Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-11-23 / 88. szám

4-ik oldal

Szatraár, 1910. november 23.

SZATMÁR-NÉMETI.

sek kérdése akkor sem állana jobban. (Derültség a szélsőbaloldalon)

Inkább ott kellett volna erős kézzel megragadni a reformot, hogy a felesleges járásbirósági eljárást kellett volna megszüntetni úgy, amint ktlllöldön van és megszorítani a jogorvoslati rendszert. Hiszen nem kell annyi fórum akkor, amikor alaposabb az elsőfokú birói hatóság, de szükségünk van ennyi jogorvoslati fórumra akkor, amikor egyes közegre méltóz- tatik rábízni az elsőfokú bíráskodást.

Nekem az a meggyőződésem, hogy a járásbirósági, sőt még a törvényszéki bírák létszámának erős szaporítása nélkül is ez a reform nem lesz életben tartható. Hogy a t. igazságügyminiszter ur, hogy úgy mondjam, olcsó hússal szándékozik dolgozni és al- bitákkal megtölteni a járásbíróságokat, mint az az újabb igazságügyi költségvetésből is kitűnik, azt minden tiszteletem mellett az igazságügyminiszter ur iránt, szerencsés gondolatnak nem tarthatom.

A mi már most az ügyvédség helyzetét illeti, merem mondani, hogy ez a reform erősen végig fog szántani az ügyvédeken. Talán szabad megemlítenem, hogy ennek dacára is éppen a magyar ügyvédség volt az, amely teljes tudatában annak, hogy anyagi érdekeivel nem egyezik meg, mégis a helyes igazságszolgáltatás szempontjából folyton sürgette ennek a reformnak eletbeléptetését. (Helyeslés.) Hasonló volt e I tekintetben az ügyvédi karnak szerepe a református lelkészekéhez, akik annak idején jól tudták, hogy a polgári házasság életbeléptetése folytán elvesztik anyakönyvi illetékeiket és egyéb járandóságaikat, és mégis reáhelyezkedtek a köz álláspontjára, amelynek a magánérdekeket, sőt jórészt az osztályérdekeket is alá kell rendelni. (Úgy van 1) Én ezt csak azért említem itt fel, — nem széndékozom sz ügyvédi érdekeket kicsinyes perspektívából nézni — hogy némi választ adjak arra, hogy egyes képviselőtársaim teljes jóhiszeműséggel hangoztatták, hogy az igazságügyi bizottságban hangok emelkedtek az ügyvédek részéről, hogy az ügyvédi jogkör ne szorittassék meg és bizonyos ügyekben az ügyvédi kényszer hagyassák meg. Tehát az ügyvédek sajat érdekeiket nézték.

Én nem vagyok barátja az ügyvédi kényszernek és különösen nem annak, hogy kicsi értékű ügveknél honosítsuk azt meg Hanem ha erre is gondoltunk az igazságügyi bizottságban, akkor azt hiszem, hogy azok a szempontok, amelyeket az imént kiemeltem, megokolná tették, hogy az ügyvédek helyzetére is szabid, sőt kötelesságszerü volt gondolni nemcsak az ügyvédeknek, hanem az igazságszolgáltatás más tényezőinek is. Elvégre most meg fog szűnni az Írásbeli per és a lényeg szóbeli tárgyalásra fog koncentrálódni. Nagy kérdés, hogy az alsófoku bíróságok meg fogjék-e érteni azt. hogy nekik majdan a munka érdemét és szellemi részét kell dijazniok, hogy tehát némi kárpótlással tartoznak a technikai munkáknak megszüntetéséért.

A mint beszédem elején elmondottam volt, pártom határozatának megfelelően, de egész szivem szerint is ezt a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom (Általános helyeslés.)

Mi ezen az oldalon nem kívánunk ennél a törvényjavaslatnál mások lenni, mint annak a névtelen munkásai. Az alkotás dicsőséget készséggel és irigykedés nélkül engedjük át önöknek, csak egyet kérünjx önöktől: hogy a haszon, amely ebből a törvényből keletkezik, legyen majd az egész nemzeté. (Elénk helyeslés.)

A törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Általános élénk helyeslés és taps. A szónokot számosán üdvözlik.)

Balkáni hercegnő.

Bemutató előadás.

A szövegírónak fáj a feje. Bevesz egy antipirint és mert a fejfájás nem szűnik : lenyel egy aspirint is, közben pedig vizes borogatást köt a homlokára és dühös léptekkel szántja a szobáját. De mert most igen vékony falakat, divat építeni (azért, hogy ne kerüljön sokba) a ház is, a tulajdonos is reszket, utóbbi csönget a házmesternek :

— Rohanjon fel Lonsdale úrhoz és nézze m< g, mit csinál, összedől a házam.

A házmester szót fogad :

— Az öreg uzsorás kérdezteteti mit tetszik csinálni :

— Az öreg „uzsinak“ — feleli jassz zsargonnal a libretto iparos — semmi köze hozzá, hogy mit esi- nálok, de magának kis „koca' megsúgom : operettet. És most rohanjon le öregem, mert különben a gyomrába rugbalU-ozok. Engem ne zavarjanak. Nekem drága

az idő. Nekem záros határidőn belül házhoz kell szállítani a szöveget. Nekem most gondolkozni kell.

És a szövegíró ur gondolkozik tovább a darabon meg, hogy az ügy, hol játszódjék le. Mert ez a fő. A háttér legyen jó, hogy senki ne vegye észre, milyen sovány, milyen félre taposott, és kopott a mese. Erre törekedett Lonsdale ur a társával egyebemben amikor a Balkáni hercegnő szövegkönyvét írták. D’ nem sikerült.

A darab Baláriában játszódik le.

Stefánia hercegnőnek a haza érdekében férjhez kell menni, de a kérői közül egyetlenegy sem tetszik.

Ellenben nagyon érdekli a trónkövetelő Szergiusz herceg, aki izgató vezércikkeket ir a lapba s a hercegnő meghívását nem fogadja el. Valamilyen módon az udvarba kerül két csirkefogó. Az egyik Boris herceg néven, a másik pedig mint a herceg adjutánsa, összelopkodja a keze ügyébe eső ékszereket és szerelmet vall Magdának egy csinos takarítónőnek. A második felvonásban a hercegnő adjutánsa és az á Boris herceg társaságában ellátogat egy bohém tanyára, ahol éppen táncolnak, pezsgőznek és egy csinos fiatalember indítványára isznak Stefánia bukására. A csinos fiatalember nem más mint Szergiusz herceg, akivel a hercegnő sokat táncolt s akit most mint lázadót a Stefánia parancsára börtönbe vetnek.

A harmadik felvonásban Zsófika, Szergiusz herceg szerelője meglátogatja a fogoly forradalmárt és találkozik a hercegnővel. A szegény kislány elárulja hogy Szergiusz szerelmes a hercegnőbe ; amire Stefánia a fogoly herceget választja férjéül.

Balária tulajdonképpen Szerbia. Ezt nemcsak onnan tudjuk, mert a színen egy csomó tarka rulus, bő nadrágu szerb énekel, (hisz ilyeket látunk mi Szat- máron is azzal a kis különbséggel, hogy ezek a mi szerbjeink pipát, botot meg bicskát árulnak) hanem onnan is, hogy megjelenik a színen Györgye herceg és vezércikket ir a királyné ellen. Ez ő: Györgye. Hiába hivák Szergiusznak. Éhez a nehezen döcögő meséhez Rubens A. irt minden izében finom és ötle'es zenét. Ami pedig az előadást illeti csak dicsérni tudjuk a szereplőket, kik közül úgy énekéért mint. ügyes táncáért különösen kiemelendő: H. Bállá Mariska, továbbá Dénes El'a a hercegnő szerepében és Pongrác Maliid A férfiak közül a siker legnagyobb része Holtait illeti, nemcsak finom humoráért, hanem a táncáért és az ötletes kupiékért. Sipos ez este valósággal „Schöberl“ színésznek bizonyult, aki egyaránt használható operettben, drámában. Pompás volt Mátray Kálmán egy pincér szerepében. Nemkülönben jó volt Káldor Dezső és Herceg.

A szép kiállítás, a színes jelmezek, melyek nem csak az igazgató áldozatkészségét, hanem a színházi szabó ügyességét is dicsérik, nagyban hozzájárultak a bemutató est sikeréhez.

A Tatárjárás B. Szabó Józseffé'. Hétfőn mutatkozott be a színház újonnan szerződtetett baritonistája Bakonyi és Kálmán kitűnő operettéjének a Tatárjárásnak Lőrentey főhadnagy szerepében. Egyelőre nem mondhatunk róla többet mint van, hogy szép hangja és jó megjelenésű szinész. Az előadás többi szereplőiről szólva : Riza báróné szerepében kitűnő volt Dénes | Ella. Finom csengésű hangjával nagyszerűen tud bánni. Mogyoróssy kadettet Bállá Mariska játszotta roppant, kedvesen. Vallerstein rezerva hadnagyot Heltai alakította a tőle megszokott ötletességgel. Herceg ez a fölötte szimpátikus szinész tábornok szerepében brillírozott. Igen jó volt Horvát Lenke Tresz- kája. Kisebb szerepeket játszottak Burányi, Sípos és ifj. Baghy Gyula.

Színházi heti műsor. Szerda „A bolond“, csütörtök „Csitulj szivem“, péntek „Csitulj szivem“, szombat délután ifjúsági előadás, este .Anarkista kisasz- szony“.

HÍREK.

A küszöbön.

Ez — kérem — nem novella-cim, mely sejtelmes, mint egy nászéjszaka és kifejező, mint egy Rembrandtfej, hanem egyszerű híreim, mely sovány és rideg, mint egy törvény- széki dijnok.

Ez a küszöb a városatya-választás, amely most fog lezajlani városunkban. E küszöbön túl egy uj korszak hajnala dereng, uj fejlődés várja a mi városunkat, melynek „Északkelet empóriuma“ címét adták díjmentesen, egyelőre illeték és üzletvezetőség nélkül.

A választások küszöbén . . . IstenemJ mennyi szép, naiv ábránd, mennyi álmoskönyvben tapogatózó várakozás, mennyi koszorúját váró szende polgári erény, mennyi közboldogságot ígérő kijelentés, mennyi értekezlet? . . .

Miért nincs ez igy gyakrabban? Milyen eleven az élet! Emberek vesznek, emberek lesznek — mondaná valami rosszmájú plagizáló, ha megfigyelné a jelölő gyűlések Kronoszi munkáját. (Ez a bizonyos Kronosz saját fiait falta fel. (Olyan franciaforradalmi levegő költözik

be a Károlyi-házba, a Kispipába s a Három- csőrü kacsába és hasonló hajlékokba, hol a fiókjóléti bizottságok értekeznek — guilloli- oznak.

Igen! Úgy lenyisszantják in effigie az ellenpárt jelöltjeinek fejeit, hogy csupa gyönyörűség. Sőt most a pletykák szükebb és külön - korszakában a rossznyelvüek azt pletykáljak, hogy ez a guillotinozás néha a sajátembereket éri. Hát nem kis forradalmi jelek ezek ?

Olyan szerepe van ezeknek a választásoknak, mint — mit mondjunk ? — mint az urasági inasoknak : bemutatnak. Bemutatnak közbol- dogsági tervezeteket és bokros érdemeik alatt roskadozó polgárokat. Bengáli lényben vonulnak fel az ön- és pártjelöltek s mind Ígérnek, mint egy képviselőjelölt.

Miért is nincs általános választ ási szabad ság, hogy a közmunkát sóvárgó derék város- atyajelöltekneknek alkalmuk volna — közmunkálkodni ?

Micsoda uj élet pezsdülne e vérgeringési zavarokban szenvedő városban ? Rögtön megkapnék a még messzecsörgedező kristálytiszta vízvezetéki vizet, a központi vásárcsarnokot, a kulturházat, a parkírozott Deák- és egyéb nevű tereket, a munkáskerteket, a tiszta, pormentes utcákat, melyekről eltűnnek végre a Számos-fele geográfiai képletek, a mintaszerű kórházat, a köztemetőt . . . Hopp! Temető ?

Balsejtelmek gyötörnek. A város átlépi minden baj nélkül a választások küszöbét, bár sok jelölt fog rajta — elvérzeni; sox korifeuspolgári erény fog városatyasággal dijaztalni, de a mi közpolgári szükségeink, reményeink — hajh a mi reményeink — nyakukat szegik a küszöbön!

Csak egyet kapunk talán: a köztemetőt e reményeink elíöldelésére ... D — 5.

— Halálozás. Kúrák András volt cs. és kir. őrmester 76 éves korában e hó 18-án meghalt Kúrák 53 esztendeig volt a császár katonája és hősiesen végigharcolt egy csomó háborút. Temetése nagy katonai pompával ment végbe.

— A törvényhatósági bizottsági tag választások f.

hó 27-én, vasárnap lesznek megtartva. A függetlenségi párt jelöltjei az I-ső kerületben: Veréczy Antal, Uray Gáspár, dr. Tanóiy Endre, Miklusov?zky Antal és Páskuj Imre. — A II ik kerületben : Uray Géza, Hehelein Károly, Asztalos József, dr. Rácz Endre, Lávay József és egy hegyi jelölt (Makay Elek vagy Szabó Lajos) — A Ill-ik kerületben : Kató Antal, Kolozsváry Károly, Fehér József, Katona Imre, Krassó Miksa. — A IV-ik kerületben: Zabari Ferenc, Osváth Mihály, dr. Glatz József, id. Erdei József, Márkus Jenő.

— Vegyvizsgáló állomás vármegyénkben. A földmi velésügyí miniszternek a vármegyéhez érkezett leirata szerint, vármegyénkben vegyvizsgáló állomást fognak létesíteni. De az a kérdés: hol? Remélhetőleg a vármegye centrumában — Szatmáron. Ezt azonban csak mi mondjuk igy. Azért jó lenne, ha a tanács is érdeklődne a vegyvizsgáló állomás elhelyezéséről. Tán fölösleges fejtegetni, hogy milyen szükség van egy vegyvizsgáló állomásra városunknak. Sokkal nagyobb mint Nagykárolynak, akik szintén erősen pályáznalc egy ilyen állomásra. És amilyen lelkesedéssel meg magas protekcióval buzgólkodnak a károlyiak az elnyerés érdekében és ennek ellenében milyen nemtörődömséggel szemléljük mi a világ folyását, még sikerülni fog a szomszédnak megkaparintani a vegyvizsgáló állomást.

— Esküdszéki tárgyalás. A novemberi esküdtszéki tárgyalások sorát hétfőn Földi Ferenc bűntettével kezdték. Földi Ferenc azzal volt vádolva, hogy Argyilán Szilágyi Györgyöt 1910. aug. 11-én Madarász községben orozva három fejszecsapással megölte.

Vádlottat töredelmes vallomása után az esküdtek bűnösnek mondták ki s ennek alapján a bíróság Földi Ferencet 7 évi fegyházra ítélte, melyből 3 hónapot kitöltöttnek vett. A tárgyalást dr. Papolczy Gyula táblabiró vezette. Szavazó birák voltak: dr. Visky Sándor és Szűcs Lajos. A vádat Fabó Zoltán kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Südy Tibor ügyvéd látta el.

— Pályázaü A nagypeleskei körjegyzői állásra pályázat van hirdetve. Kérvények f. hó 30-ig a szatmári főszolgabíróhoz adható be.