Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-14 / 39. szám
$•: yL Szatmár, 1911. május l4. Vasárnap. _ .....— y 39 szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. „SZATMAR-NEMETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. XV. évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor | Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY* ENDRE. SZF.F8KESZTÓSÉE ÉS KIADÓHIVATAL: Boron Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 == Teleion-siám 80. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők Az udvar Magyarországon. Ha a magyar ember Berlinbe megy, egyik legfeltűnőbb jelenség lesz előtte az, hogy a német nép mily szeretettel és gyöngédséggel veszi körül az uralkodói és annak családját. Annál különösebb ez, ha azt nézzük, hogy a szociálizmus Németországban az utóbbi években mily rohamos haladást tett. Mindjárt érthető lesz azonban, ha arra gondolunk, hogy a német uralkodó család állandóan a nép között él, osztozik annak minden örömében-bá- natában, élén áll minden társadalmi mozgalomnak, vezetője és irányitója nemcsak a politikának, hanem az egész társadalmi életnek, jótékonyságnak, tudománynak, művészetnek; jó példával áldozatkészséggel, mindenüt előljár. A németek hatalmas im- peratora pedig magas tekintélyével, óriási családi összeköttetéseivel, páratlan agilitásával, lankadatlan munkásságával a birodalomnak meg nem becsülhető hasznot és tekintélyt szerzett. Önkéntelenül felsóhajtunk: > miért nincs ez nálunk is ?« Hiszen a törvények egész sorozata irja elő, hogy az udvar az év felében nálunk tartózkodjék. Azonban ez csak Írott malaszt; a parancsoló (örvényt az évszázados ell níéíes szokás megerőllenitette, pedig a magyar dinasztikus volta közmondásos, antidinaszA bolond költő. Képzeljenek el egy bohém küllőt, aki & posvány védőszelleme. A lelke mélyen ór2Ő, a természete kicsapongó és mégis tiszte, arany az iszapban, ragyogó csillag visszfénye a mocsárban' Ilyen Derlaine. Szeretik, tisztelik, ünnepük és meg is látogatják az odvábán, amely a Diogenesz othonára emlékeztet. Hegyes szakálla, borviragos orra s a széles, szokrateszi fejbe ékelt, nagy nyílt szemek, faunhoz teszik hasonlóvá. A lába meg a hangja i« kissé reszkető, a beszéde szaggatott, a taglejtése furamód ábrándos, néha szeszélyes. Ami olyan különösen vonzó benne s amit az éjszakai mulatóhelyeken átdorbézolra is megőrzött; ez az ő meghatón gyerekes nagyle lküsége, az emberi szívnek ez a bajos, halhatatlan költészete. Költő, i szónak természetes és tökéletes értelmében, szinte önkéntelenül, öntudatlanul. Az úgynevezett bárok talentumok tipusa. tikus pártnak ittTtalaja nincs, nem is volt. Mikor az udvar úgy vendégképen nehány hétre idejő, a hivatalos körök és a hivatalos sajtó valóságos örömujjongásban tör ki. Őszintén szólva, nem látjuk ezt indokoltnak. Nem mondjuk, hogy nem öiülünk, ha itt az udvar, de nem fojthatjuk el azt a fájdalmas érzést, hogy ez nem a nemzet kedvéért történik nem önzetlenül, nem rokonszenvbő! időzik itt az udvar, hanem ez a rövid vendégszereplés mindig valami más, — nem is igen rejtegeted célt szolgál. Valahányszor itt tartózkodik az udvar, mindig a nemzet nagyarányú megterheltetéséről van szó és az udvar szereplése csak acél simább keresztülvitelét szolgálja. A történelem tanította meg a magyar nemzetet arra, hogyha az udvar szép szóval, ajándékkal közeledik feléje, akkor Vergilius azon szavaira gondoljon : »Et quidquid id e l, lirnec Dt.naos et dona ferenles.« Kezdve Mária Teréziától, végig a mai napig az udvar közeledését a nemzet mindig súlyos áldozatokkal fizetette meg. Mária Terézia kedves szavait és Fiúménak ideajándékozását a magyar nemzet évtizedes háborúk viselésével viszonozta. Az egész udvari élet, amint Mária Terézia Budán meghonosította, a magyarok elnéme- tesitésének szolgálatában állott. És az a szellem ma sem halt ki. Ha visszatekintünk a lefolyt érek eseményeire és az események közti összefüggést vizsgáljuk, világosan látjuk, hogy az udvar barátkozása, simogatása a katonai terhek vállalása érdekében történt és viszont, ha törekvései sikertelenségét tapasztalta, — nem mulasztotta el, hogy neheztelését a nemzettel szemben éreztesse. A véderő törvényt, melyet 1899-ben alkottak, liz évre tervezték. 1899-ben kellett volna revizió alá venni. A kiállítás idején, 1896- ban már előrevetette árnyékát a véderő vita, az udvar is elkezdte simogatni a nemzetet. A király 10 miniatűr szobrot ajándékozóit a nemzetnek. Örült a nemzet a játékszernek. (Csak az a kár, hogy nagyító üveget nem adtak a szobrocskákhoz!) 1897-ben lehozzák a német császárt, a szövetségest, ez bókokat mond a „lovagias magyar nemzel“-nek. Mindez nem biztosította a horribilis katonai terhek megszavazását. A katonai kérdések egészen felborították a politikai helyzetet. Jött a nagy obstrukció, Szeli Kálmán bukása. Az udvar látva törekvései sikertelenségét „nyomor és szenvedéssel“ fenyegeti a nemzetet. De újra kisüt a napjuk. Jön a nagy pénz- és pálinka özön, megszületik a munkapárt és ezzel felderül a vedőreform napja. Az udvar remeli hogy ezzel a többséggel keresztülviszi a védőreformot és .... itt az udvar. ; Elveit ugyan aligha fogadnák el a komoly társa- j ? Ságokban, de éppen azért olyan megható He- •; ! lénnek, Dupont bankár nejének Derlaine iránt j való lelkesedése, ifjonti szivének rajongása. Hal- ' latlan, hihetetlen őrültségtő', — botrányiól se j riadna vissza a költőért. Helénnél csak természetes ez az érzelem I , > ; ha figyelembe vesszük, hogy ismerte Dsrlainet i még abban az időben, amikor rendes, erkölcsös életű volt. Ebből az állapotából bizonyára bánat és csalódás zökkentette ki. Talán éppen az a viszonzatlan szerelem, amelyet Helén iránt érzett, amikor őt kikosarazta és Dupont úrhoz ment feleségül. Sejtette is H lén, hogy ha sorsát a Der- laiue-ével osztja meg, szerelme képes volna a költő természetének fékentarlására s elterelésére a lejtőhöz vezető útról; Vájjon ez a sejtelem, amely később szemrehányássá, legutóbb pedig lelkifurdalássá vált, — zavarta-e meg a gvőn- gódlelkü, kissé regényes hajlandóságú, kékszemű Dupontnét, aki azelőtt sem volt olyan érzéktelen Derlaine szerelmével szemben, mint amilyennek látszott s akit inkább a szegénysége miatt utasított vissza a szülők unszolására. Vájjon lelkifurdalás, vagy önámilás volt-e, hogy magát okolja a költő elhibázott élete miatt ? Vájjon a bohém legutóbb megjelent verseskötetének olvasása lobbantotta-e újra lángra szivében a zsarátnokot f A hire talán, amely még a nyomorúságos odúhoz is utat talált és dicsfénnnyel ragyogta be azt ? Pusztán szeszély volt-e — bosszú az udvariatlan férj iránt, akit hirtelen megutált, — vagy őrülési roham? ... Ki tudná? Megtörtént azonban, hogy egy este különös, széditő gondolat szállotta meg lázas agyát és fókezhetetlen belső kényszernek, — ha úgy tetszik ; balga végzetének — engedve, elhagyta az otthonát, hogy vakon rohanjon az ismeretlen, rejtelmes jövőbe . . . Lihegve vetette magát az első kocsiba: — Hamar a „Zöld Disznódba 1 El se képzelhető a Derlaine meglepetése, amint a hires montroartre-i csapszókben lev ő „müvészotthonuba, a bohémek és borospalaczkok oo oo fedési Tpc.-.lr Af io Dnnkel-féle Kassáról, kizárólagos képviselet. ©ö ILteinit-palla vál!alat lametta s=Émsi aiiyag^kereskedés. == oo Gál Ag lO&lU nmkőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt. „ — ..........~r— - ........ Gyártelep : Teleky utca 43. szám ~-=====^Telefon 242 szám T? TÁR GÁ.
