Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-03-09 / 20. szám

S Z A T M Á R-N É M E T I.

Szatmár, 1910. március 9.

2-ik oldal.

sokan vettek részt — és pedig választó polgárok —, hogy a Vigadóban nemcsak a nagy terem, hanem az összes szomszédos termek is zsuffolásig tömve voltak, Ilyen embertömeget még sohasem láttak a Vigadó falai és ebben a nagy sokaságban a függetlenségi eszmék iránti lángoló lelkesedés oly felemelően szépen nyilvánult meg, hogy kétségtelenül meg lehetett állapítani, hogy Szatmár-Németiben csak a függetlenségi zászló győzedelmeskedhetik. A vacsorán Justh Gyula is toasztozott s beszéde keretében a választói jogról tett fontos kijelentéseket. E nagyhatású beszédet múlt számunkban helyünk szűk volta miatt nem hozhattuk, most azonban egész terjedelmében közöljük :

Tisztelt Polgártársak !

Magyar államférfiainknak, politikusainknak általában az a hibájuk, hogy nincs meg bennök az Őszinteség, hanem annál több a kétszinüségük. A koronával másként beszélnek és másként beszélnek a nemzettel. A folytonos válságoknak, a bajoknak, amelyek a nemzet és a korona között felmerülnek, ez a tulajdonképeni főoka. Mert, ha minden államférfiban meg volna az őszinteség és egyformán beszélnének a koronával és egyformán nemzettel, akkor minden további bajnak és a nemzet függetlensége és szabadsága ellen támadó veszedelemnek útját lehetne állani.

Nos tehát, t. polgártársaim, nekem is volt alkalmam beszélni a nemzethez ős volt alkalmam a koronához is. És ha a koronával történt érintkezésemnek nem is lelt meg a kívánt eredménye — mert én egy egész kis szigetet képeztem a magyar politikusok között őszinteségemmel, — nem egészen magam vagyok az oka. (Élénk helyeslés.)

Miután nem volt elég időm, hogy a délutáni népgyülésen minden dologra kiterjeszkedjem, most különösen egy 'nagyon fontos kérdéssel kívánok foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk 1) Nevezetesen azzal, hogyha az általános és egyenlő szavazati jogot behozzák, akkor titkos legyen-e a választás, vagy pedig nyílt ?

Erre nézve az én felfogásom az, hogy a választás minden körülmények közölt titkos legyen.

Habár e kérdést illetőleg még igen sok a nézeteltérés, igyekezni fogok egészen röviden mindenkit meggyőzni arról, hogy az általános választói jogo; feltétlenül a szavazás titkosságához kell kötni. (Halijuk I Halljuk!)

A titkos választás előnyeit illetőleg először is a munkásokról és a cselédekről szólok. Ha a munkások és a cselédek is bejönnek a szavazati-lajstromba és szavazati joguk lesz, akkor ők elsősorban is a kenyéradóikhoz lesznek kötve, s azok feltétlen befolyása alatt fognak állani : ha a választás nem lesz titkos.

Mondhatom a kínok és gyönyörök fenséges ve- gyülékéböl csinálták a szerelmet. Fájdalom, epesztő szomorúság volt naponta osztályrészem. Azt hittem, hogy az, akit szerelek, akihez minden ideg,szálam fűz, a kihez minden csepp vérem görcsösen ragaszkodik, hogy az nem szeret, vagy legalább is nem oly őrülten, oly hihetetlen magas mértékben, mint én.

Mert dacára nagy szerelmemnek, a spanyol büszkeség, mely'ősöimtől maradt véremben, nem tűrt semmi megalázkodást. Büszkeségem megkívánta, hogy ő is mutassa, éreztesse velem, hogy minő boldogság; szerelmesünk kezét megérintenünk, hogy felragyog szemünk pillantása látásukra s minő szomorú a válás perce.

S a leány mindezt nem mutatta. Ha spanyol vérem büszkesége fellázadt egy-egy véletlen mulasztásán, hozzá szempillája egyetlen bársonyos rezzenése már ismét megvigasztalt, amint selymes tekintetével végig simogatott.

Pedig én is jól tudtam, hogy ez a leány nem feleségnek való, semmi esetre sem az én feleségemnek, ő szerelte a zajos mulstságokat, heteken keresztül végig táucolta a farsang minden valamire való cécóját s még a böjtben is ott keringett egyik férfi karja után a másikban. S mégsem tudtam szenvedélyemet leküzdeni.

Éjszakákon keresztül virrasztottam, mig ő távol valahol a zene vig ütemére siklott végig a sima parketten, — reá gondolva s arra, miképen ragadhatnám ki magamat varázsa alól.

Épen ilyen ködös, borongós éjszaka volt mint a mai. Egész valómon a fájdalom, a busongás hangulata vett erőt. Kimerültén vetettem magamat pamla- gomra s féltem. Féltem az egyedülléttől, a jövendőtől kiváltképpen magamtól. Sivár kietlennek tetszett előttem a jövendő s öremmel vártam a halált. Majd foVagyis ilyen körülmények között biztosítva lesz a nagybirtokosoknak, nagykereskedőknek és gyárosoknak az általános többsége a parlamentben, már pedig azt, sajnos, mindnyájan konstatálhatjuk, hogy a függetlenségi és 48-as párthoz igen kevesen tartoznak a nagy- birtokosok, nagyiparosok és nagykereskedők közül.

Viszont számolni kell — különösen a városokban, — az úgynevezett szakszervezetekkel is. Próbáljon csak valamely szakszervezetben levő munkás szembe- szállani a szervezet határozatával, annak ugyan nem lesz maradása, mert a szegényt úgyszólván bojkot- tálják Röviden szólva, a nyílt szavazás nekünk igazi függetlenségieknek, csúfos kudarcot jelentene, (ügy van!)

Most áttérek a második kategóriára: a tisztviselőkére. Az állami, törvényhatósági és községi tisztviselők is, — az úgynevezett szellemi-proleláriátus, — majdnem hasonló helyzetben vannak. Mert nem szólva azon kevesekről, akik nem hagyják magukat elveiktől eltántorítani, de mégis, úgy az állami, mint a törvényhatósági és községi tisztviselők legnagyobb része nem akar ujjat huzni a felsőbbséggel; bár szive-lelke hozzánk vonzódik. (Igaz, úgy van !) Vagyis a titkos szavazás behozatala rájuk nézve is csak a szabadulás óráját jeleatené. (Élénk helyeslés.)

Tehát, ha végig tekintünk mindezeken, világosan láthatjuk, hogy a nyüt szavazás lesz az, amely a legnagyobb veszedelemmel fogja fenyegetni éppen a függetlenségi pártot. Ezért küzdjünk a titkos választói jog érdekében teijes erőnkből 1

Különben p^dig sehol a világon, ahol általános a szavazati jog, nem nyílt a szavazás. Miért legyen épen nálunk ?

Hiszen a litkos választás biztosítja a választói függetlenséget; a törvénytelen befolyást teljesen kizárja, s mindenkinek biztosítja, hogy nyugodt lelkiismerettel adhassa le a szavazatát.

De különben is — a vesztegetések mérvét tekintve — általános nyílt szavazati joggal szegény ember nem is lehet képviselő, mert a szegény embernek mindennapi kenyerét is bajos megkeresni, nemhogy még vesztegetési luxusokat is megengedjen magának

Nekünk p^dig t. polgártársaim, nem ez kell. Nekünk egyrészt meg kell tenni az óvó intézkedéseket arra nézve, hogy biztosítsuk a választói függetlenséget, másfelől biztosítsuk azt, hogy a képviselőházba necsak gazdag, hanem szegény ember is bekerülhessen. (ügy van 1 Zajos éljenzés.)

Ha általános szavazati jog lesz, akkor a szavazásnak nem községenkint kell történnie, hanem a kerületekben létesítendő gócpontokban. Ezt pedig nem lehet másképen keresztül vinni, mint úgy, hogy egy

kerületben ne csak egy napig tartson a szavazás. Mert, ha egy napon történik meg a szavazás és pl. 10 községe van a kerületnek, lehetetlen minden választást kellő bizalmi emberekkel ellenőriztetni. Ezért minden egyes gócpontban egy külön napot kell a szavazásra kitűzni. Aztán egy vándor-bizottság alakítandó,

j amely végig megy a gócpontokon a szavazatok 151— i vételére.

Nyilt szavazásoknál a körül történik a legtöbb ! visszaélés, hogy az egyes községek szavazásának eredményét előre tudják és a győzelem biztosítására az utoljára maradt községben a kortesek olyan vesztegetést visznek véghez, hogy csak Bőcs lehet elég könnyelmű, ahhoz a vesztegetéshez elegendő milliókat szállítani. (Úgy van! ügy van !)

A titkos szavazásnál ez egészen máskép megy Az eredmény csak az egész szavazási eljárás berekesztése után tudható meg, mert a vándorbizottság összeszedvén községenkint a szavazatokat, azokat lepecsételi, s a végső eredményt a legnagyobb rendben és a legigazságosabban hirdeti ki.

Látjuk tehát, hogy a választásoknál máskép eljárni nem lehet, mint titkosan. De ha lehetne is máskép, akkor az a függetlenségi párt ellen irányulnál (Igaz, úgy van I)

T. barátaim 1 A mai nap örökké emlékezetes napjaim közé fog tartozni. Sok helyütt jártam, mindenütt égett a lelkesedés tüze, de ekkora mértékben azt sehol sem tapasztaltam. (Hosszas éljenzés és taps,) Egészen biztos vagyok abban, hogy ez a kerület nem fog eltántorodni a függetlenségi eszme mellől. De Istenem, ez természetes is! Mert a függetlenségi és 48 as párt az egyedüli, amely a magyar nemzet egységesítésére törekszik, lerombolva a nemzetiség és hitfelekezet által emelt eddigi válaszfalakat is. Arra törekszik ez a függetlenségi párt, hogy egységes Magyarországot létesítsen 1 Tehát a mi munkánk csak az 1848-ban megkezdett nagy munkának a folytatása! A függetlenségi elveknek pedig egyik lelkes hirdetője az Önök képviselője, Kelemen barátom is. Tartsanak ki tehát mellette szilárdan ! (Zajos éljenzés.)

Emelem poharam erre a választó-kerületre és kivánom a magyarok Istenétől, hogy az az ihlet, amely Önöket megszállotta, szállja meg egész Magyarországot, s akkor e drága hazát m ég a poklok kapui sem döntik meg! (Tomboló éljenzés és taps.)

Szinház.

Szinészvér. Eyslernek, a bécsiek közkedvelt zeneszerzőjének, a „Vándorlegény“ Írójának e cimü újdonságát mutatták be szombaton telt ház előtt. Az

hászkodni kezdtem. Fohászkodni ahhoz a magasztos lényhez, ki addig is meghallgatta könyörgésemet. A:ra kértem, tegyen valami csodát, mentse fel szivemet ez alól a lehetetlen nyomás alól, oszlassa szét a varázslatos fátyolt, mely szemeimtől a tiszta látást elvonjál

Künt félelmetesen dühöngött a hatalmas vihar.

A kémény kürtőn keresztül mint az alvilág félelmetes orgonája zúgott be a fergeteg. A kályha ajtón tu! mintha megszámlálhatatlan nyughatatlan gonosz szellem siránkozott volna bebocsátásért, úgy hallatszott.

Fázósan húztam magamra a pamlag puha szőnyegét. — S ebben a rettentő órában kimerült, fáradt testem mégkivánta a magáét. Elaludtam.

S e percben megjelent az, kit legjobban szerettem valaha a világon, az ki még élt, kezének egyetlen érintésével minden fájdalmat messze űzött tőlem, elhunyt édes anyám.

Szomorúan mosolygott, ügy mint mikor még élt. Nem szólt egyetlen szót sem. Csak finom, fehér kezét oda tette a szivem fölé. S mosolygott. Titokzatosan mosolygott.

S én könnyes szemekkel ébredtem fel. A fergeteg elvonult. Künt a legszebb őszi nap bágyadt sugára aranyozta be a vidéket. Könnyen, rugalmasan pattantam fel kerevetemről. Teli tüdővel szívtam magamba a felnyitott ablakon keresztül béözönlő friss levegőt.

S azuián siettem dolgaim után. Édes anyám képe ott vibrált szemeim előtt. Ajkán a furcsa mo- solylyal. Egész napom kellemesen tölt el. Este, szokás szerint elmentem szerelmem tárgyához, de különös, mikor a magas lépcsőkön felsiettem, nem vett erőt rajtam az izgalom. Mintha csak valami üzleti ügy bonyolítására siettem volna.

S becsöngettem. Véletlenül éppen ő nyitott ajtót. Örömmel nyúltam kezéhez, hogy reá leheljem szerelmes lelkemet. S ő engedte. De én ijedten ejtettem ki kezemből kacsóját. Nem kívántam, ö csodálkozva tekintett reám ragyogó nagy szemével, de én bátran kiálltam tekintetét. Nem szédültem el tőle, mint máskorBementünk a szobába s beszélgetni kezdtünk, mint azelőtt. Ijedten rezzentem össze. Untatott az együttlét.

Sietve búcsút vettem fájdalmaim e meghitt tanyájától. Elmentem. A lépcsőkön lehaladva szivem megkönnyebült. Szinte örömmel mentem el onnan» honnan máskor teli fájdalommal vánszorogtam el.

Nem szerettem a leányt többé.

Még egy párszor ellátogattam udvariasságból hozzájuk, de minden egyes látogatásom még jobban igazolta, hogy teljesen kiábrándultam szerelmemből.

Nem is vettem feleségül. S ma is nőtlen vagyok

— S minek magyarázza e hirtelen megváltozást, — kérdé a másik, ki élénk figyelemmel kisérte az előadást.

— Tisztán csudatettnek. A jóságos szellem feloldotta a varázst, mely szivemet fogva tartotta.

— Vagy talán ön hamárább észre tért, semmint a veszedelem elérts, — szólt nevetve a másik.

— Higyje el, semmi okom sem volt a meghátrálásra. Önként, minden megmagyarázható előzmény nélkül jött, mint a pusztai forgószél, mely mindent magával sodor.

No és mi történt a szép leánynyal? Érdemes voit kiábrándulni f

— Hát Isten tudja. A leány férjhez ment s azt mondják, az ura élete valóságos pokol . . .

... De én velem talán másként lett volna . . .

A vonat egy éleset füttyentett. S hirtelen nyilt pályán megállt. Az utasok sietve ugráltak ki a kocsikból. Semmi sem történt. Csak egy hatalmas szikla gördült a szirtes Karszt hegységből a sínekre.

Á tavaszi idényre

a legújabb divaiu női felöltők, gummi- és porköpenyek, úgyszintén férfi- és gyermekfelöltők és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők 825ATMAR, Deák*>tér, n Kereskedelmi bank palota, nagytőassde mellett.