Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-12-11 / 93. szám
SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1910. december 11. Az ügynek még nincs vége. Tovább vonszolják majd sértett kegyeletünket. Az érték, a pénz, melyről szó van, oly csekély ahhoz a vesztességhez képest, mely kegyeletünk általánosságát és őszinteségét a külföld Ítélete előtt éri e hajsza által, hogy jogosan feltehetjük : az ügy indító oka nem az elszámolás hiánya. Az csak alkalom egy következetes pokoli tervre: a nagyok nimbuszának megtépdesésere. Osztrák lapban jelent meg a vádoló cikk. Hisszük: nem magyar forrásból nyerte adatait És hisszük, hogy nem a halott dicsőségét akarta megtépdesni. Mert ha másként volna, ha — nem merjük feltételezni — magyar ember vetemedett ilyen árulásra talán politikai bosszúból, akkor mindenkinek vigyáznia kell már Magyarországon, a kinek lehet veszteni valója, mert — grasszál a pokol, az igazságtalan emberi pokol ! Stí! it Ix áx • A hétről. Hétfőn este az Aranyvirágot játszották sziué- szeink. Az előadásról nem írhatunk semmi lényegeset, ezúttal csak a mi baritonista állapotainkról kívánunk egyet-mást megjegyezni. D. Szabó József még eddig állandóan úgy énekelt, hogy már az első felvonás vége felé berekedt. Szatmár közönsége ugyan megszokhatta már, hogy a baritonista olyan énekes, aki rekedten énekel. Nos, D. Szabó is c ak ennek a megállapításnak az alapján baritonista. Halljuk, hogy Baricsot akarja visszahozni a direktor. Baricsot szintén ismerjük már, mint olyan énekest, aki ragaszkodik a mi definíciónkhoz. Ámbár Barics, annak dacára, hogy baritonista, legalább játszani tud. Kedden a Muzsikus leányt láttuk viszont. Kéz- 1 dünk megbarátkozni ezzel a darabbal, miután már I kikritizáltuk magunkat rajta. Igaz, hogy ikertestvére ez az operett az Erdészleánynak, de hát mit csinálnánk, ha Heves az Erdészleányt játszatná el. Kénytelenek lennénk ezzel a ténnyel is megbarátkozni. Szerdán este az Ördögöt, Molnár Ferenc zseniális vigjátékát játszották Vidor Józseffel a címszerepben. Jolánt Zöldi Elza játszotta szimplán, a leghalványabb művészi ambíció nélkül. Hideg volt és szenvtelen. Nemcsak hogy nem tudta azt az illúziót kelteni, amit a mü olvasásakor élvezünk, de lerontotta azt s, amit magunkkal vittünk a színházba. Kitűnő, erőteljes és minden izében művészi volt Vidor József játéka. Elzát Horvát Lenke játszotta kedvesen és bámulatos finomsággal, Sipos és Zöldi Vilma a szokott jók voltak. 2-ik oldal _______________________________ Cs ütörtökön Sardou Boszorkányában volt alkalma gyönyörködni a közönségnek. Mármint annak a közönségnek, amely gyönyörködni tud olyan rém- drámában, mint amilyen a Boszorkány. Mert az inkvizíció fortéiméi, az egyedül üdvözítő vallás nevében ! elkövetett vérontások — históriai tény, de nem drámába való dolgok. Megborzasztja az embert, de Dem a lelki dráma, hanem a véres hírlapi szenzációk erejével. A színészek tán érezték, hogy egy öreg szellemben megirt darabot játszanak, mert úgy szavaltak i mindannyian, mintha peckesnyaku jámbusokban volnának megírva e darab dialógusai. Nem szabad elfelejtkeznünk egy rikító anachronizmusról, amit a Boszorkány előadása alkalmával követtek el. A máglya- j halálra ítélt vérpadra vonuló csapatot egy ismert j Beethoven-gyászindulóval kisérik utolsó útjára. Ha i ismerjük a spanyol inkvizíció korát s ha tudjuk, hogy i Beethoven a 19. század zsenije, kissé furcsállani fogjuk ezt a kiabáló botlását a szinszerüsógnek. Meg kell ezúttal rónunk Sípost is, aki miután meggyilkolták és meghalt, kitapsolt partnereivel együtt a lámpák elé jött. Bántó ez, szinszerütlen és illuziórontó. De dicsérettel kell megemlékeznünk Gzakó Miéiről és Burányi- néról. A pentek esti Cigányszerelem bemutatójáról helyszűke miatt legközelebb. Heti műsor. Vasárnap délután „A két árva“, dráma 7 képben, este harmadszor „Cigányszerelem“, (C. bérlet.) Hétfőn negyedszer . Cigányszerelem“ operetté, (Bérletszünet) Kedden ötödször „Cigányszerelem“, operette, (Bérletszünet.) Szerdán „Egy szegény ifjú története“, (A. bérlet) Csütörtök ez idényben először „Erdészlány", operette, (B. bérlet.) Péntek újdonság először „A balga szűz1 színmű, a budapesti Nemzeti Színház műsorából (C. bérlet.) Szombat délután ifjúsági előadás „A sasfiók“ este újdonság másodszor „A balga szűz“, színmű, (A bérlet.) Vasáraap délután „Balkáni hercegnő“, operette, este „Az ördög mátkája“ népszínmű, (B. bérlet.) Vallomás anyámnak. Nem tudok én már imádkozni, Nem tudom összetenni a kezem, Mondván: Uram, segíts meg, légy velem. Az ima többé meg nem békit, A zsoltár nem vigasztal engemet, Anyám, Én nem hiszem a szenteket. Ugy-e, te arra tanitottáJ, Szeressem Istent, kövessek hitet, Anyám, Bocsáss meg, én már nem hiszek. Szűz Mária és Magdaléna, Veronika, tudom, mind szenvedett, Anyám, De annyit mint Te, nem, az nem lehet! S mégis két apró kis kacsomat Imára tűzték egybe kezeid, Mondván: Fiam, az Isten megsegít. Mért tanítottál bizakodni, S alázattal szenvedni oly sokat ? Anyám, Megjártuk lám a poklokat. Amire hajdan tanítottál, Hazug az ima és hazug a hit! Isten Nem hallja lelkem jajait! Téged szeretlek, téged áldlak, Hozzád szól minden bánatom, imám, Anyám, Bús lelked az én bibliám . . . Peterdi Andor HÍREK. Tarlózások egy közössir körül. Ököritó ! A kattogó, zakatoló vonat megáll, utasok szállnak ki s mikor letelik az egy perc robog tovább. Az állomásról állomásra rohanó vaggonok- nak nem fáj, hogy itt-ott egy utast elhagyott. Több, mint 300 ember temetője volt az a gyászos emlékű csűr őköritón. A világ feljaj dúlt, mikor március 27-én, husvét vasárnapján, szerte vitte hírét a táviró annak a véi fagyasztó szerencsétlenségnek s ma ... ma az urnák szent napján, vasárnap délelőtt, mikor templomba szólít a harang, mikor az Ur szolgája fenséges szavakkal hirdeti az egyetlent, a mindenhatót, akkor az ököritói korcsmák nótától hangosak. Mi is történt Husvét vasárnapján Őköritón? Ez a bor meg pálinka élesztett nóta talán a legjobban válaszol erre a kérdésre : Mi történt volna? Meghalt, elpusztult a falu szine-java; köztük volt talán az apám, feleségem, testvérem, gyermekem, jó barátom, szótlanul elsétálgatunk . .. Oh, hánynak ad majd kalácsot és nékünk alig kenyeret ?. . .« Vagy az Én virrasztók címűben, melyben a mindennapi kenyér viharzó gondja oly eleven, hogy szinte szemünk előtt folyik le a megható proletár-idil). Az asszony már alszik, bársony pillái lecsukódtak, a férj pedig virraszt s a holnapra gondol, amely uj csatára ébreszt ; kenyér kell, só, fa minden áron. Ahol van is egy kevés program-ize valamelyik versének, mint Amit kalászok beszélnek címűben: »Kalács leszünk a dúsak asztalán s vető apánk éhezni fog talán,« vagy még érzekelhetőbben Járom a vihart csattanójában ». . . milióan ökölemeléssel csak lessük a vihart,« ott a milljő művészi kibontakozása erősen megkülönbözted ezeket a verseket az átlag szociálista- poemaktól. Az utóbbiban különösen nagyszerű az ellenetek ereje : minden csöndes, hagyadt és alvó, sziDte érezzük a szélcsendet s szinte látjuk a milliókat, kik ökölemelve várják a vihart. A Kezek cimü szép költemény valóságos apoteó- zisa a megsebzett, rut és munkában bemocskolt munkás-kezeknek . . . »S gondolatban, akár a galambok szállongtak rá a csókjaim.« A Fészekből ciklusban egy egészen uj, eddig ismeretlen Peterdi mutatkozik be nekünk, Uj és egyéni, meleg, félő, boldog, lelkes és és színes. Azt hisszük itt kezdődik Peterdi Andor költészetének legszebb szaka, a költészetek költészete. Egy sokat hányatott, sokat szenvedett, de ahogy mondani szokták, révbejutott melegszívű poétaember gyönyörűsége, lelkesedése és rajongása a családi élet minden 1 túélymozditó bája és szépsége iránt. A Könyörgés cimü szép vers az első ciklusban van ugyan, de szorosan a fészek-versekhez tartozik. A poéta, aki a múlt minden szenvedését álérzi, átgondolja mennyit paskolta eső, jógzápor, szélvész és vihar, vagy amint ő maga írja : »Tetőm az égbolt volt ágyam a föld, de takaró már nem jutott nekem« és rettegés fogja el arra gondolva, hogy most, mikor már I nincs egyedül megismétlődhet a múlt és esdeklő hangon kéri az Urat, hogy a párját óvja meg a szenvedésektől. A templomi énekek fohászos áhítata száll meg bennünket e verset olvasván és kérges hitetlen lelkünk csodálatosképpen fölolvad és megtelik hittel és vágyakozó révedezéssel egy gyöngéd, meleg, csendes és párunkat féltő páros-élet után. A páros élet akkora szépségeit csal is olyasvalaki tudja érezni és éreztetni, mint Peterdi, aki any nyit hányódott és szenvedett, keresett és vágyakozott, tagadott és megtért. A megtért hünösök előnye az övé ama poétákkal szemben, kik szintén a családi élet szépségeit dalolják — mint például Szabolcska Mihály — de kik mert. mindig hívők és igazak voltak, nem olyan hívők és igazak, mint Peterdi. A hitvesi aggódás és gyöngédség gyöngye az Én virrasztók kezdetű vers, melyet már fentebb citáltunk. Tónusa egyszerű, mégis megható, mert szép és őszinte, mint egy virrasztó hitves gondberáncolta homloka. Peterdi legújabb költészetét a fészek-poézist már bontakozni látjuk legújabb verseiben. Így az ügy sietnek cimü versben, amely nincs ugyan benne ebben a kötetben, de közvetlen folytatása a fészek-ciklus költeményeinek. Látjuk ebbeu e költészet fejlődésének a perspektíváját minden gazdag bájával tiszta és lelkes örömeivel, apró szepegéseivel s a lehunytszem ü jövőbelátás ismeretlen mámorával együtt. »S a lelkünkre ül egy ismeretlen mámor ; ó nem éreztünk ilyet sohasem 1... S elálmodunk egy csöppnyi kis babáról . . .« Meginditóan kedves maga A fészekből cimü vers. Künn esős, viharos őszi est, benn a meleg puha fészekben eszébe jut a poétának a múlt s egy vén, világgyülölő, aki úgy járt ezen a világon, mint temetőben. »És mégis vau hajnal, meg alkonyat ... Én megtértem és áldom a napot és imádkozom hálával hogy élek« és igy végzi : „Nyiss ajtót édes kicsi asz- szonyom. Hallod, a szél, hogy tépi ki a fákat ? Ereszd be a kutyánkat . . .“ Semmi affektáltság, csupa igaz meleg szeretet, minden iránt, ami ragaszkodik hozzánk. így csak azok tudnak érezni, akik nagyon soká nélkülözték a szeretet melegét s nagyon soká érezték az egyedüllét szomorúságait. Formáiban, színeiben, képeiben mindenütt őszinte és mesterkéletlen Peterdi. Sehol semmi erőltetés, izzadtságszag, vagy értelmetlenül utánozó értelmetlenség. Ha skálája nem is szenzációkat nyújtó, de becsületes, mert igaz s a mesgye, amelyen jár ha keskeny is, sokatérő, mert a saját ösvénye. A Modern Könyvtár igazán missziót teljesít, amidőn olyan poétákkal, mint amilyen Peterdi egy ország közönségét ismerteti meg. Mert hogy ez a vállalat, amely úgyszólván pár fillérért nyújtja azt a sok irodalmi élvezetet és hasznos tudnivalót, mikhez eddig csak drága koronák árán lehett hozzájutni, rövidesen az egész országban népszerűvé válik — : eddigi rövid ! múltjából ítélve szinte kétségtelen. Kaczér Ign Átéli idény beálltával:;-------- SZATMÁRI NAGYTŐZSDE le gjobb minőségű fiú ruhák, iskolai öltönyök, leányka felöltők egolcsóbb áron ELLETT SZEREZHETŐK B E.
