Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-07-03 / 56. szám
Szatmár, 1910. augusztus 3. SZATMÁR - NÉMETI. 3-ik oldal. szembehelyezkedni a csendőrökkel, mert fegyverhasználati joguk van. Sokszor a tífusz is jár olyan veszedelemmel, mint összeütközésbe kerülni a fegyveres hatalommal. Sőt nagyobbal is. Igaz, hogy a tífusz nem végez semminemű kortesszolgálatot. ____ Sas. — Tanács-hirek. A gazdasági tanácsosnak sikerült a kertséggel olyan megállapodásra jutni, mely szerint a kertség cserébe átengedi a csőszház telkét a dinnyéskert belsejében fekvő városi telekért. A csősz- ház már rég útjában állott a Tisztviselő-telep fejlődésének. A tanács a csereszerződést elfogadta és szabályszerű tárgyalás végett a gazdasági szakbizottsághoz beterjesztette. A földmivelésügyi miniszter pályázatot hirdet a gödöllői állami gazdaságban okt. 15-én kezdődő két éves méhészeti tanfolyamra. Pályázhatnak 16-ik életévüket betöltött, legalább elemi iskolát végzett földművesek és kertészek. A kérvények augusztus 15-ig adandók be a földmivelésügyi minisztériumba. A városi tanács a Kovács Ábrahám-féle alapítvány kamatait az állami faipari szakiskola igazgatóságának ajánlatára Mazurek Károly jeles növendék jutalmazására utalta ki. — Eljegyzés. Katona Ferenc, kir. kath. főgimn. tanár, szombaton jegyezte el Hauler Hermina kisasz- szonyt, dr. Merker Márton tanár nejének a bugát. — Az ügyvédjelöltek mozgalma. A szatmári ügyvédjelöltek az igazságügyi miniszternek az ügyvédjelölti praxis meghosszabbítására vonatkozó javaslata tárgyában ma este gyűlést tartanak a Pannóniában. — Uj hetilap. Csomay Győző szerkesztésében »Szatmári Közlöny« címmel uj társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap indult meg Szatmáron. Az uj lap hétfőn jelenik meg. Első számait tegnapelőtt délután osztották szét a közönség között. — A kofa és a hastánc. Darabán és neje helyesebben Darabánné és férje gyümölcsöt áruló cég. Elárusító fióktelepük van a közös laktanya előtti kis szegleten, ahol a férfi méri a nem épp legfrissebb s legtisztább szilvákat és körtéket a gyöngébb igényű járókelőknek s különösen a bakaságnak. A héten nem lehetett valami fényes az üzletmenet, amin a főcégtárs, az asszony igen elkeseredett. Minthogy pedig egyszerűen elkeseredni nem érdemes, a termetes néne jól fenekére nézett a gabnás bádogoknak s széles búnak eresztette a fejét. S szörnyű bánatában mi telhetett tőle, nagyot ütögetett az ura fejére. Közben lármázott, sipitozott, hápogott és gramofonázott, hogy így-úgy nem bir magával s szeretne táncolni a hasával s tizenkét fiával. Közben kedélyesen pofozgatta a szegény Darabant, aki csak csendesen morgolódott, igen jámbor fajta, s a hat utcából egybesereglett népek füle hallatára sápitozta a férjének : „Te rabló, te gyilkos, tiz asszonyt meggyilkoltál, én vagyok a harmadik!“ Még tönkrepofozza szegény embert, ha nem jön valahonnan egy csendőr, ki lefegyverezte az asszonyt, persze csak némileg, tudniillik a kezét fogta le a harcias kofának, a nyelve azonban továbbra is pergett rendithetlenül Darabán néninek. Közben megérkezett a telefonilag megrendelt részegek hintája: a szemetes szekér, ebbe internálták a hájas asszonyságot, ki miután feneketlen zsebeit utravalóul szilvával töltötte meg, felbucsupofozta a kedves hitvestársát, meghatóan, fényes segédlettel felhágott a szekérre, bucsucsókot hintett a csendőröknek s az összecsődült tömeg óriási derülései közepett a Hastánc népszerű és saját viszonyaihoz módosított szövegével ajkán, elindult a csendőrlaktanya diszkrét gárszon-hajlékai felé. — Ismét gyilkolt a cséplőgép. Csak a múltkoriban irtunk cséplőszerencsétlenségről, amely a Pete pusztán történi s ezúttal hasonló esetről értesülünk. Az áldozat Hűtőn János batizi lakos hat gyermek atyja, ki a méhteleki határban etette a cséplőt. Egy őrizetlen pillanatban elkapta a dob a szerencsétlen munkást s cafatokra tépte. Az oly gyakran megismétlődő szerencsétlenségek égetővé teszik a mezőgazdasági gépeknél dolgozó munkások érdekében a kötelező életbiztosítás mielőbb való életbeléptetését. Az államnak nem volna szabad tétlenül néznie, hogy özvegyek és árvák egyszerre támasz és segély nélkül maradjanak. De a nagybirtokok tulajdonosai, az ezerholdasok is megmozdulhatnának végre, hogy az érdeküket szolgáló, vért és verejtéket ontó nép ne pusztán az égi irgalomra bízza hozzá tartozóit, ha a száz veszedelemmel fenyegetőző gép körül dolgozik. — A Töltés utca városunk egyik legspeciálisabb utcája. Töltéssel kezdődik és utcával végződik. Azaz nem éppen igy áll a dolog. Mert csak egyik végén végződik utcával a másik végén egyáltalán nem végződik ez a töltésről elnevezett utca. Aki ismeri Szat- márnak ezt a különlegességét, annak nem kell bővebb magyarázatokkal szolgálnunk, de aki netalán nem ismerné, az kísérelje meg s tegyen egy kirándulást. A Báthöry-utca közepéből nyúlik egy kis Nemtudom hogyhiv-jákköz nyugatra. (Ilyen nevű köz, sőt hosz- szabb utca rengeteg van nemes városunkban. A tisztaságot kedvelő asszonynépség gondoskodik róla, hogy meszeléskor az utcajelző táblácska is egy szint kapjon a fallal.) Nos, aki ezen a közön át a Töltés-utcába ér és jobbra fordulván sétál pár percig, látni fogja, hogy errefelé az utca nem végződik, vagyis nem végződik olyképp, hogy más utca kezdődhessen, hanem önmagába visszatér, mint minden egyéb, ami görbe és helytelen. Aki abban a hiszemben él, hogy ez az utca sohasem törődött ezzel a szépség és köz lekedési hibájával, az mélyen téved. S aki azt hiszi, hogy a város még egyetlen-egyszer sem határozta el, hogy átvágja a zsákot, hogy a kis macskák necsak a háztetőkön át, palánkok megmászta után juthassanak a Kölcsey-utcába, — az paég mélyebben téved. E ■ zsák-utcát már rég átvágták — papiroson, gyakorlat- . ban azonban a polgárok esztétikai érzékének épségben tartásának erkölcsi kötelessége riasztotta vissza talán a szépészeti bizottságot e terv keresztül vitelétől. Ejha, hiszen akkor több irányból juthatna a Töltés-utcába a város polgársága s a mitsemsejtő, gyanútlanul sétáló idegen. Ó a mitsemsejtő idegennek halvány fogalma sincs arról, hogy mit láthat a Töltés- utcán. Persze csak nappal, mert éjjel, ah éjjel a leg- beavaíottabb polgár is alig lát tovább az orránál. Node, hisz az orr nem arra való, hogy tovább lásson rajta az ember, hanem, hogy szaglászzon véle. Aki pedig járatos a töltésen s csak valamicske szagló képessége van, az hazabaktat a legsötétebb novemberi éjeken is. Minden házszám más-más szagot áraszt. Emilt tímár lakik, fiakkeres, amott pedig süldőt hizlal holmi takarékos polgár. S mert a disznó is jobban hizik, ha nappal vízben áztathatja a sortéit, hát gondoskodott a Gondviselés, hogy az utca közepén jókora rezervoár ; legyen, melyből a viz, a szép zöld fülencsével és békanyállal