyult í célszerűnek, a tanács az előterjesztés elintézése előtt felhívja a törvényhatóság hivatalainak összes vezető tisztviselőit, hogy az egyfolytábbani hivatalos órákról tegyenek jelentést. * A szatmár—erdődi h. ó. vasút igazgatóságába a tanács dr. Vajay Károly kir. tan., polgármestert és dr. Farkas Antal th. biz. tagot, a felügyelő bizottságba pedig Novák Lajos főszámvevőt jelölte. * Szatmár egészségügye februárban. A tiszti főorvos jelentése szerint február hónapban kevés fertőző betegség fordult elő. Volt három difteritisz eset, amelyből egy meggyógyult, kettő kezelés alatt áll; egy tifuszos beteg, aki felgyógyult ; két vörheny beteg, akik szintén felgyógyultak és volt azonkívül egy trachomaeset. Junktim. Közelednek a nagy napok, a nagy parlamenti mérkőzés napjai. A költségvetés letárgyalása után a kormány bizonyára még a tavasz folyamán be fogja nyújtani a véderő reformjáról szóló törvényjavaslatot. Ismét össze fogja mérni erejét a két, több száz éves pár: a császári és a nemzeti párt. A császári párt vagy mondjuk, a labanc párt a hadsereg és hadi tengerészet számára olyan h rribilis áldozatokat követel, amelyek a nemzet erejét messze túlhaladják és a fedezetet csak a legnagyobb ei őfeszitéssel lehet majd csak előteremteni. A nemzeti párt, az ellenzék ezeket az óriási megterheltetéseket csak nemzeti engedményekkel és az általános választójoggal junktimban, kapcsolatosan tartja megengedhetőnek. Különösen előtérbe nyomult az általános választójog kérdése és ma minden politikust az a kérdés izga: iesz-e junktitn a véderőreform és a választójog között? A felelet erre oly természetes, hogy szinte csodálkozni kell, hogy akadnak politikusok, akik mindenféle rabulisztikával és erőszakos csavarintásokkal mást tudnak felelni, t. i. azt, hogy másképpen magától értetődőleg nem lehet elképzelni sem a véderőreformot, mint junktimban nemzeti engedményekkel és a vá- hszotójogga!. Az ellenzék álláspontja logikus és világos. Állás pontja mellett nem kisebb tekintélyre hivatkozik, mint Ö Felségére, a magyar királyra. A koalíció megalakulásakor ő kívánta, hogy a katonai kérdések kikapcsolásával alkottassák meg az általános választói jog és az általános választói jog alapján összeülő parlament döntsön a véderőreform, e korszakos alkotás tekintetében Azt csak nem fogja senki sem vitatni, hogy egy ily parlament, mint a mai, amelynek többsége oly obacurus eszközökkel szerezte a hatalmat, — hivatott a nemzet életébe oly mélyen benyúló reform megal- t kotására. A nemzetnek egyértelműen tiltakoznia kell Tisza István és társai azon álláspontjával szemben, hogy a katonai terheket tekintet nélkül s nemzeti engedmé nyekre és választói jogra meg kell szavazni. Szomorú példákra keli hivatkoznunK a magyar történelemből. Magyarország Ausztriával szemben sohasem tudott másként engedményeket szerezni, minthogy áldozatok hozatala alkalmával magának ellenszolgáltatásokat kötött ki. Tegyük már félre egyszer azt a tarthatatlan és az ostobaságig naiv legendát a magyar nemzet »lovagiasságáról és bőkezűségéről.« Csak egy pillantás a kivándorlási statisztikánkra és minden ál- szemérem nélkül helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogyha mi adunk, akkor kapni is akarunk. Jól meg kell jegyeznünk: Magyarországnak Ausztriával szemben csak egy ütőkártyája van és ez az ujoncmegajánlás. Ha ezt kellő időben és alkalommal ki nem használjuk, akkor, mint a jelen eselben is, _ évtizedekre menő mulasztást követünk el. A* egész nemzetnek talpra kell állania ismét, — mint 1905|6-ban — és erélyesen követelnie, hogy a nagy áldozatokkal szemben ne csak külsőségekben, hanem csengő ércben is megnyilvánuló engedményeket kapjunk. A választójog tekintetében emlékezzenek vissza Tisza Istvánék a magyar nemzet »lovagiasságára és nemeslelküségére.« Idézze vissza azokat a napokat, i amikor a nemesség önként mondott le a jobbágyok javára előjogairól. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a mai választók nem a nemzetet képviselik, tehát akaratuk nem a nemzetet akarata. A pedig csak kétségtelen, hogy ilyen korszakos és óriási terhű alkotást a nemzet akarata ellenére megvalósítani nem lehet. A véderőreformot anélkül, hogy ez igazi nemzőt igazi, akaratáról meggyőződést szereznének, nsmcsak erkölcstelenség lenne megvalósitani, de nem is sikerülhetDr. Bognár Oszkár. 8^intiá^s Március 15. a színházban. A nagy nap emlékére két ünnepi előadás volt szerdán színházunkban. Az egyik délután félhelyárakkal, (»Ocskay brigádéról«), a másik este („Aranylakodalom“) rendes helyárakkal. Mindkét előadást megelőzte Mátray Lajos főgimDáziumi tanárnak a »Szabadság ünnepén« cimü színmüve. — A közönség úgy a délutáni, mint az esti előadáson zsúfolásig megtöltötte a színházat és Ulkesen ünnepelte Mátray Lajos szerzőt, valamint az előadó művészeket. — Különösen nagy sikere volt Mátray Kálmánnak Krausz bácsi, Zöldy Vilmának Koltayné, Vidor Józsefnek Költői Jenő és Heltai Hugónak Miku- lák Janó szerepében. Egyébiránt általánosságban is megállapíthatjuk, hogy mindkét szerdai előadás kitűnő volt és legjobban a színházban látszott meg, hogy csakugyan március 15 ike van. Komlóssy Emma vendógszerep'ése. Pénteken volt Komlóssy Emmának a budapesti »Népszínház* egykori primadonnájának első vendégfellépte a „Bőregér“- ben, Strausz János nagyhatású operettjében csaknem telt ház előtt. Hogy Komlóssy Emma temperamentumos, kitűnő szopránnal rendelkező művésznő, ezt nem csak mi mondjuk, hanem már rég megállapították a fővárosi lapok, kiről úgy Írtak, mint a budapesti »Népszínház* csillagáról. Heves Béla igazgató pedig igen jól teszi, ha újdonság hiányában olyan művésznők vendégfelléptével kárpótolja a közönséget, mint Komlóssy Emma. — Az előadásról ezúttal is csak jót mondhatunk. Komlóssy Emma Adél szobaleány szerepét játszotta kitünően és igen szépen énekelt, Dénes Ella pedig Rosalinda szerepét alakította a tőle megszokott kiválósággal és szintén igen jól énekelt. Jók voltak még Mátray Kálmán Eisenstein, Herceg Vilmos Frank, fogházigazgató és Heltai Hugó Frosch börtönőr szerepében. Heti műsor. Vasárnap délután tizenötödször ^Cigányszerelem.“ Este Komlóssy Emma bucsnfellép- téül „Varázskeringő“ operett. (Bérletszünet — C) Hétfőn „Buridán szamara“, bohózat. (B) Kedden , Heidelbergi diákélet.“ (C.) Szerdán „Tiszturak a zárdában“, operett. (A.) Csütörtökön újdonság — itt először — „A medikus“, Bródy Sándor szenzációs élet képe. (B) Pénteken másodszor »A medikus*. (C) Szombaton harmadszor »A medikus«. (A.) Vasárnap délután »Az aranylakodulom«, Rákosy Viktor és Beöthy László színmüve ; este »Kolumbusz báró* (B. bérlet.) atnsmac&OBBBsaBai■ ■ ini man i ■ i■■MMnaHiHBlMHMMB HÍREK. — Csendörparancsnoksági szemle Lorántházi és zágorbidi Lóránt Dénes m. kir. csendőralezredes, a debreceni m. kir. csendőrkerület helyettes parancsnoka, e hó 16. és 17-én városunkban időzött és a helybeli csendőrlegénység, továbbá az őrs és a szakaszparancsnokságon szemlét tartott. Az alezredes a tapasztaltak fölött megelégedésének adott kifejezést. Március idusa. Március 15-ikét ez évben is hagyományos kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége. A középületeken és sok magánházon trikolort lengetett a márciusi szellő, a templomokban hálaadó istentiszteleteket tartottak, melyeken megjelent a tanuló ifjúság, a még életben levő öreg 48 as honvédek és nagyszámú közönség. A gimnáziumok és a tanítóképző önképzőkörei, valamint az iskolák külön-külön rendezett ünnepségek kereteiben méltatták a nagy nap jelentőségét. Este a társaskörökben és egyletekben bankettek voltak, melyeken szép számú ünneplő közönség jelent meg. — A szatmármegyei tiszti tőorvosi állás. A dr. Aáron Sándor halálával megüresedett szatmármegyei tiszti főorvosi állásra kiirt pályázat Saatmármegve Hivatalos Lapjának pénteki számában jelent meg. Pályázati határidő f. hó 16-tól számított 15 nap. — Gondnokválasztás. A szatmári ref. egyházmegye gondnoki állására az elhunyt. Luby Géza helyére áltaSZATMARj női, férfi és gyermek ruhákban legolcsóbb árban HAGYTÖZSDE FELLETT SZEREZHETŐK BE. A tavaszi ^onsá!|llk megérkeztek:
