Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-02-08 / 11. szám

2-tk oldal. S Z A T M Á R - N É M E T I, Szafmár, 1911. február 5 Hitelbiztosítás. A „Magyar Kereskedők Lapja“ 1910. december 24-én megjelent számával ünnepelte meg fennállásá­nak 30-ik évét és ebből az alkalomból kereskedelmi és közgazdasági életünk legkitűnőbbjei keresték fel az ünneplő szaklapot' cikkeikkel és egyébb közlemé­nyeikkel. Ezek közül ragadjuk ki a „Hitelbiztosítás“ cimü cikket, melynek Poór Jakab, a Trieszti általá­nos biztositó társaság igazgatója, a kiváló szerzője. A cikk a következő: Szives felszólításuk, hogy a „Magyar Kereskedők Lapja“ 30 éves jubileuma alkalmából cikket bocsás­sák rendelkezésükre, majdnem, bogy fájdalmasan érin­tett, mert eszembe jutatta, hogy nemsokára lesz szin­tén 30 éve, hogy először fogtam tollat a hitelbiztosí­tás érdekében. A Magyar Kereskedők Lapja 1882. feb­ruár 26 iki számában (II. évfolyam, 9. sz.) A keres­kedői hitelt biztositó és közvetítő bank“ cimü cikkem­ben törtem először lándzsát a hitelbiztosítás mellett. A kereskedelmi hitelt biztosítani annyit tesz, — mondtam — hogy a biztositó társaság bizonyos meg­batározott évi díjért kötelezi magát a hitelező köve­telését egészben, vagy részben megtéríteni, ha az adós fizetésképtelen lesz. A közvetítő bank feladata pedig abból álljon, hogy az adósnak oly válságos helyzetben midőn hitele megakadt, segédkezet nyújtson azáltal, hogyha az fizetési kötelezettségének eleget tenni nem tud és abban a pillanatban hitelével sem élhet, elő­legezi neki a szükséges tőkét és igy pillanatnyi zava rából, mely legtöbb esetben a tartós fizetésképtelen­ség, vagy csőd egyedüli oka, kisegíti. Ekét intézmény —- hitelbiztosítás és közvetítő bank — kezet nyújt egymásnak. A közvetítő bank előzetes óvintézkedés, mely a fizetésképtelenséget, bukást elhárítja, mig a hitelbiztosítás hivatva vau az utólag mégis bekövet­kezett károsodást megtéríteni. Ki gondolt harminc év előtt nálunk még hitel­biztosításra? Mindenki utópiának tartotta. De azért én nem csüggedtem ; szóval és Írásban terjesztettem az eszmét itthon, inig a fül is megszokta az itt még nem szokatlan hangzású szót, mely a hitelbiztosítás fogalmát kifejezte. Ma már nem kell kifejteni, hogy tulajdonképpen mi is az a hitelbiztosítás? Ma minden kereskedő is­meri, ha másképp nem, hát elméletből, mert a gya­korlatban alig volt még alkalma azzal találkozni minthogy nálunk nem igen akadt biztosító-társaság mely ezt a biztosítási ágazatot fel merte volna venni üzletkörébe ... De nem is csoda, mert a külföldi tapasztalatok eléggé igazoltak, hogy ez a biztosítási ágazat rendkívül veszélyes és könnyen a biztosító­társaság bukásával végződhetik, ha nem vezetik kellő gondossággal és körültekintéssel és ha nem hozzák olyan intézménnyel kapcsolatba, mint aminő a „köz­vetítő bank“ elnevezés alatt van fent körülírva. Pedig, ha az összes uj és újabb biztosítási ága­zatoknak van létjogosultságuk és életképességük, úgy minden bizonnyal a hitelbiztosítás (összes ágazatai­val, u. m. óvadék, kezességi, eltulajdonitási, sikkasztási, lopás, rablás, hűtlen kezelés stb. elleni biztosítás) leginkább van predesztinálva arra, hegy ezek közt legelői járjon, mert nagy gazdasági érdekek megóvá­sára van hivatva. Ami 80 év előtt agyamban, mint a közvetítő bank szerepe derengett, azt ma már a bizalmi bankok, \ aminő már nálunk is létezik^ végzik. De már biztosító j társaságunk (Minerva) is van, mely a hitelbiztosítás j többféle nemével megpróbálkozott. E két intézmény- i nek — Bizalmi bank és Minerva — legújabb kisér- ! lete nem kis feltűnést fog kelteni és ha beválik, a hitelezés terén nagy evolúciót fog előidézni. Alakult ugyanis egy ré zvénytársaság, melynek adósaiért a a hitelezett összeg 75 százalékáig a Bizalmi bank vál­lalja a szavatosságot. A bizalmi bank ezt a szavatos­ságát a maga teljes összegében a „Minervánál“ bi to- sitotta, mig a „Minerva“ a saját rizikóját több kül­földi intézetnél viszontbiziositotta. Majdnem ugyanezen a csapáson van már nálunk visszleszámitolá-i hitel-, nyílt követelések-, számla- követelések-, delkredere- és egyéb hitelbiztosítás. Majdnem 30 évig tartott, mig ez meglett, — de meglett. ÍREK. — Tanári kinevezések. Groza Ferenc és Gazdag Lajos helybeli kir. kath. főgimnáziumi helyettes taná­rokat a vallás- és közoktatási minizzter rendes taná­roknak nevezte ki. — Megbízás. A m. kir. belügyminiszter Szatmár- vármegye állami anyakönyvei vezetésének ellenőrzésé­vel Geréb Béla miniszteri osztálytanácsost bízta meg. — Kölcsönös áthelyezés Az igazságügyminiszter dr. Lányi Sándor mátészalkai járásbirósági joggyakor­nokot a szatmári kir. törvényszékhez, Unger Béla szat­mári kir. törvényszéki joggyakornokot a mátészalka- kir. járásbit ósághoz helyezte át. — Adóhivatali tisztek gyűlése. A szatmárvár- megyei adóhivatalok helyi szervezete f. hó 12-én d. e. 10 órakor Szatmáron, a kir. adóhivatal helyiségé­ben tartja ezidei évi rendes közgyűlését. — Előmunkálati enged aly. A szatmár— erdődi h. é. vasút részvénytársaság előmunkálati engedélyt kért Károlyi-erdőd állomásból kiinduló és Szakasz, Géres Krasznabéltek községnek érintésével a Nagykároly— zilahi h. é. vasút Ákos állomásig vezetendő keskeny- vágányu gőzmozdonyu vasútra. — Eljegyzés Szabó József Budapestről eljegyezte ! Blau Esztikét Fehérgyarmatról. maga utján, azt az egyet nem szabad elmondani. Az nem gavalléros. Ami igazság, az nem gavalléro?, csak a hazugság az, mentül hazugabb, alávalóbb, annál inkább való nőknek, annál udvariasabb Magyar Országon. Mendeleghy Lilla még csak nem is sirt, még búcsúzóul meg is ölelt, meg is csókolt, a szem*, mb# villantotta azt az ő két pokoltüzü fekele szemet, hogy fölébredt bennem a régi asszonyhóditó legény és én bajuszomat egyenesre kihúzva, elhatároztam, hogy »no, holnaptól kezdve nem kotnédiázuuk többé, ha nem megmutatjuk annak az imádságos szájú angol missnek, mi fán terem a magyar csók.« Az anyámnak elmondtam, hogy »Édes anyám, asszonyt hozok a házhoz, nem lesz több panasz reám éjjeli lovaglásaimért.« Az anyám keményen szembe nézett és csak azt kérdezte: »Rendet csináltál fiam!« Én még egyenesebbre húztam az én hetyke ba­juszomat és úgy mondtam: »Csináltam, édesanyám!« Korán reggel hajtottam a Szentpétery kastélyba. A komornyik azt mondta, miss Ellen a fenyvesben vár rám. Ott is találtam. Kezembe adta azt a levelet, amit Lilla irt neki, amiben elmondta, hogy ő nem bocsűjt szabadomra, ne tehessek szerencsétlenné más nőt, elég, ha tőnkre tettem az ő életét . . . Húztam a kackiásan kipedrett baju-zomat jobbra is, balra is, nem tudtam más választ kapni belőle Ellen kérdésére: igaz-e amit az a levél Aliit, mint igen, igen és megint csak igen. És aztán megembe­reltem magamat és megleckézleltem, hogy milyen szemérmetlenség egy leány részéről vőlegényének Jegénykori viszonyairól tudomást venni. Hiszen tud­tam, hogy minden asszonynépség féltékeny, de már annyira — ez már mégis illetlenség ! Csöndesen sirt ezalatt Ellen, nem elcsukló han­gon, zokogva, hörögve, csak sötétkék szemeiből pereg­tek le egymásulán a könycsepek. Amikor elhallgattam, kezdte ő nekem magyarázni sírása okait. Higyje e', kedves Margit asszony, hogy én világ- élelemben magamat soha úgy nem szégyellem, mint akkor, amikor angol szemmel láttam énmagamat. A mikor kezdtem megérteni, idegen, tiszta gondolkodású emberre, ami szokásaink, fölfogásain« milyen aljas, ocsmány, tisztátlan, hasug benyomást tesznek. Amikor megértettem, hogy megutálta bennem nemcsak a házasságtörő férfiút, de a hitszegő, hazug barátot, aki elcsábítja barátja feleségét és azért vele mégis mosolyogva kezet fog. »Kinek bigyjünk, ha már barátunkban nem hi­hetünk,« mondta szomorúan Ellen. — »Én magát a megtestesült bátorságnak tartottam, pedig maga csak egy gyáva! Éo azt hiszem, akkor megvezeklettem összes odáig elkövetett bűneimért és végig szenvedtem a pokol minden szenvedéseit az Ellen lakodalma napján ami egy évvel később volt' Türelmetlenkedik ? Értem, délre jár már az idő, János mindjárt itthon lesz. Köszönöm türelmét. De hogy magának mi köze volt mindehhez? Sándor öcsémnek ígérte Ellen az ő lányát és én megígértem neki, hogy különb embert nevelek öcsém­ből vőnek, mint amilyen én voltam. Hadd éljen abban a két emberben az a boldogság, amit magunknak lehetetlenné tettem én ! — Tánács-hlrek A Szatmárhegyen föllendült szőlő- és bortermelés érdekében a hegyközönség moz­galmat indított szőlőmunkások telepítése iránt, mivel a Szatmárhegyen szakértő szőlőmunkás kevés van s azok a szükségletet nem képesek kielégíteni. A kevés kínálat mellett pedig a munkabérek oly magasra szök­tek fel, hogy a bortermelés ma nem produktiv fog. lalkozás, hanem fényűzés s a szatmárhegyi bor a nagy költség mellett nem birja ki a versenyt más jobb minőségű borokkal, amelyek szállítással együtt olcsóbbak, mint a helybeli borok. A hegyközség te­hat egy munkás felügyelő kirendelését kérte a föld- mivelési minisztertől, aki az idegen munkások és ter­melők érdekeit megvédje a különféle izgatások és helyi munkások túlkapásai ellen. A hegyközség azon­kívül munkásbarakk felállításához helyet és némi épülelfát kért a várostól. A tanács a kérelem utóbbi részét a munkáslelügyelő kirendelése után veszi tár­gyalás alá, egyelőre a feliratot pértolólag terjesztett# lel a földmivelésügyi miniszterhez. A közrend elleni kihágásokról eddig csak az ál­talános kihágási büntető törvénykönyv intézkedett s mind a közönség, mind a hatóság szükségét éreite egy helyhatósági szabályrendeletnek, amelyben a köz­rend érdekebeu szabatosan meg legyen határozva minő cselekmények képeznek kihágást. A szabályren­delet tervezetét, amely hivatva van a ma fennálló bizonytalanságot megszüntetni, a kapitányi hivatal elkészítette és a belügyminisztertől kívánt módosítások­kal kiegészítve beterjesztette. A tanács a szabályzatot a jogügyi szakbizottsághoz telte át. _ Esküvő. Bodroghalászi Bacsó Jenő, a „Fon­ci sre“ Biztosító-intézet szatmári fiókjának könyvelője ma tartja esküvőjét Mónus Rózsikéval, Mónus Lajos asztalos polgártársunk Lányával. — Körorvos választás. Dr. Heiman Rezső feke- teardói körörvost, a megüresedett mikolai körorvosi állásra, melynek Szatmár a székhelye, f. hó 1-én kör- orvoi-nak választották meg. — A szegedi országos kiállítás rendezésére vo­natkozó javaslatát a városi tanácsnak a január 27-én tartott közgyűlés tárgyalta és az előterjesztést elfo­gadva, kmondta, hogy az 1914. évben Szegeden nagy­szabású országos nemzeti ipar- és mezőgazdasági kiál­lítást rendez, e végből felhatalmazza a város tanácsát, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamarával kar­öltve a szükséges intézkedéseket megtegye, utasítja továbbá, hogy a pénzügyi bizottság meghallgatása után tegyen előterjesztést a Szeged városra háramló áldozat mértékéről s annak mikénti fedezetéről, végül az összes részletek kidolgozása után tegyen javasla­tot a rendezendő kiállítás mikénti kivitelére. A hoz­závetőleges számítások szerint a kiállítás mintegy 150.000 korona terhet fog róni a városra, mig az összes költségeket 1.5 millió K ra tervezik. _ Uj napilap. Az »Északkelet« cimü, eddig he­te nkint egyszer megjelenő helybeli lap f. hó 1 tői napilappá alakult át. Felelős szerkeszlője dr. Veréczy Ernő ügyvéd, főmunkatársai pedig dr. Bariba József és dr. Biky Andor ügyvédjelöltek. — Garázdálkodó legény. Király János kaakszenl­mártoni legény a nagyvásár örömére kedden berúgott és a vásárban garázdálkodni kezdett. Ok nélkül min­denkibe belekötött és a csendőri felszólítás után is tovább folytatta garázdálkodását. Délután meg éppen a csendőrbe kötött bele és azt szidalmazta. Mikor a csendőr aztán beakarta kisérni megtagadta az enge­delmességet. Csupán a csendőr tapintatos viselkedé­sének köszönhető, hogy a fegyverhasználatra nem került a sor. Király Jánost összekötözték és bekísér­ték a fogdába. A részeg ember itt sem tudott nyu­godni, dühöngeni kezdett és összetörte a fogda ajta­ját. Csak azzal tudták elcsittitani, hogy raegigérlék neki hogy kijózanodása után szabadon bocsátják. — Sikkasztó postaügynök. Szijjártó Sándor mező- petrii postaügynök a kezelése alatt álló kincstári pénz­ből 220 koronát elsikkasztott. A csendőrség bekísérte a nagykárolyi kir. járásbírósághoz, ahonnan, kihallga­tása után, egyelőre szabadon bocsátották. — Színházi mütor. Vasárnap délután „A kis lord“ énekes bohózat. Este másodszor „A halhatat­lan lump „ Eysler Ödön uj oporottej# (A bérlet). Hét­főn harmadszor „A halhatatlan lump* Operette. (B. bérlet). Kedden újdonság, itt először „Bilincsek“ dráma. (C. bérlet.) Szerdán másodszor „Bilincsek“ dráma (A. bérlet). Csütörtökön tizenkettedszer „A cigányszerelem“ operett«. (B. bérlet). téli idény beálltával: S Z A T Hl Á Rí N AGYTŐZSDE legjobb minőségű fiú ruhák, iskolai jpüT“ öltönyök, leányka felöltök ^ legolcsóbb áron IELLETT SZEREZHETŐK B E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom