Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-06-18 / 49. szám
2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szalmár, junius IS. a reákcziós szineket, a minek épen itt volt az ideje, mert Tisza István, a politikai becsületéről hírhedt államíérfm épen elég ideje csinál már 100 fokos reákcziót, a melyet mint liberális limonádét hoznak for- lomba, ő és érdektársai. Mi nem kívánjuk ezektől az uraktól, hogy liberálisok legyenek ; de kívánjuk, hogy ne mondják magukat liberálisoknak. Át kell menni a köztudatba annak, hogy a Tisza uralom a reákció könyörtelen uralma, és ha ez a köztudatba átment, ha a liberális báránybőr lehull, akkor a többit majd elvégzi a fejlődés, az evolúció meg minden egyéb, a mi évezredek óta a „fa Merlint“ is megszégyenítő módon irtja — a reakciót. Kiállítók figyelmébe. A kiállítás igazgatósága, Szatmárvármegye gazdái és iparosainak még hónapokkal ezelőtt több mintatizezer példányban küldötte szét a a jubiláris kiállításra vonatkozó tájékoztatót, valamint a bejelentési iveket, mégis igen sokan, különösen gazdáink közül még mindig nincsenek kellőleg tájékozva, hogy mit, mimódon és menynyit lehet kiállítani. A felelet pedig erre a lehető legegyszerűbb : ki lehet állítani minden, a gazdaság és ipar körébe tartóz» terméket, illetve czikket. Részt vehet: Szatmárvármegye és Szatmárnémeti törvb. joggal felruházott szab, kir. város közönsége mindennemű gazdasági , kézi-, gyári-, háziipari és bánya termékekkel, állattenyésztésével, gyógyvizével és amatőr munkákkal; felöleli tehát g mezőgazdaság, állattenyésztés, gyümölcstermelés, disz- és konyha-kertészet, erdészet, halászat, bányászat és az ipar minden agát. Résztveheinek továbbá a magyarországi : gepgyárosok ha/ai gyártmányaikkal ; baromfi, galamb és házinyul tenyésztők hazai tenyészeteikkel; más vármegyebeliek oly termékekkel és állatokkal, melyek Szatmárvármegye területén nem állíttatnak elő, illetve nem tenyé*ztetnek ; kiállíthatnak magyarországi képviselettel biró ' külföldi gyárak, főleg oly gépeket és eszközöket, t milyenek hazai gyárakban nem állíttatnak elő. B jelentési határidő a tárgyakra nézve 1911. évi julius hó 1, A bejelentett gazdasági terményekből a ki- 1 állításra legaláb is az az alább felsorolt meny- nyiségben küldendők be: gabona-nemüekből : kalászban 1—1 kéve» . szemben 3—3 kgr; tengeriből : szemesen 3—3 kgr, csőben 10 I drb., szárral együtt 10 drb ; minden egyéb magvakból 3—3 kgr.; kender és lenből 1—1 kéve ; j dohányból 10 levél; szálas takarmányok préselve 2 köbláb; tökből fajtánként 3—3 drb. ; takarmány répából fajtánként 6 drb,; czukor repabó! fajtánként 8 drb.; konyhakerti terményekből nemenként és bajonként 10—10 drb.; borból fajtánként 3—3 üveg (7 decziliteres) egyéb szeszes italokból 2—2 üveg (7 de- eziiiteres); alma, körte, őszibaraczkból fajtánként 10—10 dib. ; apróbb gyümölcsökből 3—3 liter ; szőlőből fajonként 10—10 fürt; burgonyából fajonként 5 liter ; konzervált gyümölcsből 1—1 kgr.; befőzött gyümölcsből fajtánként 2—2 üveg i hasznos és mérges növényekből: 10—10 • szál. A fel nem sorolt terményekből legalább a fentieknek megfelelő aránylagos mennyiség küldendő be. A beküldött termények Ízléses és egyöntetű : kiállításáról a »Határoz manyok« értelmében az igazgatóság gondoskodik. A bejelentési határidő betartása a kiállítás igazgatósága részére fontos, mert a csarnokok, I állatszinek, karámok építésének megkezdése előtt = ami a vállalkozóval megkötött szerződés értelmében rövid időn bsliit bekövetkezik, — feltétlenül szükséges tudni, hogy minő nagyságú területet igényelnek a bejelentőit tárgyak, mert a fent említett létesítmények oly méretben fognak felépittetui, a minő elegendő a tárgyak ki- j állítására, ami csak az esetben lehetséges ha a • kiállítók a bejelentési határidőt betartják Négy súlyt helyez továbbá a kiállítás igazgatósága háziipari csoportra, éppen azért azon kéréssel fordul ez utón is Szatmárvármegye közönségéhez és hoz:a tudomására, hegy egyes vidékeken minő háziipari ágak kultivallatnak, mert habár háziiparunk már eddig is tekintélyesen lesz képviselve, d« szükséges, hogy e csoportban helyet találjon Szatmárvármegye mindenféle háziiparterméke. Azt hisszük, hogy ezek után nem lesz semmi akadály a bejelentések idejébeni megtételére s azok, kik még eddig elmulasztották azt beküldeni, részben azon állítólagos okból, hogy a kiállítás megnyitásáig elegendő idő van arra, igyekezni fognak a kiállításon leendő részvételükről még e hó folyamán tájékoztatni a rendezőséget, ezt kívánja ambicziójuk kielégítése, ezt kívánja a kiállítás sikere, melyet előmozdítani vármegyénk minnen rendű és rangú lakosságnak érdeke ? Feljegyzések. A csodaember. Csudás ember, mesés ember volt Dávido- vits Efraim (Ferencz.) Előkelő fővárosi Lapok két hasábos cikket írtak róla, mint minden «nagy alakról» midőn letűnik a csillaga. Dávidovits Efraim (Ferencet) a budapesti házasság szerzőt, aki hatalmas teremtő erejénél fogva rövid napok alatt számtalan embert nemzett a világra — s kérem ki látott ilyen csodát: nem kis rugdácsoló gőgicsélő fiúcskákat, hanem eleven miniszteri tanácsosokat, milliomosokat s előkelőbbnél-előkelőbb fiatal, szép leányzókat és asszonykákat — nem ragadta el a Halál frászos keze, csak a budapesti rendőrség fülelte le hold íenyes utjain. S mégis érdekesen írnak róla ! S méltán. Nagy fiú, édes fiú a Dávidovits. Bennünket is érdekel : ki tudja nem é: e közöttünk olyan, akit 5 vezetett, vagy ő szándékozott vezetni a Boldogság megértő karjaiba ? . . Igazi pesti, kor és társadalom típus a Pénzistenasszo- nyának selyem-fia. Olyan kör és társadalom fénykép : hogy mellette az összes fotográfusok elsülyedhetnek szégyenükben, ✓ relmetlenül, szivdobogva. Ida vőlegénye is ott volt. A fiatalember nevetve mutatott egy halókocsira. — Látja, ha elveszem magát, ilyen kocsiban megyünk nászutra. Ida elpirult, de kaczagott. Azt gondolta magában, bár már ott tartanánk. Végre megjött a gyorsvonat. — Margit, édes, drága, szép galambom ! kiáltott Salzer mama és egy magas, földet söprő fehér köpenybe burkolt hölgy nyakába borult. Aztán sorra ölelte, csókolta az egész csalad. Per- ezek múltak el, rnig Margit kiszabadult az ölelő karok közül. — Fáradt vagyok kedves mama, mondta. Vegyülik kocsit, menjünk haza. Elöl ment, a család tiszteletteljesen utat nyitottt neki, Ahogy a kijárathoz értek, Margit magas alakja ingadozni kezdett s elesett volna, ha Szlzer papa oda nem ugrik, hogy megtámassza. Margit hátra fordult. A pályaudvar vdla mos ivlámpája épp az arczába világolt. Sovány, kimerült, halálsápadt arcz volt. Csak a sxép, nagy ekele szemei maradtak a régiek. A hosszú ut alatt félarczáról lekopott a rizspor és puffadt, sárga egéfzségteleu bőr villant ki alóla. Pedig mily szép, erős és telt volt, mikor elment ! — Nincs semmi baj, csak elszédültem egy kicsit. — Nem esoda, ilyen hosszú ut u'án szólt Salzer mama. Vad fajdalom markolt az anya szivébe. Mivé, mivé lett az ő gyönyörű leánya ! Megsimogütta a gimná/.ista fia fejét, az arczán forró, nehéz könnyc-epp pergett végig. Utána a másik. — A mama sir — kiáltotta a gimnazista és maga is pityeregni kezdett Margit megfordult. Kitárta a karjait. Salzer mama zokogva borult a leányára. — En édes rubintom, drága csillagom. Mi jatt belőled mi vált belőled! Miattunk, ó csak miattunk ! — Hallgass, az istenért hallgass. Az izgalom csak árt.. Mondta az orvos Rostokban, hogy levegőváltozás kell és nyugalom. Teljes nyugalom, Jól enni, csak enni, tejet inni. A férfiaktól tartózkodni. — A férfiaktól ! ó, jaj nekem, a férfiaktól, süvített Salzer mima. Ezt kellett megérnem, ezt! Valaki nagyot csípett a karjába. Salzer papa volt, A fülébe súgta : — Ne bőgj, te banya. Te ordinäre nő. Végre bérkocsiba ültek. Útközben Margitot köhögési roham lepte meg és a csalad megrettenve Iáit?, hogy piros foltok támadtak a zsebkendőn, amit a szájához nyomott. Mikor elái- ott a köhögés, a leány bánatosan mosolygott, — Kiewben történt, az Alhamrában. Domb- robowszky herczeggel mulattunk. Akitől a gyűrűt kaptam, amit az Idának küldtem a vőlegénye szamára. Meg van-e még? — Megvan, szólt a néptanító és szégyenlősen bökte ki a gyűrűs ujját. Mély, tiszta fénynyel ragyogott ki a gyűrűből a brilliánskő. — Hát, folytatta Margit, a herczeg tnegbo- onduit. Az egész társulat az ő pezsgőjét itta I Az én kedvemért tette és minden üveg után öt- , ven kopeket kaptun az igazgatótól. Mezítláb kel- j lett tánczolnom az asztalon, a pezsgős üvegek 1 között. És inni kellett, borzasztó sokat inni. Csak csárdáit tánezobam, csak csárdást. Künn a kerl- | ben. Akkor mar szeptember volt, hűvös este. I Akkor hültem meg- Nagyon meghűltem. Ó, ha meg nem betegedtem volna, tán el is vett volna Báró Baratta A1 ajos-féle poltári k órain i kai és agyagáruk (porcokul, agyagcserép QQ és bányatermékek agyagcsövek) kizárólagos képviselete O Gál ÖS Klein niűkőgyár, t(‘főfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|8. sz. alatt.---------------------------- . — Gyártelep: Teleki utca <3 tz in -------------------= -^=-=---—----------~—- Telefon 242 szám Hj donsápk BIZ AT A R» ÜAGYTOZSOE nfsij férfi gyermek K B PUT* ruhákban ■ legolcsóbb árban ELLETT SZEREZI ETŐK BE.
