Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-09-24 / 77. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1911. szeptember 23. Szombat 77. szám ELŐFIZETÉS! ÁR: Égé . wre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. ESegjelen lietenbint kétszer: vasárnap és szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTéSÉfi ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 ; T ci^íon - --i' :-i i. -- — . _ Mindennemű dijak Szatináron, a kiadóhivatalban fizetendőd A tömegméreg Immár óriási arányokat ölt az a mozgalom, amely az alkohol, a szesz ellen irányul. Tudatosan, a fölvilágositás és a fölvilágosultság fegyverével küzd. Méreteiben hatalmas és hatásaiban kiszámíthatatlan hálás mozgalom ez: emancipálni az emberiséget a gyilkoló méreg, a társadalom legveszedelmesebb betegségének előidézőjétől: a szesztől az alkoholtól. Erős, lankadatlan akaraterejü, izzó agyvelejű emberek, filantrópok sietnek a mentőmunkával; csatasorba álliiják embereiket, agitálnak a nagy eszme érdekében és a nrgy küzdelem majd megtermi gyümölcsét. Tudjuk jól, hogy az alkohol bármely faja es bármily csekély mennyiségének „élvezése“ is méreg. A bibliai Noéról maradt ránk ez az átkos anyag, tömérdek áldozatot véve magának nap-nap után. A kultúra már kezdettől fogva oly élvezeti cikkeket adott az emberek kezébe, amelyek valósággal pokoli hatással vannak az emberiségre. Az alkohol kisebb vagy nagyobb mennyiségben való élvezete foly: tán bizonyos fokú narkotikus állapot lep ! föl és ez a narkózis kellemes agybénitó hatásainál fogva megcsalja az embert, a ; kellemetlen érzéseket, a testi és lelki fájdalmakat tompítja és megszerzi nehány órára a jólét és boldogság .sovány illuzió- j ját, hogy azután a valóságban annál mé- | lyebben rántsa áldozatát a posványba, az I anyagi, szellemi és erkölcsi nyomorba. Az alkohol gyakori élvezete mindjobban elmérgesedik a szervezetben és mínd- | inkább az alkohol-élvezet megismétlésére i késztet, mert a megszokás folytán ugyan- 1 azt a tompitó hatást már csak sokkal na- ; gyobb és gyakoribb adagokkal lehet elérni í és eképpen lassan, észrevétlenül rnegmér- í gezzük az egész testünket alkotó sejtek anyagát. Nagyon természetes, h \gy ezen káros | befolyás folytán azután testünk ellenálló i képessége alaposan redukálódik, vagyis í sokkal fogékonyabb lesz testünk minden- I féle nyavalyályával szemben, mint annak- j előtte. így természetesen testünk a krónikus | mérgezéseknek, valóságos kórságnak lesz j fészke, amely már nemcsak a máj, a szív, véredények és az agyvelő elfajulását okozza, j hanem a csírasejteket is megrontja és ek- i képpen az egész emberi nem minőségének ! sülyedését okozza. Valamikor régen, amikor még őseink S Ázsia lakói voltak, különös módját eszel- i ték ki a szeszivásnak. Ugyanis direkt erre S a célra tartottak kancákat, amelyeket rneg- í fejve, azok tejét különös módon erjedni * hagyták. Az ilyen formán megerjedt barna, í piszkos, sürü italt fogyasztották. A megI erjedt kancatej összehasonlithatianul erősebb szesztartalmu a mai nap használatos szesz bármely fajánál is, de őseink — táji Ián éppen a kierjedt kancatej erejének tu- I datában — sokkal ritkábban éllek vele mint ma bármely emberis. Főként nagyobb lakomáiknál, vagy pogány ünnepeiknél volt használatos. Óriási tévedés az a nézet, hogy a mértékletes ivás nem árt. Nagy tudósok bebizonyították már, hogy két pohár bor, vagy sör elegendő ahhoz, hogy jelentékenyen leszállítsa az agy szellemi működését. A szociológia számára legfontosabb probléma az agyvelő higiéniája, mert ennek folytán lehetséges csak az alkohol kérdés fontosságának fölismerése. A szesz : főképen agy méreg. Ezért a c ;alódás a szesz ! hatásait illetőleg. TÁBOA. A kegyelmes ur. Szabó doktor megérkezett uj állomás-helyére. Városi orvosnak választották meg, csak ugy látatlanba. Ki tudja, hányszor hirdettek már pályázatot hiába, míg jelentkezett Szabó, aki ugy vélte, hogy a falu után, ahol két esztendeig gyógyította a megcsömörlött parasztokat, megváltás lesz a város, Budapestről utazott reggeltől délutánig, míg öt óra felé odaért. Hövös ta- vaszi szól fogadta ó* egy ócska, zörgő hintó, amely omnibusz gyanánt szerepeit. Hárman tnár ültek benne, Szabó elfoglalta a negyedik helyet a kis ülésest, A vonat ment tovább. Közeledett a* este, a környék üres volt, a vasúti állomás elhagyatott, szomorú és idegen. A kocsi azután keservesen döcögéssel indult neki a dombnak, kapaszkodott föl a város felé. A nap visszanézett. Megvilágitota szemben a hosszúi elnyúló dombsoron a kis várost. Balról jókora háromemeletes, rikító sárga épületcsoport. Azután jobbfelé húzódó, görbe sorban csorbán, hol törpén, hol felszökkenően. Egy Lelysn erős. magas tetejű, bástyalornyos tem plom emelkedik ki. Az egész összezsúfolt kicsi ! hellyel már messziről meg lehet ismerkedni. I Itt van az urasági kastély, itt van a plébánia, j itt egy állami épület-féle, itt valami fogadó és ! | körűi régi, mohos polgárlakások. 1 Negyedóra múlva a kövezeten vacogtaíták í a fogukat. Szabó doktor hamarosan konstatál a, hogy a kis helység még sokkal jobban német, semmint gondolta volna. Jobbról-balról ódon, hegyes betűs feliratok integettek, a mészárszékből németül nyelvelt ki egy vaskos asszony, egy kis téren a kút körűi csúf dialektusban szögletes cselédek beszélgettek. A fogadóban a vacsora körül kibővültek a doktor helyiismeretei. Megtudta, hogy a kastély nem olyan közönséges uraságé, hanem egy igen nagy gróf lakik banne, akinek családjáról, nevéről már az iskolában tanul nz ember, ő az ura ennek a kis helynak, a hidon ő szedi a vámot. az erdőben neki tenyésztik a szarvasokat és amoda lejebb, ahol a dombok már megszűnnek, kezdődik mérhetetlen uradalma, sok, sok ezer holdnyi földje. A kegyelmes úrról, az Excelencről — mert titkos tanácsos volt, valamikor a királyt is szolgálta a gróf — áhitatosan, elcsendesedő hangon beazóltek neki később is, a következő napok- ' ban, amikor a polgármesterné! jelentkezett, mikor lakás uián járt, mikor a kaszinóban ismerkedni kezdett. — Ez a gróf istálója — mutatták neki. — Itt a kegyelmes ur gazdatisztjei laknak. — Ezt a házat a kegyelmes ur adta az iskolának. Nem volt abban semmi csodálatos, hogy olyan fontos személysóg volt a kicsi városban a millióknak és a nagy címeknek , az ura. A nagyapjának még robotba járt az egész falu és a várost, ahol egyébként szabad polgárok lek tak, az őseinek keliatt megvédeniük az ellenségtől is. Mindezt szépen elmagyarázta Szabó doktornak a levéltárom, aki egyúttal a gróf level tárosa is volt. — No, nekem ugyan kevés dolgom lesz a kegyelmes urakkal — mondotta Szabó. De csakhamar kiderült, hogy tévedett, az ő hivatalos állásával régi idő óta együkt járt valami uradalmi orvosi tiszt, amolyan másod- rangú, helyettes féle. A kastélyban belső ember első orvos az Öreg Kram doktor volt, benszülött, bozontos, szürke szemöldökű sváb emberke Szabónak ezért ‘iszteiegnie kellett a grófnál. Bejelentette magát és értésére adták, hogy másnap délelőtt 11 órakor fogadja a kegyelmes ur. A gróf, színtelen, elmosódott arcú egyszerű női9 férfi és II üí «11 S ruhákban |||| 1 Jjß? a legolcsóbb árban Áll. tillUi S Z A T 1 í Ej m II Q YIŐZS8E MELLETT SZEREZHETŐK AZ ősziét
