Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-11-13 / 85. szám
2-ik oldal SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár. 1910. november 13. Hat kell-e ennél szégyenletesebb, de ki- józanitóbb ellenmondás, hogy az a politikai rezsim Írja szakálkájára a »nemzeti munka kedvence« jelszót, amelyik a leghathatósabb, legértékesebb és legőszintébb nemzeti munka napszámosait rakja meg uj teherrel s fosztja meg régi reményétől ugyanakkor, midőn a nemzetgyilkoló hadseregnek ontja a milliókat!! A munkát hangoztatók örökösen pihenésre kényszerítik a parlamentet. Az államkincstár tele van a hadsereg számára s üres a tanárok számára, az igaz nemzeti munkások számára. Az Ínség sanyargat s a drágaság megszüntetésére nincs Ígérete sem a szociális vívmányokat ígérő »nemzeti kormánynak«, sőt fokozza azt ! Kell-e ezeknél jellemzőbb ellenmondás ? Valakit ki fog végezni ez az ellenmondás!! Valakire végzelszerü lesz ez! .. . Sajinhá«. Szerdán este Molnár Ferenc nagysikerű bohózatát a „Doktor urat" adták, mely most diadallal járja be a német színpadokat, ami azt jelenti, hogy maholnap a világ minden részében játszani fogják a Doktor urat csakugv, mint Molnár Ferenc másik színdarabját — az Ördögöt. Mert ma a színmüvek a Nizsni-Newgorodja kétségtelenül Berlin. S a színdarabok világpiacán Molnár Ferenc éppen olyan becses, éppen olyan kapós, mint Scbav, Maeterlink, Gerhardt Hauptmann, Betaille vagy Ibsen. A közönség csaknem egészen m égtőltötte a színházat s nem győzött eleget kacagni s mindjobban bogozódó mese humoros és mesteri szövődésén. Puzsért, ezt a melegszívű betörőt Herczeg játszotta óriási sikerrel. Vidor pedig egy stréber ügyvédet adott kitünően. Pompás volt Sipos Csatója, ifj. Baghy Cseresz- nyésje. Roos Bertalanja Zöldy Vilma az ügyvéd feleségét kreálta igen finoman. Nevettető volt Homokay G Marosinéja, mig Horvát Lenke egy kis bakfis szerepe* játszott kedvesen. A tavasz. Ez a veterán viccekkel garnirozott osztrák operett úgy kerülhetett műsorra, hogy Mar- kovics bácsi, a könyvtár derék ossa nagyon a fene kére talált nézni a csomókba rákot daraboknak. Ami most, szezon elején nem nagy baj, már csak azért sem, mert. hisz elég ügyes zenéjü darab, csak a humorok benne rém öregek. Az operett személyzet minden tagjainak jutott szerep. Bállá Mariska egy széles szoknyás kis kátai cselédet játszott pajkos jókedvvel, Dénes Ella az ügyvéd feleséget adta nagyon kedvesen és igen szépen énekelve. Nagyon tetszet Pongrácz Margit, mint a báró felesége. Egész kellemes hangja van és ügyesen táncol. Az anyós szerepét Homokay G. játszotta sok humorral. A férfiak közül kitűnt Káldor Dezső, akinek nincs ugyan valami erőteljes baritonja, de szebben fütyül, mint a legszerelmesebb kanári madár. Az após szerepét Mátrai játszotta általános derültséget keltve. Igen jók voltak Burányi, Herczeg és Heltai. A muzsikus leány. — Bemutató előadás. — Operett Haydnról: ez majdnem olyan különös és érdekes, mint bohózat Beethowenről. Hansi Niese azóta Berlinben, azoD a színpadon, amelyen a Taifun diadalmaskodott, aratja tovább a babért és aranyat, Rézi, a takaros tehenesleány szerepében. „A muzsikus leányt“ Budapesten Küry Klára tette ligeti szenzációvá és tegnap és tegnapelőtt a szatmári színház zsúfolásig megtelt háza fogadta tetszéssel a világszerte donvnáló bécsi Operette népszerű termékét. Az Erdészleány szerzői nem sokat gondolkoztak uj darabjaikon, de jól számítottak. Egyszerűen ismét elővették a jól bevált módszert, a kipróbált eszközöket és megduplázták a sikert. Az ilyesmi a véletlen dolga, némi kockázattal jár, mint azt a Bakonyi és Kálmán cég esete mutatja De. minden üzlet kockázatos, a színházi üzlet is. Fődolog a tőke és ezt az Erdészleánynyal megszerezte a két ravasz és érzelmes bécsi operettszerző. Bizonyos, hogy jól tudják mi keli a magyarnak, illetőleg a németnek különösen és a közönségnek általában. Az Erdészleányban József császárt vezették be az operett lenge világába és az alkotmányos abszolutizmus aufklärista hősét egészen egyszerűen vonat kozásba hozták a liliomként hervadó osztrák szép Ilonka szomorú sorsával. A Muzsikus leányban viszont a nagy osztrák zeneköltő, Haydn, aki mellékesen Gotterhalte komponistája és egy Eszterházy herceg karmestere volt, lesz kései szerelmes a tulajdon természetes leányába. De a dologból nem lesz antik tragédia, hála a tanítónak, aki nem szerez Gotterhál- tét, de fiatal és szintén szerelmes véletlenül éppen Haydn tulajdon leányába. És viszont. A tanító nagy dolgot müvei, ott harcol a csatában, amelyben legyő zik a nagy Napóleont és János vitéz gyanánt, nálunk a magyar, a Lajtán túl az osztrák zászlót lengetve robog be a második fölvonás fináléjába. Persze a tehenes leány és a diadatmas tanító egymáséi lesznek, Haydn, pedig lemond a szerelemről, hogy nyugodtan komponálhasson tovább ! báj hálójába igazgatott. Különben csúnya szemeket, amelyekben a villamos lámpáit gyújtotta fel. Halott vidám, profán daloka! és mindez uj volt neki • nem győzte eléggé csodálni. Aztán a gyönyörök rejtettebb barlangjaiba is benyiiogatott. Volt egy homályosan megvilágított, tompa selymekkel kibélelt négyszögletes teremben, melynek közepén ezüst liliomot ábrázoló kandeláber állt s a közepén illatos fűszerek ég tek vakiló fehér, de nem világító lánggal. A liliom széles medencéből nőit ki, melybe a virág száraiból illatos rózsavíz szivárgott. Egy lilaselyem sátorból halk zene hallatszott s a hódit dalok úgy töltötték meg a termet, mint a vörös bor a kristálykelyhét. A falak körül puha színes kereveten férfiak és nők he- verósztek s tiszta kék füstöt eregető szivarkákat szívtak. vagy édes gyümölcsöket ettek s kábító italokat ittak. Néha felkelt egy leány s körültáncolta a tüzet. Nagy, erős, hófehér bőrű, szőke selyemhaju gyönyörű leányok gyorsan, ütemesen keringtek. Vékony selyemingük hozzátapadt testükhöz s kidomborodtak az izmos idomok s a keblek kupolák módjára büszkén koronázták a mellüket. Barna bőrű maláj leányok álmodozva lustán lejteüek, szemüket lehunyták, vastag^ vörös ajkuk kissé megnyílt s összes fehérséggel kivillogtak a fogak. Karjukat széttárták s mint a repülni készülő darvak a szárnyukat lebegtették; testük súlypontja lábuk ujjainak hegyén nyugodott s ez valami csodálatos, megejtő ritmusba szédítette mozdulataikat. Jöttek apró, dushaju, hosszú karú, hosszú ujju nők, akik mezítelenül és vadul énekelve járták a táncot A halál angyala ezeken a tájakon megismerte a szerelem millió hangját. A vágy sóhajait, melyek hosszan, egyenletesen szállnak s a beteljesedéseit, amelyek görcsösen szakadozottak; az öröm sikoltásait s a csókok zenéjét. Látott görcsösen összeszoruló uj- jakat, melyeket nem a kinok görbítettek bele a pár nákba, hanem a kéjek. Látott gyönyörtől reszkető térdeket, az epedés édes kínjában vacogó fogakat és egy nagy csóktól elfehéredett ajkat. Mindez szenzációban uj volt a komor égi hivatalnoknak. És mint egy dobos irodában megvénült dijnokot megrészegít egy csodás tavaszi reggel, mely nek báját eddig nem ismerte, úgy szédült bele a halál az élet káprázatos újdonságaiba. V. Negyven évig barangolt igy, egészen megfeledkezve a kötelességről, melyet az Ur reá bízott, mikor egy éjjelen — bizonyosan a föld kerekségének okán — visszatért abba a városba, amelyből elindult s amelyben Benedek lakott. És csak ekkor jutott eszébe a kötelessége és az, hogy a vén korhelyt a lakásán keresse. Otthon B* nedek a negyven évig tartó betegségtől s a roppant öregségtől meggyötörtén lesújtó látvány volt. Iszonyúan szenvedett s negyven évnek miuden percében rimánkodott az ég urához, hogy küldje már érte a halált, aki kinjaitól megváltsa. Ám az Ur ezt a legjobb akarattal sem teljesíthette — mi tudjuk hogy miért. Mikor aztán Benedek látta, hogy minden hiába, az ég nem szánja meg szörnyű szenvedéseiben, a szegény kínlódó agg revolvert vett elő — kínlódásai negyvenedik évének utolsó napján — megmaradt végső kis erejével agyonlőtte magát. A golyó épp abban a pillanatban ölte meg, melyben a halál angyala végre megtalálta s a szobájába lépett. _____ Buchbinder ur librettója erősen pályázik a karzat általános, élénk derültségére és e pályázaton első dijat is nyert. Tenyeres-talpas és a Fliegendéből kivágott viccei mellett sem feledkezik meg a bécsi szeletről, a kedélyről és érzelmességről sem Jarnó György muzsikája Ízlésesen simul a librettóhoz. Van benne jóleső Haydn-reminiszcenciák, de ezeket nem kell nagyon komolyan venni és néhány száma bár nem túlságosan, de igen kellemesen ringatja rózsaszínű operett-hangulatba a fogékony nézőt. A színészekről legközelebb írunk. Heti műsor Vasárnap délután Obsitos, Operette; este harmadszor, Muzsikus leány, operette (B. bérlet). Hétfőn, Sasfiók, a címszerepben-Zöldy Vilmával (C. bérlet). Kedden, nsgyedszer, Muzsikus lány. Bérletszünet C. (a C. bérlők helyei kedden délelőtt 11 óráig fentartva. Szerdán, uj betanulással, A bolond, Rákosi Jenő, Szabados Béla regényes legendája (A. bérlet). Csütörtökön, újdonság, itt először, Theodor és társa, bohózat (B. bérlet) Pénteken, újdonság, először, Balkáni hercegnő, operette (C. bérlet). Szombaton délután, első ifjúsági előadás, Dolovai nábob leánya, Herczeg Ferenc színmüve; este, másodszor, A balkáni hercegnő, operette (A. bérlet). Vasárnap délőtán A tavasz, operette; este, harmadszor, A balkáni hercegnő, operette. Az erdő. Titok az erdő. Zord fenyő sudárok Őrzik a létük mély rejtelmeit. Hiába rebben szellő fodra rájok Csacska beszédre egyet sem derít. Hiába tör be a vihar korbácsa, Hiába csattog vig dalt a madár, JSiem enged lel a hegy sok óriása. Hiába csókolja a napsugár. Komor-merőn, mintazent titkok pecsétje, All tiltakozó karral mind a fa, Mintha nem volna más a fenyves élte: Mint egy mélységes bus tragédia. Titok az erdő . . . Templom az erdő. Magas kupolája Szelíden iveit zöld lomb boltozat. A réseken aranypénzt szór alá ja. Az adakozó dúsgazdag: a nap. S az erdő szélről lop ózva beillan — Hol kakukfüvel van a domb tele ■— Oly áhítattal, mint a tömjénillat: A rét fűszeres, lágy lehellete. S a madárfészek kicsiny csicsergői Oly lelkesülten zenditenek rája, Hogy imádsággal szivünket megtölti A zöld világ e lelkes orgonája. Templom az erdő. Jörgné Draskóczy Ilma. H I R E K. Diákok panasza. Amolyan csöndes panasz ez, mely hangtalanul terjeng a kis diák szája szögletén s inkább csak befele lázados a sérelem miatt. Arról van szó, hogy a diákokat kiűzték a színház — direkt az ő részükre teremtett paradicsomából : a diákhelyről. Finom urak kistei- gerolták szegénykéket onnan a földszintről. Arról a helyről, ahol pedig nemcsak darabot buktattak el vagy tapsoltak diadalra, hanem igen gyakran emelték ki a színészt vagy színésznőt a vidéki színház kopott díszletei közül. És ezzel igen sokat mondunk. Tán azt is, hogy a diákság óriási nagyhatalom a színházban meg azt, hogy diák nélkül nincs siker amiből nyilvánvaló, hogy ezeknél az apró legényeknél nagyobb érdemű közönség nincsen a földkerekségén. Fizet, tapsol, lelkesedik, megért és megértet másokkal. Nélküle a színház I Tüllre aplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. Hosszabbítható rezrudak drbja 40 és 50 fill. Függöny eongre azsuros 110 széles mtr 1 K 30 f. Unger Ármin kézimunka iizleléh Szatmár, Kazinczy-utca.
