Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-08-24 / 62. szám

Szalmái-, 1910. augusztus 24. SZATMAR-NÉME T I. B-ik oldal. — Tanács-hirek. A magyar városok országos egyesülete szeptember 12-én Temesváron tartja állandó választmányi gyűlését, amelyen tárgyalni fogja a vá­rosok állami segélyét és a tisztviselői fizetésrendezést, a városi altisztek, szolgák stb. illetményeinek rende­zését, a városi tüzkárbiztositást és egyeb folyó ügye­ket. A tanács a gyűlésre dr. Vajay Károly polgár- mestert és Ferenc Ágoston tanácsost küldte ki. Ezen­kívül Tankóczi Gyula főkapitány és dr. Antal Sándor tiszti főügyész önként jelentkeztek a gyűlésen való részvételre tekintettel a tárgyalandó ügyek fontos­ságára. A városi adóhivatalnál az ex-lex megszűntével felszaporodott teendők miatt a tanács augusztus 25- től kezdődőleg visszaállította a régi hivatalos órákat, délelőtt 8—12-ig és délután 2-től 5 óráig. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos nyomatékosan sürgeti a fertőtlenítő telep gépberendezésének meg­rendelését és az építmények felállításáig ideiglenes helyiségekben való felszerelését. A tanács intézkedett az ajánlattevő Szivattyú és gépgyár r.-íársaság mér­nökének behívása iránt, mely alkalommal a megren­delést a közegészségügyi bizottság meghallgatásával nyomban megteszi. Zarka Elemér műszaki tanácsos beterjesztette ajánlatát a vízvezetéki és csatornázási munkálatok vezetésére nézve. Személyi művezetésre korlátolt fe­lelőséggel a leszámolás szerinti befektetési összeg 2.5 százalékában, általános művezetésre teljes felelőséggel 4.2 százalékban tesz ajánlatot. A tanács kiadta az ajánlatot a mérnöki hivatalnak véleményes jelentés- tétel végett, egyidejűleg megbízta Baríha Kálmán gaz­dasági tanácsost a vízvezetéki kuttelep részére alkal­mas hely kiszemlélésével. — A hadsereg köréből. A király Horváth János nyugállománybeli cs. és kir. századosnak s Héthalmi Chorlé Miklós nyugálloményu századosnak az őrnagyi címet és jelleget adományozta, a Ludovika akadémia növendékei közül Láday Dezsőt s Varga Ferencet hon­védgyalogsági hadnagyokká nevezte ki. — Eljegyzés. Dr. Fuchs Jenő mátészalkai ügyvéd, tb. várm. főügyész eljegyezte Groszmann Adolf por- csalmai földbirtokos leányát. — Az általános házbóradóra vonatkozólag váro­sunk adóhivatala hirdetést bocsátott ki, melyben a pénzügyminiszter egy rendelkezését közli a közönség tájékoztatása céljából. E rendelkezésből kifolyólag azok is, akik saját házukban laknak bevallani tartoznak házuk szobáinak számát és azt a bérösszeget, amelyet fizetnének, ha a tulajdonukban levő házukat bérben bírnák. A vallomási iveket a városi adóhivatal fogja a háztulajdonosok részére kézbesíteni, ezeket 8 nap alatt kell beszolgáltatni az adózó közönségnek, A val­lomás kellő időben való be nem szolgáltatása birságöt von maga után. — Füredi zeneiskolája. A „Szatmári zenede“ iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. Örömmel látjuk, hogy Füredi iskolája városunk zenekultúrájának fontos té­nyezőjévé lett. E fiatal intézet, amely csak féléve, hogy megkezdte a működését, máris a vidék egyik legkivá­lóbb ilynemű iskolájává emelkedett. Füredi igazgató bebizonyította, hogy kiváló szervező képességgel bír. A tőle megszokott lelkiismeretséggel ügyel a tanítás pontos és egyöntetű menetére, ami legnagyobb ga­rancia a szülőknek arra nézve, hogy gyermekeik a legkitűnőbb szakszerű oktatásban részesülnek Füredi zeneiskolájában. Beiratkozni lehet ; hegedű, gondonka, zongora, czimbalora és magánének tanszakokra. A be­iratások naponta d. e. 10-12-ig és d. u. 3-5-ig az in­tézet Verbőczy u. 61 sz alatt lévő helyiségben eszkö­zöltetnek. Bővebb felvilágosítással az intézet igazga­tója szolgál. — Az omnibusz-tülkök. A főkapitány a héten rendeletet adott ki, amelylyel az omnibusz kocsikról, valamint a gummikerekü fogatokról a lármás tülköket elkoboz'atja. — A nép akkor mulat legpompás abban, ha a mu­latság pénzébe nem kerül. Az ingyenes élvezettől sem a fáradságot, sem a leleményt, sem a hatalomtól való drukkot nem sajnálja, éppenséggel csak a pénzét. Ami érthető is némiképpen. Hiszen ha pénzébe is kerülne, nem volna ingyenes élvezet. S ha nem volna potya jellege az ügynek : nem mulatnának olyan kitünően a nép egyszerű gyermekei. A mozi igen mulattató látványosság. Nagysze­rűen elkacag az ember a kómikus figurák szertelensé­gein, a sok apróbb-nagyobb mókás furcsaságon, sőt olykor, a 300 méteres szerelmi drámákon is. A nép igényei azonban ez irányban is annyira fokozódtak, hogy vannak bizony olyanok is, akik dacára, hogy a hasuk fájdull bele a sok röhögésbe, elégedetlenül hagyják el a reszkető-képek sötét csarnokát. Tökéle­tesen csak azok vannak megelégedve a látványosság­gal, akik valami uton-módon potyára élvezgetik. A Fehérházi mozi előtt példának okáért egész raja a népnek lesi esíénkint a keramiton, mikor kez­dődik az ingyen gyönyörűség. S micsoda haragos, méltatlankodó moraj fut végig a tömegen, ha a kávés véletlenül becsukja az ablakait s leereszti a függönyöket! Az Árpád-téri bioszkóp előtt olykép segit az él- veznivágyó nép leleménye a dolgon, hogy téglákat hord a közeli építkezésektől, egymásra rakja s ezekre á'lván a ponyvasátor nyitvahagyott felsőrészén ke­resztül szemlélgeti az isteni mozit, Sok baja akad ezért a népnek az odarendelt rendőrökkel. Valahányszor észreveszi a jó konstábler bácsi, hogy egy-egy potya-fráter ráesoportosul egy tégla­rakásra, legott ott terem s lebontatja a hirtelen épít­ményt és oszlásra kényszeríti a rendetlenkedő léhütő jét. A nép azonban kitartó; egy ledöntött téglaállvány helyett liz más keletkezik csakhamar s a derék ren­dőr-nádpálca régóta nem teljesítette oly buzgón a hi­vatását, mint mostanság,teszi esténkint az Árpád-téren, a mozi tájékán. — Ehrlich-tanulmányut. A vármegyei közigazga- tesi bizottság legutolsó ülése alkalmából dr. Roóz Elemér nagy károlyi városi alorvost Berlinbe és Frank­furtba küldötte ki az Ehrlich-féle gyógymód tanulmá­nyozása céljából. Dr. Roóz e héten utazik el. — Schönherr ünnep. Sz. István napján leplezték le nagy ünnepségek között Nagybánya város nagy szü- lötének Schönherr Gyulának országos hirü tudósnak magyar-utcai házán emelt s Teles Ede és Juhász Gyula szobrászok által készített emléktáblát. Az emlékbeszé­det dr. Kossutány Ignác egyetemi tanár tartotta. A szatmári Kölesey-kört Bakcsy Gergely fögymn. igaz­gató s Majtényi András tanár képviselték, kik a kör nevében az emléktáblára díszes koszorút helyeztek. — A dal- és zeneegyesület zeneiskolája. A dal- és zeneegyesüiet igazgatótanácsa folyó hó 19-én töl­tette be a hegedű tanszéket Hermann László hegedü- müvészszel, akit egyúttal az intézét igazgatói tisztével s az iskola újjászervezésével is megbizíoít. Az intézet tanári kara az 1910.—11. iskolai évben: Hermann László igazgató, a hegedű, zeneelmélet és történet ta­nára, a zene és énekkar vezetője. Bendiner Nándor és Szőnyi Margit tanárok |a zongora tanszakon. Ifj. Buchner Antal székesegyházi karnagy, tanár a fuvó> gordonka és zenee'méleti tanszakon. Iskolánkba föl­vehető, aki 6-ik életévét betöltötte. A beírások az 1910 _tl-iki iskolai évre szeptember 1—7. napjain tö rténnek délelőtt 9—12-ig, délután 3-5-ig. A tanév megnyitása szép. 8-án délelőtt 11 órakor lesz az in­tézet nagytermében. Beiratási dij 12 korona, mely összeg fizetéze alól felmentésnek helye nincs. Tandíj az első és középső osztályokban évi 80 korona, a felső és kimüvelési osztályokban évi 100 korona, mely összegnek felét a beiraíáskor, másik felét az iskolai félévben február 1-én kell lefizetni. Aki a má­sodik félévi tandijat febr. 10-ig le nem fizeti, az az intézetből kilépettnek tekintetik. Szegény sorsú, de tehetséges növendékek előmenetelök arányában fél vagy egész tandíjmentességben részesülhetnek. Akik erre igényt tartanak, a kérvényt, a szegénységi és előmeneteli bizonyítvánnyal az igazgatónál a beírás alkalmával benyújtani tartoznak. Később vagy máshoz benyújtott kérvények figyelembe nem vehetők. A hely­beli tanító- és tanitónőképző intézetek növendékei kellő igazolás alapján a zeneiskolában csak féltandijat és fél beiratási dijat fizetnek. A tanítás tanterve tel­jesen azonos a m. kir. országos zeneakadémia tan­tervével. Az igazgató-tanács megbízásából: Markos Imre. — 35 napos fegyvergyakorlatra vonult be a minap Rubinszky Ferenc helybeli müasztalos. Pénte­ken délután lőni ment ki a csapattal a régi honvéd­laktanyához, ahol hirtelen rosszul lett, leesett és egy kövön bezúzta a fejét. A gyorsan előhívott men­tők bekötözték sérüléseit, majd mentőkocsin beszállí­tották a József főherceg laktanyába. — Árverés a vasúton. A szatmári vasúti állo­máson folyó hó 26 án könyv, gyalult deszka, pléh- nemüek, gyapot, loH, vasedény, szerszám erdei moha, ásványolaj, hordó donga, ruha, ingóság, barnaszén üres kosár, gipszfignra, ponyva, tüzhelylemez, cukor mint a vasúton visszamaradt áruk kerülnek nyilvános ár­verés alá. — A dézsába fűlt gyermek. Pintye György kis­táj tibeli gazda egy éves leánykája, Ilona, hétfőn egy őrizetlen pillanatban, a konyhában beleesett egy víz­zel telt, alacsony szélű dézsába, amely körül játszado­zott, s mire észrevették, belefult. — Humor egy nagykárolyi lapban. Az olló igen szorgalmas munkatárs, csak az a baja, hogy kissé kor­látolt. Az embernek nagyon ügyelnie kell minden be­tűjére, mert könnyen megesik, hogy vargát fogott véle. Megtörtént például, hogy zivatarról írunk, amely a héten hétfőn városunkban dühöngött ... a ciklonszerii szél tövestül csavarta ki az utcák gyöngén megkaró- zott akácfáit az István-téren fölforditotta a sarki kofa bódéját, a táviró és telefon huzalokát megrongálta a gyümölcsösben óriási károkat okozott . . . stb. stb. A másik héten viszontlátjuk ezt a hirünket a velünk csereviszonyban álló Fogaras és Vidékében, persze azzal a módosítással, hogy ott kedden pusztított a vi­har és nem hétfőn. Egyébként betűről betűre egyezik az ügy, még azt is hozza derék laptársunk, hogy az az istentelen vihar „felforditotta az István-téren áruló kofa bódéját“. Alkalmasint Fogarason is van István-tér. Ez azonban mind semmi ahhoz a pompás hu­morhoz képest, melyet, a „titkos munkatárs“ egy nagy­károlyi lapban a „Közérdekében elkövetett. íme a hír minden változtatás nélkül: A tejtermékek ellenőrzése. Ökölbe szorul a kéz láttára annak, hogy az emberi gonoszság mire ké­pes az embertársakkal szemben és hogy miként vete­medik a nép annyira, hogy olyan termékeket fizettet meg és étet meg az emberekkel, amilyennel odahaza még a kutyáját is átallaná megetetni. Számos helyről érkezett hozzánk panasz és saját, szemeinkkel is meg­győződtünk, hogy a szabadon garázdálkodó, soha ellen nem őrzött kofák olyan tejfelt árusítanak rettenetesen busás áron, hogy az szörnyűség. Csalják, nyúzzák, zsa­rolják a sehol máshol nem ilyen nagy drágaság miatt agyonta elkeseredett népünket és feljajdulásra késztetik abban a tehetetlenségben, hogy ha valamiként elő teremtik a rávalót, akkor is haszontalan holmikra po­csékolják a keserves keresményt. Jól fest a tejfel a fazékban, van színe is ize is, megtévesztően hasonlatos a valódihoz. Megméri a kofa elég bőven, számit érle ugyancsak nagyon bőven, a vásárló meg örül, hogy tudott venni egy fél csészényit. Óvatosan hazaviszi, hogy egy csepp is ki ne folyjon belőle, meg ne ke- vesbedjék. ÁH a tejfel a csészében és — oh bibliai idők. oh bibliai olajos kancsó — szaporodik nö, da­gad, tele lesz vele a meleg konyhában kamarosan a csésze. Csakhogy lisztes kovászos turesa puffadt bebö- rödzés borítja, alatta meg szerényen húzódik meg va­lami a savóhoz, vagy még inkább a kovászos uborka levéhez hasonló, gusztustalan folyadék. Ilyet veszünk, ilyet eszünk, ilyennek az árát izzadjuk mi szolnokiak. Hát el lehet-e ezt tűrni? A rossz cseléd is megunja végre a folytonos piszkolást és odébb áll, ugyan mi­kor érjük meg, hogy állandó hatósági ellenőrzés, va­gyis kérlelhetetlen szigorúság lesz a tej-piacon, vagy pedig félre állanak a folytonos piszkolást megálló, dolgainkkal, gyomrunkkal, egészégünkkel, vagyonúnkkal semmitsem törődő, lusta hatósági közegek? Igaza van kedves »Közérdek« kollega 1 A pol­gárság jóléte mindenekelőtt. Ha mindjárt a szolno­kiak közérdekéről van is szó. Hisz olyan eleven kis város az a Szolnok. S oly takaros cikkecskéket tud­nak ott Írni a piaci elárusítók garázdálkodása ellen s a lusta hatósági ellenőrzés megfricskáltatására ! . . — Üszödijazások vármegyénkben. A szatmárme­gyei gazdasági egyesület mint a múltban, ez év őszén is üsző és borjas tehén díjazást fog rendezni Szat- márvármegye több járásában. A kiosztásra kerülő összeg 1500 korona Tájékoztató hirdetményt az egye­sület idejekorán fog kiküldeni az érdekelt községek elöljáróságainak. — Megszűnt csőd A szatmárnémeti kir. tszék a Guth Salamon féle csődöt megszüntette. — Országos állatvásárok vármegyénkben. Szep­tember 6 an Szamoskrassón, 8-án Jánkon és Király- darócon, 12-én Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban. — Cigánysors. Pár héttel ezelőtt történt, hogy Czakó György penészleki cigány a karhatalommal összekülönbözött. Penészlekről Halasra ment rokonái látogatására, hol a vendégeskedésben kelletén túl töltött a garatra. A részeg cigány az utcán haladó falusi zsi­dóba kötött s összekaptak. — A szegény zsidó szeren­cséjére mindjárt ott termett a halasi csendőrjárat. A cigányt ez sem rémitette meg, ellentálott, s a csen­dőrszuronyt megragadta. De virtusa hamar megszűnt, amikor a két kezét, hátát és hasrészét a csendőrszu- rony megsértette, s bizony az lett a dolog vége, hogy a nagykárolyi kórházba szállították a vendégeskedő penészlaki sármunkást. Czakó, kinek sebei infectiót kaptak, folyó hó 13 án vérmérgezésben meghalt. A kir. járásbíróság a hadbíróság kiküldöttjével együtt aug. 14-én tartotta a boncolást, mert a csendőrök ellen vizsgálat van folyamatban annak megállapitása céljá­ból, hogy jogosan használták-e a fegyvert. a legújabb divaiu női felöltők, pmmi- és porkö­penyek, úgyszintén férfi- és gyermekfelöltök és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők SZATMAR, Deák=tér, a Kereskedelmi bank palota, nagytoäcsde mellett ruha- ■■ ■ y z le­ié b e n

Next

/
Oldalképek
Tartalom