Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-14 / 39. szám
Szatmár, 1911. május 14 SZATM'Á R-NÉMETI 3-ik oldal. terjesztéssel fordultak a kiállítás igazgatóságához, ' hogy szállítsa lejebb a dijakat. Az igazgatóság | méltányolta az ügyet s mert azt óhajtja, hogy az iparosok minél tömegesebben vegyenek részt a kiállításon, bizonyos engedményeket helyezett kilátásba az esetre, ha Nagybánya város az iparosok a a kiállításon való részvételben semmivel sem segíti. — Hivatalos huza-vona. A közelebb létesítendő hivatali épületek között, egyiké sem hu zódik oly régen, mint az uj adóhivatal palotája. Legutóbb a minisztérium a tervezetet azzal adta le, hogy a pénzszekrények elhelyezésére kijelölt szoba falazata az eredeti tervből eltérőleg szi lárdabb anyagból építtessék, illetve páncél falazattal látassék el. A minisztérium ez uj terve azonban a 908 ban megállapított munkadijakhoz kepest eltérést mutat s ezért a város a költség- vetésbe nagyobb összegnek beállítását, kéri, Most a minisztérium a költségt elés közül felmerült different iák végleges elosztása céljából leküldötte báró Splényi Ernő pénzügyminiszteri osztálytanácsost, ki Plschy Gyula pénzügyigazgatóval együtt megkezdte a tárgyalásokat dr. Vajay Károly polgármesterrel. Remélhető, hogy a helyszíni tárgyalás után az adóhivatal építésére is rövid időn belül kezdetét veheti. — Az ÖkÖritoiak részére befolyt adományokat még máig sem osztották ki teljesen, mert még mindig vannak olyanok, kiknek szerencsétlen hátramaradottjai vannak, kik dacára a jelentkezésre való felhívásra, nem jelentkeztek a bizottság előtt. A Csaba Adorján főispán elnök- lése alatt működő bizottság folyó hó 4-én Csen- gerben tartott gyűlésén kimondotta, hogy a még tartalékban levő 11,000 koronát azok között fogja kiosztani, akik az adományokból még semmit sem kaptak. E hírrel kapcsolatban írják, hogy Farkas Ernő körjegyző beadta lemondását, mert a kiosztás késedelmezéseért felsőbb helyen őt okolják. — A deputáció. Hieronytni Káro'yról elevenítik fel ezt az apróságot, amely kitünően jellemzi az elhunyt politikust. De a magyar kül döttségezési mániát is pompásan karakterizálja ez az eset. Februárban né<y községből „monstre deputáció“ jött fel Budapestre, hogy támogatást kérjen Hierooymi Károlyíól egy útépítés segélyezésére. A küldöttség oly nagy volt, hogy nem fértek be az emberek a miniszter fogadótermébe és még a titkár szobájában is szorongtak a vidéki magyarok. A kereskedelemügyi miniszter jóindulattal negh?l!gaHa a küldöttség szónokát és megígérte, ! logy támogatni fogja a kérésüket. Azután oda- í o'rdult a küldöttséghez: — Kö'tséges volt úgy-.- a pesti ut ? — Bizony szép pénzbe k<*rüit — felelték ' , deputáció tagjai. — Mennyibe került fejenként? Volt vagy j lusz forint ? — Volt bizony — felelte a kórus. — Na látják uraim. Ha szépen otthonmn- adtak volna, most. már megvolna a kitűnő ut — A pályaházban született. Láncos Anna 9 éves cselédleány csütörtök délután az állo- náson várta a rokonát. Közben erős szülési ájdalmak leplek meg. Telefonáltak a mentőklek, de mire ezek kiértek, hangos nyivákolással elentette egy egészséges fiúgyermek, hogy ő nár előbb megérkezett Az anyát és gyermekét i közkórházba vitték, ahol igen jól érzik magukat, — Majális. A szatmárhegyi állami elemi íépiskola tanítótestülete május hó 8-án nagyobb tzabásu majálist rendezett, melyre távoli vidé- <ekröl jöttek érdeklődők. Az ünnepség a Csererdőben volt, ahol 375 gyermek élvezte a korában szabadságot és az üde levegőt. Az érdek- ödők nagyszáma arra indította az iskola veze- őségél, hogy jövőre jó ékonycéllal egybekötött majálist rendez. — A déli sarktól Nagybányáig. Az olvasó akit ősi szokás szerint nyájasnak kell titulálni, tévedésben van. Azt hiszi tudniilik, miután e hirecske címét elolvasta, hogy valami nagyszerű expedícióról esik szó, kapcsolatban ezzel az említett két földrajzi ponttal. Pedig mindössze azt akarjuk nyilvánosságra hozni, hogy Shakleton hadnagy, a bátor a-igo! délsarki utazó, nagybanyai bányatulajdonos lett. Ezt bizonyítja a hivatalos lap pénteki közleménye, mely szerint a keresk. miniszter a pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi III. t.-cikkben meghatározott kedvezményeket Ernst Shakleton londoni iakos Nagybánya környékén léiesiíendó aranybánya vállalatainak ércelökészitő és feldolgozó üzemágai részére az üzembehelyezés napjától számítandó 15 évre előzetesen biztosította. Íme. Aki pedig azt hitte eddig, hogy azok a hóbortos ángliusok, akik pénzt es éle'et szentelnek egy-egy ideálisan merész eszmének, egy- f általán nem foglalkoznak az élet prózai, mondjuk üzleti oldalával : élénken csalódik. Bezzeg nálunk keleten már az is sokat jelentene, ha a legprózaibb lények komolyan vennék az élet prózáját. — Tűzoltóink Szamoskórcdon. Kedden este tűz ütött ki Szamoskóródon özv. Turmann Ment volna vele a világ végére, a vesztőhelyre is, — de amikor az ismert ut, amelyre térték, nyugtalanítani kezdte, mégis megszólalt : — Hová megyünk ? — Nem mondta-e, nem igérte-e meg, asz- szonyom, hogy „azt teszem, amit ön parancsol, oda megyek, ahova ön vezet. Én szolgálója, rabszolgája vagyok, az ön kezében az én sorsom.“ — Ezt mondtam. — Én meg azt mondom, amit Jézus : „Én vagyok ama jó pásztor aki visszavezetem a nyájhoz az eltévedt bárányokat.“ — Mit jelentsen ? — Hogy . . . ime házukhoz értünk, ahol már a férj bizonyára várja s ahol én mindjárt csöngetek is, kegyes engedeimével. S amig a kaput kinyitották, helyreállott lelki egyensulylyal és szokott dagályos beszéd- modorával lágyan, oly lágyan, mint a patak csobogása, folytatta: — Asszonyom! Az eltévedt báránykát ezennel visszavezetem az akolba ... A költőé legyen az álom, a szemétdomb, amelyből eszméi liliomtisztasággal törnek a magasba, amelyből csak az ö lángesze képes fölszivni a gondolatok Ma Újdonságok | S í ft T 10 «S, NA GY TŐZSDE s női? férfi és {gyermek ruüiákfoara "Ipl 1 legolcsóbb árban £ ¥ T S Z E ft £ Z üti E ¥ o at E. gyöngyszemeit... A szegény költő olyan, mint a selyemhernyó, az csak másnál él és ... de ezt nem folytatom . . . Oo p^dig, asszonyo n, viruljon, gyarapodjék erényekben, éljen vidáman, boldogul... És amikor Helén — kissé röstelkedve — eltűnt a kapu mögött s a költő egyedül maradt, ! mintha a legyőzött mámor újra erőt vett volna ! rajta, a fejét csóválva, csöndes, gúnyos nevetéssel mondta : Sej-ero, érzem, hogy ma éjjel még az ocsmányság, a bűn posványában fogok feirengeui. Mert kell, hogy a dolgok kiegyenlítsék egymást, így kívánja ezt a vilárend. És én a tartozásomat ma még csak félig róttam le... Ó, érzem, tudom hogy ma még valami aljas, valami nagyon aljas dolgot fogok elkövetni ! ... Csakugyan: másnap reggel holtrészegen vitték a lakására. És Durajdin, a cinikus képfaragó keservesen mondta: — No, nézd a bolond költő! Guery pedig, az elzüllölt, kopasz piktor szólt: —^Hallgass csakl Hogy ver a szive, mintha rimben dobogna. Rímel a kékszemü asszonyról, aki a költő Magdolnája. 3iivéiné pajtájában. A község elöljárósága a szatmári tűzoltósághoz fordult segítségért. Kivonult a tűzhöz Mónus Lajos tüzfelügyéjő vezetése alatt három tűzoltó. Nagy faradság árán a tüzet mintegy félórái kemény munka után lokalizálták. — Állatorvosi állás Felsőbányán. A földmivelésügyi miniszter a be ügy miniszterrel egyet- értőleg az alispán által felterjesztett határozatra állatorvosi állást rendszeresített Felsőbányán. — Körrendelet a tüzek elten. A falun tudvalevőleg igen primitiv tűzvédelmi állapotok uralkodnak. Szegények a magyar községek s nem igen jut tüzoltótoronyra, de még vizifecskendőkre sem. A köz:gazgatás most úgy akar segíteni a dolgon, hogy vizet prédikál és tanácsokat osztogat. Alakítsanak a falvak önkéntes tűzoltó egyesületeket. Az országos tüzoltószövetség tudniillik átiratot intézett az összes vármegyék s ezek között Szatmár varmegye alispánjához is> amelyben azt kéri, hogy az alispáni hivatal figyelmeztesse a községeket, mennyire kívánatos és szükséges dolog az önkéntes tűzoltóság szervezése. A szervezéshez szükséges mintaalapsza- bályt a szövetség elnöksége (Budapest, VII., Rákóczi u 18.) készséggel bocsátja a községek rendelkezésére. Az alispán az átiratot körrendeletben közli a vármegye összes főszolgabiráival felhiván őket, hogy a járásukhoz tartozó községek figyelmét hivjak fel az önkéntes tüzoltótes- tüiet megalakítására. Szóval oktatják a népet. S a fa!u«i ember must már boldogan alhat. Tudni fogja, hogyan kell kezelni a szivattyút s a vizifecsken- dől. Csak épp szivattyúja meg vizipuskája nem lesz ehhez a tudásához. — A Mikolaban alakuló „Turvidéki bank* részvény jegyzései serényen folynak. Az alaptőkét előreláthatólag jóval a záró határidő előtt fogják lejegyezni. Az intézet elnöke Szubányi Ferenc orsz. gyűl. képviselő Cseuger, vezérigazgató dr. Galgóczy István tb főszolgabíró, nagy- birtokos Mikola, ügyvezető igazgató Weisz Jenő Mikoia, pénztáros Hadady Gedeon Mikola. A felügyelő-bizottság einöke Jármy Béla országgyűlési képviselő Fehérgyarmat. Az alapilók tagjai ifj. Magoss Gedeon földbirtokos, Magoss Károly, Magos Ményhért, Kádár Balint töldbirtokosok Egri, Szubányi Ferenc, dr. Galgóczy István, dr Kölcsey Ferencz ügyvéd Szatmár a bauk ügyésze, Csószy Bálint, Weisz Izidor, Buttykay László mikolai földbirtokosok, Magoss Ferenc ref. lelkész földbirtokos Miüola, Grosz Emánue) gőzm. tulajdonos, Hadady Béla kjegyző, Hadady Gedeon ny. jegyző. Weisz Jöszef fakereskedő, Frieumann Kálmán kereskedő, Weisz Jenő kereskedő, mi- kolai lakosok, Király László földbirtokos és Szabó Izidor g. kath. lelkész szára/burki lakosok — A zónareform és a városuk. Miskolc.? városa fontos, közérdekű feliratot küldött Sziget városához pártolás céljából. A zóna tarifa reformja közelről érinti a városokat, mert megdrágítja az utazást s ezáltal károsan befolyásolja a városok iparát kereskedelmét s összes létviszonyait. A zóna rendszer már azzal is mélyen sújtotta a vidéki városokat, hogy Budapestet tette központtá, amelyet érintenie kell s az ut és a zóna itt megszakad. Ezzel szemben azonban némi kárpótlást nyújtott a zónarendszer a szomszédos forgalom alacsony díjbevételeivel, a ni kétségtelenül nagyon emelte a vidéki városok forgalmát. Ezek kifejtése után kéri Miskolc város felterjesztésében, hogy a zónatarifa reformjánál a szomszédos forgalom díjszabását hagyják érintetlenül. — Részeg ember tűzhalála. Batizon kigyulladt Krausz Hermanné háza és porrá égett. A tűzben elpusztult egy ember, akit Péter Józsefnek hívnak. Foglalkozására nézve napszámos. Részeg fővel felment a ház padlására, ott pipázott. A pipa tüzétől a padlás meggyuladt. A szerencsétlen ember teljesen összeégelt.