Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-07-31 / 55. szám
Szatmár, 1910. julius 31. SZATMÁR-NÉMETI. 3-ik oldai. Mert hasztalan minden erőlködés, hiába huzzuk le saruinkat a lábainkról, hogy a szug- gesztivitás érdekében e szent hely erényeinek fölsorolásakor lábunk ujjait is fölhasználhassuk, egyszer mégis elérkezik a bágyatag nyári délután, vagy a marózus novemberi nap, amikor látni kezdjük, hogy a szépnek hiresztelt helyen nem látunk semmit, semmi szépet, nagyott, nagyszerűt, vagy nevezeteset. Nem látjuk a szobrot, az emlékoszlopot, amely esetről-esetre megállítson bennünket, hogy újabb erényeket, vagy újabb gáncsolni valót fedezzen föl rajta a szemünk. S csaknem összegémberedünk ilyenkor a restel kedéstől a vállveregetések miatt, miket egy-egy nálunk forgó idegentől kicsikarnunk sikerült. Mert erős a meggyőződés bennünk,-hogy a bókoló elismerés csak amolyan semmitmondó udvariasság volt, amely mögött fitymálni szokott s a markába vihogni a finnyásabb szemű sokatlátottság. Hát kellene, kellene valami. Egy szobor, emlékoszlop, holmi szimbolikus csoport, ha már ezideig oly „városunk szülöttét" a múltak avarja alól kikaparnunk nem sikerült, ki rászolgált volna, hogy márványba faragják, vagy bronzba öntsék földi mását. Szép piactér nélkül a legrendezettebb város is hiányos s a legszabályosabban, csupa fényes palotával körülhatárolt piac is szegényes és üres térség, ha legalább a közepén nem ágaskodik az égnek valami, ami a szorosabban vett széphez tartozik, holmi nehéz kőbe, vagy ércbe kényszeritett gondolat. Kellene, kellene, s épp ezért semmikép sem helyeselhetjük azt a tervet, amellyel a vízvezetéki tervezettel kapcsolatban foglalkozik a város, hogy t. i. a Deák-tér közepén állítsa fel a vízvezetéki erek szivét: a viztoronyt. Akárh óva máshová, csak épp a piac közepére ne. Szobor, szobor, szobor kell erre a helyre s nem víztorony. Szent igaz, hogy ez a mi szobor-eszménk most még idétlen és koránvaló, de nem akarnék, hogy nyolc-tiz év múlva esetleg, amikor ez a város magától is tudatára ébred, hogy magasabbrendü kulturszükségletek is vannak és kellenek, hogy akkor már késő legyen. Hogy akkor a város legszebb helyén hóri- horgas és idomtalan torony meredjen a levegőbe s a rápazarolt fáradság s a tégláiba- épitett energiák tudatában hetykén kérkedjék az erejével: „Engem ugyan ki nem mozdittok a helyemből, ha százan nekem feküsztök is !“ Karc. — Petőfi emlékezete. Ma 61 esztendeje, hogy Petőfi Sándor a segesvári csatatéren elesett. Természetes, hogy erről a szeretett hon sehol hivatalosan tudomást nem vesz. Mindössze Székelyudvarhely üli meg Petőfi halálának emléknapját, persze csak ama Petőfiét, ki társaival együtt a szabadság védelmében a Segesvár melletti fehéregyházai síkon elvérzett. A költőről itt is kevés szó fog hangzani. D ' jobb is ez igy. Ünnepeljék csak a hőst, a hazafit; a költőt ne magasztalja senki rossz tósztos szónoklatokban és száraz értekezésekben, hanem olvassa, olvassa megértő magábamélyedő csendben saját magának, mert a költőnek a lelkekben kell élnie időtlen-időkig. — Mikor lesznek az ujoncozások? Az ujoncjuta- lékot megszavazta a képviselőház s mi ezúttal már teljes sorozás! tervezetet közölhetünk. Az 5. sz. hadkiegészítési parancsnokság területén két bizottság fogja a sorozási munkálatokat végezni. Az első bizottság az avasi járásban kezdi és soroz augusztus 8-tól 11- ig; a többi járás a következő napokon soroz : Fehérgyarmat augusztus 13-tól aug. 19 ig Csenger aug. 22-től aug. 24-ig, Mátészalka aug. 26-tól31 -ig, Felsőbánya város szeptember 2-án, Nagybánya város szeptember 5-étől 6-áig, Nagybánya járás szeptember 7-étől 12- éig, Szinérváralja szeptember 14 étől szeptember 16 áig, Nagykároly város szept. 19-től szept. 20-ig s Nagykároly járás szept. 22-től szept. 27-ig soroz. A második sorozó bizottság a szatmári járásban kezdi a sorozást augusztus 8 án s augusztus 13-ig soroz; a nyírbátori járás aug. 16-tól aug. 22-ig, a nagy- kállói járás aug. 24-től aug. 27 ig, a ligetaljai járás aug. 29-től aug. 31-ig, a nagysomkuti járás szeptember 2-tól szeptember 5-ig, az erdődi járás szeptember 7-től szeptember 12-éig soroz. Utolsónak Szatmár- város tartja sorozását; kezdi szeptember 14-én s szeptember 16-án fejezi be. A felsorolt járások közül a nyírbátori, nagykál- lói és ligetaljai a szomszédos Szabolcsvármegyéhez tartoznak. — Szatmárvármegye rendkívüli közgyűlése Szat- márvármegye törvényhatósági bizottsága 1910. augusztus 11-én, d. e. fél 11 órakor Nagykárolyban, a megyeszékház nagytermében rendkívüli közgyűlést, fog tartani. A közgyűlés egyik tárgya ő felsége a király születésének 80-ik évfordulója alkalmából való üdvözlése lesz. — Ingyenes népkönyvtárak. A m. kir. belügyminiszter Kisar szatmármegyei község részére népkönyvtárt, a m. kir. földmivelésügyi miniszter a borpatak- telepi magyar olvasókör, a nagybányai iparos ifjak önképző egyesülete, a sárközi gör. gath. iskolaszék részére, valamint Csenger és Sima községeknek 100—100 kötetből álló könyviárt adományozott. — Gyilkolt a cséplőgép. A gép körül forgó mun kás élele és testi épsége állandó veszedelemnek van kitéve. A balesetek s a szerencsétlenségek esélye aránytalanul nagyobb a mezőgazdasági munkásnál, ki csak az év bizonyos szakában kerül gép mellé s nem képes akkora óvatosságot kifejteni, a modern Moloch- chal szemben, mint a folyton gépek között levő gyári munkás. Szerdán a cséplőgép darabolt széjjel egy munkást. Pete-pusztán történt, hogy Kalapos György etető, ki a cséplőgép tetején a kévéket eresztette a gép gyomrába, eddig ki nem derített módon a cséplőgépbe esett. A gép darabokra tépte a szerencsétlen munkást. — Az ecsedi láp égése. Utóbbi számunkban említettük, hogy a nagyobbára növényi alkatrészeket tartalmazó zsíros lápi föld a „Halmos“-tanya tájékán a napokban kigyulladt. A tűz hihetetlen gyorsasággal terjedt s már nemcsak az egész „Halmos“ telep, de az annak vidékén elterülő föld is csupa izzó parázs. A tűz elfojtására a kassai hadtest parancsnokság — Ilosvay Aladár alispán kérelmére — egy század utászkatonát rendelt ki. — A csendőrszurony áldozatot követelt. Egy ilyen népszerű szerszámmal móresre tanito’t mórét szállították be a napokban életveszélyes sérülésekkel a í nagykárolyi közkórházha. Az illető Czakó György pe- i nészleki sármunkás cigány. Czakó a múlt héten Sza- \ lacsra ment, ahol hosszas italozás után verekedni kezdett. Csakhamar ott termett a csendőr-járőr és rendre intette. A harcias cigány most mar a csendőrökre támadt és elakarta venni az egyik csendőr fegyverét. A másik csendőr erre Czakót több helyen életveszélyesen megszurta. — A megyei telefonhálózat. Múlt számunkban említettük, hogy a főispán megyei telefonhálózat létesítésén fáradozik. A hálózat a következő vonalakra terjedne ki: 1. Nagykároly—Mátészalka. 2. Nagykároly—Szatmár—Csenger. 3. Szatmár—Fehérgyarmat. 4. Nagykároly—Szatmár—Avasujváros. 5. Szatmár—Szinérváralja — Nagybánya — Felsőbánya. 6. Nagykároly—Erdőd—Nagysomkut—Nagybánya. 7. Erdőd—Szatmárhegy. E vonalak összeköttetése az uj központok belső berendezési költségeivel együtt 157,600 koronát tesz ki. Ebből a vármegyét, a természetben adandó oszlopokon kívül, 77,190 korona teihelné. — A dobszónak ezentúl még szomorúbb lesz a pergése, mert amint halljuk, a hadsereg száműzi a dobot, e kétfenékü instrumlafunt, tehát a jövőben kizárólag a végrehajtók hangszere marad. Ennek a hangjánál húzzák ki a fejünk alól a párnát s a lábunk aló) a talajt. Ennek a hangjainál veszik ki az ég madarainak a szájából a falatot és ez pereg, amikor levetkőztetik a mezők liliomát, akit a jószivü Gondviselés abban a naiv hitben ruházott fel, hogy na most már jöhet az észak tele is, a kis liliom nem fog megfázni. Ó az észak tele jöhet, az nem olyan kemény, mint a dobszók urai. A hadseregnél csak a menetelések gyorsítására szolgált a dobszó, a polgári életben sokkal intenzivebb szerepet végez: földönfutóvá változtatja a röghöz ragadt népet. Akire azt hinné az ember, hogy örökre meg- roskadt minden ina, hogy jártányi ereje sincs már, akkorát iramodik e hangszer gyászos szavára, hogy meg sem áll, mig a nagy tengert keresztül nem futotta. Megszűnt az ex-lex s minekünk most már bőséges alkalmunk lesz, hogy halljuk a szomorú pergést s táncolni lássuk a verőket a kifeszitett pergámenen. Lesz rá alkalom, lesz, mert bizonyára megkétszerezik a végrehajtók táborát s több mint valószínű, hogy rövidesen a hadseregből kiszuperált dobok is elnyűnek. — A fogházba. Mihajlovits Sándort, a fehérgyarmati kir. járásbíróság sikkasztó végrehajtóját, miután az öngyilkossági kísérlete által okozott sérüléseiből teljesen felgyógyult, a nagykárolyi közkórházból vasárnap erős fedezet alatt a szatmári kir. ügyészség fogházába szállították. — Titkos kivándorlási ügynök. Az „Atlas“ eimü kőnyomatos Írja: Mint Pozsonyból jelentik, a határ- rendőrséget még mindig nagyban foglalkoztatják a Red Star antwerpeni hajóstársaság titkos ügynökei. Több ily ügynök lett utóbbi időben megbüntetve, mivel a szegény emberektől mindenféle ürügy alatt pénzt csaltak ki. A titkos ügynökök listájában szerepel Járai Sándor szatmárcsekei mészáros is, kit 20 napi elzárásra és 200 korona pénzbírságra Ítéltek — Eladott feleség. Vajdahunyadról írják: A hunyadmegyei Szárazalmás község birájának, Sztojka Péternek már éppen nem fiatal feleségébe beleszeretett egy odavaló gazda, aki mindenáron bírni akarta az asszonyt. Minthogy az asszonynál nem ért célt, a férjhez fordult és hosszas alku után megegyeztek abban, hogy a biró a feleségét, akit a gajnai hires leányvásáron vett és akit már teljesen megunt, 500 koronáért eladja. Az udvarló 20 korona előleget is adott a bírónak, aki kötelezte magát, hogy elválik az asszonytól és kényszeríteni fogja, hogy a másikhoz menjen nőül. Az asszony azonban nem akart az alkuba belemenni, miért is a biró ismételten elővéve az asszonyt, fenyegetések után össze-vissza verte, majd ruháit és őt magát is kidobta az utcára. Az asszony erre egy rokonánál húzódott meg. Mikor az asszonyt vásárló gazda ezt látta, visszakövetelte a 20 korona előleget, minthogy a üzlet az asszony makacsságán meghiúsult. Sztojka Péter, a biró, a 20 korona visszaadását megtagadta. 12 éves öngyilkos. Nincs érzékenyebb lelkű lény a gyereknél. Soha az életben úgy nem fojtogatja az ember torkát semmilyen fájdalom, mint az, ami gyerekkorában éri. A gyereknek szeretetre van szüksége s ha gyűlöletet, vagy haragot érez, szörnyümód el lúd kedvetlenedni. Akárhányszor hallunk eseteket, hogy gyerekember holmi dorgálás miatt öngyilkos lett öngyilkosság elkövetésére pedig nem kiskorúak lelkierejére van szükség. Ezúttal Désről írják a következő esetet: Csillag Mór ottani órás 12 éves Sándor nevű fia a napokban összeszólalkozott a nővérével. Az önérzetes fiú annyira szivére vette nővére haragját, hogy a padláson fölakasztotta magát. Sok keresés után találták meg végre holttestét. — A Fólix-fürdö ötezredik vendége. A Félix-fürdő kiváló gyógyító hatása, modernsége és szépsége any- nyira közismert dolog, hogy azt bizonyítani igazán fölösleges. Azonban a fürdő bérlőjének Komzsik Alajosnak jó szivéről és humánus gondolkozásáról lesz tanúságot az az utánzásra méltó cselekedete, amelyről a szerkesztőségünkhöz intézett következő levél ad számot: Nagyságos Szerkesztő Ur! Orvosom tanácsára, ki csuzos, reumás lábaim miatt a kitűnő Félix-fürdőt ajánlotta, jöttem ide pár napi tartózkodásra Budapesti lakos szerény fizetésű hivatalnoknő vagyok és mint ilyen, nem lett volna tehetségem magam gyógykezeltetni. A véletlen kedvezett és mint a gyógyfürdő ötezredik vendége az igazgatóság előzékenysége folytán tizennégy napi ingyen lakást, ellátást és fürdőt biztosított s ennek eltelte után mint teljesen felgyógyult hagyom el a fürdőt. Minek folytán nem mulaszthatom el szerkesztő urnák b. tudomására hozni, ezt a páratlan figyelmet, melyet hazánkban még egy fürdőhelyen sem ért el senki, hogy lapjában közölni szíveskedjék. Miért is szerkesztő urnák előre köszönetét mondva vagyok kiváló tisztelettel Hajszky Etel, Viktor-szálloda. Ne tétovázzék, ha fáj a feje, hanem használjon azonnal : : BEF m 1 rv Ás-i PASI rí u LÁl jm amely 10 perc alatt alegmakacsabb migraint a fejfájást elmulasztja.-- Or- Ána S‘2ö Kapható minden gyógy- vnsnkáltal ajánlva "szertárban. — Készíti 1 ? BEEETVÁ3 TAMÁS gyógyszerész KISPESTEN.
