Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-01-22 / 7. szám

24k óidéi. SEaTMÁR-NÉMF.TI. Szatmár, 1911. január 22. káik részére egy szebb, egy boldogabb és vi­rágzóbb Magyarországot, egy független és erős nemzeti öntudatot akarnak örökségül hagyni. Lebegjen szemünk előtt az összetartásnak úgyszólván katedrái példája: a magában álló vesszőt egy kis gyermek is kettétörheti, de, ha összekötjük, ha az egyes vesszőkből a római fascesek példájára erős köteget, erős nyalábot alkotunk, összehajlitani és széltörni emberi kéz képtelen. Egy nemzetet addig lehet leigázni és gazdasági járomba tartani, amig szerte-forgá- csolva ellenállásra és erőkitejtésre képtelen, de ha Összefog, ha tömörül és öntudatos akarattal elszántan síkra száll : rajta semmiféle hatalmak nem győzedelmeskeJnek. Kelemen Samu nagy beszédje. Kelemen Samu kedden a bankvita folyamán har­madfél órás nagy beszédet tartott, mellyel eddigi parlamenti sikereit^^is felülmúló rendkívüli diadalt aratott. Ez a siker nem szorítkozott az ellenzékre, amelyet ajszó szoros értelmében felvillanyozott a beszéd,hanem2maga a munkapárt sem zárkózott el a hatás előlJés a jelenvolt miniszterek is elismeré­süket fejezték ki, a nagy nivóju beszéd iránt. A saj • tónak alábbi véleményébe visszatükröződik ez a nagy hatás. A „Magyarország“ másfél hasábon át méltatja a beszédet, melyről többek között azt írja: Déli szünet után kezdett bele Kelemen Samu nagyszabású beszédébe. Amellett, hogy a vitatko­zást a szakszerűség terén tartotta, értett hozzá, hogy szónoki készségével életet, szint és hangulatot vi­gyen bele beszédébe, melyet a Híz mindvégig osz­tatlan figyelemmel hallgatott. Szónoki készség, a beszéd szerkezetének föl- épitésése, a debattőr éles vágásai, a szakértelem komolysága és az érvek gazdagsága tette ezt a két és felórás, hatalmas beszédet a bankvita egyik ese­ményévé. A nagyhatású beszédet az ellenzék lelke­sen megéljenezte és percekig ünnepel'e Kelemen Samut. A „Pesti Hirlap“ ezeket Írja : Az ellenzék második szónoka Kelemen Samu volt, aki a tőle megszokott gazdag afgumentacio- nális fegyverzettel és kitűnő dialektikával vonult föl. Több mint kétórás beszédét az ellenzék tűn- I tető tetszéssel kisérte, különösen pedig azokat a ré­szeket, amelyekben igen sikeres argumentumokat csoportosított a Justh-párt dátumpolitikájának igazo­lására és főkép annak tisztázására, hogy a Justh- párt miért tárgyalt és miért kellett tárgyalnia Lu­kács Lászlóval. Fejtegetéseinek ez a része az egész Házban figyelmet keltett és amikor beszéde közben szünetet kért, a folyosón maga Székely Ferencz igazságügyminiszter jelentette ki, hogy az ilyen ob­— Ö. óra óta lótok-futok. A hamis ötkoronás senkinek se kell. Már félek, hogy letartóztatnak vele. — Majd tán holnap sikerül. — Már reggel kell a pénz a tejesnek. Óbudán tudnak egy korcsmárost Fercsiék, aki minden rossz pénzt elvesz. Ki menjek velük? — Eredj, apuskám. Balogh urat akkor hajnalban a mentők hozták haza a hamis ötkoronással együtt. Az óbudai korcs­mában — ahogy Fercsiék beszélik — valaki úgy vágta fejbe a szódás üveggel, hogy Balogh harmad­napra, mig az asszony a doktornál járt, hogy jöjjön már, meghalt. A szája tátva, a szeme nyitva maradt. Buloghné hiába nyomogatta le, felpattant. Balogh ur megnyerte a fogadást. A koporsóban is úgy nézett a Balogh nr szeme, mint a vasvilla. A spórolt pénzből gyászruha készült és kitünően állt az özvegynek, akinek eszébe jutott az is, hogy Balogh ur csakugyan megnyerte a foga­dást. Mibe is fogadtak? Öt koronába. Meg kell adni nehogy érte jöjjön. Az özvegy a néző halott feje mögé került és szépen a koporsójába csúsztatta a — hamis ötkoronást, j Farkas Antal 1 jektiv és érdekes beszédet szívesen hallgatják. Be­széde befejeztével nemcsak a baloldal tapsolta és üdvözölte nagy lelkesedéssel, hanem Lukács László pénzügyminiszter is elismerését nyilvánította A „Nap“ többek között ezeket Írja : A függetlenségi párt egyik legkiválóbb veze­tő-embere, a szellemes és kitűnő Kelemen Samu mondott a szünet után nagy beszédet a bank-ja­vaslatok ellen. Mint mindig, ezúttal is okos volt és ötletes. Hozzáértő és nívós felszólalása sokat hasz­nált az ellenzék ügyének. Pártküiönbség nélkül nagy érdeklődéssel hallgatták. A karzaton is, ahol a leg­figyelmesebb hallgatója egy gyönyörű fiatal hölgy volt. A leánya . . . A „Budapest“ igy ir: Szünet után következett Kelemen Samu, aki betetőzte a mai ellenzéki munkát egy rendkívül érdekes és alapos beszéddel, amelyet sokszor sza­kított félbe a baloldal tetszészaja. Az „Alkotmány“ igy nyilatkozik : A függetlenségi oldalról két, helyesebben csak egy szónok vett részt. Mert Gedeon Aladár nem sokáig bírta. Alig beszélt tiz percig. Annál nagyobb vervvel ment neki Kelemen Samu, aki egy óra hosszat politikai argumentumokkal és szellemesen vágta a javaslatot, főleg pedig a kormánypárti szó­nokokat, egy óra hosszat pedig bírta gazdasági ar­gumentumokkal is. A „Világ“ ezeket Írja : Kelemen Samu obstrukciós hosszúságú be­szédet mondott, de figyelemmel hallgatták, mert okos, talpraesett ötletekkel tarkította a pénzügyi kérdések szürke témáját. A „Neues Pester Journal“ írja, hogy a Justh- párt szívélyes ovációkat rendezett Kelemen Samu mai nagy beszéde alkalmából, amely valóban tempera­mentumos polémia volt az összes kormánypárti szó­nokokkal annak a bizonyítására, hogy az önálló ban­kot minden veszedelem nélkül fel lehet állítani. Mig a kormánypárt félhivatalosa a „Budapesti Napló“ is igy ir: A szünet után Kelemen Samu, a Justh-párt- nak egyik mindig élvezettel hallgatott szónoka ke­rült sorra. Kelemen Samu a maga tagadhatatlan szellemességével ki is beszélte az ülést. Igen érde­kesen polemizált Madarassy-Beckkel és Hegedűs Lóránttal, kikkel szemben főleg a készfizetések ren­dezésének kérdésében védte a függetlenségi párt álláspontját. A „Pesti Napló“ igy ir: Sokkal ügyesebben, mint Kossuth, hadakozott Hegedűssel szemben Kelemen Samu, aki figyelmez­tetett arra, hogy a munkapárt szónoka két kiegye­zést hasonlított össze: amely létrejött s amely nem jött létre. Ez a bázis annál ingóbb, mert ki tudja, a legkedvezőbb szerződés átment volna-e az osz­trák képviselöházban ? Nagyon eredeti és furfangos volt a Benedikt-formula elfogadssa mellett mondott érve is. — Ha a Benedikt formula homályos — szólt — kinek a kára ez ? Azoknak-e, akik abban köte­lezettségeket vállallak, vagy akik jogokat akarnak belőle származtatni ? Az a meggyőződésem, hogy a formula célzatosan homályos . . . Kelemen vidám ötletei iá tetszettek. Báró Ma- darassy-Beck Gyulának arra a francia idézetére, hogy a legszebb asszony is csak azt adhatja, amije van, azt felelte, hogy nálunk meg olyan férfiak vannak, akik azt is adják, amijük nincs. — Kelemen elmés és kitűnő beszédéhez a készfizetések felvételéről szóló határozati javaslatot csatolt. Az „Egyetértés“ ezeket Írja : Az ülés hátralevő részét déltől háromig a Justh-párti Kelemen Samu foglalta le. A szakszerű­séget a nála megszokott elmésséggel keverte s igy a terjedelmes ovációt igen élvezetessé tette. Kedves jelenet volt, hogy ugyanakkor, amikor ő Madarassy- Beck-bárót és Hantos Elemért perszifikálta, a hetes számú gallérián, amely az elnöki emelvény fölött van, az aposztrofált munkapárti képviselők éppen a legszebb és legkedvesebb karzatlátogatónak udvarol­tak, Kelemen Samu elragadóan bájos leányának így hát a háborúságnak nem is lett komolyabb kö­vetkezménye. Kelement a’pártja hatásos beszsdeért meleg ovációban részesítette. A „Budapesti Hírlap“ ezeket irja : Az ülés nagyobb részében, körülbelül harmad­fél óra hosszáig Kelemen'Samu beszélt, ötletesen, mint mindig ; a Ház épp oly kevéssé