Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-08-28 / 63. szám
Szatmár, 1910. augusztus 28. SZAT MAR-NÉMETI. S-ik oldal. — Kriptarablás Csengerbagoson. Szenzációs bűnügyben folytat nyomozást a szatmári csendőrség. Valaki névtelen feljelentést tett a helybeli csendőrséghez ismeretlen tettesek ellen, kik Csengerbagoson a Ba- gossyak családi kriptájába betörtek s onnan több értékes tárgyat elraboltak. A feljelentés folytán Ács Géza csendőrőrmester Csengerbagosra utazott s megindította a nyomozást. A kriptát csakugyan feltörte valaki s onnan több nagyértékü holmit, mint gyűrűket s egyéb ékszereket elvitt. A bűnügy jelenleg az ügyészségnél van. — Komisz tréfa. A kaszárnyában teremnek a legdurvább élcek s a legbántóbb tréfák. Ami nem is csoda. Azoknak a zsíros lelkű parasztlegényeknek, akik odakerülnek, hogy bárom évig élvezzék a gyöngyéletet, nincs érzékük a nemesebb móka iránt, s ha röhög a cug, mert tréfál a káplár ur valakivel, hát ennek a valakinak több mint valószínű, hogy a lelke fenekéig vájkál a tréfa. Ha ugyan el nem kérgesedett teljesen a lelke. Nem őskedélye ez a népnek, amint a soviniszta szobatudósok nevezni szeretik, hanem ősi vadsága, nyersesége; az atáviszlikus ösztöne, melyet még turáni őseitől örökölt, kik ha mulatni akartak, lófarkhoz kötözték a tréfa-médiumot s vágtattak véle hegyen-völgyön át. Egy komisz kaszárnyái tréfát az eszével fizetett meg Vakarcs Mihály börvelyi legény. Mint póttartalékos, két hónapi katonai kiképzésre vonult be a nagykárolyi honvédséghez. A napokban a póttartalékosok künn voltak a katonai lőtéren. Vakarcs egy szakaszvezető felügyelete alatt a kijelölt célpontra éles golyóval lőtt. A lövés után a szakaszvezető tréfásan azt mondta neki: — Rosszul lőttél, Miska, mert a hadnagy urat találtad el. baj lesz. — Vakarcs erre úgy megrémült, hogy eldobva fegyverét a mezőkön futásnak eredt. Utána szaladtak és csak nehezen tudták elfogni. Ekkor dílhöngeni kezdett. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen póttartalékos a tréfa hatásá alatt megőrült. Tébolydába szállították. — Nagyecsed nazarénusai. A múltkoriban említettük, hogy Nagyecseden ismeretlen okokból erősen terjed a feiekezetnélküliség s Szatmárvármegye köz- igazgatási bizottsága külön felekezetnélküli temetőt engedélyezett a községnek. Egy élelmes főváros újság tudósitója, az Esté, leutazott Nagyecsedre az állítólag ismeretlen okok földerítése céljából. Igen szép és érdekes tudósításban számol be a pesti újságíró tapasztalatairól. Nehány buzgó nazarénus apostolt említ meg, kiknek sikerült az ecsedi nép nagyrészét régi papjuktól eltántorítani s az egyedül üdvözítő nazarénus tanok részére megnyerni. Tekintve, hogy az állam a nazarénus hitet törvényes vallásnak nem ismeri el, felekezetnélküliek gyanánt szerepelnek a nagyecsedi igazhitüek. — Tüzek a vidéken. Mégis csak veri Isten a magyart. Ha már sikerült betakaritnia a földetturó magyar embernek egész évi munkája fáradságos árvizzsl jéggel és sok egyébb istencsapással agyon sanyargatott termését, jön a tűz ez az újabb veszedelem s végleg elpusztítja, ami még megmaradt. Vasárnap a kaplonyi határ rakodójában pusztított a szörnyű elem. Nyolc órási buzaasztag fogott tüzet. A veszély színhelyére Kaplony, Kálmánd és Domahida egész lakossága összesereglett, oltásról azonban szó sem lehetett. A borzalmas tűz éjjeli 2 óráig tartott és 22 kaplonyi gazdának összes idei búzatermése pusztult el. Szerdán Sárközujlakon okozott károkat a tűz. A tüzet villám okozta, mely a szerda délelőtti [vihar alkalmából belecsapott a ref. lelkész rakodójába és lángra gyújtotta Szilágyi Sándor tanitó 44 kereszt bu záját és 16 kereszt gabonáját. A termény nem volt biztosítva. A tűz alkalmával a sárközujlaki községi fecskendő teljesen munkaképtelennek bizonyult és ha Lerch Béla uradalmi pénzlárnok ki nem vezényli az uradalmi fecskendőt, az egéiz rakodó a tűz martalékává esett volnn. Mátészalka határában a Fogarasi-latiyán is nagy tűz volt. Majdnem az egész termés, mintegy 3000 [kereszt búza, 1200 kereszt rozs, 350 kereszt zab a lángok martaléka lett. A tüzet, a csendőrség nyomozása szerint, valamelyik munkás pipájából kiesett szikra okozta. — Az uj színtársulat. Heves Béla ki szeptember 1 én Nagykőrösön kezdi meg működését, a következő tagokatjjelentette be az ottani közönségnek : A régi tagok közül megmarad : H. Bállá Mariska, szubrett, Dénes Ella, koloralur énekesnő, Cakó Mici, drámai és vígjátéki szende, B. Kovács Lenke, Dunai Rózsi, Markovits Henrikné, Salgó Anna, Hajsinek Rezsőné, kar- és se- gédsziuésznők ; Baghy Gyula, jellemszinész, Sipos Zoltán, bonvivant, Herczeg Vilmos, operett puffó, So mogyi Károly, burleszk komikus, Burányi Ferenc tenorista, ifj. Bagby Gyula komikus, Vájná Karoly társalgási, Ross Jenő énekes és társalgási színész, Horváth Gyula, Rovó István, Markovits Henrik kar- és segédszinészek. Uj tagokul a következőket szerződ□ Legjobb iskolai fiú- és gyermek öltönyök legnagyobb J választékban egyedül Szolid, szabott árak! Szántó Mór és Társa h Szatmár, a szinházzaB szemben» JpJ--------------------------------" .........................•*.... m ■ maudjam ♦♦ ♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦ tette az igazgató: Pongrácz Matild énekesnőt, Homoky 1 Gabriella anyaszinésznőf, Zöldy Vilma hősnőt, Diny- j nyéssy Juliska társalgási színésznőt, Horváth Lenke j naivát, H. Reviczky Elel komikát, Sz. Gajda Ilona, j Szirmay Hajnalka, Dinnyéssy Rózsi karnőket; Vidor József hős és jellemszinészt, Káldor Dezső baritonistát Mihályi Károly, Darázs József, Forray Tibor, Szabó Samu és Mikusai Ozmán Mibáiy kar és segédsziné- szeket. A tavalyi tagok közül máshová szerződött Markovits Margit, Gömöri Vilma. WirthSári, Lugossy Irén, Aitner Ilka és Szelényi Emilia; Szilágyi Ernő, Inke Rezső, Rónay Imre, Molnár József, Barics Gyula és Kőszeghy Károly. Mind egy egy külön kedvence a szatmári közönségnek s mi nem igen tudjuk még milyen erők azok, kik az eltávoztakat pótolni fogják. — Nagybánya szinikerületben. A napokban ala- | kult meg az északmagyarországi szinikerület, melyben | helyet foglal Nagybánya is. Nagybányára a színi szezont november 3-tól december 31-ig állapították meg. Szabados László szinigazgaló ez évben november első napjaiban fog bevonulni társulatával Nagybányára. — A nyomdász-bál. A csinos és ízléses meghívó, melyet a nyomdászok küldtek szét a folyó évi szeptember hó 4-én tartandó táncmulatságra, eléggé elárulja előre is ennek a bálnak diszkrét jellegét. Rég tudjuk, hogy a nyomdák munkása csaknem valamennyi ipari munkás között a legintelligensebb, s ebben a mindenben sikeresnek Ígérkező nyomdász-mulatság csak igazat fog nekünk adni a közönség előtt is. A meghívó szövege a következő : A szatmár—nagykárolyi könyvnyomdászok helyi csoportja 1910. szept. 4 én, a „Pannonia-szálló“ dísztermében, a nyomdász szanatórium javára zártkörű táncmulatságot rendez. A táncmulatság világpostávál lesz egybekötve, az a hölgy, aki a legtöbb levelező-lapot kapja és aki eladja, értékes jutalomtárgyal kap emlékül a rendezőségtől. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj: Személyjegy 1 K 40 f. Családjegy (3 személyre) 4 K. Karzatjegy 50 fillér. A hölgyek csinos kiállítású legyezőt kapnak, amely egyúttal táncrendül is szolgál. — Bankjegy makáma. Az uj százkoronásra — panasz jön egyre-másra — hogy igy meg úgy, bosszantó! — a legújabb bankó — egy csöppet se szép. — Nohát kérem, ez szamár beszéd. — A fő az, hogy egy halmaz — törvényes ércpénzt tartalmaz, — tovább én őzt’ bármin — nem botránkozom — lehetne a hasa kármin, — kupikék, avagy sötét korom. — S nem hallanád panaszló hangomat, — ha vón bár iromba olajnyomat, — mely visel ócska, kopott keretet — s a szövege: Hit, remény, szeretet! — És ha volna színtelen: — az uj képnek, mert szürke és setét e lét! — csudás színösszetételét — bámulnám szüntelen. S hogy a nőcske rajta — nem magyar mönyöcske, — hanem osztrák szöcske, — léha bécsi fajta; — holmi hisztérikus kis grízeit: — Mimi, Margarette, vagy Lizeí; — s az ily nők éppúgy, mint a többi osztrák — a jómagyart rendszerint kifosztják: — sebaj ! — nem jár ezért bus honfi jaj, — hisz ami fejünk se vaj. — Abban van a báj s a kellem éppen, — hogy a jegybank e nők ellenében, — s ez benne van a jegybank jellemében —s ősi erény-szerű szellemében — ezüsttel, vagy arannyal fizet. — Ó sok édes kis grízeit! S hogy sajtóhiba van a bankjegyen : — hát hadd legyen! — Nékem ugyan, beismerem, — halálom, — ha cikkem sajtóhibásnak I találom — ámde mostan az a leghőbb álmom: ( — Oh vajha az a csúf, sajtóhibás cikk, — a | mely ma oly nagy szerepet játszik — s mely- | bői egy-egy elvétve ha látszik — az én cik- ! kém lenne! — Semmi kétség benne, — volna sok-sok hívem nékem. —• S uton-utfelen hencegnék a cikkel — s hetykeségem kíséreteképpen — nem zörögne zsebemben a nikkel. — r \ Ámbátor, s ehhez nem tér árnyék, — cikkemért I tisztelet-dijat se várnék —Csupán, és ez fontos itt felette: —- ezer példányt kérnék tiszteletbe. ; ; — Egybekelés! ünnepély. Berta leányomnak Klein Arnold úrral szept. 4-én tartandó egybekelési ünnepélyére jóbarátaimat, ismerőseimet és ezek családját ezúttal tisztelettel meghívom. Szatmár, 1910. súg 24. Weisz Sándor. — Törvénytelen gyermeket szült Beck Róza pa- nyolai leány. A fiatal leány a gyermeket mindjár: születése után a Szamosba dobta. A csendőrség azonban kiderítette a bűnt, letartóztatta Beck Rózát. A szatmári törvényszék a tegnapi tárgyaláson hat havi börtönre ítélte a lelketlen leányt. — A fékező végzete. Tegnap déli ’1 órakor a bikszádi vasút Szatmár—Szentvér állomásán az úgynevezett „angolos“ tolatás halálát okozta Horváth József segédfékezőnek. E tolatási rendszer a magyar- országi vasutaknál el van tiltva s szabály ellenére csakis a meggondolatlan vasutasok szokták alkalmazni. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a mozdony maga után több kocsit vontatott s ezeket Horváth szalasztás közben akasztotta le. A leakasztás után a mozdony végéről lebukott és pedig oly szerencsétlenül, hogy négy kocsi keresztülhaladt rajta s agyon- zuzta. Mire a mentők megérkeztek, a Szerencseden fékező kiszenvedett. — Renaissance Ez a cime annak a legújabban megjelenő politikai, társadalmi, művészeti és közgazdasági folyóiratnak, amely Révész Béla és Zigány Árpád szerkesztésében je-lenik meg minden hó 10-én és 25-én. Értékes tartalmas folyóirat ez, mely az »Uj Magyarország» fejlődésének irányait és céljait szolgálja minden vonalon. Szabad arénája minden törekvésnek, mely a kultúrát, fölvilágosodást és Ízlést terjeszti Nincs a szellemi tevékenységnek olyan ága, melyet ne kultiválna és fejleszteni ne iparkodnék. Munkatársait a magyar irodalom és közélet legharcosabb ágjaiból válogatja ki, akiknek örökké forrongó és küzdő szellemi tornájából szűrődnek le a haladásra vezető igazságok és megállapítások. Az eddig megje- ent számokba írtak : Ady Endre, Andor Erzsi, Asz- lányi Dezső dr., Babits Mihály, Balázs Béla, Bálint Lajos, Banóczi László dr., Beide Mária, Biró Lajos, Bölöni György dr, Bresztovszky Einő, Gserna Andor Diplomata, Dutka Ákos, Elek Arthur, Ernőd Tamás Erdős Renée, Farkas Antal, Fodor Oszkár, Franvó Zoltán, GaraiPál dr., Gergely Győző, György Miklós dr„ Gyulai István, Ignotus, Jászi Oszkár dr., Juhász Gyula, Kabos Ede, Karinthy Frigyes. Kassák Lajos, Kern Aurél, Kosa Miklós, Kosztolányi Dezső, Kunfi Zsigmond dr., Kürthy György, Lanczy Jenő dr., Láng Jenő, Lazar Béla dr., Ligeti Ernő, Lukács György dr., Lynkeusz, Majthényi György, Méray Horváth Károly, Miklós Jenő dr., Miklós Jutka, Mohácsi Jenő, Nádai Pál dr, Nagy Endre, Nagy Lajos, Németh Andor, Peterdi Andur, Pogány Béla, Pogány József dr., Rácz Gyula dr., Relle Pál, Révész Béla, Rózsa Ferencz, Sasvari Armand, Schöpflin Aladár dr., Szende Pál dr.. Szentirmai Imre dr., Szilágyi Géza dr., Színi Gyula, Vajda Ernő, Váradi Dániel, Vészi József, Zigány Árpád. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest, V., Lipót-körut 1. — Reklám és dobszó nélkül, de sok évi tapasztalattal és alapos szaktudással felszerelve kezdte meg működését éppen most egy éve Hegyi Lajos hirdetési irodája (Budapest, VII., Kertesz-utca 39 sz.) és ezen rövid idő alatt megszerezte maganak a reklám ügy alapos ismerete, előzékeny eljárása és legszolidabb bázisra fektetett tevékenysége révén a legjobb nevű cégekből álló klientúrájának teljes bizalmát és megelégedését és most mar a főváros egyik legkeresettebb és szívesen foglalkoztatott hirdetési irodákhoz tartozik. A reklámügyre vonatkozó bármely felvilágosítással, árajánlatokkal, tervezetekkel stb. a legnagyobb készséggel szolgál. — Számos magas kitüntetésben részesült évek óta Maggi készítményei. Minden nagyobb kiállításon összesen nem kevesebb mint 13 államdijat, 9 nagy dijat, 67 aranyérmet, 21 tiszteletdijat stb nyertek el Több világkiállításon a cég versenyen kívül vett részt mert alapítója Maggi Gyula, mint jurytag szerepeli igy például 1889. és 1900-ban Parisban. Tanügy. A női kereskedelmi tanfolyamról Napjainkban, amikor művészet számba megy család anyagi egyensúlyának fentarlása, oly sok gór dot okoz a szerény jövedelem helyes beosztása, amiko mindinkább több alkalom nyilik leányainknak a lét fentartás lehetőségét, a koreskedelmi élet különbőz hivatalaiban fellelhetni, e női kereskedelmi tanfolyai a leányok képzésére szolgáló legnélkülözhetetleneb intézményeknek egyike. A tanfolyam célja és feladata megadni azokat kereskedeimi és irodai szakismereteket, lerakni alaj ját azon gyakorlati ügyességeknek, melyekre egyfel i j müveit és hazias leányainknak, min* esaládtagokna . \ az észszerű és takarékos háztartás vezetésében, más
