Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-12-17 / 101. szám
Szatmár, 1911. december 17. SZA T MAR-NÉMETI 3 1 ofdál. elébe raknak. így vándorol ki a drága magyar pénz küllőidre ; Így vonódik el tőlünk sok-sok millió, amire ugyan csak nagy | szükségünk lenne ; igy gazdagodik az idegen és igy szegényedünk mi. Nem csoda, hogy nem tudunk talpra állni, nem tudunk haladni, fejlődni, boldogulni, mert szó nélkül megfizetünk minden árat mindenért és egykedvűen nézzük millióink külföldre vándorlását. Aztán természetes, hogy a pénzmilliókat az embermilliók követik & kivándorlásban. De most már ennek is befellegzett; jönnek, egyre jönnek vissza honfitársaink a haza földjére, hogy idehaza folytassák a boldogtalan életet. Jelen cikkünk főleg a karácsonyi iparpártolással akar foglalkozni; felakarván hívni a fásult társadalom figyelmét ezen időszerű dologra, amikor csakugyan százezrek kelnek el különféle ajándékokra, tárgyakra miegymásra, amikor a kereskedelem, az ipar a legnagyobb forgalmat csinálja és a mikor, fájdalmas tapasztalát, a szép magyar bankók ugyancsak Ausztriába mennek. A közönség igen tekintélyes része Becsből hozat, küldet magának árukat, mert idehaza nem konveniál neki ; holott oly jót, oly olcsót, oly szépet itthon is kaphat, mint külföldön es még a magyar ipart is támogatták és a százezreket idehaza tartották. A szeretet ünnepe előtt gondoljon mindenki szeretettel a hazára, a hazaszeretet egy parányi lángocskája lobbanjon fel a szivekben és mielőtt zsebünkbe nyúlnánk, forduljunk lelkiismeretünkhöz, mely azt fogja tanácsolni, hogy a pénzünket Magyarországban adjuk ki karácsonyi ajándékokra, de nem csak itt adjuk ki, hanem arra is tekintettel legyünk, hogy valódi honi tárgyakat, igazán magyar kereskedőktől vásároljunk. Ha mindenki, ki karácsonyra vásárol valamit, szivéhez fordulva, az nyugodt lélekkel és habozás nélkül a honi ipart, ennek támogatását tartaná szem előtt és előmozdítaná a ínagyar pénznek szaporítását, mert idehaza maradna. Tekint, ttel kell lennünk a magyar kereskedőkre és iparosokra is, mert ezek karácsonytól várják helyzetük valamelyes enyhülését, eleget szenvedvén a rossz üzlet menet folytán. Ha már most honfitársaink megkerülésével, az osztrák kereskedőket és iparosokat tápláljuk, azt mi magunk fogjuk legjobban megérezni az egyre fokozódó drágaság révén, melyet ránk sóz Ausztria azérl, mert nyakra-főre vásároljuk hohniait. Legyen helyén eszünk és szivünk és ilyen alkalmakkor legkivált azt támogassuk, azt vásároljuk, azt istápoljuk, a mi hazai mert csak igy boldogítjuk honfitársainkat és igy érhetjük el, hogy boldogulhassunk mi. Alvajárók. Még semmi az egész. Hisz öntudatlan Reszket kezük meg, hogyha összeér. S ha egybekapcsalódik hosszasabban, Egyik sem tudja okát, hogy : miér ? Még szinte ellenséges a tekintet, Mi összecsap a két dacos szempárból: Mint bajvívóké. Pedig már a rejlett, A lappangó tűz mélyükön ott lángol. Ajkukról még fulánkos, büszke szóér Tör egymás ellen, támadva, sebezve : Pedig-pedig: a csókok vágya ez már És menthetetlen el van szivük — veszve! Jörgné-Drascáozy Ilma. Papa! Bemutató előadás. Végre egy előkelő, poétikus meséjü darab, amely nem dönget súlyos bizánci kapukat, csak keztyüs kézzel, finoman kopogtat az érdeklődésünk, a szórakozniakarásunk ajtaján. Könnyed a szellemessége is, nem rakétákat dobál a magasba, csak finom életigazságokat kinálgat, sok örömön, bánaton vigságon és szomorúságon kérésziül emlékké szűrődött egyszerűségek ezek, melyek épp ezért hatnak oly mélyre, ezért oly meglepőek. Kacagni valóban nem lehet ebben a darabban, nevetni is alig, csak mosolyogni szépen és derűsen és elérzékenyülni, emlékeket rajzitani szeretni. Előbb utóbb ide finomodik majd ide egyszerűsödik minden darab, különösen a vígjáték : célja nem lármás és nevettető hatásokat kelteni, hanem meghatottságot, szerelmet és mély- séges és szépséges emberi gerjedeimeket. A Papa ! alakjait valami szeretetreméltó egyszerűség teszi újszerűvé. Hiszen jól ismerjük a francia vígjátékoknak ezeket az általános szereplőit: szalon grófok, falusi abbék, kurtizánok, klubbtagok, — de ahogy ebben a darabban minden pózból és affeKtáltságból kivetkőzve a maguk emberi pöresegükben megjelennek : mesteri. Borotvaéii-finom, külső érzékkel alig észrevehető szatira árad a dialektusból s a cselekményből, de korántsem gúnyolódás ez, csak a könnyes- szemű humor megállapításai, könnyedén elmondott, de sokat jelentő igazságok. A szerelemről tudjuk, hogy nagyhatalom, de ez csak holt, definíció mindaddig, mig szemünkláttára nem cselekszik valami igazán nagyot. Mint ahogy ebben a darabban teszi: egyetlen felóra alatt rehabilitálja az apát, a leány atyját, a társadalom s a magasabb társaság emlékéből számkivetett nagystílű szédelgőt. A vigjáték finom stílusát tökéletesen megértették színészeink, kik remekül elevenítették színpadja, a darab minden hajat és szépségét. Az elsőbbség ezúttal egy női szereplőé : Harmat Zsenié. Olyan kedves, finom, szubtilis, érzékeny és érző, hogy a szerzők maguk sem képzelhették el különbnek. Lágyan zengő hangja, behizelgő modora, a legfinomabb uuánszra is reagáló arcjátéka, plasztikája, jatszókepessége — mind-mind elsőrendű kvalitást bizonyít. Megbabonázza és lenyűgözi a figyelőt nagyszerű közvetlenségével, igazi ösztönjatékával; megértőképessége szenzibilstása csudalatos és kimondjuk, a mi nőink között páratlan. Sok szép és meghatóit percet szerzett s fog még szerezni ez a művésznő a közönségnek. De Lzrzac gróf szerepe Fehér Gyula sokat elbíró vállaira nebézkedett. S Fehér könnyedén simán játszotta meg az előkelő tetőtől-talpig világfit. Elegáns sokhelyütt, meleg csupasziv játéka igazi hatásokat keltett. Szőke a maga nyerseségében, parasztisá- gában szerepe tökéletes megértéséről tanúskodott. Helyes volt s csöppett sem túlzott. Játéka még a szélsőségekben is stilszerü volt, félszegsége csak a közte s a grófi papa közti ellentétet tette érzékelhetőbbé. Karakterisztikus alakítás volt a Baróti Jenőé, ki egy falusi abbét ábrázolt. A vidéki paro- chiák jámbor és együgyüen istenfélő levegője lengte körül kitűnő ma-zkjat. Pálma Tusi egy kis parasztleány kicsiny szerepében is gazdag skáláról tett bizonyságot. Pár mondatos szerepében pompás szín- és hang változatok leptek meg bennünket. Jó volt Radócz és Liszt Perike. Debreceni Gizi és Sándor Margit elegáns megjelenésükkel ragyogtak. Színházi műsor : Vasárnap délután félhelyé- rakkal Cigánybáró regényes nagy operett. Este Tolonc, 100 arany pályadijat nyert eredeti népszínmű, Tóth Edétő. (B. bérlet.) Hétfőn mérsékelten leszállított helyárakkal ez idényben először Karenin Anna, dráma a címszerepben Z H hnel Arankával. (3. Bérletszünet. C) Kedden újdonság itt először A kegyelmes ur. Dr. Guthi Soma bohózata, (C. bérlet.) Szerdán másodszor A kegyelmes ur. (A. bérlet.) 'IT r 1 1 Lapunk iiPIÍIÖÍÍIÍAm ny°mdáiában I % v I \Jh ¥ ÖJ\ csinos kivitel J ben készülnek H f H fi w Ä mW Jail JN&ib — A Kölesei kör életjelt ad magáról. Ma délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében matinét rendez. Műsor : Gazdag Lajos felolvasást tart, dr. Barna János szaval és végül Hermann László hegedűn játszik. — Szabadiskola. A Kölcsey-kör Szabadis- koláj* 1912 január 16 án kezdi meg 10 héten át tartó sorozatos előadásait a városháza tanácstermében Az előadások kedden és pénteken 5—6 óra között lesznek. Előadók : dr. Barna János, Baumgarten Zsigmond, Gaul Károly, dr. Kováts IstváD, dr. Lökő Béla, dr. Nagy Géza, dr. Pikier Ernő, dr. Tanódi Endre és Varjas Endre. — Iparhatósági megbízottak. A rendőrfőkapitány felkéri a helybeli iparosokat és kereskedőket, hogy az 1884 évi XVII. t. c. 172. §-a értelmében I. fokú iparhatósághoz és a szatmár főszolgabírói hivatalhoz választandó 20—20 ösz- szesen tehát 40 iparhatósagi megbízott választása céljából ma délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében megjelenni szíveskedjenek. — A szaimármngyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya e hó 20-án délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében ülést és utána közgyűlést tart. A gyűlés targysoroza'a : 1. Múlt ülés jegyzőkönyvé ;ek hitelesítés-. 2. 1912. évi költségvetés. 3. Jelentés a jubiláns kiállításról. 4. Folyó ügyek, indítványok. A közgyűlést a kö vetkező tárgysorozattal tartják : 1. Jegyzőkönyv hitelesítők megvalasztása. 2. 1912. évi költség- j vetés. 3. Jeienies a jubileumi kiállítási ól. 4. Bisz ■ doTer Imre egyesületi rendes tag és a »Szatmári Gazda< segédszerkesztőjének indítványa Szatmár- Nemeti szab. kir. varosban államsegéllyel létesítendő hús- és tenyészállat vásár berendezése tárgyába i. 5. Indítványok, az alapszabályok 28. §-a ! értelmében. A gyűlések elnöke id. Teleki Géza : gróf lesz — Karácsonyi munkaszünet felfüggesztése í A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és ipari ; munka vasárnapi szünetelésére vonatkozó rendelkezéseket december 24-ikére. vagyis a karácsonyt megleőző vasárnapra fölfüggesztette. — Vízvezeték. Kovács István vízvezetéki igazgató december hó elsején megkezdte működését. Hivatalos helyiségét ideiglenesen Rákóci- uica 39. szám alatt rendezte be. Az igazgató jelentése szerint Lapp Henrik vállalkozó kiszállítói ta eszközeit és fölszereléseit a helyszínére s nagy erővel készül a munkához. A tanács a fúrásokat a Kossuth kert délkeleti részét a kútfúrók rendelkezéssére bocsátotta, ahol most éjjelnappal foiyik a munka. — Tóncvizsga. Zélinger Adolf táoetmitó tanítványai haladását bemutatandó, ma este saját : haza tánctermében táncvizsgát rendez a követ keíkező műsorral : 1. A növendékekből összeállított előkép beu- gáüa fény mellett, II. Magyar szóló bemutatják : Somogyi Rózsika és Tolnay Bertuska. III. Róz a tündér tánc, lejti 14 leány növendék. Rózsa tűn dérek: Somornogyi Friduska és Lázár Mariska Rózsák: Kézelman Jolánka, Tolnay Bertuska, Domahidi Bertuska, Héti Irénke. Puskás Rózsika, Stark Rella, Rohthsild Rózsika, Rózenb'üt Ilonka, Somogyi Rózsika, Berger Neüike, Schvartz Fá- I nika, Lefkovits Rella. IV. Gábor diák toborzó, I előadja: Lang Margitka V. Erdélyi oláh tánc j eredeti román jelmezb n, előadják: Engel Benő, Ferenczi Ferenc, Grünfeld József, Grósz Pál, Héti Miksa, Braun József, Sikos Pal. VI. Virág tánc, lejti 14 kány növendék, flórák : Vincze Rózsika
