Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-06-04 / 45. szám

1911. junius í.

SZATMÁR-NÉMETI

3-ikoldal.

megragadta a karját, hogy templomába vonszolja.

Alig hogy észrevette ezt a másik négy pap, megrohanták az idegent és jobbra- balra cibálták, hogy templomaikba bevigyék.

És ez az ember nem birt védekezni öttel szemben. Mind hevesebben ráncigál- ták. Nagy reccsenés és az öt pap a földön hempergett. Szerteszakgatták az embert és mindegyik szorongatott belőle egy darabot a markában.

Az egyik a jobblábat, a másik a kart, a harmadik egy másik testrészt ragadott el, Az ember persze belehalt.

Ekkor mind az öt pap bevonult a templomba es a fekete, a zöld, a fehér, a kék és a sárga istennek oltárára helyezte zsákmányát, majd valamennyi hálaadó és dicsőítő éneket zengett, hogy legalább az ember lelkét mentette meg istenének.

M. Blank.

— Halálozás Varga József a helybeli nagy gőzmalom portása 75 éves korában maghalt. Az öreg Varga 4c évig álott a társulat szolgálatában. Temetése csütörtökön volt.

Gözmalomvétel. A Honvéd-utca végén levő MárkuaTéle gőzmalmot megvásárolta Emerich Tivadar a »Szatmári általános bank« vezérigazgatójaAltisziek mulatsága. A szatmári cs. és kir. 5. gyalogezred altiszti karának városunkban állomásozó tagjai junius 24 én, a custozzai csata emléknapján nagyszabású oált rendeznek a Kossuth kerti kioszkban. A rendezőség, ha valami nagyobb akadály nem lesz, a bálra Eperjesről elhozatja az ezred zenekarát.

— A Hetiszemle nótája. Nem azokról a magasztos egyházi énekekről akarunk Írni, melyeket laptársunk munkatársai zengenek cikkezés közben, hanem arról a nótáról melyet dr. Kelemen Samu orsz. gyűlési képviselő fog elhúzni a derék hátáre a lapjukban ellene élkövetett cikkért. Dr. Kelemen Samu csütörtökön nyilatkozatot tett közé egy helyi napilapban, melyben bejelenti, hogy e Heti szemle e heti reá vonatkozó minősített cikk miat sajtópert indít. Ez a Heti szemle szomorú nótáj a

csőd. A kir. törvényszék Unger Armin szat- máir kereskedő ellen elrendelte a csőnöt. Tömeggondok dr. Farkas Jenő csődbiztos dr. Riedl Ggula

— Kigyuladt a kémény. Maák István Honvéd utcai 20. sz. házának kéménye tegnp délután kigyuladt. A tüzet a gyorsan kivonulő tüzőrség csakhamar elfojtotta és elejét vette annak, hogy nagyobb tüzveszedelem keletkezzék.

Az ital viszi romlásba a magyart, dt meg a családját is nem egyszer. No meg a zsidó

korcsmáros, aki méri, tenné hozza a kongregációs sajtó. Hogy mennyire igaz, hogy áz iszákos ember famíliáját is erősen sújtja átkos szenvedélye, világos példával bizonyítja Kálmándi Gvörgy nyirmegyesi gazdálkodó esete. Lakodalomban volt a nyíri magyar s itt hangos nótaszó mellett hajtogatta a borral telt kupákat, no meg azt, h nem, nem, nem megy ő onnan el mig a házi gazda bunkós bottal ki nem veri. Éjfél után azonban elvágták a jókedvét. Egyik hóna alá a felesége nyúlt, a másik karját a felnőtt lánya fogta meg s kérlelő, kedveskedő szóval, nógatással, erőszakkal kényszeritettek a sírva vigadót, hogy otthagyja a bort, a lakodalmas népet s a sikongó klarinétot. Hazaménet azonban aürün re- nítenskedett a mulatni vágyó családapa, miglen kitépte magát, szeretettéi ölelő karjai közöl. Gere Lajős udvarára menekült, de hozzátartozói ide is követték. Gere fölébredvén, azt hitta tolvajok járnak udvarán botot ragadott s úgy eldorongolta a Kálmándi családot, hogy most valamennyien súlyos betegen feküsznek.

Mi a százalék? Ezt a tézist a Tartóiéi népbank úgy iparkodott, meghatározni, hogy a százalék legalább is száz percentes kamat s mint a szatmári törvényszék minapi vizsgálata bebizonyította 12—114 százalékot szedett kamatok fejében. De ha a bank fejében nem is okozott zavart a 114 százalék, a bank vezetőségének bizonyára megfájditja a fejét az az erélyes vizsgálat, amit ellenük a debreceni kir. ítélőtábla inditott uzsora vétsége miatt.

