Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-11-06 / 83. szám
Szatmár, 1910. november 6. S Z A T M A R - X É M E T I. 3-ik oldal. kük, ha valahol nincs rendben valami, vagy ha valamelyik közeli rivális-város lepipázza ezt a várost. Mint ezúttal is. Mert hogy Debrecen lefőzött bennünket — tény. Én legalább igy érzem s tán még sokan vannak, akik igy érzik. Debrecen csak nagyobb és gazdagabb, de korántsem az a fürge város, amelyről az ember valami túlsók élelmességet tételezzen fel. És ime. Lásd a riportot a debreceni repülésről. Ezt Szatmár is megtehette volna. Ugyanolyan ügyesen s ugyanolyan eredménnyel. Van Szatmár olyan elevenvérü város. Hiszen nem éppen repülést akarunk látni, ezt a legújabb csodát, hanem idegent, mentül többet. Azt a nehény vigécet és vásárjáró vidékit leszámítva igazán oly ritkán forog itt nálunk az idegen, hogy biz’ olykor egy kis idegenforgalmat nemcsak gazdasági életünk fellendítése tenne kívánatossá, hanem az is, hogy némi élénk frisseség csapjon utcáink mindennapi egyhangúságába. Mert akármilyen mulatságos is X ur tö- työgése, Y kisasszony grimászai s pityre húzott szájacskája és Z nagyságosasszonynak a modern szabászat vívmányai segélyével leplezett kövérsége, tehát korai vénsége, ez a három ismeretlen végre is megkopott ismerőiünkké válik lassankint s mi már csak a szemnek szükséges változatosság kedvéért is újabb ismeretlenek után kiáltunk. S mert többnyire szegény emberek vagyunk s mert ide köt az élet és csupán csak a szemünk kedvéért nem utazhatunk idegenbe, a városra hárul az a kötelesség, hogy házhoz szállítsa nekünk, polgárainak a változatosságot. Úgy ahogy épp lehet. Ezidőszerint a repülés a legjobb csalogató. Itt azonban el kell komoiodnom. Eszembe jut, hogy pár hónappal ezelőtt két francia aviátikus táviratilag kért engedélyt, hogy röpködhessenek nálunk. A város azonban, ha jól tudom, mindmáig sem váhszolt erre a lávirati megkeresésre. Lehet, tán attól fél, hogyha ezek az előkelő idegenek jönni találnának: ki kellene seperhetni az utcákat. ____ Karc. — Halálozás. Salamon János posta-főtiszt folyó hó 2 án hosszas betegség után elhunyt, Pénteken temették óriási részvét mellett. — A függetlenségi párt nagygyűlése. A helybeli függetlenségi és 48-as párt ma délelőtt 11 órakor tartja nagygyűlését a függetlenségi kör helyiségében, melyre a választmány tagjait, tisztelettel meghívja az elnökség. — Uj postahivatal. Meddes szatmárm?gyei község december 1-én postaügynökséget kap. — A népkonyha közgyűlése. A szatmári népkonyha Ma d. u. fél 5 órakor tartja ez évi közgyűlését a vármegyei bank tanácstermében, melyre az egylet, tagjait ez utón is meghívja a népkonyha elnöksége. Tárgysorozat: Beszámoló. Népkonyha megnyitása. Mulatság rendezése. Egyéb indítványok. — Uj hivatal A m. kir. földmivelésügyi miniszter által szervezett szatmármegvei hegyvidéki kirendeltség, melynek székhelye Nagykárolyban esetleg Nagybányán lesz, f. évi december hó 1-én kezdi meg i működését. Célja a vármegye szegénysorsu lakosságé nak gazdasági és kulturális fellendítése. Akirendeltség vezetésével dr. Sárváry Béla miniszteri segédtitkár lesz megbízva. — Dohánybeváltás. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság közlése szerint az egyedáruság részére engedély meilett termelt dohány beváltására kiküldött bizottság Szatmár Németiben 1911. év január 2-től február 15-ig fog működni. — Karrikatura-kiállitás Szatmáron. Csernek An- kiáWjkatura-rajzoló művész, városunkban kollektiv fogja berendez, melynek keretében saját munkáit célra a polgármester a városháza nagy tanácstermét engedte át. A megnyitás tegnap délelőtt 9 órakor volt. A kiállítás e hóban 5—7 ig tekinthető meg délelőtt 9—12-ig, délután 2—6-ig 60 fillér belépő dij mellett. Tanulók 30 f. fizetnek. A kiállított képek igen kedvezményes áron szerezhetők meg. — Segít az állam! Megírtuk volt annak idején a janki tüzkatasztrófat, melynek egész sereg szegény ember lett áldozata. A m. kir. belügyminiszter mo-t a község tüzkárosultjai részére rögtöni segélyképpen 160 koronát adományozott. Hát bizony a belügyminisztérium nem nagyon erőlteúe meg magát. — Zsuzsánnát baleset érte. Mármint a kis he- lyiérdeküt. A Rákóczy-uícán történt Kovács József péküzlete előtt, hogy Cséger György batizi ember szekere ráment a mi kis keskenyvágányúnk keskeny vágányaira. A keskeny vágány, amely öntudatlan hűséggel szolgálja a közderüt nyújtó vicinálist immár több mint egy évtizede, gondolt egyet és öntudatra ébredt. Belekapaszkodott a batizi szekér kerekébe és elmozdult az állásából. Zsuzsánna leányasszony, mire az elszakadt sínhez érkezett, azt hitte, hogy itt aljas merénylet forog fenn, mit holmi elvetemedett teremtés próbált elkövetni a személye ellen, ezért aztán hirte lenjében akkorát sikított, amilyen csak a gőzszelen- tyüjén kifért. Csak miután némileg felvilágosították, fékezte magát és megállóit. Szuszogott, dobogott, rósz szalólag csóválgatta a kéményét, majd egy arramenő Máv. mérnök tanácsára ellengőzt szipákolt s indult vis za, oda ahonnan kiindult. Az utasokat pedig, hogy ne ingyen fizették légyen a menetdijakat szépen visz- szautaztatta, kit Erdődre, kit Szatmárhegyre. A dologban az az érdekes, hogy amint a fölvett, tényálladékból ki'ünik, szegény Cséger Györgyön akarják elverni a port. Holott az a szocialista sínpár akkor is elmozdult volna a helyéből, ha történetesen gutnoiirádler hajt rá vagy akár a köztisztasági vállalat. A batizi magyar azonban bajt neszei, bosszúsan vakargatja a tarkóját s ha ismeri a Héber-dalt, bizo nyára ilyenképp variálgatja magának : Mért születtem Cségernek ? Mért nem inkább négernek ?!... — Ott hagyta a fogát. Holhos Teréz és Nyilván Aranka érendrédi leányzók valami szerelmi ügyön háborúságba keveredtek. Az ügy úgy nyert ideiglenes elintézést, hogy Teréz amazon kiütötte a szerény Nyilván Aranka egyik metszőfogát. De Nyilván Arankát nyilván igen fájdalmasau érintette ez az eljárás, mivel fogorvoslásért a fogorvoshoz és jogorvoslásért a nagykárolyi kir. járásbírósághoz fordult. — Baleset. Péchy István vármegyénk főjegyzőjének Lóránd nevű kis fia egy bérkocsis kocsijából, oly szerencsétlenül esett ki, hogy egyik karja eltört. A kis beteg karjának eltört részeit dr. Sternberg Géza és dr. Schönpflug Béla orvosok illesztették össze. Állapota aggodalomra nem ad okot. — Erkel-ünnepsóg Csaba Adorján főispán, dr. Vajay Károiy kir. tanácsos, polgármester védnöksége alatt a szatmárnémeti dal- és zeneegyesület a ref. főgimnázium és a városi zeneiskola növendékeinek, valamint sz egyesült dalárdáknak, a nagykárolyi zenekedvelők egyesületének, a szatmári filharmonikusoknak és a városi színtársulatnak közreműködésével, Elkel Ferenc születésének 100-ik évfordulója alkalmából ma, vasárnap este a városi színházban ünnepi díszelőadást rendez a következő műsorral : I. Rész: 1. Erkel Ferenc. Nyitány a »Hunyady László« cimü operához. Előadja a szatmári filharmonikusok, nagykárolyi zenekedvelők és a városi színház egyesített zenekara. Vezénylő karmester: Hermann László zeneiskolai igazgató. 2. Erkel Ferenc »Hunyady László« opera második felvonása (eskü jelenet). Előadja a városi színtársulat. Karmester : Hermann László zene iskolai igazgató. Személyek : V. László Burányi Ferenc, Szilágyi Erzsébet—Dénes Ella, Hunyady László—Horváth Arnold, Mátyás—Pongrácz Matild, Gara nádor—Káldor Dezső, Gara Mária—H Bállá Mariska, Cílley Ulrik—Herczeg Vilmos. Nép. II. Rész : 2 Erkel Ferenc, a) Elvennélek én, csak adnának, b) Takaródó. Férfi kar. Előadják az egyesitett dalárdák. Veress Lajos karmester vezetésével. 4. Mozart, D’moll zongoraverseny. Zenekari kísérettel előadja : Bendiner Nándor zongoraművész és tanár. 5. Erkel Ferenc. Hymnus. Előadja a ref. tanitónőképző, a ref. főgimnázium, a városi zeneiskola, a dal- és zeneegylet és az iparos dalkör együttes kara, zenakari kísérettel. Vezényli Hermann László zeneiskolai igazgató. Az előadás kezdete pont fél 8 órakor. Általános bérlet szünet! Rendes helyárak! Jegyek előre válthatók Huszár Aladár könyvkereskedésében és a szinházi pénztárnál. Az előadás tiszta jövedelme a zeneiskolánál létesített fúvó tanszak költségeire fog fordittatni. Felillfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a dal- és zeneegyesület. — Színházi műsor és megnyitó előadás. Heves Béla színtársulata tegnap, szombaton este nyitotta meg a téli sziniévadot Kazaliczky Antal, az ismert kivaló szinmüirónak „A kard becsülete* cimü szenzációs társadalmi színmüvével — mely a nyáron Krecsányi Ignác budai társulatánál óriási sikert aratott s azóta az ország minden nagy színpadán nagy hatással került színre. A rendkívüli mozgalmas színmű vezető szerepeit: Dinnyéssy Juliska, Zöldy Vilma, Homokay Gabriella, Baghy Gyula, Vidor József, Herczeg Vilmos, Sipos Zoltán, ifj. Baghy Gyula játszik. As első hét műsora: Vasárnap délután „Az iglói diákok“; este : Díszelőadás. (Bérlet szünet) Erkel Ferenc emlékezetére. Hétfőn, másodszor: „A kard becsülete“. (B. bérlet). Kedden, B. Szabó József ujonan szerződött bariton énekes első felléptéül „Kornevillei harangok“, regényes Operette (C. bérlet). Szerdán, „Doktor ur“, Molnár Ferenc kitűnő bohózata (A. bérlet). Csütörtökön, „Tavasz“, Operette (B. bérlet). Pénteken, újdonság, „Muzsikus lány“, operette, (C. bérlet). Szombaton, másodszor, „Muzsikus lány" (A. bérlet). Vasárnap délután „Obsitos“ ; este: „Muzsikus lány“ (B. bérlet). — A szerkesztő — járványorvos. Pozsonyi Gábort, nagykárolyi szerkesztőt a belügyminiszter járványorvosi teendőkkel bízta meg s ebbeli minőségében Eszékre rendelte ki. — A legforgalmasabb helyen, a Kazinczy-utcán követte el Patz György szatmárhegyi polgártárs azt a közundorodást keltő tettét, hogy miután végignyujtó- zott a kemény flaszteren, hogy is mondjuk csak borsót hányt a falra. A keménynevü sváb előzőleg valamelyik korcsmában annyit ivott mint egy kisisten a kisüstön főtt léből. Az alkohol-tömegek az agyára szálltak Patznak, nomeg a gyomrában okoztak különös zavarokat. Csak épp a lábában nem akart működni ez az energia, ezért aztán a Kazinczy-utcán szépen le is feküdt a mi svábunk, tán direkt hogy a finom és kényes járókelőket megbotránkoztassa. De csakhamar előkerült a csendőr, majd a szemetes szekér s az atyafit, ki ekkorára annyira megkönnyebült- nek érezte magát, hogy örömében ősgermán nótákra gyújtott, beszállították a csendőrlaktanyába. — Megismétlik a debreceni repülést. G. W. Hamel a mai nap folyamán ismét repülni fog a debreceni közönség előtt. Hamel honorálni akarja Debrecen város publikumának meleg érdeklődését azzal, bogy a gyorsasági világrekord megjavítására fog újabb röpülésénél törekedni. így a mai felszállásának óriási jelentősége van. A párisi aeroklub a vasárnapi repüléshez két ellenőrző közeget küld ki, hogy Hamel felszállásait figyelemmel kisérje, hátha az eddigi gyorsasági rekordot sikerülni fog Hamelnek megjavítani. — A nagybányai Lendvay színházat tegnap este nyitották meg nagy ünnepségek között, melyen városunkból, Nagykárolyból s a fővárosból többen vettek részt, többek között Ditrói Mór orsz. szinészegyesti- leli gazgaló s gróf Festetich Andor szinészeti főfel ügyelő. Az esti programm Égly Mihály beköszöntőjéből Révay Károly Prologjából s Bánk-bán előadázából Ab lőtt. A színházban Szabados László társulata fo{ működni. — Marhákat emberekért! Az egész magyar-osztrák birodalomban rokonszenvet tanúsítanak az argenti niai ökrökkel szemben. Nap-nap után olvashatjuk, mily jó és olcsó az argentinjai marha. Annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot az argentinjai földmivelési minisztérium bevándorlási vezérigazgatóságának mos összeállított statisztikája. Ebből tudjuk meg, mint ai ,Atlas“ jelenti, hogy 1909 ben Európából 231,084 er vándoroltak Argentiniába. 1857-től 1909 i 3,410.000-en vándoroltak Argentiniába, ezt*, körülbelül 43.000 német, 30.000 svájci, 45.000 aut és 57.752 osztrák és magyar volt. Tekintettel arra, hogy Argentiniában, köztudo más szerint, sokkal jobbak a kereseti viszonyok, min Európában s a fentarlási költségek sokkal kisebbel mint az az argentinjai hús példájából is kitűnik amely tetemes szállítási költségekkel együtt még mindig lényegesen jutányosabb a hazai húsnál, igazán nem kell csodálkozni, hogy az Argentinjába való vándorlás egyre fokozódik. ügy látszik, Arger^'AÍában többre becsülik aj K L L „„ „ . és TAKSA IIam János* áruháza001 gyapjusasövet...................................... Nő i cöstümökre igen a^alnias szövetek Vajay-utca 30. sarok telek dado*