Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-12 / 56. szám
56 szám Szatmár, 1911. Julius 12. Szerda XV. évfolyam FÜGGETLEN POLITIKAI LAP ELŐFIZETÉSI AR: Égisz évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 tiller. Megjelen hetenkint kétszer: vasárnap éi szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTÓSÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája. Hám János-utc» n>-------Telelan-azá <n 80.-------Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A telefon kérdés. Egy regen vajúdó ügy: a telefon kérdés került a csütörtöki közgyűlés elé. Fájdalom az egész ügy egy nagy csalódást hozott a vármegye közönségének. Már az előző kormány idejében az előző főispán kezdte meg a tárgyalásukat a kereskedelmi minisztériummal és a központi postaigazgatósággal azon az alapun és azzal a szándékkal, hogy a vármegye összes körjegyzősége (vagyis a hol községi jegyzői hivatal van) a járási központtal és igy a vármegye központjával is összeköttessék. A szomszéd vármegyék, többek között a kis Szilágyvarmegye már tiz év óla élvezi a községi telefon összeköttetés rendkívüli sok előnyeit. Mi arra szoktunk hivatkozni, hogy a mi vármegyénk az északkeleti vármegyék cullurális, gazdasági, ipari és kereskedelmi gócpontja és ennek dacára még ott sem vagyunk a hol a kis Szilágy vármegye, a melynek minden irányban elágazó köves útja, kitűnő és gyors köz- igazgatása és már 10 év óta telefonja van. De sajnálatos elmaradottságunkat nemcsak a vármegye közigazgatásának rójjuk fel, hanem a törvényhatóság bizottságánák is, mely ily fontos kérdésben is mozdulatlan marad. Hiszen a c ütöríöki közgyűlésen is a vidéki bizottsági tagok közül alig vollak 15-en — a többi szavazó bizottsági tag a tisztviselőkből került ki. — Ily indolentia mellett nem csoda, ha a rég óhajtott vármegyei telefonhálózat ügye ismét elbukott. Már az állandó választmányi ülésen I nagy vita volt a telefon létesítése fe'elt. Az alispán javaslata szerint csak a fő- j ! szolgabiró hivatal kapna telefont, mely a j I megye székhelyével összeköttetik. A nagy- j károlyi, nagybányai és szatmári főszolga- ! i bíróknak már van telefonjuk. A hat fő- 1 I szolgabiró telefonjának a költségeihez a j vármegye községei mintegy 60 ezer koro- 1 nával kötelesek hozzájárulni, mely reájuk közgyűlés határozatával kivétetett. Ez a megoldás a legszerencsétlenebb ; j legméltánytalanabb és legigazságtalanabb, 1 i mert az egész vármegye közönsége, a vi- j dék összes lakosai már o.ek óta várják a telefon összeköttetés megvalósítását és e helyett nem kapnak semmit, hanem fizetik a főszolgabiróság részére felállított telefon j j óriási költségeit akkor, a midőn a fősmlga- ! birák ma is össze vannak kötve távirati utón a központtal. / „ >• ! A közg^ül sen B. Kovács Jenő és Cholnoky Imre biz. tagok a javaslat ezen rendelkezését törvénybe ütközőnek nyilvánítottak és ezért a különben is már lürhetellenül magas községi pótadók terhére a javaslatot nem szavaztak meg. Ezután Falussy Árpád dr. fejtette Ki a javaslattal szemben álláspontját. Kijelentette, hogy a cullurális haladásnak minden téren őszinte híve és ezért a vármegyei telefonhálózat létesítése érdekében a legmesszebbmenő áldozatokat is jogosnak tartja. Kifejti, hogy a vármegye közgyűlésének joga van arra, hogy a községek költségvetésébe bizonyos terhek kivetését határozatilag kimondja : ha e terhek kivetést; a község érdekében valamely közve- szely elhárítása, fontos kö/.egészségi, vagy közreudészeti okokból történik, már pedig a varmegyei telefonhálózat létesítése —- mely a költségek lakosságait úgy a köz- gazdasági hírszolgálat lebonyolítása, mint a tűz — vagy árvíz veszély, munkáslázadás, vagy bárminő gyors segélyt igénylő esetekben a járási központtal, megyeköz- ponijával összeköli — a községnek oly létérdekét képezi, a melylyel szemben a törvényhatóság határozata, mely a községeket a költségek aránylagos viselésére kötelezi — feltétlenül jogosult. Ámde az alispáni javaslat nem azt célozza. A javaslat szerint a vármegyei telefonhálózatról szó sincs, a községek nem kapnak telefont — csak a 6 szolgabiró köttetik össze a vármegye központjával és igy a községek érdekében nem történik semmi intézkedés, azok a telefon előnyeit nem élvezik, nem használják — igy nincs T A R C A. ELMÚLT. Irta : Révész Tihamér. Három érái gyalogolás után ért a faluba Bariók Izsó. Szerencsére hamar megtalálta a korcsmát. Vigan szólította meg a korcsmáro t. — András gazda, ugye? Sokat beszédek magáról benn a fürdőben, ugylátszik jól ismerik. Belogad-e négy hétre?! Festő vagyok és tanulmányozni szeretném a vidéket. Ezt a rozoga viskót is megörökítem majd. Érdekes építmény, akár csak a gazdája! ... Ah ... a kedve-* felesége ?! Alászolgája ! Nagyon szerény fiú vagyok ! Megelégszem reggelire egy csésze kávéval, esik egy barátságos «jó reggelt» kérek hozzá, ebédre egy falat baromfit salátáv d, estére p ;dig egy kis kedélyes kártya-partit szeretnék: többet nem kívánok ! . . . Máánap már hajnalban bujt ki az ágyából Bartók Izsó és vázlatkönyvével kiment a ház elé. Egy ideig szorgalmasan rajzolgatott, azután : megkérdezte az ajtóban megjelenő korcsmárostól : 1 — Ismeri Seress Mihályi?! Nagy különcz az öreg úgy e? Melyik a háza ? — Ott balra az a palafedeles ! — Hiszen ez valóságos nemesi kúria ( A barlangjában van-e most a vén medve?! Dél felé Seress Mihály portája felé ment Bartók Izsó. Amikor a magas faragvänyos fakapun keresztül belépett az udvarra, gyökeret vert a lába. De egy pillanatig csupán, csakhamar félredobta a botját és berohant az udvarra. Tagbaszakadt parasztember ütött vert ott egy csodaszép leányt. Bartók Izsóoak acélizmai voltak és nagy eiővel lódított eg.et a brutális emberen, aki áldozatát engedve, gúnyos neve éstel tordult tolakodó támadója felé. Rövid birkózás u án Bartók Izsó lelt a győztes. — Takarodj az udvaromból ! — ordította Seress Mihály és a kapu felé mu'alott. Te is pusztulj innen semmirekellő! — parancsolt a lányra mértéktelen dühében. Megriadva menekült a lány és — gúnyos, mély meghajlással Seress Mihály felé — követte őt a festő . . . Kedves jó barátom ! Pompás alak az Seress Mihály I Első bemutatkozásom alkalmával rögtön úgy megtetszettem neki, hogy rám bízta az ország leggyönyörűbb kincsét. Nagyon értékes kincs az pajtás ! Arany hu!ámzik szépséges fejecskéjén arany-forrást rejt a torka és tiszta kék szeméből szimrany hűség tükröződik. Hozzátok küldöm a kincset. Egy nagy kéréssel ime reálok bízom ! Ritának hívják őt és Rita legyen a nagy művésznő neve, akit e gyermekből majd fölneveltek ! Arany-torrást rejt a torka, véletlenül tudtam meg csak tegnap, amikor egy mélabus dalocskát énekelt csodálatosan mély érzéssel és úgy, ahogyan én még énekelni nem halottim senkii. Fogadjátok magatokhoz, barátom és vedd forró köszönetemel. hogy ide küldőnél üdülni. A közel jövőben visszatér hozzátok és sok minden- | tői beszámol nektek hűséges barátod I Z S 0.“ * Az ember sorsa egy pillanat alatt változ- hatik meg. A mióta Gerde Rita elhagyta mostohaapja udvarát, mesés nagy szerencse virradt reá ! Az a müvés-lelkü férfi aki oly lelkesedéssel intézte jövőjét, szivébe éltette a szerelem virágát ^ Báró Baratta Alajos-féle poltári kenunikai és agyagáruk (porcelán, agyagcserép QQ és bányatermékek agyagcsijvek) kizárólagos képviselete O és Klein ™űkAöÁr\ tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt Gyártelep : Teleki utca 43. szám Telefon 242 szám
