Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-01-05 / 2. szám

Szatmár, 1910. január 5. 2-ik oldal. S Z A TM Á R-M ÉM,£T 1. dr. Aáron megyei főorvos azon indítványát, amelyben a megy« két körorvosát eltiltani kívánja az általuk vezetett bankok igazgatásától. A mi speciális állapotunk az, mely a gyakorlat­ban összeütközésbe hozza az eszmeileg teljesen ösz- szeférő két foglalkozást. Nálunk, az egész országban, de különösen megyénkben nagy az orvos-hiány, sok az üresedésben levő kör, amelyeket sokszor eszten­dőkig nem tudnak betölteni. A krassói kör például már 4 esztendeje betöltetlen s 8—10 ezer ember van orvos nélkül; van ugyan helyettes körorvos, de az nem lakik a körben, ahhoz 2 óráig kell szekerén rázatni a beteget, a fuvar drága, az orvos nincs is mindjárt otthol, többet is kell neki fizetni, mint az otthonvalónak. Az idén pedig rósz volt a termés, nincs pénz, de ha volna is, arra szükség van, mert többek között adót is fizetni kell. így aztán doktor hiányábao a kör egyetlen patikája sem prosperál, annyira nem, hogy már eddig is többször kérték an­nak áthelyezését. Járvány, egyéb nyavalyák szabadon pusztíthatnak és pusztitnak is, nincs aki elibök álljon, nincs aki megfékezze őket. És ahol van orvos, ott sem sokkal jobb a hely­zet. 10—15 ezer lélek jut egy orvosra, csupa szegény paraszt ember, szét szórva 1—2 óra járásnyira, fa­lukban, pusztákon, — bizony van elég dolga az or- | vosnak, ha csak némileg is meg akar felelni hivatásá­nak. Igaz ugyan, hogy a bankigazgatás jövedelme­zőbb, kevesebb fáradsággal járó dolog és utóvégre is mindenkinél a maga személye az első és senkit sem lehet azért elitélni, mert boldogulni akar, igen, de a körorvost nem azért fizeti a megye, hogy csupán a körorvos boldoguljon, hanem, hogy a kör betegei is boldoguljanak, — ez pedig igen nagy, igen nehéz fel­adatot ró arra, aki lelkiismeretesen meg akar felelni hivatásának. Budapesten, ahol, mint minden lateiner pályán, ugv az orvosin is túlzsúfoltság van, még megbocsát­ható dolog, ha az orvos bankot igazgat, de vidéken bizony nem, itt az orvosi foglalkozás személyhez van kötve, itt nem lehet helyettesité-ről szó, itt minden pillanatban rendelkezésre kell állani, mert a bvieg ember nem várhat; ezt pedig olyan ember, aki búik­ban ül nem teljesítheti. És nem mehet akkor, amikor szükség, van rá, hanem csak akkor, amikor neki ép­pen ideje van. Ha ebben a világításban látjuk azt a bizonyos vármegyei határozatot, nem is olyan nevetségesen együgyü az, mint ahogyan azt bizonyos helyről fel­tüntették, sőt sokkal komolyabb jelentőségű, mint az felületes szemmel látszik. A kérdésre egyébként még visszatérünk. Gutman Lajos. Színház. A Sasjiók. A franciák világhírű poétájának: Rostandnak gyönyörű verses darabját, a „Sasfiók“ ot szombaton hosszas előkészület után bemutatták. A színházat teijesen megtöltötte a közönség abban a reményben, hogy ma este az idei szezon legszebb és legértékesebb darabja előadását lógja élvezhetni. A remény nem csalt, mert a klasszikus költemény olyan elsőrangú és művészi nívón álló előadás keretében került színre, amely egy fővárosi színpadnak is be­csületére válhatott. A rendezés kifogástalan, az uj jelmezek stílszerűek, az enszemble pontosan össze­tekenőbe, azt megtöltjük spiritusszal, aztán el áll benne addig, mig az orvost el nem hivjuk. — Igen ám. de honnan veszünk annyi spirituszt? Hát hiszen most már kapunk hitelbe is szivéből aztán szívesen kifizetjük. Hiába csóválta meg hitetlenül kedves nőm fejét, ő azt kénytelen akarni, amit én megteszek és így kamarásunkat spirituszba helyeztük, aztán nyugalomra tértünk. Alig szendereghettünk azonban egy-két órát, midőn éktelen orditozás és dalolás verte fel az éj csendjét. Kedves nőm meg­döbbenve ugratott ki engem az ágyból, kirohanok a konyhába, hát kamarásunk épen cigánykereket igyek­szik hányni. Ránézek a teknyöre — üres. A helyzet egyszerre világos volt előttem. A nyo­morult csak tetszhalott volt, a szesz szagától magához tért, kiilta az egész spirituszt és most be van rúgva mint a csap. De erre már az én galambepém is felforrt. Az ajtót kinyitni, a kamarást kiguritani, tőle röptében még egy bucsupofonl kapni, pillanat, egy fájó pillanat müve volt. A meggazdagodásról végleg lemondottam, bár kedves nőmben a kamarás esete után erős a meg­győződés, hogy az én beeses agyvelőm is, praeperálva egy múzeumnak megér legkevesebbet annyit, mint egy öt kamaráju sziv. Battyán Radó. vágó, a szereplők mindannyian készültek voltak, úgy, hogy a dráma minden szépsége érvényesült, ügy lát­szik, ez az előadás válasz akart lenni a szinügyi bi­zottság szigorú leiratára, mely a sok igazság mellett mégis sok olyan váddal támadta az igazgatót, mely­nek elfogadható alakja nincs. Reméljük, hogy ezután nem lesz szükség ehhez hasonló dörgedelmekre. Az előadók közül első helyen a címszerep sze- mélyesitőjét: Sipos Zoltánt kell a legnagyobb dicsé­ret hangján kiemelnünk. Olyan becses munkát vég­zett, mely méltó az ő ismert művészi ambíciójához. És a fiatalember, akit eddig is becsült a közönség a szorgalmáért, most igen nagyot nőtt előttünk. Az a határtalan lelkesedés, mely többször a vasfüggöny ajtaját is megnyitotta előtte, — legyen tovább is buz- ditója az ő igyekezetének is első hpcsője a valóban művészi sikerek emelkedő pályájának. Szilágyi Ernő Flambeau-ja itt-ott még nincs kidolgozva, egyébként szintén jó. Herczeg Metterniehje is gondos alakí­tás volt. A darabot vasárnap megismételték, e héten is műsoron van kétszer. (h.) Januári és februári naptár. Január 8 An a jóté- j kony nőegyesület nagy jelmezestélye a Pannonia- í szállóban. Ugyanezen napon a Lorántffy Zzuzsanna egye­sület estélye. Január 9 én Szatmári ref. főgondnoki választás. Január 15 én második bérleti hangverseny a szin- i házban Bremer Anni berlini hangverseny-énekesnő fel- j léptével. Február 5 én a fillér-egyesület nagy táncestélye I a Pannonia-szállóban. — Szylveszter esti mulatságok. Kedves, vidám és ötletes módon búcsúztatta el a Társaskör az 1909. esztendőt. A kabarettek nagy mestere, dr. Nagy Vince olyan programmszámról gondoskodott, a vidám szelle­mességnek és a fesztelen, de finom diszkrét tréfának annyi ötletes gyöngyszemét tárta elő, hogy a közön­ségnek valóban a legkellemesebb szórakozásban volt része. A konferenmer szerepét Nagy Vince töltötte be, sok ötlettel és szellemességgel. A programmszámok j mind ügyesek voltak, a szere plök Bartl Róbertné úrnő, Csomay Győző, Atzél Nándor, Tombory Ernő, Fábián Lajos (különösen aktuális strófáival), Varjú Ibolykának Nagy Vincével előadott jelenetével mind-mind sikerült számok voltak. Különösen tetszett a Nagy Vince által szerzett Haverda-iigy paródiája, mely miodenkit meg­lepett pompás humorával. Műsor után sikerült tánc- mulatság volt. II. A kereskedelmi és gazdasági csarnok­ban szintén pompásan sikerült műsorral oucsuztak el az ó-évtői. A táncmulatságot műsor előzte meg, mely­nek szereplői: dr. Dénes Viktor, dr. Farkas Jenő, dr. Havas Miklós, dr. Fischer Józsel, Gál Jenő, dr. Rácz Endre, dr. Rosenleld, dr. Fekete Rezső s Antal voltak. 111. A Pannóniában a Polgári Asztaltársaság rendezett kitűnő kabarettet a színtársulat közreműködésével. — Ezüst lakadalom. Tar Károly, a Wesselényi utcai állami elemi iskola igazgatója s neje Szegedy Maria úrasszony szombaton ünepelték házasságuknak huszonötödik évfordulóját. A kartársak, a tisztelő rokonok a jó barátok közül számosán keresték .öl az ünnepelt közszeretetben álló jubiláns házaspárt, hogy e nevezetes alkalomból jó kívánságaikkal üdvözöljék. Az ünnepelt házaspár házánál fényes lakoma zárta be az ünnepségek sorát. — Hajtóvadászat. Sikerült hajtóvadászat volt január 3-án Csegöldön. Vécsey László báró meghívá­sára a megyei notábilitások s városunk Nimródjai közül 12-en vettek részt a vadászaton. Jelen voltak a vendég­látó bárón kívül Domahidy Viktor s Szuhányi Fereuc nagybirtokosok, volt országgyűlési képviselők, Luby Béla orsz. képviselő, Bikfalvy Albert nagybirtokos, Orosz Alajos fögimn. tanár, Kovács Béla mérnök s Pethö György jószágigazgató, Träger, Pólyák s Barthos uradalmi tisztek, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás s Szeőke Sándor földbirtokosítávolmaradásukat kimen­tették. A vadászat etedménye 52 nyúl, 4 fácán s 1 róka. Vadászat végeztével a csegöldi uradalomban báró Vécsey vendégéül látta a vadászaton résztvett Nimró­dokat, kiknek tiszteletére fényes ozsonnát adott. — Uj ügyvéd. Dr. Szeőke Bálint az ügyvédi vizsgálatot kitűnő sikerrel közelebb letette és irodáját Halmiban nyitja meg. — Körorvosi helyettesítés. A fő'spán megbízta dr. Steinfeld Géza orvost a krassói körben, dr. Me'ch- ner Vilmost pedig a nagypaládi körben a körorvosi teendőknek helyettesi minőségben való ellátásával. — A városi ipari munkák és egyéb szállítmányok biztosítása. Az 1910 évre szóló városi különböző ipari munkák, valamint egyéb szállítmányok biztosítására a városi tanács a következő iparosok és kereskedőkkel kötött szerződést: asztalos munkákra Kiss János, ács­munkákra Sepsy Lajos, bádogos munkákra Perge Gyula, faanyagok szállítására Szatmári fakeresk. társa­ság, cserepezési munkákra Vodicska Imre, fűszerárukra Wallon H. Fia cég, kötélgyártói munkákra Jakab Mi­hály, kerékgyártó munkákra Szalontai Kálmán, lakatos munkákra Einhorn Márton, üveges munkákra Győry Károly, szíjgyártó munkákra Kerekes István, szappanos árukra Ekker János, vasárukra Roóz Testvérek. A kő- mivesmunkákra Franyó Pál által tett ajánlat még íüggő- ben van. — A katholikus legónyegyesületben vasárnap, január 9-én délután 5 órakor Hoffmann József püs­pöki főelemi iskolai tanító tart előadási az iparos helyzetéről a modern társadalomban. Szvitlik Ferenc egyleti tag énekel, Matusics Ferenc pedig szaval. Az előadás előtt és után cigányzene lesz. — A noegylei jelmez estélye. A farsang mulat­ságai között úgy közönség, mint az előrelátható siker tekintetében előkelő helyet foglal el az a jelmezbál, amelyet e hó 8 án, s/ombaton este rendez a helybeli Nőegylet. A mulatság sikere érdekében a rendezőség a legszélesebb körű intézkedéseket tette, a jelmezek pedig pazar fénynyel és kiváló Ízléssel lesznek el­készítve. A bál 9 órakor veszi kezdetét, még pedig az összes jelmezesek látvánvosszámba menő felvonu­lásával, akiknek élén apró tündérek és koboldok ál­tal vont kocsin Karneval hereeg fog felvonulni. A mulatságra jegyek kaphatók Ragályi Kálmán divatáru üzletében. Mint értesülünk az elnökségtől, már 50 jel­mezes jelentette he részvételét. A jelmezben való megjelenés azonban nem kötelező. — Kinevezések. Szatmármegye főispánja dr. Jékey István erdődi szolgabirót tb. főszolgabíróvá, dr. Láng József szaniszlói és dr. Kovács József érendrédi kör­orvosokat tb járásorvosokká kinevezte. — A szatmári evangélikus egyház lelkésze Viz- kereszt ünnepén Oláhgyürüsön tart istentiszteletet. — Áthelyezett postatiszt. Nagy Ferenc posta- és távirtóiszt Denrecenhől hasonminőségben a helybeli 1. számú posta- és táviró hivatalhoz helyeztetett át;. — Véglegesítés. Kossuth Ferenc kereskedelem- 5 ügyi miniszter ifj. Gaul Károly ipariskolai tanárt s Lukács Géza segédmüvezetőt állásukban véglegesítette. — Eljegyzés. Weisz Samu Aranyosmegyesről je­gyet váltott Goldstein Zsenka kisasszonyt Tolcsváról. — Uj bankigazgató. A nagysomkuti kereskedelmi bank eddigi vezérigazgatója, Frankovics Mór, akit az Avas—Szatmár gőzfürész vállalat választott meg Szal- már székhelylye! igazgatóul, a napokban búcsúzott el a bank igazgatóságától és az intézet tisztviselői karától. Az igazgatóság jegyzőkönyvben adott kifeje­zést Frankovics Mór igazgatói működése iránt érzett elismerésének és hálájának, távozása felett pedig őszinte és mély sajnálatát fejezte ki. Ugyanezen ülé­sen a bank vezérigazgatójául egyhangúlag dr. Simon Miksa ügyvéd választatott meg, aki az intézet igaz­gatóságának az alapítás óta tagja. Az ülés után az uj vezérigazgató bankettet adott. — Perselyüritós. A „Zsidó nemzeti alap“ szat­mári kezelősége ez utón értesíti a cionista egyesület azon tagjait, a kiknél persely van elhelyezve, hogy Jordán Viktor és Sleider Ignác e hét folyamán ki fogják üríteni a perselyeket. — Előadás. A „Szatmári cionista egyesület“ f hó 6-án, csütörtökön este fél 9 órakor összejövetelt tart a „Huugaria“ külön termében, amelyen Jordán Viktor ismerteti a Hamburgban lefolyt IX cionista világkongresszus előzményeit, határozatait és eredmé­nyeit. Az érdeklődőket szívesen látják. — Az olvasás tanítása régen. Az itt következő iskolai versecske érdekesen mutatja, hogy mi módon tanították hajdan a magyar iskolákban a kis gyere­keket az oivasás művészetére: Kis igényes egy punktummal: i. ! Kis igényes gácsérfarkkaí: r. Igényes a szára, jobbról a pofája: b. Hogyha aztán hátrafordul : d. Fejtetőn áll a kis asztal: k. Tekerődzik a kis kígyó: 8. Kis karika két kis ponttal: ö. Ha lenyalod a két pontot: o. Kiharapod az oldalát: c. Szeme nő, oszt farkot ereszt : g. Püspök botja, lelógatja : j. Hogyha majd az talpra áll: f. Rektor uram meggyfa-botja: I. Halatokon összetörve : z. — Debreceni színészek Nagykárolyban. Klacskó István főgimn. tanár, a nagykárolyi Kölcsey-egyesület irodalmi szakosztálya elnökének kezdeményezésére, Zilahi Gyula, a debreceni színház igazgatója társulatá­nak 10—12 tagjával január hó vége felé Nagykárolyba érkezik. A vendég színészek az ottani városi színházban három estén át fognak előadást tartani. — Kicsapott papnövendékek. Az itteni róm. kath. papnöveldéből 5 román papnövendéket, kik egy ünne­pélyen egy magyar dal éneklését megtagadták, az in­tézetből kizárták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom