Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-07-02 / 53. szám

Szatmár, 1911. július 2. SZATMÁR-NÉMETI 3-ik oldal. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos jelenti, hogy junius hó első felében két vörhenymegbetegülés történt a város területér), másféle hevenyfertőrö betegség egyáltalán nem fordult elő. Sürgeti a fertőtlenítő telep átvételét tekin­tettel arra, hogy a sajtó a szomszédos országok­ból az ázsiai kolera fellépésének hírét hozza. A tanács megbízta a gazdasági tanácsost, hogy a fertőtlenítő telep kezelésére ajánlkozó gépész alkalmazási feltételeit állapítsa meg s jó előre gondoskodjék a fertőzés gyanús, vagy betegekkel érintkezett egészségesek megfigyelésére és elkü­lönítésére alkalmas helyiségekről, * A telekértékemelkedési adóra vonatkozó szabályrendelet tervezetét dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester beterjesztette. A tanács tár­gyalás előtt a tervezet sokszorosítását rendelte el, hogy a bizottsági tagok elolvashassák. ★ A földadó kataszter kiigazításával meg­bízott miniszteri biztos értesítése szerint közbe­jött akadályok miatt városunkban a birtok- valósitási eljárás csak augusztus hóban fog kez­dődni. * Dr. Vajay Károly polgármester Gönczy Antal és Pethő György bizottsági tagok a köz­pénztárban vizsgálatot tartottak. Mindent a szo­kott rendben találtak. — Uj állások a vármegyénél. A belügymi­niszter a vármegye 1911. évi költségvetését mó­dosításokkal jóváhagyta s ennek keretében a kért egy IX. fiz. oszt. sorozott aljegyzői, vala­mint két dijßoki állás rendszeresítését engedé­lyezte. A miniszter a vármegye ama hztározatát, mely szerint egy segédorvosi és egy közigazgatási gyakornoki állás szerveztessek, fedezet hiányá­ban nem hagyta jóvá. — A „Szatmári kerékpár-egyesület“ e hó 26-án rendkívül; közgyűlést tartott, amelyen el határozták, hogy a Tóth Lajos árvái javára a „Tüzoltóegyenület“ által rendezendő népünnepé­lyen testületileg vesznek részt. Egy országúti és egy lassusági versenyt rendeznek, Az országúti verseny háromnegyed 6 órakor kezdődik Batiz és Szatmárnémeti Kossuth-kerti bejárója között. A lassusági versenyt folytatólag a Kossuth-kerti nagy köröndön tartják meg. Nevezéseket Lénárd Károly elnök és Hammer Ignácz vesz fel, náluk fizetendők az 1 — 1 kor. nevezési dijak is. A ver­senyben csak egyesületi tag, vagy két tag által ajánlott vendég szerepelhet. A zsűri elnökévé Lénárd Károlyt tagjaivá pedig Morvay Jánost, Róth Gyulát, Kiss Józsefei, Uilmann Sándort, László Károlyt és Mandel Samut válaíZictfak meg. Az országúti verseny I. dija nagy ezüst érem, II. dija egy bronz szobor, III. dija dísz­oklevél. A lassusági verseny I dija egy acetylén lámpa, II. dija egy üveg coguac, III. dija 50 drb. princesses cigaretta, ami a nikotinnak ebben az erősen megdrágult világában szintén jelentős versenydijjá avanzsált, — Noeyyleti kiadás májns hóban ; Árvaházi kiadás 256 K 70 fillér; havi segélyekre 181 K; rögtöni segélyek 15 K; Kőiönféiékre 71 K 40 f; összesen 524 K 10 f. A junius 4. és 8-iki szín­házi esték bevétele: Jegyekből 971 K ; Felülfize- tés 32 K; kepek ára 12 K; összesen 1015 K. Kiadass: Rendőrség és városnak a színházért 102 K; díszítőnek 49 K 40 f; zene 30 K; szin- laphordás 15 K, Szatmári Gézának 84 K 80 f. zene 20 K, nyomdász számla 49 K 75 f, virág számla 39 K, összesen 389 K 95 f. Maradt tiszta jövedelem 625 korona 05 fillér. — Gyárosok a divat ellen. A mostani női divattal a selyem-, gyapjú-, pamutszövetek, tüllt, csipkét stb. a gyártó cégek és az ezekkel fog­lalkozó kereskedők sehogyan sincsenek meg­elégedve. Az egyes kosztümökhöz, szoknyákhoz, blúzokhoz 1 fél—2 méterrel kevesebb szövet, bélés és egyeb hozzávaló kell és ezt természete­sen az illető eégek nagyon megérzik a forgal­mukban. De a konfekciósok is panaszkodnak, mert a szűk, egészen testhez álló ruhadarabok alig készíthetők egyrészt raktárra, másrészt pe­dig sokkál nagyobb árengedményeket követel, mint a mennyit az anyagban való megtakarítás k tesz. A német seiyetn és pamufszövök ebben a tárgyban a hónap elején Berlinben tanácskozást folytattak és elhatározták, hogy — amint ők ne­nevezik — a divat »féiszegségei« ellen állást foglalnak. — Az országúton. Weisz Izidor istváodi boltos a kömörői vásárról hazafelé ment. Este kilenc óra lehetett, amikor Mánd alatt az utszéü bokrok közül egy ismeretlen gonosztevő ugrott elő és egy hatalmas doronggal hadonászva a legnyájasabb udvariassággal pénzt kért Weisz- tó!. A megrémült kereskedő sírva konyörgött a kegyetlen utonállónak, hogy eressze el, de hiába. A rabló hatalmas ütést mért a Weisz koponyá­jára, azután elvette a nála levő 400 koronányi pénzt és elfutott. A szerencsétlen embert a fe­hérgyarmati kórházban ápolják. Állapota súlyos. — Boltba ment a Marika. De nem ment arra egy paripa, amint a kabaré-dalban éneklik, nem ment arra egy huszár, egy huszár. Nem ment arra egyáltalán senki, mivel Sárközujlakon éjfél után egy lélek sincs az utcán. Hirsch Adolf, a boltos is régeu becsukta már a kereskedését, de Máriát, ki épp olyan egyszerű, sokat dolgozó, rongyos életét szerelemmel foldozó cselédleány, mint rokonnevü fővárosi kartársai, nem bántotta, hogy csukva a bolt. Ha nincs nyitva az ajtó, bemegy az ablakon is, akinek az árukra oly égető szüksége van. Griga Máriának pedig kelleti a por­téka. Babája Bogló Csedregi Jenő nagyon sokra taksálta a szerelmét, egyrészt mert büszke volt az ősi nemesi származására, másrészt, mivel a leány is vénült már egy kissé. A rendes havi bérből már nem futotta a felsrófolt szerelmi adó, Mari kénytelen volt hát arra az álláspontra he­lyezkedni : ha minden a másé, muszáj lopni Lopo:t is mindent ami a másé volt. Szat- rnáron több szolgálatadóját meglopta. így Vojnár Islvánnétól, Bock Rezsőnétől lopott tö­méntelen ruhát, fehérneműt, ágyneműt, zsirt, lisztet, húst és mindezeket azért, hogy az értük kapott pénzen kitarthassa a hevesét, Bogló-Csed- regi Jenő, többször büntetett szabósegédet. Griga Mária a bizonyítékok súlya alatt beösmetle a lopásokat és bevallotta azt is, hogy őt Csedregi biztatta fel a lopásra és betörésre, azzal hogy ha pénzeli, akkor el fogja venni. A csendőrség a szerelmes párt a törvényszék fogházába inter­nálta be. — Sok gyümölcsöt evett Bagaraéri Mária cseléd és rosszul lett. A kulera tünetei kezd­tek mutatkozni Márián. A mentők, dr. Jéger Kálmán utasítására, a járványkórházba vitték. Ott azután rövid megfigyelés után megállapították, hogy közönséges gyomor­rontásról van szó és nem sokára elbocsátották a kórházból a mértéktelen gyümölcs élvezőt. — Siketnémák felvétele. A siketnémák deb­receni intézetébe a jövő 1911 —12. iskolai évre 16 első osztályú, 7—10 éves korban levő gyer­mek vétetik fel. Felvételi nyerhetnek még a felső osztályokba olyan növendékek is, akik az alsó osztályok évfolyamait más intézetekben végez­ték el, továbbá magánúton tanításban részesül­hetnek hibás beszédű gyermekek is, A felvételért való folyamodás f. évi julius hó végéig beadandó, A felvételi folyamodás dolgában hozzá intézendő megkeresés kapcsán mindenre kiterjedő tájékozást nyújt az intézet igazgatója. — A nép még mindig konokul hiszi, hogy aki nem iszik pálinkát — nem bírja a munkát. Oláh András szatmárhegyi fuvaros is szentül hitt ebben a kártékony hazugságban, következésképpen sokat is fogyasztott a kisüsti halálelixirből. A napokban fát szállított Oláh a Cser erdőből. Ál­mosan bóbiskolt a megrakott szekerem s u lovak mivel nem érezték a gyeplü irányítását, neki­mentek egy ároknak és felborították a szekeret. Oláh Andrást súlyos sérülésekkel vitték haza Szatmárhegyre, Kézimunkakiállitás. Felhívjuk a n. é. közönség szives figyelmét Szőke Ödön (Kazinczy-utca 3.) divalüzletének ké­zimunka kiállítására, mely részben a ki­rakatában is megtekinthető­— A nagyvásáron. Lendecky József nagy­bányai iparos összekapott a nagyvásáron egyik adósával, a minek azután szomorú lelt a vége. ügy történt a dolog, hogy Lendecky arra a busz- koronásra, a mivel az adósa fizetni akart, rátette a kezét. Az adós kiabálására a csendőrök — bár Ledecky igazolta magát — letartóztatták. Több, ismert nagybányai polgár, a ki tanúja volt a jelenetnek, kezességet akart vállalni a let&rtóz- tottért, de hiába konyörgött Lendecky is, hogy eresszék szabadon, mert nem éli túl a szégyent, a csendőrök vasraverve végigkísérték a vásáron. Negyedórái kérdezés után, miután kétségtelenül kiderült az ártatlansága, szabadon bocsátották a csúffá tett, megszégyenített embert. Lendecky a csendfírségről haza ment éa még aznap este fel- fölakasztottta magát. Három árvája maradt. — Gyilkolt az elégséges. A református (a- nitónŐKépző növendéke volt Séra Katalin, egy dési tanár özvegyének a lánya. A természet igen mostoha volt szegény Katalinhoz, sem tehetséget, sem szép külsőt nem adott neki. Ellenben sokat betegeskedett, hisztériás volt, fülbaj kínozta s nem voltak barátnői. Tanárnői jóindulattal vol­tak a szegény leány iránt s a mi tőlük tellett mindent megtettek, hogy Sóra keresztül jöjjön a képesitőn. Elég jó bizonyítványt kapott, de két elégséges is volt a jegyei között. Az édes anyja pedig levélben arról értesítette a leányát, hogy Deésen állást kaphat, de csak abban az esetben, ha elégségese nem lesz. A szegény Katalint any- nyira elkeserítette a két elégséges, hogy hatal­mas adag strichnint szerzett valahonnan s péntek délután a ref. leányinternátusban megmérgezte magát. Rövid pár percnyi szenvedés után meg­halt. A csendörség nyomozást indított, honnan szerezte a leány a mérget. — A zsebmetsző prakszísa. Gyakorlat avatja segéddé az inast, mesterré a segédet. A zseb­metsző gyakornok pályája a leggöröogyöstbb, a gyakorlat sose lehet teljes, mert belekontarkodik a törvény. Demján János még csak 17 éves, ez ideig hát nem igen vihette tökélyre mesterségét, a zsebmetszőséget. Rövid pár havi prakszis után mindig csuklón ragadta az igazságszolgáltatás és erőszakkal jo fiúcskát akart nevelni belőle. így történt, hogy Jani eddig kisebb-nagyobb részle­tekben csaknem három évig volt kénytelen jó gyerek lenni. Többnyire a szatmári törvényszék fogházában Nemrég kikerült ebből a szomorú épületből. Pár napig élvezte a szabadság sz.épsé geit azután hozzálátott, hogy megszakított prak- szisát folytassa. A szatmári vásáron történt, hogy Demján egy parasztasszony rokolya-zsebébe nyúlt De rajtavesztett, mert észrevette a esendői s fú löncsipte. Nagyon ügyetlen lehet már szegény zsebvágó-tanonc, ha egy szatmári csendőr is tettenéri. — Cecilia népgyülése. A múlt heti kleriká­lis népgyülésrő! a „Nagykároly“ többek között ezeket Írja: Végy egy csomó jóltápláit, gömbölyűre hí­zott világi papot, egy pár sunyi ábrazatu jezsu­itát, egy néhány szereplésre vágyó fiatal strébert, egy tucatnyi fe'világosodott, de kiváncsi és a burleszk dolgokat kedvelő urat, egy, a papok madzagján rángatott kifejezéstelen tömeget: vedd továbbá a püspököt, keverd össze és megkapod a szatmári kougregációsok vasárnap délután tar­tott népgyülésének közönségét. A főbb szónokok közismert legények ! Be­tegek volnának, ha egy hétig nem szidnák a zsidót. És mert másutt, ahol józan és okos dol­gokkal lehet csak kiválni a tömegből, észre se venné senki, hogy léteznek, hogy egyáltalában vannak, hát az antiszemitizmus kétes dicsőségű, de kétségtelenül szennyes utján szeretnének a kizárólagos hatalomhoz jutni. Ha nem volna olyan nevetséges, hát gya­lázat volna, hogy akkor, amikor a haladás hivei önzetlen felvilágosító munkával általáuos népjó■ létre, az emberi jogok közkincscsé való tételére, a tudás minél szélesebb körben való terjeszté­sére törekednek : azok, akiknek a világosság bántja a szemüket, azok, akik a tömegek öntu­datra ébredése utón nem használhatnák ki azo­kat többé a bendőjük tultömésére, mürémülette! a katholicizmus veszedelmével ordítják tele a vi­lágot. Veszedelemmel, melynek zsidók az okai. . HÍREK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom