Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-12 / 21. szám
Szatmár, 1911. március 12. Vasárnap. 21 »zám. XV. évfolyam. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LÁP. A „SZATMÁR-NENIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. TANÓDY EN.B« E. * f i. SZERKESZT0SÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 16 n-~:r—: Teleíon-szám 80. Mindennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fizetendők Mit hoz a jövő ? (P. J.) A bankvita, amely közel két hónapon át foglalkoztatta a képviselőházat, véget ért. Ha eredményekben nem is, de tanulságokban kétségtelenül gazdag volt ez a vita. A közelmúlt nagy politikai válságnak tengelyét a bankkérdés képezte, amelynek kapcsán egészé ben felvetődött a kérdés: elérkezett-e az ideje Magyarország gazdasági felszabadításának, a lenyűgöző osztrák járom végleges lerázására. A függetlenségi és 48-as párt túlnyomó többsége megállj-t kiálltott a koalíciós kormányzásnak, amely bár a függetlenségi absolut majoritásra támaszkodott, a függetlenségi program m beváltásának és gyakorlati érvényesítésének parancsoló kötelességétől mindinkább eltávolodott. A keserves csalódásokon átment nemzet a függetlenségi párt kettészakadásának pillanatában mintha visszanyerte volna egy pillanatra reményét és bizodalmát és annak az elszánt csapatnak, amely a függetlenségi zászlót kezébe ragadta, talán sikerülnie fog ezernyi külső és belső ellenség legyőzése árán is megvalósítani jövő nagy problémáját a gazdasági téren : rabok legyünk vagy szabadok ? Mit hoz a jövő, milyen a legközelebbi idők politikai perspektívája : ez a kérdés lép előtérbe egész komolyságában. A parlament munkaprogrammja egyelőre normális állami szükségletek kielégítését öleli fel. Megkezdődött az ujoncvita, követi a költségvetés tárgyalása, esetleg közben az indem- nitást pár hónapra való meghosszabbítása. Mindezen kérdések egészséges politikai viszonyok között normális tárgyalási mederben teljes objektivitással szoktak megvitatást nyerni. Egészségesnek azonban a mostani politikai viszonyokat alig nevezhetjük. A lefolyt választások keserű tapasztalatai ott élnek még a lelkek mélyén és érlelik azt a processust, amely aggódva, tépelődve keres gyógyító irt a nemzet romlott közállapotainak orvoslására. Így, akarva, nem akaiva, minden parlamenti munka nexusba kerül egy nagy kérdéssel, amely Magyarország jövendőjére a legmesszebb kihatással bir: a választói jog megoldásának problémájával. — Amig ez a korszakos reform a törvényhozás asztalára nem kerül minden alkalommal, bármely tárgynál felmerül a kérdés, mikor, milyen formában, hogyan akarfk ezt a reformot tető alá hozni. Ennek megoldása a legnagyobb fontossággal biró feladat, ami erre az országgyűlésre vár. Minden más kérdéssel szinte úgy van a politikai világ, mint az utas, aki a végső állomás fele lázas sietséggel haladva, útjában kénytelen állomásokon is vesztegelni, de szeme előtt csak az lebeg, hogy hova akar elérkezni. Nyugvópontra a magyar törvényhozás működése addig aligha fog jutni, amig egy uj választói törvényben le nem rakták az alapját a nemzet már jogokkal biró és még jogokkal felruházandó milliónyi tömegei részére, véleményük és meggyőződésük minden befolyástól ment, szabad és hamisítatlan megnyilvánitásá- nak. — A függetlenségi párt az általános, egyenlő és titkos választói jogért megy a végső, élet-halál harcba és, ha a reformmal késnek, el van szánva a harcot provokálni már a létszámemelés kérdésénél és igy minden valószínűség szerint a véckrőreform tárgyalásának megkezdése nyit uj lapot Magyarországi politikai küzdelmeinek történetében. ¥AROS. Szemétkihordás szabályozása. Közegészségi és köztisztasági szempontból igen fontos és régen megoldásra váró kérdés a szemét kihordás hatósági feladattá tétele. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a háztulajdonosok és lakók nem csinálnak lelkiismereti kérdést belőle s mulasztásokkal gyakran veszélyeztelik a közérdeket. Viszont igaz az is, hogy a szemétkihordás általános kötelezettsége méltánytalan terhet róna sok háztulajdonosra, aki a háznál összegyűlt kevés szemetet kert javításra és feltöltésre használja. Éhez képest a gazdasági szakbizottság péntek délután tartott gyűlésében azt határozta, hogy a beterjesztett TÁRCA. Asszonyok sorsa. Irta: Biró Lajos. Az anya: Harminckilenc éves. A leány : Tizennyolc éves. Az ablaknál ülnek. Kézimunkával. Néha kinéznek a rosszul kövezet hepe hupás utcára. A ház előtt sárguló akácfák állanak. Lassan szürkülő, felhős, őszi délután. Az anya: Úgy látszik, ma sem jönnek. A lány: Úgy látszik... Az anya: Hány napja nem voltak már itt ? A lány: Csülörtök óta. Öt napja. Az anya: Bizonyosan sok a dolguk. A \eány: Bizonyosan... Az anya: Ámbár vasárnap nincs dolguk. A leány: Nincs. Az anya: Jöhettek volna. A lány : Jöhettek volna... (Hallgatnak.) A lány : Anyáin ! Az anya: Tessék! A lány: Anyám _ Há'ha nem is jönnek többet? Az anya : (Ijedten): Hogy ? Hogyan ? Hogyan gondolod ? Azt gondolod... A lány: Azt gondolom, hogy egyáltalán nem jönnek többé hozzánk, »oha többé nem jönnek. Az anya: De miért ?... Miért gondolod ?... A lány : Egé»z szeptemberben már csak immel-ámtnal jöttek. Egyre ritkábban jöttek. Egyre rövidebb időre jöttek. És_(Megakad) Az anya: (Szorongva); És? A lány : És_és vasárnap__a Püspök-kertben__ Pá ndy. Mikor a közjegyzőékkel volt_ Az anya: Mit? Mit? A lány: Elfordította a fejét, mikor meglátott bennünket. Az anya: Nem, az nem lehet. Hogy gondolhatod azt? Miért fordította volna el a fejét? A lány : Hogy ne kelljen nekünk köszönnie. És Hortováoyi_ Az anya: (Izgatottan): Mi? Mi vau Hortová nyival ? A lány : (Elkényszeredetten) : Hiszen magad is tudod. Hiába nézel ki... Délben soha sem jön már erre. Elkerül a Maros-utca felé, hogy ne kelljen előttünk hazamennie. Az anya: (Megsemmisülten hallgat) A lány: (Lehajtja fejét a kézimunkára.) (Hosszú hallgatás). A lány : Anyára 1 Az anya : Mit ? A lány: Minek rejtegetjük egymás elől? Nem kellünk már nekik. Soha többé nem jönnek hozzánk. Szégyellik, hogy ismernek. Az anya: De miért jöitak akkor ezelőtt? Miért jöttek egész nyáron mindennap? A lány: (Keserűen felkiált): Miért! Az anya: (Félénken) Miért? A lány : (Vállat von) : Azért... azért is, mert a í többiek az ismerőseik, a többi család, a többi lány nem volt itthon. Nyaralt. Fürdőn volt. Nyárra jók voltunk, mert senki sem látta, hogy velünk voltak. Most szégyelnek bennünket. Pándy_ Az anya: Mi van Pándyval? A lány : A közjegyzőék Icájának udvarol. El fogja venni, (Hallgatnak). A !ány : Anyám ! Az anya : Tessék ! A lány : Anyám menjünk el innen! Az anya: Hogy? Honnan ? A lány : Innen a városból. Hagyjuk itt az egész várost. Szedelőzködjünk össze és menjünk el valahová. Ahol senkit sem ismerünk. És ahol senki sem ismert bennünket. Az anya: De hogy gondolod? Hát a ház ? A lány : Adjuk el a házat. Adjnnk el mindent. Szedjük össze amink van és menjünk el valahová Bújjunk el valahová. Az anya : De miért ? A lány; (Kifakad): Miért! Miért! (Nyugodtab- ban) Istenem, hát miért akarsz még itt maradni ? Mi keresni valónk van még itt? Mit várunk még itt? Az anya: (Lehajtja a fejét; nem válaszol). A lány: Mit akarunk még itt, ahol mindenki lenéz bennünket, ahol mindenki elkerül bennünket. Az asszonyok úgy tesznek, mintha nem látnának, a lányok elnéznek mellettünk, a férfiak nyáron barátkoznak velünk... Az utolsók vagyunk itt. Az anya : Én voltam itt az első lány a vármegyében. Tüllre aplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. y^ Hosszabbítható rezrudak drbja 40 és 50 fill. Függöny congre azsuros 110 széles mtr 1 K 30 \ Unger Ármin kézinuúa üzletében Szatmár, Kazinczy-utca.
