Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-03-02 / 18. szám
XiV. évfolyam. Szatmir, 1910. március 2. Szerda. 18. Mám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMAR-NEMETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. LAPV1ZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ : CSŐM A Y GYŐZŐ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.-------~ Telelon-száro 80. ■— Min dennemű dijak Szatmáriul, a klidóhlvatalban fizetendők. fi függetlenségi és 48-as párt szózata. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt, Justh Gyula elnök és Mádi-Kouács János jegyző aláírásával szózatot intézett a nemzethez. A szózatot a kövekezökben ismertetjük: A függetlenségi és 48-as párt négy évvel ezelőtt más pártokkal karöltve vállalkozott a kormány átvételére. A lefolyt idő alatt gondoskodott az ország szükségleteinek fedezéséről és megtartotta az uralkodóval kötött azt a megegyezést, hogy a katonai kérdések mindaddig függőben maradnak, mig a létszámemelés kérdése és az ezzel kapcsolatos nagyobb katonai követelések újra szőnyegre nem kerülnek. Nyíltan és férfiasán kijelentette azonban a függetlenségi és 48-as pírt minden alkalommal, hogy a gazdasági függetlenség megvalósítását a ráqk következő törvényes határidőben követelni fogja. Kívánja különösen, hogy az önálló nemzeti bank a közös bank szabadalmának lejártakor, vagyis 1911. január 1-én, az önálló vámterület pedig 1917-ben felálliltassék. Az Ausztriával létrejött gazdasági kiegyezés megkötésekor kísérletet tettek arra, hogy a a függetlenségi és 48-as pártot a közös bank szabadalmának meghosszabbítására reábirják. De a párt megmaradt követelése mellett és a közös bank szabadalmát meg nem hosszab- bitotta. Kossuth Ferenc, a párt akkori vezére, inkább hozzájárult ahhoz, hogy az ország súlyos quótafölemelést vállaljon magára, csak biztosit- : tassék az országnak az a joga, hogy az önálló jj bank 1911. január 1-ére felállítható legyen. A párt ünnepélyes határozatban mondotta ■ ki, hogy a quótafölemeléshez csakis azon félté- i tel alatt járul hozzá, hogy az önálló nemzeti ! bankot a közös bank szabadalmának lejárta idejére fel fogjuk' ähitani. Megdöbbenéssel kellett ezek után tapasztalnunk, hogy a kiegyezés megkötése után alig másfél évre, amidőn az önálló bank érvényesítésére került a sor, az uralkodó megtagadta az önálló bank felállításához való hozzájárulást. A képviselőház túlnyomó nagy többsége kifejezetten állást foglalt az önálló bank mellett, de az uralkodó nem járult hozzá a parlamenti többség kormányalakításához azért, mert a többség az önálló bank felállításához következetesen ragaszkodott. Az uralkodó nem az önálló bankra vonatkozó jogunkat vonta kétségbe, — hiszen azt törvényeink .világos értelme mellett senki kétségbe nem is vonhatja — hanem hivatkozott egyesjxjlitikusok nyilatkozatára és véleményére és az önálló nemzeti bankot, mint az országra nézve ^károsat és veszedelmeset utasította vissza. A nemzet túlnyomó nagy többségének az a kívánsága, hogy gazdasági viszonyainkat az önálló berendezkedés és gazdasági függetlenség ! alapján lássuk el, az uralkodó tiltó szavával meg nem gátolható. Az uralkodónak ellenzését egyedül annak a káros politikai befolyásnak tulajdonítjuk, amelyet rá az őt környező 67-es politikusok gyakoroltak. Most a választások alkalmával dől el, hogy a nemzet ragaszkodik-e gazdasági függetlenségének megteremtéséhez, vagy pedig meghajlik az uralkodó tilalma előtt. Az ország sorsának intézése a nemzet kezébe lesz letéve. Oda állhat a C3üggedők mellé és a lemondok mellé. Oda állhat az udvari akarat végrehajtó közegei mellé, akik semmiféle jogokat nem követelnek. Vagy pedig oda állhat azok mellé, akik a felkínált hatalmat maguktól elutasítva, megállották szilárdan álláspontjuk mellett, akik alkotmányos fegyverekkel küzdeni kívánnak a nemzet jogaiért és az egyoldalú fejedelmi akarattal szemben a nemzet részére is megkövetelik a nemzetet megillető jogokat. Valósággal politikai bűnnek tartaná a függetlenségi és 48-as párt, ha a quótafölemelés- sel elvállalt súlyos terheket az ország vállaiti hagynók, de jogunknak drágán megvásárolt érvényesítésétől elfordulnánk. Aki