Vásár után jólesik az áldomás. így tartja legalább a magyar ember, Molnár József Kis ári lakos is igy tartotía, csak még azzal toldta meg, hogy az áldomás vásár előtt sem árt. A napokban a turterebesi vásárra indult a Ki* ári bölcs, aki ez egyszer nagy árt fizetett ezért a torkán leszürődött igazságért, Még mielőtt megkezdődött volna hozzáfogott az ivásboz s késő estig ivott. Hóit részeg volt, amikor hazaindult vonaton Mi- kolába. A vasút hazáig kirázta a koponyájából a mámort. Oda haza persze rögtön észrevette, hogy se pénz se ökör. Boros János és Pintye Ferencre gyanahodott, akikkel együtt itta a hegy levét. A csendőrség Pintye ellen is megindította a nyomozást, mert kitudódott, hogy a turterebesi vásár után sok pénzt költött Halmiban.

A zárda titka. Nem is a zárdának, hanem a volt bikszádi zárdafőnök mokány hegyi lovai jókedvű abrakolójának a titka pattant ki a napokban : el lopták a főnök óráját. A nagy bűnt Manica Mihály inas követte el, akit nemsokára utolért a nemezis névleg Szabó György kocsis, ki némi erőszak kifejtésével magához kaparintotta a csinos órát. Nemsokára azonban Gyuri is túladott a remontoáron. mely hangos ketyegésével kész volt őt minden pillsnatban elárulni, A szerencsés vevőt Dobrai Lászlónak hívják. Most azután mind hármójuknak ütött végre a számadás órája, helyesebben: hónapja.

A kabátjánál fogva szerencsésen ki is húzta, de Bandi erről mitse tudott, Nagyon becsületesen el volt ájulva . . .

Estére mégis magához jött. Felült a díványon, körülnézett, hát az anyja helyett a tanító ur felesége simogatta a haját. A szoba is a tanító urék jólismert szobája és ezek a gyerekek is mind, mind a tanító űré. Keservesen sírni kezdett, sovány ujjaival tépte a nagy inget magáról, amit a jó asszony adott rá az ura ingei közül.

Hát ne sírj — kérlelte az asszony. — Igazán mondom apádék nem tudnak erről semmit.

— Az apám! — szakadt föl a megkinzott

fiú “melléből a sóhaj. — Nagyon kikapok Mar- * i

git néni. t

— Ne félj fiacskám. Eldugunk; itt fogsz ! lakni. Nem eresztlek haza. Legaláhb egy hétig, hadd keressenek, hadd sírják ki a szemüket utánad. Legalább megtanulják, hogy kell bánni egy ilyen gyenge, beteges gyerekkel.

Sopánkodott a jó asszony; hogy lehet ilyet tenni. Ilyen gyerek és már kivánja a halált, már j neki is indul, mikor az ő gyerekei azt se tudjak, i hogy létezik !

A tanító ur másnap nagy csomó újsággal '

jött haza. Megmutatta a feleségének is. Az asz- szony ragyogó szemekkel olvasta föl Bandinak a nyiltteret:

Ács Bandi.

Ha még életben vagy és csak bujdosol valahol és félsz hazajönni, hát ime megnyugtatlak, nem teérted csak az anyádért, aki majd meghal a bánattól, hogy gyere haza nem bánt- lak egy ujjal se, egy rossz szóval egy görbe nézéssel se, csak gyere haza. Mondom nem teérted, csak az anyádért, aki majd meghal utánad. Őt nézem ; te pedig sajnáld meg Bandi, szegényt ...

Acs Sándor, az apád,

— Nem, nem — tiltakozott Bandi — nem megyek semmikép.

— Na jó, hát még két napig itt leszel — mondta rá a tanító.

Margit néni már kötözte a fejére a kendőt, Azután behozta a Bandi megszáritott ruháit.

— Egy pillanatig se, — mondta határozottan. — Hazamegyünk. Mári* megver az Isten, hogy két napig itt tartottam a más gyerekét. Menjünk . . . Menjünk . . . Siessünk Bandi . . .

— Felfordult a csónak. Sáfrány Mihály né szül. Mercs Mária kiskolcsi lakosnak egy kis dolga akadt az Oberendszegi dűlőben. Egy rozoga kis csónakkal akart keresztül jutni a sassal benőtt mély tavon, de félrebillent a ladik s a szegény áldott állapotban levő nő kiesett a kis

j hói és belefult a vizbe. Holttestét másnap kifogták a vízből.

— Fürdés közben. Kovács András sárköz- újlaki földbirtokos a Kossuth-kerti gőzfürdő medencéjében elájult, A körülötte levők s a fürdőszemélyzet azonnal segítségért sietett a földbirtokosnak, de minden élesztési kísérlet dacára sem lett jobban. Kovács Andrást, a mentők a leözkórházba vitték, de még mindig nem tért magához.

Hulla az árokban. Hegyközkovácsi közkég- nek izgalmas szenzációja van : a község határában egy felosz.ásnak intuit holtestet találtak, amely eddig ismeretlen módon került a falu menti árokba ; Orbán Lajos községi mezőőr a határban járkált és egy kutyát pillantott megj amely egy koponya csontjait ropegtatta. A borzalmas látvány közelében elviselhetlenü! nehéz, fojtó hulla»zag terjengett. Az árokban egy megcsonkított férfihulla hevert. Orbán Lajos azonnal jelentést tett a borzalmas ügyről a csendőrségnek A vizsgálat megállapította, hogy a hulla melyen ütéstől éredő sérülések vannak már napok óta fekszik az árokban. Megejtették az orvosrendőr1 boncolást is, melynél váratlanul kitűnt, hogy a hulla belső részei hiányosak. Hosszas kutatás után ezeket egg közeli istálló félreeső helyéu találták meg. Időközben agnoszkölták a halottat, megállapították, hogy az Fillipás Lőrinc hegyközcsatári gazdaember, ki még a múlt héten eltűnt a faluból. A csendőrség széleskörű nyomozást inditott annak kiderítésére, hogy milyen körülmények közt került Filipás Lőrinc a hegyközko- vácsii határ árkábn?

A haragos kritikus végzete, A kir. törvényszék Csáky Gusztáv nagykárolyi újságszerkesztőt, aki a múlt évben egy nagykárolyi lapban Sipos Zoltán színészt haragosan lekritizálta, nyomtat- váay utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt 120 kor. pénzbüntetésre, vagy fi napi fogházra Ítélte. Az Ítélet jogerős.

— Még egy áldozat. A kereskedelmi részvénytársaság gyufaraktára ismét elpusztított egy embert. Ezúttal egy hivatásos tűzoltó az áldozat. Tóth Lajos, ki foszformérgezés következtében pénteken meghalt. Betegségét a Kereskedelmi Részvénytársaság gyufaraktárának égése alkalmával szerezte. Vele együtt foszformérgezésben megbetegedett hat tűzoltó és tizenhét utcaseprő. Az utcaseprők közül egy, Nyikita György nem sokáig bírta a kínzó betegséget s pár nap alatt meghalt. A többi utcaseprő és tűzoltó részben a gyógyulás utjön van, de Tóth Lajosnak szintén a tüdejét támadta meg a foszfor. Heteken át rettenetes kínokat állott ki. Már egyszer remény is mutatkozott, hogy az erős szervezetű ember megbirkózik a rettenetes betegséggel, de hasztalan. Szegény felasége két kis apró csecsemővel maradt utánna. A szerencsétlen ember tragédiájának megható voltát csak növeli, hogy még a végzetes tűz kitörése előtt lemondott állásáról és e hő 1-én kellett volna levetnie a tűzoltói egyenruhát. Haláláról a tűzoltóság a következő gyászjelentést adta ki:

„Mély fájdalomtól meghatott bajtársi szívvel tudatjuk, hogy a tűz egyik katonája, Tóth Lajos hivatásos tűzoltó, hivatásának teljesítése közben szerzett betegség következtében e hó 2-án reggeli fél 8 órakor elhunyt. Felejthetetlen bajtársunk hamvai szombaton, junius hó 3-án délután 5 órakor fognak a római kath. egyház szertartása szerint a Bányai-ut 11. számú gyászház- tól a hidontuli sirkertbe örök nyugalomra té, tetni. Szatmár, 1911. junius 2. Szatmári tűzoltóság.4

— Öngyilkosság. Bencsik Mihály 54 éves Nagybánya városi erdőkerülő szerdán reggel fél 9 órakor fiának szolgálati fegyverével mellbe lőtte magát. Bencsik Mihály már hosszabb idő óta a város szolgálatában állt mini erdőkerülő. Másfél évvel ezelőtt azonban szélütés érte, mely a robosztus, erős embert megbénította. Ez igen elkeseriteite s másfél év óta többször emlegette, hogy öngyilkos lesz, de oly gondosan őrizték