bevont viz, egyik esőzéstől a másikig ki ne apadjon. Ha ez a viz, istenments, fölszáradna valahogy, hol henteregne a süldő naphosszat, hol úszkálnának a kacsák s hol lubickolna gondosan felgyürt nadrággal a szomszédos utcáknak szolid örömöket kereső gyereknépsége ? I... — Az ecseei láp égése megszűnt. Említettük, hogy a kassai hadtestparancsnokság egy század utász katonát rendelt ki a gróf Károlyiak területén égő láp lokalizálására. Az utászok meg is kezdték a Halmos tanya árkolással való körülszigetelését, azonban a tüzet nem ők, hanem a hirtelen beállott esőzés oltotta el véglegesen. Grófnak még az égi hatalmak is készségesen állanak rendelkezésére. — Az ujoncozás. Már a minap megírtuk volt, I hogy addig, mig az ujonclétszám megszavasva nincs, I határozott sorozási időpontról szó nem lehet. Ennek dacára számos újság bevégzett tényként hozta a Szat- mármegyére vonatkozó sorozási tervezetet s Szatmár j város már plakátokon hirdette az ujoncozás napját, | sőt behívókat is bocsátott ki az állítás kötelesek ré- | szére, e béhivók augusztus 7-éré és 8 ára szóllak. De mert újabb rendelet szerint a sorozás általában 8 án kezdődik, a város nem a hirdetett alapokon fog sorozni, hanem mint már vasárnapi számunkban is közöltük szeptember 15-én és 16 án. A katonai ügyosztály ennek folytán a kiküldött aug. 7. és 8 ra szóló beidézőjegyeket visszavonta. — Államsegély a tartalékosok családtagjainak. A Bosznia és Herczegovina annektálása folytán keletkezett szerb mozgolódások következtében mull év március hő II. felében kivételes tényleges katonai szolgálatra behívott tartalékosok és póttartalékosok segélyre igényt tartó családtagjairól szerkesztett c) összeirási kimutatások a segélyek mérvének és összegének megállapítása után a pénzügyminisztériumtól a kir. pénzügyigazgatósághoz leérkeztek. A segély felvételéhez szükséges fizetési könyvecskék kiállítása munka alatt van. A községek elöljárói a napokban kézbesítés végett megkapják. Segélyt kap : Szatmárvármegye területéről 157 községből összesen 400 behívott családja. A segélyek összege a sőgélyre szorult családtagok száma, vagyona, a behívott átlagos napi keresete, továbbá a tényleges szolgálatban eltöltött időre tekin tettel állapíttatott meg; napi 24 f. — 1 K 60 f. között ingadozik. Egyik-másik családja igy most 150 koronát is kap. Bár a »kétszer ad, ki gyorsan ad« elve szerint e segélyeket már rég ki kellett volna utalni, mégis jobb késő, mint soha! Bizooyára nagyobb örömet fog ez most okozni mint a piros cédulák annak idején 1 — A Turba fűlt gyermek. Nádasdi Eszter sonkáéi asszony a Túr parti mezőn dolgozott. Három esztendős Kálmán nevű kis fiát is magával vitte a j mezőre s mig ő kapált, a kis gyerek a viz partján Í játszadozott. Mikor Nádasdi Eszter haza akart menni, hasztalan kereste, kiabálta a gyerekét. A kis fiú valahogy a patakba esett s az esőzésektől megáradt tíz elsodorta a pöttömnyi életet. Másnap hozták elő a kis bullát a harmadik határból. — Harc a tüdővész ellen. Az Országos Közegészségügyi Tanács a napokban, a tüdővész óriási terjedésének okait és a védekezés módjait kutatva, arra a meggyőződésre jutott, hogy a gyilkoló betegség ellen csak úgy lehet sikerrel védekezni, ha megalakul egy országos szervezet, mely a hivatalos apparátus bevonásával mindent elkövet a gyilkos kór ellen. A közegészségügyi tanács „Országos Liga" szervezését tartja legcélszerűbbnek. E végből megkeresi a belügyi kormányt, hogy a mozgalom intézését vegye kezébe és különösen a főispánok utasításával alakíttassanak meg a Liga összes vidéki szervezetei. Annyi bizonyos, hogy cselekedni kell; mert évenként 70,000 ember életének megmentéséről van szó, ami megérdemli, hogy a hatóság és társadalom vállvetett munkára egyesüljön. — Megdrágul a posta is. Úgy hallatszik, hogy a dohánygyártmányok árát felemelik; a gyufamonopo- lium behozatala által a gyufa is drágább lesz. Ez még nem elég ; mert, amint értesülünk, megdrágul a posta is, mert a német pártok egyik vezére törvényjavaslatot terjesztett a Reichsrath pénzügyi bizottsága elé a levélbélyeg diját 10 fillérről 12-re, a levelezőlap árát 5 fillérről 6-ra, az ajánlott levél portóját 5 fillérrel, a csomagot 10 fillérrel, a távirat diját 20 fillérrel javasolja megdrágítani. Amennyiben Ausztriában elfogadnák, Magyarországon is hasonló módon emelnék a díjtételeket. — Vízbe fúltak. Smil Juda felsővisói vendéglős felesége ős leányával Majszinból Deszer József fiáke- res kocsiján igyekezett hazafelé. Felsővisó előtt a Visó folyón egy hid vezet át. A pár nap előtti vizáradás azonban elöntötte a hidat. Smil Juda a biztonság okáért egy arrajövő oláh embert kért meg, hogy vezesse át a hidon a lovakat. Amint azonban a kocsi a hid közepére ért, a hid leszakadt s mindannyian a megáradt Visó folyó vizébe zuhantak. Smil Juda, felesége és leánya életüket vesztették a babok közt, a fiakkeres és a vezető oláh, meg a lovak szerencsésen kimeneküllek. A vízbe fúltak holttesteit Alsóvisó alatt fogták ki. — Két menyasszony. A ház úrnője a mosás kiadásánál arra a meglepő tapasztalatra jutott, hogy a szolgálónak túlságosan sok fehérneműje van közte. — Hogy van az, Mari — kérdi bosszúsan, — hogy mig a kisasszonynak csak három pár fehér harisnya kellett, addig magának hét ? — Kezét csókolom, nagysága — mondja Mari szemlesütve, — könnyű a kisasszonynak ; az ő vőlegénye ügyvéd, de az enyém — kéményseprő . . . — A borravalók alkonya. A kávéházaf nélkülözni nem tudó közönség tudja, hogy mi a borravaló. Egy súlyos adó az, egy felesleges és mégis muszáj kiadás, melyet nehezen adunk mi s melyet örömmel vágnak zsebre a pincérek. A kávéházba járó vendég, ha úgy minden hó elsején egy kis számadást csinál a mindennapi borravalókból, meggyőződhetik arról, hogy a naponkint gavallérosan kiosztott fillérek milyen számottevő nagy összegeket tesznek ki egy óv alatt. Nagyváradon október elsején eltörlik a borravalót. Akkor jár le ugyanis a nagyváradi pincérek és kávésok szerződése. Az uj szerződés — a kávésok részéről — megakarja szüntetni a borravalót és a pincérek fizetését ezek helyett a kávéház bruttó jövedelmének 10 százalékát köti le a pincérek számára. A nagyváradi kávésok ezen határozata bizonyára minden városban visszhangra fog találni. Az Óvári gyógyfürdő, mely Magyarországnak legerősebb vasas gyógyfürdője, Szatmár városától egy negyed órányi távolság vasúton, óvári-i vasúti állomástól szintén egy negyed óra távolság. Kényelmes szobák, jó konyhák vannak ; tanítók, tanítónők és állami hivatalnokok kedvezményben részesülnek. — Prospektust azonnal küldök. — Tisztelettel: Bányász Albert fürdőtulajdonos. Megvételre kerestetik jókarban lévő használt Íróasztal. — Cím a kiadóhivatalban. ■ Szatmári gőztéglagyári ■ részvények© t veszek magas áron. t0Wk Címem a kiadóhivatalban.