fáradt bele a hallgatásba, mint Kelemen a beszédbe. A „Pester Loyod“, noha tudvalevőleg a munka­párt lapja, többek között ezeket irja : Az ellenzék a mai nappal megelégedettnek látszott. Mert Hegedűs után Kelemen Samu, a Justh párt tagja ragadta meg a szót és azt 3 óráig nem is adta át másnak. Természetes, hogy olyan kaliberű szónok mint Kelemen, mindig érdekes, még akkor is, amikor rég kipróbált és hatásos finomságok szá­mára hiányzik is a megfelelő visszhang. Kelemen képviselő szellemes szónok. Az ő rakétái az ellen­zéknek nem egy népünnepélyét szépítették meg és világították meg. Ez a beszép is szépen volt fel- épitve és szellemes pontjai sem hiányoztak. A »Polgár« azt irja: »Az ülés utolsó szónoka Kelemen Samu beszédével valósággal felvillanyozta az ellenzéket.« A »Népszava« ezt irja »Kelemen szellemesen vagdalkozó beszédével, melyet az ellenzék nagyon megtapsolt bevégződótt az ülés.« Végül teljes ^szövegében közöljük a »Magyar Hírlap« tréfás politikai csevegését, amely képvise­lőnknek és leányának szerepléséről a következüket irja: Ekkor elkövetkezett a Kelemen Samu szom­batra várt és mára maradt Justh-párti bankbeszéde- A karzaton már harmadnapja várja a szép asszony és a premiére szépségdijat nyert leánya Kelemen Lili, hogy a beszéd megszületik és most a felesége bátorítva intett le: — Nem baj, Kelemen, csak elére bátran a hazáért. Hát vágta is Kelemen a kormánypárti szónokok argumentumait, mintha Sámson erejével rendelkez­nék. Széles alapon járt-kelt, nagy utakat tett meg, hogy az egész bankkéidést a függetlenségi szem pontból magyarázza. Közbe-közbe megpihent és pár tréfás ötletet dobott be, nehogy nagynn elkesered­jenek és példázatokat csinált, többek közt arra ter­jeszkedve ki, hogy nagyobb baj az, amikor többet kívánunk a lehetségesből, mint hogyha olyat Ígérünk, aminek teljesítésére képtelenek vagyunk. Szinmü gyanánt, a személyeket azzal jelölte meg, hogy aki többet kíván, annak neve asszony, aki az Ígéret tel­jesítésére képtelen, annak neve férfi. Később magyar irók novelláiból idézgetett és elmondta a szenes embereknek és a rendőröknek a meséjét, amelyik aképpen szól, hogy amikor a szént tolvajok szembetalálkoztak a rendőrökkel, hát azt mondták : — Éppen a rendőrségre igyekszünk, hogy be­adjuk ezt a talált szenet. Hogy igy igyekszik a kormány a készfize­tésekkel. Később elővette a Madarassy-Beck Gyula báró beszédét és részletesén polemizálni kezdett vele. Ekkor Beck Gyula báró felment a karzatra a Kele­men családjához és ott nyomban úgy iekabarézta a polémiát, hogy a hölgyek nagyon jól mulattak és Kelemen Samu majdnem felkiáltott: — Csak gyertek haza, majd adok én nektek nevetni, amikor a papa beszél. Délután negyed három órakor Kelemen Samu javában tárgyalta még az osztrák álláspontnak a mi érdekeinkre való káros irányzatát és félhárom óra­kor egy kis pihenő szünetet kért, amit az elnök szívesen engedélyezett,. Pihenés után gyorsabb tempóban haladt és három óra előtt öt perccel nagy ováció között be­végezte a beszédet. Nagy szenzáció. Az újságok nehány nap előtt nagy szenzációval lepték meg olvasóikat. Hasábokra terjedő táviratok jelentették, hogy az Egyesült Államok kormánya nem kevesebb, mint 'tizenhárom nagy hajózási vállalat el­len pert indított, mert közös megegyezésre léptek pz Európából Amerikába való viteldijak szabályozását il­letőleg, ami — állítólag — ellenkezik az amerikai trösztellenes törvénynyel. E jelentéssel azonban nem elégedtek meg az új­ságok, hanem megtoldották még azzal a hírrel is, hogy a tizeuhárom hajóstársaságnak mindaddig nem fogják megengedni az amerikai kikötők érintését, mig Á téli ide S Z A T US Á iüj MAGYTOISDE legjobb minőségű fiú ruhák, iskolai flgl5“ öltönyök, leányka felöltők len olcsóbb áron »ELLETT SZEREZHETŐK B E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom