Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-12-06 / 98. szám
I ¥• XV. évfolyam. Szatmár, 1911. december 6. 'zerda 98 szám FÜGGETLEN POLITIKAI LAP ELŐFIZETÉSI A R: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szem ára 10 fillér. Hegjelen hetenklnt kétszer: vasárnap 6a szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 = Telelőn.szátxi 80. ■ Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban flzeten Amiről Khuen hallgat. A belügyi tárca vitája során Khuen egy szót sem szólt a választói relormról. Khuen némaságán sokan őrültek, — Mert nem lehet iagadni, hogy szép számban vannak az országban olyan emberek, akik nem barátai az általános választói jognak. Akik azt szeretnék, hogy maradna a jövőben is minden úgy, ahogy most van. Ezek részben félnék a jövő átalakulástól, részben a megátalkodott konzervativizmus gondoltatja velük, hogy az uji'á- sok csak rosszat hozhatnak s minden úgy van jó', ahogy van. Némelyeket hazafias érzések ejtenek aggodalomba. Ezek a magyar nemzeti szupremáciát féltik. Ezek azt hiszik, hogy a választói jog kiterjesztése esetén megsemmisül az rszágban a magyarság fölénye és az uj jogokban nemzetellenes nemzetiségi elemek tolakodnak be. Vannak azután, akik egy, az általános választási jog alapján összeálló képviselőháztól a parlament színvonalát feltik es arra utalnak, hogy az osztrák népparlament hazában, hol ma bizonyos ezüstkanál ellopásával vádolják egymást a képviselők, újabban már a kuiyakorbács is szerepel a nagytekintetü képviselők arculatán. Azoknak, akik a tényleg bomlott osztrák képviselőházra mutatnak, azt lehet felelni, hogy az még ott is csak afelé átmeneti bárányhimlő, amelyen az ifjú, illetve megifjodott testületnek át kellett esnie és éppen nincsen kizárva az, hogy a megifjuló magyar parlament meg sem kapja ezt a bá’ányhimlőt. Ami a l^onzervatizmust illeti, hát ez olyan dolog, hogy két vége van neki, mint a csáti botnak. Hetmértföldes csizmákkal a sötétben előugrálni botorság, mert nem tudja az ember, hogy hova érhet. Azonban az idők végezetéig csökönyösen egy helyben ál!n!, még nagyobb botorság lenne. Ha valaki valahova elérni akar, menni kell. Ha lassan is, de mindenesetre lépéseket kell tennie. Mi pedig már sokkal régebben állunk egy helyben, semhogy e lépések megtételére ne volna szükségünk. Ami pedig azt illetőié, hogy az általános szavazati jog a nemzetiségeknek több tért juttatna az ország kormányzatában, mint amennyi nekik elégséges lenne: ez nem valóság. Elsősorban a nemzetiségek hazafias, magyar erzelmü és alkotmányhü részeinek éppen olyan joguk van az ország ügyeinek intézésébe befolyni, mint bárki másnak. — Annak a résznek pedig, amely nem hazafias, amely a belőlük megélni akaró s ezidőszerint sikeresen meg is elő hazaaruló politikai vigécek áldozata, nem olyan nagy az arányszáma, hogy a többségre jutásuktól tartani lehetne. A helyzet ma az, hogy kétmillió hétszázezer írni és olvasni tudó nagykorú íérfi van Magyarországon. Ebből hatvan- barom százalék magyar, tiz nötödfél százalék pedig hazafias es alkotmanyhü német nyelvű magyar állampolgár, akiket semmiféle sulferjános neveletlenkedés sem téritett ki rendületlen magyar nemzeti meggyőződésükből. Ez már magában véve heiven- nyolcadfél százalék. Azonfelül van majdnem egy félmillió olyan irrn és olvasni nem tudó választó, aki magyar. Ez már nyolcvan százalék. Es botorság volna azt állítani, hogy a többi nemzetiség minden választási jogosultsággal majd biró tagja hazaellenes. A félelemnek tehát alapja nincsen, TáROA. Káleb szerencséje. — Allah hatalmas! — mondta Káléb, a a teherhordó és elvette feleségétől, Myrától aranynyal hímzett fátyolát, amelylyel az cico- mázta magát és páváskodva kevélykedett. — Allah hatalmas, bölcs és jóságos és nincsen köze hozzád, akit a Seitan teremtett. Máskor nehéz volt a helyzete Kálebnek Myra pergő nyelvével és mozgékony kezével szemben. Ha este hazakerült, birka-türelemmel engedte magára zúdulni az asszony szidásait és veszekedő káromkodásait. Ma aztán vége szakadt a tőreimének. Hajnalhasadástól naplementéig dolgozott a bazárban és gondolatban már élvezte a finom birkahúst rizszsel, datuját és fügét. De, amikor hazajött, Myra száraz babot tett eléje avas olajjal, mert a pénzt, amelyet a háztartás költségeire adott neki Káleb, elköltötte. Szép, uj fátyolt vett magának, aranynyal hímzett fátyolt. — Hogyha csak egy hétig eszünk száraz babot — mondta élesen — megtakarítjuk az összeget, igy ellenben már ki sem mehettem az utcára, a barátnőim előtt, szégyellem, hogy nincs, mit magamra vennem. Hát egyáltalán nincs belátásod, Káleb ? Kálebnek nem volt belátása. Myra elfelejtette, hogy a legerősebb férfiúnak is lehet gyönge oldala és hogy e gyöngéje inkább a gyomorban, semmint a szívben rejtőzik. Kálebnek is egy jó ebéd volt a főélvezete, amit is napi nehéz munka állal ki is érdemelt, magának, Vége szakadt tehát egykedvű türelmének. Darabokra tépte a szép fátyolt es foszlányait az utcára dobta. — A sátán teremtett és hiúságot, pávás- kodást oltott beléd. Engedelmesség helyett, amelylyel tartozol nekem, zsarnokoskodni akarsz felettem és megrövidíteni szerény étkezéseimet. Óvakodj, nehogy ilyesmi még egyszer előforduljon ! Myra ijedten hajolt meg Káleb szigorú azavai közben, ds a szive megkeményedett férjének kegyetlen cselekedetétől és szép fátyoléért érzett fájdalma által. Ekkor történt, hogy Allah kedvencét, a próféta utódát, Bagdat kalifáját, Almanzor Abu D_áfárt kinzó lábfájás érte. Nem használt orvosi tudomány, a fájdalom növekedett és a fejedelem eddig jóságos szivét harag töfötte be. — Óh, Hakim — szóit orvosához — te, akit kiválasztoltam, hogy őrködjél halandó porhüvelyem fölött, fia vagy a butaságnak és ok talanságnak! Ezt megkeserülöd! Hadd tudja meg ő is, mit jelent az a lábfájás ! — És Hakim huszonöt botütést kapott a talpára és megtudta, mit jelent az, ha valakinek fájnak a lábai. De a kalifa fájdalmai azért nem enyhültek. Fájdalmai növekedtek és a trónja köré hivott bölcsek és orvosok közül senki sem segített rajta. Erre kikiáltatta egész birodalmában, hogy aki meg- szabadilja őt kinzó !áb-bajatól, annyi aranyat kap, amennyit egy teve elbir. Myra is hallót! a ezt, a bosszúra vágyódó, gonosz gondolatokat szövő Myra. Megjelent a kalifa előtt, lábai elé vetette magát és eképen szólt: — Népeidnek felkelő napja, a világnak szeme, Uram, óh, hallgasd meg rabszolgád szavait ! Káleb, az uram, tudna segíteni e betegségeden. De titokban tartja az orvosságot és megesküdött, hogy soh’se árulja el. A fejedelem erre jóságosán mondta : — Légy nyugodt, majd feloldom őt esküje alól! — És maga elé hivatta Kálebet, a teherhordót. Myra pedig igy vélekedett: Ezentúl nem tépi már fátylomat Káleb ! — Ide hallgass, Káleb — szólt a nagy Almazor — minthogy titkos orvosságod van a láb-bajom ellen és megvonod ezt tőlem, az uradtól, érezd meg te is, hogy miiyen érzés az a lábfájás ! És Káleb hoszonöt botütést kapott a talpaira és megérezte, mit jelent az a lábfájás. — No, kedves Káleb — mondta jóságosán A téli újdonságok női; férfi és gyermek ruhákban ■ legolcsóbb árban SZftTl Á Rj A ü A G Y T ÓZSDE MELLETT SZEÜEZHETŐKESE
