Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-10-23 / 79. szám

2 ik oldal SZATMÁR -NÉMETI. Szalmát, 1910. október 23. derítő szolgálatokkal nem lehet csatát nyerni. Ahhoz lélek, bátorság és — — egy akarat kell. Tanuljunk a haldoklóktól : a bank és vám­terület nagy, haldokló kérdéseitől. * De vessünk egy pillantást a mi politi­kánk kötéltáncának állandó impedimentumára: Ausztriára. Mikor a koalíciós kormányt a tervszerű »leküzdhetetlen akadályok« lehetetlenné tették, az osztrákok hozsannával és pénzzel fogadták az ő kedves emberüket: Khuen-1. O úgy elsöpörte a föld színéről az önálló bankot, az önálló vámterületet és egy csomó önállóságot, hogy méltán nevezheti pártját: munka-pártnak. Ez az volt: munka. Elég könnyű fajtából való. Most már az önállóságból a készfizetés morzsája maradt meg csupán. S azt hiszed, jámbor magyarom : ez elég vékony fonálka, hogy átmenjen simán a mi nemzeti törekvéseink elé tartott bécsi tűfokon. Korántsem 1 Most már a készfizetések lehetőségéről szól a tanácskozás. Porhintés csupán. A lehetőségekből — meglásd — lehetetlenségek lesznek ! Mert a mi kedves sógorunk, akivel Kossuth Lajos összeölelkezett, akinek szabadságáról Deák Ferenc gondoskodott, elég gonosz lesz hozzá, hogy lehetetlenné tegye a lehetőt és elég egyértelmű, hogy egy akarattal adja meg a hóhérdöfést ennek a felismerhetellenségig összekaszabolt, megcsonkított nemzeti törek­vésnek. * A gladiator leterült. Ellenfele a mellére térdelt. Lesz-e ereje, hogy ledobja magáról? Ez a politikai helyzetünk szignalurája ! A hadsereg. Világbékéről álmodozik sz emberiség, anélkül, hogy ez az álma egyhamar teljesülne. Kétezer évre tudunk visszamenni az emberiség történetében, mely idő alatt a népek állig fegyverben állottak. <1 huszadik század sem szünteti meg — a mi időszámításunkat véve alapul — a fegyverkezést. Több generáció szű­nik meg, amig a fegyverek múzeumokba kerülnek. Ma még a fegyver nagy szerepet játszik a népek életében s így maga ellen vét az oly nemzet, amely elhanya­golja a véderőjét. És mentői kisebb egy nemzet, annál erősebben kell fegyverkeznie, ha nagyobb államok által bekebe- leztetni magát nem akarja. Ne elégedetlenkedjünk tehát, ha véderőnk sokba kerül, mert itt a nemzeti lét fenntartásáról van szó. Tekintettel kell lenni a bizonyos erőforrásokra a katonai költekezésben, ezt hangsúlyozta az uralkodó is a delegáció megnyitása­kor, — de a véderőnek fejlesztésével túlságos meg­szorítása érdekünkben nem áll. Ideje szakítani azzal a rossz szokással, hogy foly­ton görbe szemmel nézzük a mi érdekeinket védő közös hadsereget. Fokozatosan megvalósíthatjuk nem­zeti kívánalmainkat a hadseregnél is, aminthogy a ; haladás máris látható. A katonai akadémiák és alreáüskolák 1539 tanít- j ványa közül 949 részesült — a hadügyminiszter mos- | tani jelentése szerint — magyar oktatásban, ezek közt | 244 osztrák és 237 nem magyarfajta magyarhonos. A 949 magyarul tanuló növendék közül 503 tökélete­sen, 278 szolgálatra alkalmasan tanulta meg a ma­gyar nyelvet. A hadapródiskolák 2354 tanítványa közül 833 növendék tanult magyarul és ezek közül csak nyolc nem kapott osztályzatot. A Magyarország területén levő katonai nevelő és képzőintézetek 142 tanára kö­zül 136 beszél magyarul. A vezérkari és a vezérkar­hoz beosztott tiszteknek 45 százaléka beszél magyarul. Magyar ezrednyelv van 37 gyalogezrednél, 6 tá­bori vadász-zászlóaljnál, az összes tábori és vártüzér- csapattesteknél és az összes huszárezredeknél, melye­ket Magyarországon egészítenek ki. Ebből látható, hogy a magyar kivánatok fokoza- í tosan teljesedésbe mennek És meg kell valósulnia a kilences-bizottság programmjának is. Hogy a bécsi lapok s az osztrák politikusok mi­képpen gondolkoznak erről a kérdésről, az ránk nézve ; egészen mellékes. Katonai kérdésekben minekünk az ! (sztrákokkal nincs tárgyalni valónk. E kérdések kizá- ! rólag a korona és nemzet érdek- és jogkörébe esnek. | Ami különösen a mai helyzetet illeti, nem is látjuk | sem az alkalmat, sem az okot, hogy a kilences-bizott­sági programmon tulmenőleg uj katonai kérdések érintessenek. A kilenct s-bizottsági programra pedig tudtunk- kal sem alku, sem rekompenzáció tárgya nem lehet; hisz az már megállapított, s kölcsönösen érvényesí­tésre érett, tehát a korona és nemzet közt eldöntött ügy. A kormány ezt a választási campagne-ban igy hirdette s a nemzetnek semmi kétsége nem lehetett az iránt, hogy ezt illetékesen tette és tehette. Ha netán Bécsben bizonyos körök ezt vissza­csinálni, vagy újabb alku tárgyává tenni próbálnák, a , magyar kormány kötelessége magától azonnal vissza- ( utasifani minden illetéktelen beavatkozást. S illeték- ! télén minden, a korona és a nemzet körén kiviil lévő j tényező. Nyugodtak lehetünk tehát, hogy a kilences- j bizottság munkálata meg fog valósulni, amit a korona A kis nőeske itt élénken a szavába fogott Fé- lixnek. — Isten ments ! Hogy is gondolhat ilyet. Nem szólnék, ha egy favágó volna. Igen: egy marcona fa vágó, nem pediglen zefirt habzsoló, hangulatot früstö- kölő iró. Gondolkozzék barálocskám, mint én. Majd csak találunk valami helyes megoldást. Teszem azt... Dohány ur butául belekotyogott : — Teszem azt. — Na, miért állott meg ? Folytassa, folytassa ! — Én ? — kérdezte s kényszeredett mosoly ült az ajakán. Én csak ismétlem azt, amit hallok magától, mert én ebbe a dologban — megvallom az igazat — direkt egy tökfilkó vagyok. Húsz emeletes tökfilkó. Sőt mi több : felhőkarcoló. — Helyes, nagyon helyes Eszerint, folytatom. Tehát legjobb lesz. — Gyorsabban Jolánka. — Legjobb lesz elmenni az összes előfizetőkhöz, megmagyarázni nekik a dolgot, kijavítani a sajtó­hibákat. Dohány erősen ránézett a kis bakfisra : — Komolyan gondolja ezt Jolánka ? — A legkomolyabban. Nagyszerű lesz. MegÍ3 merkedik majd a nép úgynevezett egyszerű gyerme­keivel. Az irás koronázatlan fejedelme, képzelje csak, szavalta pátosszal a kis leány. — De gondolja meg Jolánka háromszázüzenkét előfizetőt feljárni, elkopik a lábam. — Csak a gummi sarka. És inkább a lába mint az irói hírneve . . . Dohány urat az okoskodások özöne leverte a lábáról: odaom'ott a szőke leány elé s egy forró csó- 1 kot lehellve a kis finom női kacsóra elragadtatással motyogta: j — Bölcs egy leány, bölcs, bölcs, bölcs. * Másnap — vasárnap lévén elegánsan kiöltözve j elindult Dohány az előfizetőkhöz. Előtte való éjjel Iá- : zasan készült a nagy napra. Leírta a mondokóját és | tanulta, tanults, hogy majd ki meredt már a szeme a j sok magolástól. — Tisztelt Uram, esetleg kedves Uram, vagy Uram .. . Az „Ostya" 59. számában megjelent „BáróFo- j togén“ cimü tárcámban második bekezdés, harmadik sor, alulról lefele, balra a negyedik szó síb. . . . stb . . . I Majd holnap folytatom szakította félbe a tanulást és tenyerével szétmázgálta az izzadtságot a képin. Majd i holnap ismételte csöndesen. Reggel kilenc órakor indult el Dohány ur. Leg- j először Schwartzhoz ment a divatárushoz, a legbuz- ! góbb hirdetőhöz. Az ajtóban ácsorgó Schwartz óriási ‘ örömmel fogadta: — Parancsol Dohány ur ? — Fontos ügy . . . dadogta Dohány. — Kérem tessék a Büróba fáradni szólott bá- j gyadó örömmel a kereskedő, mivel már mitsem re­mélt eladni Dohány urcak. — Hát, kérem . . . ugyanis . . . mivel . . . j hogy , . . az „Ostya“ cimü lapnak, melynek belmun- j katársa vágyók az 59-es számban megjelent „Báró j Fotogén“ cimü tárcámban második bekezdés, harmadik sor, alulról lefele, balra egy vészes sajtóhiba csúszott, I i 1 I j i i is elfogadott ezelőtt hét évvel. Da a szabadelvü-párt bukásával a dolog annyiban maradi, a koalíciós kor­szak meg a lemondás kora volt és igy most fog meg­valósulni. A magyar tisztek is megleheíős számmal vannak a közös hadseregben. A delegáció elé terjesztett had- ügyminiszteri jelenlés szerint, a közös hadseregnek van 17.643 tisztje, ebből 4462 magyar. Szó sii.es róla, ez még nem elég ! . . . De itt ne a had vezetőséget okozzuk, hanem a magyar fiatalsá. got, hogy nem keresi elég számmal fel a katonai pá­lyát, holott ez ma már megélhető kenyérkereset. De hát a magyar ifjúság jobbnak látja a jogi pályára szorulni, ahol vajmi kevés a kilátás az előre menésre és az előmenetel sincs arányban a sok tan­tárgy tanulással. Magyarország két egyetemén kilenc­ezer ifjú szívja magaba a tudományokat, mind pálya után néznek idővel, hogyan lehessen őket elhelyezni azt a jó Isten tudja csak. Mindezeket azonban falra hányt borsó mondani, a magyar ifjúság az asztalnál görnyedező pályákat keresi fel. A mi a hadseregre fordított kiadásokat i’leti, ez bizony sokba kerül. Külföldi nagyobb államoknak azonban 2—3-szor annyiba kerül. Amig az államok nyakig fegyverben állatink, addig mi sem maradha­tunk hátra a véderőnek fejlesztésében. A közös költségvetés az 1910. évi összefoglalva a következő: a külügyminisztérium 16 millió.. . Had­sereg 411 millió... Közös pénzügyminisztérium 5 millió ... Éa kerek számban adom a kiadásokat, mellőzve a százezrek jelzését s nehány másnemű té­telt, — az összes tiszta szükséget, a határvámjöve- dék bevétele utáni levonásával, amely kitesz szinte 16 millió koronát, — tehát a szükséglet : 262 millión valamivel felül. Ehhez az annexióval járt katonai ki­adások is hozzáadandók — a volt kormány bele egyezésével — a 180 millióval, az összes kiadási szük­séglet igy felmegy kerek számban közel 443 millióra. Magyarországon ebből az összegből a kvóta ará­nyában esik 161.087.352 24 korona. Vájjon mibe kerülne az országnak az ily nemű kiadás, ha azt kizárólag magának kéne viselnie ?.., Csak felvetém a kérdést s elképzelhetni, mily terhes volna a katonai kiadás, ha azt 8Z országnak egyedül kéne hordoznia, már pediglen az alól nem vonhatná ki magat az ország, anélkül, hogy azért nagy hatalom lenne egy magába. Maga Kossuth Lajos, a Dunai konfederációval akarta erőssé tenné Magyarországot, felváltva lett volna a kormányzat Budapest, Zágráb, Belgrádban éventei változással. Mely tervezet valódiságát maga Kossuth Lajos is elismeri irataiban, csak a nyilvános­ságra való hozását tartá korainak. Azonban igen he­lyesen e veszélyés terv helyeit, a dualizmus lépett életbe, amelynek keretében hatalmas véderőnk van. Ez a véderő Magyarország biztonsága is, semmi értelme az örökös ellene való kifakadásnak, amit az ami a tárcám különben akadémiai színvonalon álló becsét nagyban rontja eljöttem azon sajtóhibát a kö­vetkezőkben kijavítani ; ., . . . és báró Fotogén, a fáradt képű báró foto­gén farkaséhséggel faha a „prutyorót“ helyett ez ol­vasandó „ ... és báró Fotogén, a fáradt képű báró fotogén farkaséhséggel falta a „juhturól“ Nemde egé­szen másképpen hangzik: prutyoró helyett juhturó. Schwartz aki az igazat megvallva egy szót sem értett az egészből, dühösen beleorditott a gyakornok fülébe : — Izsó, Írja javára Dohány urnák amit hallott. — Mert kérem, — folytatta a gyöngéd célzás dacára Dohány ur — nagy különbség az, ha báró Fotogén prutyorót eszik ami nincs, vagy juhturót ami van, azonkívül, hogy báró Fotogénnak olyan ritkán volt. mit enni, mert elzüllött még mielőtt ismerte az apját, akit csak azért nem ütött le a hajókötél, mivel soha életében még emliteni sem volt szabad előtte a vizet, nemhogy megmosdott vagy pláne felült volna egy hajóra. De különben sem szeretem, ha az alakjaim szájába olyasmiket adnak, amit nem képes meg­emészteni. Az uto'só szót már a boltajtónál mondta ahon­nan egy végvó tekintetet vetett vissza a púidon he­verő koronás nyakkendő halmazra és tovább bandu­kolt. Másodfk stáció: Papp bácsi. Foglalkozására nézve timár s mint az „Ostya“ előfizetője a legrégibb. Útközben elmormolta azt az elöljáró beszéd fé­lét amit odahaza szerkesztett magának, de mikor be­lépett a cserszagos műhelybe, az emlékezete mint A Miskolci „Kristály“ vegytisztító, ruhafestő és gőzmoső gyár fióküzlete (S€o!cse]f"U. 14., Gutiman-ház) elfogad festésre, vegytisztitásra ás mosásra mindennemű női íehérnemüeket. Szép munkái Gyors szállítás! Jutányos ár! — Fióküzletek: N.-Várad, Eperjes, Debrecen, Szatmár, Eger, Beregszász, Munkács. — Képviseletek az ország minden részében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom