Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-11-09 / 84. szám

Szatmár, 1910. november 9. SZATMAR-NÉMETI, B-ik oldal. csak a III. osztály publikuma fizet. S elég szo­morú, hogy a dolgozó, kényért küzdő munkás­ember, földmives leszúrja az utjáért járó forin­tokat, mig a „nagyságos ur‘£ a hamutartóba teszi egy pillanatra a szivarát, hogy a szabad­jegyét elővehesse. Ha a statisztika igaz és a Máv. statisztikái nem szoktak hazudni, akkor a vonat fentartási költségek nagy részét a III. osztály bőréről húzzák le. Beszámolhatunk más mizériákról is. Az igazgatóság ebben az évben, úgy a jegyzőknek, mint a felekezeti tanítóknak is megadta a fél- jegygyel való utazási kedvezményt. Nagyon szép és elismerésre méltó tett volt a Máv.-tól, hogy az államtól legmostohábban kezelt szer­vezet is megkapta a fentebbi utazási kedvez­ményt. De mivel Magyarországon élünk, a kö­vetkező helyzetek állanak elő, a jegyzők és tanitók féljegygyel való utazása körül. A kipö­dört bajuszu álgentri jegyző most már a kö­vetkezőképen spekulál. Megadta nékem a Máv. a feljegy kedvezményt, hát akkor első osztályba utazom. A tanító pedig, ki éppen azért utazott eddig harmadik osztályon, mert negyedig nincs, a féljegykedvezménnyel a második osztály uta­sait üldözi halálra anekdotáival. És itt megy kárba a Máv. nagylelkűsége, a Máv. jótékony­sága. Mert ebben az országban, ahol csak az fő, hogy engem első osztályba lássanak, nem lehet utazási kedvezményeket osztogatni. Mert kellene csak fizetni is azt az I-ső osztályt, úgy bizonyára megőszült szakállal sirná el a jegyző ur, a jegyzők „nyomorát“ és azt a bizonyos, sokszorhangoztatott tűrhetetlen állapotot. — Tanács-hírek. A közös hadügyminisztérium szabályzatot készített a motoros katonai lághajók ki­kötésénél való katonai és polgári hatósági közremű­ködésről. Ezt a szabályzatot a belügyminisztérium Magyarország területére nézve elíogadta s annak köz­hírré tételével a hatóságokat megbízta. Egy szabályzat megállapítja, hogy minő jeleket kell a léghajónak ad­nia, ha leszállói akar, hogy ott, ahol katonaság nincs, a polgári hatóság köteles intézkedni a kikötésnél való segódkezés iránt ; továbbá hegy a leszállás helyén tüzet gyújtani, égő szivarral vagy más gyujó anyag­gal járni tilos. Budapest székesfőváros mozgalmat indított az állami gyermekvédelem kiterjesztése és a közigazga­tási hatóságok közreműködésével való kiegészítése iránt. A mozgalomhoz a városok kongresszusa is csat- > lakozott, amelynek átiratát városunk tanácsa legköze­lebb tárgyalt sdr. Vajay Imre teleporvos indítványára pártoló előterjesztést tett a gazdasági szakbizottság­nak aziránt, hogy a város közönsége állíttasson fel egy gyermekmenhelyet s ehez kérjen állami támoga­tást, mivel a városban állandóan 120—130 gyermek van gondozásba kiadva, akiknek elhelyezése célszerű­nek nem mondható. A város annak idején, midőn a kir. pénzügy­igazgatóságot áthelyezték, felajánlotta a kormánynak, hogy 12 évre ingyen«» elhelyezést biztosított a hiva­tal részére ha Szatmáron marad. Ennek dacára áthe­lyezték. Most a kormány a kir. péuzügyigazgatóság részére állandó palotát akar éppittetni, mely alkalom­ból dr. Vajay Károly polgármester elő erjesttésére a tanács a közgyűléshez javaslatot tesz, hogy a várós közönsége 19 év előtti ajánlatát újítsa meg. — Halálozás. Kótai Lajos és neje Gacsáiyi Mária családját nagy gyász érte. Mariska leányuk, dr. Krü- zselyi Barna óradnai számvevő neje e hó 4-ikén pár heti kínos szenvedés után elhunyt. A mindenkiáltal kedvelt fiatal asszonyt szervi szívbaj ölte meg. Holt­testét Óradnáról Szatmárra hozták s tegnap temették el óriási részvét mellett. — A szatmári függetlenségi párt vasárnap dél­előtt 11 órakor népes gyűlést tartott saját helyiségé­ben. A nagy számban megjelenteket dr. Kelemen Samu orsz. képviselő üdvözölte, meleg szavakkal emlékezett meg a pártnak nemrégiben elhunyt elnökéről, Csomay Imréről. A megürült elnöki állás tekintetében a párt úgy határozott, hogy a tiszteletbeli elnökön kívül, aki­nek állását nem érinti, három tagból álló elnökséget alakit, hogy ekként az elnöki teendők terhét kellőké­pen megossza. A párt a három állásra egyhangúlag és nagy lelkesedéssel Biky Károlyt, Kolozsváty Ká­rolyt és Thurner Albertet, lapunk főszerkesztőjét vá- ; lasztotta meg. Ezenkívül Duszik Lajos lapunk felelős j szerkesztőjét és dr. Glatz Józsefet a párt igazgatókká \ választotta meg, hogy a kiváló munkaerők az elnök séggel együttesen alkossák a pártnak-a szorosabb ér­telemben vett direktóriumát. Ezután a községi képvi­selőválasztás ügye került szóba. Itt Kelemen Samu nagyszabású beszédet tartott; részletesen kiterjeszked­vén a községi politika követelményeire. A gyűlés pont délben ért véget. — Megbízás. A m. kir. posta- és távirda-igazga- tóság Schwartz Dávid körjegyzőt a géresi postaügy­nökség vezetésével megbízta. — Az I. kerületi iparosok, november 5 én érte­kezletet tartottak a Vigadó-termében és a városi képvi­selőségre dr. Heller Gyulát, Veréczy Antalt, Hérmán Istvánt, Imre Károlyt és Lénárd Károlyt jelölték. — A szatmári zongora-ötöstársaság, melynek tagjai dr. Lehotzky János, Mándy Bertalan, dr. Damo- kos Andor, Füredi Sándor és dr. Sziklay Ferenc, az általa rendezendő 4 kamarazenestélyre már megnyi­totta a bérletet. Tekintettel arra, hogy Szatmárt csak mérsékelt nagyságú termek állnak rendelkezésre, s mivel az érdeklődés máris szokatlan mérvben nyilat­kozik meg, a rendezőség kéri a t zenekedvelő közön­séget, hogy ki-ki idejében szíveskedjék jegyeit elője gyeztetni Jegyek ára: ülőhely mind a 4 hangversenyre bérletben személyenként 6 korona. Ülőhely estélyen­ként 2 K, diák-jegy 60 f. Bérelni lehet Lővy Miksa és Huszár Aladár könyvkereskedéseiben. — A varmegye törvényhatósági bizottságába ed­dig a következő tagok választattak be: Nagykárolyban: Janitzky Albert, Srohmayer Ferenc, Szalay Balint, Lucz György, Róth Ferenc szatmári kir. törvényszéki elnök, a gencsi választókerületben : Gallasz Ödön, Bo- doky Kálmán. Czier Ferenc, a kocsordiban Komoróczi Jenő és Nagy Zsigmond, a fábiánházaiban Tivadar Elek, Magyar Endre, a gebeiben Endrédy József, Ko­moróczi János, a nagydobosiban Guthy Ödön, dr. Fárnek László, a vitkaibnn Lencsés Albert, Varga Pál, a nyirmegyesiben Orosz Bálint, Róth Lipót, az olcs- vaiban dr. Kósa Menyhért, a szamosszegiben Filep János, a nagyecsediben Plachy Gyula, Berey József, a böovelyiben Bodoky Gyula, Bodoky Béla, a nagy- somkutiban Mán Lajos, Barna Benő, a nagyberkeszi- ben Jeszenszky Béla, Papp István, a hagymásláposi- ban ifj. Jeszenszky Sándor, Keresztény Lajos, a misz- tótfalusiban Filep Gabor, Szimon Béla, a matolcsiban Szolomájer Lajos, a dobraiban Fiók Zoltán, A. Gáthy József, a nagybányaiban dr. Vass Gyula, Thorday Imrei a feketefalusiban Madarassy László, a szinér- váraljaiban Fényes Béla, Bárány S., az aranyosmed- gyesiben Jakó Pál, Sentiványi Gyula, a fülesdiben dr. dr. Kölcsey Kende György, Bónis Károly, Bortnyik György, Szuhányi László, a kántorjánosiban Juhász Lajos és Szucsányi László, a farkasasszóiban Marchis Roinutus, dr. Lukács László, a vetésiben Sajó Dezső Szarka Károly. — Halálozás. Özv. Katona Mihályné Kalmár Mária 78 éves korában tegnáp délután meghalt. Az elhunyt édesanyja volt a 80-as években városunkban oly korán elhunyt és nagy reményekre jogosított köl­tőnek, Katona Árpádnak. Temetése tegnap délután volt Tompa-utcai lakásáról. — Alaptőke felemelések. A szatmári népbank részvénytársaság részvényesei e hó 6 án tartott köz­gyűlésén elhatározták, hogy az alaptőkét 300000 koro­náról 1,200.000 koronára felemelik, e végből 1000 drb. uj részvényt bocsátanak ki 520 korona árfolyammal. A jegyzésre csak a jelenlegi részvényesek vagy azok engedményesei vannak jogosítva. A részvényjegyzés tegnap megkezdődött s folyó hó 21. napjáig tart. A Szatmári Általános Bank r.-t rendkívüli köz­gyűlését az alaptőkeemelés kapcsán ugyancsak f. év I november 6-án, vasárnap tartotta meg. A rendkívüli közgyűlésen megjelent a bank elnöke, Fenyéri Zádor Lajos kir. tanácsos és nagy számmal vettek azon részt az intézet részvényesei is. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy a bank alaptőkéjét az igazgatóság javas­latának megfelelően 1 millió koronára emeli fel és tudomásul vette az igazgatóság azon jelentését is, hogy az uj részvényeket a Debreceni Első Takarékpénztár lejegyezte és azok értékét (400.000 koronát) be is fi­zette. A közgyüléz az igazgatóságba uj tagokul Fisch Jakab nyírbátori bankigazgatót, Kanizsay Jenő lázárii földbirtokost és kis Izsó intézeti pénztárnokot be­választotta — Közgyűlés. A németi Polgári Társaskör saját helyiségében ma este 5 óraknr tartja kösgyülését mely­nek tárgyai : diszelnök és elnök választás. A közgyű­lésre a tagokat ezúton is meghívja a választmány. — Elhunyt építész. Tóth Sándor ismert helybeli építész Hódmezővásárhelyen szülei házánál, e hó 4-én meghalt. Az elhunyt több nagyobb palotát épített vá rosunkban. — Az arcképes vasúti igazolványok váltása, il­letve megújítása úgy a városi tisztviselőkre, valamint más egyéb nyugdíjazottakra nézve e hó 18. napjának d. u. 5 óráig eszközölhetők a polgármesteri hivatal­ban 2 korona lefizetése ellenében. — Meghalt öreg honvéd. Megint kidőlt egy öreg harcos. Reményi Istvánnak hívják az elhunytat, kinek földi maradványai e hó 3-án tétettek a szatmári ev, ref. egyház sirkertjében örök nyugalomra. Az öreg ka­tona több ütközetet harcolt végig, miglen a temes­vári szerencsétlen kimenetelű csata után letette a kardot s hol egy, hol más pályán próbálta megkeresni kenyerét. — Hárpás Péternek hívják az érdekes életbeosz- tásu atyafit, aki egész nyáron nem tett egyebet mint lopott, lopott és megint lopott, csakhogy télire gond­talan életet biztosítson magának. Ami túlontúl sike- kült neki mert, remélhetőleg nemcsak a télen, de még tavasszal is vendége lesz őkelrne a fogháznak. — Tolvaj fuvaros. Miklosáczki Károly ingerszeg- lankai lakos a haladás embere, már tudniillik a bicik­lin való haladás embere. A sportkedvelő fuvaros azon­ban szegény ember, olyan szegény, hogy a templom egere egy valóságos Rothschild hozzá képest. Ez ok­nál fogva hogy a biciklizés nemes sportjának hódol­hasson a Bakai Géza asztalosmester biciklijét volt kénytelen ellopni. Tóth János és Grünfeld Jenő polgári rendőrök azonban csakhamar kinyomoztak a bicikli tolvajt és az ellopott járműt is megtaláltak a fuvaros istálójának padlásán elrejtve. — A jó, öreg házi szerek között a pókháló egyik a legtekintélyesebb. Ha valaki megvágja a kezét s a vérzés nem akar megállani pókhálót tesz rá vagy pedig meszet kapar a vérző testrészre. Hogy az egyik éppen ólyan veszedelmes mint a másik szomorúan igaz Ija a Juhász Antal ricsei ácssegéd esete. Juhász munkaközben megvágta a bárddal az ujját s mert a vérzés semmiképpen sem akart elállani, a nem annyira jó mint öreg házi szert : pókhálót ragasztott a nyitott sebre amitől olyan erős vérmérgezést kapott, hogy nem lehetett rajta segíteni. A szerencsétlen ács segéd a múlt héten óriási kínok közt meghalt. — Verekedő kocsis. Hulla Miklós és Bányai Zsigmond kocsislegények Kende Zsigmond turistvándi földbirtosnal szolgáltak. A napokban valami szakkér­désen vitatkozo’t a két kartárs és mert Hulla sehogy- sem bírta érveivel a másikat meggyőzni, egy fokos bottal úgy vagta fejbe Bányait, hogy az most — mint mondani szoktak — élet halál közt lebeg a fehérgyar­mati kórházban Hullat letartóztatták. — Betörés. A szomszédos Avasujváros község­ben a napokban betörtek a vasúti állomás pénztár helyiségébe, ahonnan 1508 korona készpőuzt vittek magukkal. A csendőrség persze erélyesen nyomoz az ismeretlen tettesek után, akik a legkisebb nyomot sem hagytak maguk után s minden valószínűség sze- eint alapos terep szemle után határozták el magukat a Máv. pénztárát kifosztaui. — Kútba esett. Falusi Mária cselédleány Iriny­iién beleesett Weinberger Mór udvarán levő 20 mé­ter mély kútba, melyben 2 méter magas viz lehetett. A viz hideg volt és Mária mit tehetett egyebet se­gítségért kiáltozott, közben pedig — mivel lélekjelen­léte nem hagyta el — irtózatos erőfeszítéssel kúszott fel a kút oldalán s már csaknem kimerült mikor meg­hallották kiáltásait és megmentették kínos helyzetéből. Mária boldogan susogta megmentőinek: csakhogy már kint vagyok a vízből. IV yil t=tér.*) Tekintetes Szerkesztő Ur! A „Szatmár-Németi“ helyi lap folyó évi október hó 30-iki számában „A kenyérgyár'1 cim alatt dr. Ha­vas Miklós jónevü ügyvéd aláírásával egy levél jelent meg, melyre szabad legyen nekünk is, egyszerű ipa­rosoknak a következő megjegyzéseket tenni. Talán el­kerülte volna figyelmünket dr. Havas Miklós urnák a kenyérgyár mellett irt reklámja, talán figyelemre sem méltattuk volna, ha a konkurenciának azt a módját nem választja, amely a mi kis iparos voltunkat gú­nyolja, azaz ha nem is a mi „zsírunkkal“ ereszti fel önzetlen reklámját. Hiszen mi csak egyszerű iparos emberek vagyunk, kik becsületes, fáradtságos utón sokat dolgoztunk, küzdöttünk s ma sem heverünk, Isten és emberek segítségével oda jutottunk, hogy a mindennapit iparunkkaf még ma megkereshetjük, de ha életünk delén kiveszik a kenyeret a kezünkből, akkor, ügyvéd ur, magához forduljunk, maga kisegít bennünket a vízből ?1 Igazan csodálatos hogy a va­gyonos osztályból alakított kenyérgyárat úgy tünteti fel, mint a szegény emberek zsirozóját, ugy-e éppen azért alakul részvénytársasági alapon?! Ó, az emberi séget megváltó ügyvéd ur, hallgassa meg ön is a mi nézetünket, egy szükséges, jó intézményt nem kell fet- dicsérni, mert az magamagát megdicséri. Ne igyekez­zék a közérdekűség jellegét, pecsétjét reá sütni a tő­kések kenyórgyárjára, mert az nem „hatósági.“ Ha tényleg meg van a szándék ügyvéd urban a szegények a köz érdekében cselekedni, akkor tehetségét, ha van, „egy ingyenes néphivatal, szegények menháza, vas­gyár, cukorgyár, posztógyár“ feáhitására fordítsa. Ha ez sikerül ügyvéd urnák, akkor nem csak mi fogunk önnek gratulálni. Ha ellenben drága idejét a reklami- rozásra fordítja, akkor ígérjük, hogy munkáját azzal honoráljuk, hogy a sütendő perecekből a „lyukat“ ki­zárólag magának adjuk. Jó étvágyat hozzá 1 Több pékiparos. *) E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom