Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-08-20 / 67. szám

Szatmár, 1911. augusztus 20. SZATMAR-NÉMETI, 3-ik oldat - V kisiparosság sok helyütt nem részesül kellő mól- tánylásban a bíróságok részéről. Az esküdtszéki, intézményekben pedig nagyon csekély számbm Tesz részt. A kereskedelmi ős ipari élet forgalmát sza­bályozó kereskedelmi törvényünk igen mostoha az iparosokra nézve. A kisipar a jogélet terén meg van fosztva önállóságától. Ha a kisiparos részesülni akar a keresk. törvény kedvezményeiben, kénytelen a bejegyzés alkalmával kisiparos voltát megtagadni és keres­kedővé lenni. És ez kétségtelenül sérelem a kis­iparosságra nézve. Mert vagy van kisiparosság vagy nincs. Az ipari foglaikozásnak a kereske­delmi ügyletek közé való felvételével a keresk’ törvény célja, azt hisszük az volt, hogy ezáltal az iparnak is megadja ama jog kedvezménye­ket, mint a kereskedelemnek. Ám hogy e cél eléressék, nem kellett volna az ipart j; gi tekintetben Önállóságától megfosz­tani, és nem kellett volna ez önálló és fontos termelési ágnak éppen legjellemzőbb elemét a kisipart oly ferde helyzetbe hozni, hogy esak a törvény kijátszásával nyerhesse el annak ked­vezményét. Az iparnak jogi tekintetben la vissza kell nyerni önállóságát és saját jogánál fogva kell elvernie ugyanazokat a kiváltságokat, melye­ket eddig mintegy, kegyelemből terjesztették ki egy részére. Szorosan vett ipari jogszolgál<atá6 úgyszól­ván nincs is Magyarországon. Az egyenes jogvé­delem mai formája egvrészt leaiázó, másrészt sok­szor költséges is úgy. hogy ezen intézmény Koránt sem felel meg várakozásunknak. Az ipari jogszolgatást akként kell konstru­álni, hogy raindeu ipartestületnél jogtudó férfiú alkatmaztassék, kit az állam, város és ipartestület megfelelő arányában együttesen díjazzanak . . . Ekként minden iparos ingyenes jogtanácsot nyer­het ügyeiben. És ide minden szégyenkezés nél­kül, bátran fog elmenni, mert tudja, hogy ez in­tézmény számi alkottatott. Ahol pedig ipartes­tület nincs, ott j. városi tanácsosnál, vagy köz­ségi elöljáróságnál álljon ilyen jogtadé férfiú az iparosok rendelkezésére. Ha pedig ez alapon az ingyenes ipari jog­védelem rendezése nem sikerül, úgy szabad tár sulás és szövetkezés útjára kell azt megvalósítani. Ha alkalmas a társulás az élet majdnem minden viszonyában, ha páratlan sikerre vezet a gazda­sági élet minden terén, miért volna aa rosss és hátrányos az iparos gazdasági munkájának, va­gyonának. jövedelmének megóvásában ? \1 Cselédszobában Szivemnek dohos udvarában egy őszi verkli játszik halkan. A kis cselédszobában fekszem és azt hiszem, hogy rég meghaltam. Kis névjegyem az ajtófélfán, • valaki ráirt egy keresztet, [ /,' | > \ S egy kéz búsul a rézkilincsen, mely magához sosem eresztett, Az ablakfüggöny vérbe mártva, bordópirosan feketéink. Fölöttem egy szenteltvizlartó, s halolt kezeim el nem érik. Mezitlen lábú kis cselédek Osonnak el, a léptük hallom. Vizes korsójuk összecsendül életiül szomjas, ifjú hangon. Meg-megállnak a verkli melleit, keblükben pénzért kotorásznak. S az őszi verkli fülledt lázban csöndet játszik a téli háznak. Somlyo Zoltán ÍREK. — A nyomdászok táncmulatsága, mely két hét múlva lesz megtartva a Pannóniá­ban, minden várakozáson felülinek ígérke­zik. A sikert egyrészt a rendezőség lelkes agilitása, másrészt a közönség óriási szim­pátiája biztosítja. Jegyeket a nyomdászbálra már most lehet váltani a vigalmi bizottság tagjainál. — Meghívó. A szatmárvármegyei tűzoltó szövetség 1911. évi Szeptember hó 17-én délelőtt 11 órakor Nagybányán a városháza tanácstermé­ben tartja ez évi rendes közgyűlését, a melyre a vármegye területén létező valamennyi tüzoltó- testestületet tisztelettel meghívja Dr. Falussy Árpád, rérm. t. o. szír. tinók. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Szeptember 17-én reggel 9óra 20 perc­kor érkezés Nagybányára Szatmár felől. Fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevonulás as őrta­nyára. 2. Fél 11 órakor szövetségi választmányi gyűlés á várósháza tanácstermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a követ­kező napirenddel: a) Hitelesítő küldöttség kirendelése. b) Válásztmány évi jelentése. b 1) Üresedésben levő járási tűzrendészen felügyelői állások betöltése. c) Számvizsgáló bizottság jelentése. d) 1912. évi költségvetés. c) As 1912. évi szövetségi közgyűlés helyé-1. nek kijelölése. e l) i tűzoltói tisztek orsz. egyesületének segély iránti kérelme. f) Indítványok. 4. Közgyűlés után a nagybányai önkéntes tüzpltócsapat és a többi bejelentett csapatok gya­korlata^ Ütem és gyors iskolaszerelés, a szatmári csapat támadási gyakorlata. 5. Déli 1 órakor társas ebéd, melyen a köz­gyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagy­bánya Jváros közönsegénsk szívesen látott ven-: dégei lesznek. 6 Este 8 órakor Uránia előadás a ‘színház-' bar, tartja Ádám István fővárosi önkéntea tűs- | oltó tiszt. | 7. Szeptember 18-án kirándulás Felsőbányára: j A közgyűlésen résztvevők számát legkésőbb j szeptember hó 1-ig kéri a rendezőség Rónay Géza \ nagybányai járási tüzr. felügyelőhöz okvetlenül bejelenteni. Szatmár-Németiben, 1911. augusztus hó 4- l Ftrencz Ágoston, szöv. titkár­— Ökőriió utolsó áldozata. Varga István, porosaimat gazdasági cselédnek a felesége a szol moru emlékű ;ököritói katasztrófa albalmáva< bennégett. Minthogy Vargának nagy családja van, de meg ö maga sem lehetett el asszony nélkül kevéssel a katasztrófa után csak úgy bagóbitre összeállóit egy szomszéd községbeli, szamosujlaki menyecskével. De ennek az asszonynak i» Öxörifó lett a veszte. Egy ököritói gazdaember, aki szin­tén család nélkül maradt a katasztrófa alkalmá­val, elhódította Varga István házastársát s az asszony elhagyta Vargát s átköltözött Ököritóra, Varga István bánatában, bogy nin.cs kit meg verni a háznál, ha bosszús az ember, ivásnak adta a fejét. Tegnapelőtt ismét részeg volt. Ré­szeg állapotban a pipára akart rágyújtani s e közben meggyűlt a kezében az egész doboz gyufa. A részeg ember ahelyett, hogy eldobta volua az égő gyufát, ijedten kapkodott, hadonászott, ami­től lángot fogott a ruhája is. Mire a szerencsét­lenséget észrevették, az ököritói katasztrófa utolsó és többszörös áldozatát szekérre telték, hogy be­szállítsák a szatmáti kórházba. Varga belehalt égési sebeibe. — Kész a gyufasyyadáruság. Esztendők óta húzódik a gyufegyedáruság ügye. De hol a magánipar takintetsi, hol az osztrák képviselőház elfoglaltsága akadályozta, hogy a régi terv valóra váljon. A megvalósulás egyre késett. Minthogy azonban az állam pénzügyi helyzete elengedhe- tetlené teszi az állami jövedelmek gyarapítását, a két kormány végre megegyezett abban, hogy a gyufaegyedáruhágra vonatkozó javaslatokat már leközelebb a képriselőbáz elé terjesztik. A ma­gyar törvényjavaslat már kész és Lukács László, pénzügyminiszter vagy még a nyári, de legkés- sőbb ez őszi ülésszak elején beterjeszti a képvi­selőházban. A kormány azt hiszi, hogy a gyufa- egyenáruság tiz millió koronával fogja gyarapí­tani az állami bevételeket. *Ez a tiz millió pedig kell a mostani véderőjavaalatok megszavazása után felmerülő költségekre. Fizeti-iámét a gyufa nagyobb árában ez az áíva nép, hogy ssavaiói vakságukban, potya ételért, italért, pénzért eat a mostani zsebrák kormányt és pártját ttitetté áz ország 'nyakára. A ,gyufaegyedáruság az összes gyufagyárak állami keselésbe vételét és azt je-^ ' lenti, hogy az állam úgy, mint a dohánynál, a gyufa árát tetszés szerint.szabja meg. Hírlik, hegy mindjárt eleinte 2 fillérről 5 fillérre rugtatják az árát. -hinli — A didit a csárdában, nem igen fér lieg as ellenlábas esimpolyással, de Szabó Dani nagy- x* ecsedi klárinétos e vendéggel sem tudott megférni a mindennemű saesz«s italok hajtókában. Fridrik ;=• Sándor gazdálkodó huzattá helyesebben fuvoláz- tatta magának az elérzékenyitő magyarbusdalo- kat Dániellel, aki a korcsmában merészebbnek érezte mágát, mint próféta névrokona aa orosz­lánok vermében^ Bele is; kötött ; a mulatón Frid- rikbe, ki állítólag enyhébben méltányolta a mü* "! vészetett, mint dukált. A szerencsétlen flótás egy fölhevült pillanatban oly [erős argumentumokat talált hajítani az ellenfele fejéhez, hogy ez sú­lyosan megsérült. Szegény iFridrik alighanem . $ az égyik szemével fizeti meg, hogy pajláskodei talált az önérzetes-kleofással.^rr • i -r ­— A humor Királyházán koránt sem olyan I { finom és előkelő mint: mondjuk, egy kecses és hajporos rokokó-regényben. Az éle is sokkal da-^ rabosabb a máiházók s a podgyássbordárok e hazájában s a fákezők sem igen fékezik magukat vt ha.farag*tlanrbb kifejezés kerül a nyelvük be­gyére. No de az úri személyzet sem sokkal Ifö lönb. A napokban egy társasig akart jegyet «újí­tani Szalmáiig s a hivatalnok a jegypénztárnál kedélyesen tudakozódott, hogy kutyajegyet inó- • tálnak-e a hölgyek? Hanem éjjel két órakor tör­tént volna ez a kisded incidens, veszendőbe njent volna az utókor számára egy strófa a királyházai humorból, A kisértetek órájában ásottban álmos 1 as ember morcos és önérzetes. Ez okozta, bogy az utasok udvariatlan bánásmód miatt följelen- „ tették a pénztárost,; .> ,| - , [ < — A csősz Kevesen tudják, milyen szerény javadalmazása van egy-egy községi kerülőnek. Fizetése tiz forint és busz krajcár, amiből megél ugyan a bojtár Tarnöcán, helyesebben a népdalban de a jő csősz bácsi éhen hálni, há l nem volhl I egyik főkeresete á szabadlöpás. Ez nem annyit ! jelent, hogy csakugyan^ szabadon lophat a kerülő, 1 hiszen ha tetten érik, van pofon és hömlokon- öklösés bőven, mindasáltal mindenik gazda «at­met huny ha lAtjp,.bogy)a másé’' lopja a mezők lilioma. Szász Láizló és &sákz György rákoste- rebesi esőszemberek, kissé tovább mentek, mint ameddig a szabadlöpás határköve ér. ! Etiópiák Weisz Barnát gazdálkodó földjéről, a, búzatermést «1 is csépeltették. A termést természetesen a Weisz öntudatlan lovai szállították s a hordásban a gazdálkodó béresei asszisztáltak. Weisz följe­lentette Ssászékat s a jámbor kerülők most; aligha kerülik el a törvény jobbkezét. — A Vásáron. Ha másutt nem is,! de a vá­sáron respektálhatná az ember a közmondást tz - lassan járj, tovább érsz. Mennyivel kevesebb el- gázolás történne, ha a kocsisok nem vágtatná­nak olyan sebes iramban. Felsőbányáról jelentik, Bresoczki Pálné 75 esztendős asszonyt elütötte Borsi Károly szekere. Brezocskiné halálosan meg­sebesült, Borsit feljelentették a csendőrségen. • , ; — A komor bika Malánka Janos és Ma­kár Sándor közös bikája a napokban lelegelte a Kifor Jakab máléját Batarcson. Kifor a bottal próbálta kikergetni a lomba állatot a kukoricáé­ból, mire az hirtelen megvadult a a: szarvával több helyen megsebezte a károsult gazdát. > — Url szUlök figyelmébe. Serdülő leányok akik tanulmányaikat bármily téren: zene, -ének* nyelvismeret stb. Bécsben óhajtják folytatói* gon­dos otthont találnak egy magyar okleveles: pol­gári iskolai tanítónőnél. A leányok; állandó felü­gyelet alatt állanak s bárhova csakis kísérettel járhatnak. A^társalgás német, és kívánatra angol nyelven folyik. Az ellátás elsőrangú ; az árak mérsékeltek. Bővebb felvilágosítást ad: Erdélyi Anna Wien, TIL, Rudolf-gasae No. 12 I. Stok Thür 9. — Rágalmazó pópa A papokról általában

Next

/
Oldalképek
Tartalom