az országnak a terhes quótát nyakára hozta, kell, hogy becsülettel meg is állja a helyét akkor, amikor annak ellenértéke fejében az önálló nemzeti bankot kell követelnünk. A gazdasági függetlenség kivívásán kívül a függetlenségi és 48 as párt legközelebbi feladatának tekinti az általános és egyenlő választói jog megalkotását. Pártunknak ez kezdettől fogva sarkalatos programmja volt, mielőtt az uralkodó részéről ez a kérdés előtérbe állíttatott volna. Évtizedeken keresztül nem szűnt meg annak megvalósításáért küzdeni. Sajnos, a 67-es pártok merevsége és párthatalmi törekvései ezen a téren minden számbavehető előhaladást meggátoltak. Négy év előtt a függetlenségi párt főként azon célból szövetkezeit a többi pártokkal és azért vállalt velük együtt kormányt, hogy az általános választói jogot megalkossa. A törvény elkészítését a koalícióban szövetkezett 67-es pártok vezérférfiai vállalták magukra. Sajnos azonban, a függetlenségi és 48-as pártot itt is óriási csalódás érte, mert a koalíció fennállására kiszabott két évi határidő eltelt anélkül, hogy e reform még csak elő is terjesztetett volna. Négy év múlt már el a koalíció kormányra jutása óta és ez a reform még ma sincs megalkotva. A függetlenségi és 48-as párt minden alkalommal kijelentette, hogy az általános és egyenlő választói jog megalkotására bármely percben kész. A párt kész volt vállalkozni ép úgy az általános és egyenlő választói jognak, mint az önálló banknak megalkotását a. Olyan módozatokhoz azonban, amelyek csak a nemzet kijátszását célozzák, sohasem fog hozzájárulni. Az általános és egyenlő választói jogot kell ma már behozni! A pluralitás és hasonló kijátszások mellőzésével kell a reformot megalkotni, ami által a nemzeti érdekeket is nagyobb figyelemre méltatjuk, mint ahogyan azt üres frázisokkal szeretik naponkint emlegetni. Tudjuk azt nagyon jól, hogy a függetlenségi és 48-as párt nagy elveit nem mi fektettük le. Azok még ma is az állami önállóságnak azon hatalmas pillér-kövein nyugosznak, amelyeket a 48-iki alkotmány megteremtésekor Kossuth Lajosnak lángszelleme teremtett meg. Az ő tanításából merítjük mi is azt, hogy nem a hatalmat, nem az önzést, nem az egyéni érvényesülést kell keresni, hanem keresni kell és figyelemre méltatni azokat a nagy szempontokat, amelyek nemzetünk sorsát a függetlenség utján előbbre viszik. Tőle tanultuk meg, hogy csak szilárd ragaszkodás és törhetlen akaraterő az, amely a nemzet jogaiért folytatott küzdelemben eredményeket érhet el. Láttuk már, hogy milyen szívós ellenállást tanúsított az uralkodó az egyházpolitikai törvények megalkotása idején. Hányszor tagadta meg hozzájárulását az elébe terjesztett törvény- javaslatokhoz, de végre is a következetes kitartás eredményt ért el. így kell a nemzetnek most is rzilardan megállania jogai mellett. Ha azok érvényesítéséről önként lemond, ne várja sohasem, hogy eredményeket érjen el. Ki hiszi azt, hogy ha most meghátrálunk, majd más alkalommal engedékenyebb lesz velünk szemben az uralkodó ? Ki hiszi azt, hogy majd a mi erőnk lesz több, mikor az anyagi veszteségek és a kivándorlás által anyagi erőink csak mindjobban elsorvadnak? A nemzet bizalma és kitartása sem lesz nagyobb, ha látja azt, hogy a vezéreiben és pártjaiban megbíznia nem lehet. Ha látja, hogy azok szavukat és Ígéreteiket meg nem tartják, hogy az első akadályra a küzdelemről lemondanak. A Khuen-Héderváry-kormány, látjuk, hogy életre akarja kelteni azt az uralmat, amely évtizedeken keresztül az udvari akarat merev végrehajtásában találta hivatását. A békét, az ország nyugalmát és a produktiv munka hasznosságát emlegeti, de nem akarja belátni, hogy az országban a békét, nyugalmat és hasznos munkálkodást az akadályozza meg, hogy az udvari önkény a nemzetet a szabad rendelkezés minden föltételétől meg akarja fosztani. így csak tespedés lehet ebben az országban és az udvari akarat szolgai végrehajtása. Magyarország anyagi erői csak arra látszanak Müller Lajosáé kész férfi-, női- és gyermek ruha üzletében az ELŐRE HALA» DOTT IDÉNY MIATT a raktáron levő áruk igen olcsó árban árusit- tatnak. Üzlethelyiség Deák-tér, Kereskedelmi bank palota (nagytőzsde mellett.)
