Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-07-27 / 54. szám
2 ik tidal SZATMÁR-NÉMETI. Szatraár, 1910. julius 27. A közigazgatás államosítása. IL Az utonom szervek erőforrásainak apadását említettem, mint a közigazgatás államosításának legfontosabb okát. A jegyzői fizetések folyósítása körül felmerült nehézségek igazolják, hogy mennyire apadtak az erőforrások. Ha a közigazgatás szertárában már annyi pénz sincs, hogy a lendítő kerekek olajra valója kiteljen be- őle, akkor mit várjunk a gépezettől ? Szomorú világot vetnek ezek a tények a községre is, a vármegyére is. A jegyzők pedig úgy keseregnek ennek a fogyatékos illuminációnak közepette, mintha utolsó napjaikat élnék az önkormányzat siralomházában. — A községi háztartás decadenliájáról beszéltünk. Minden reális gondolkodású ember tudja, hogy a köznép nemcsak szegény, hanem a közterhek iránt meglehetősen indolens is. — Az adók legnagyobb része aálogolás, végrehajtás utján folyik be, ami önmagában véve is 10—15 százalék költséget jelent az adózónak. Az év nyolc hónapja jelentékenyebb eredmény nélkül múlik el; az esztendő utolsó harmadában kezd a község mint erkölcsi testület mindenféle fizetési kötelezettségének megfelelni. Ha az állam ilyen körülmények közt nem tartja fenn a financiális egyensúlyt, s nem tud hitelezni, feltétlenül nehéz problémák elé kerül a község, s azoknak összessége: a vármegye is. A vármegyék háztartási kiadásához való hozzájárulás címén nyolc millió koronát meghaladó összeg van beállitva az állami költségvetésbe, ebből Szatrnár vármegyére 195000 korona esik. A törvényhatósági közúti hálózatból vám- és utadö címén befolyó jövedelmet a kiadások nemcsak felemésztik, hanem még tekintélyes kölcsönökkel operál a vármegye, sőt a kereskedelemügyi miniszter körülbelül 100,000 korona segélyt is ad az úti alapnak. Ezenkívül a vármegyének számos kisebb-nagyobb külön rendeltetéssel bíró alapja van, amelyhez i észben a községek is járulnak bizonyos hányaddal. Az alapok számadásainak részletes ismerete nélkül is kimondhatjuk, hogy nem valami nagy összegek állhatnak az egyes alapok rendelkezésére. Csak el kell olvasnunk egyik-másik alap kezelési szabályrendeletét s a hivatkozott jogforrások némely szakaszát. A jegyzői fizetési alapról szóló szabályrendelet 13. szakasza azt mondja: >Ha a községi járulékok a kellő időben be nem folynának és e miatt az alap kiadásainak teljesítésében fennakadás állana be, az alap fizető képességének biztosítására szükséges ösz- szeg a vármegyének az 1883. évi XV. 1.1. 15. §. értelmében rendelkezésére álló más alapból, első sorban a községjegyzőí nyugdíjalapból 4 százalék kamat mellett kölcsön veendő. Ez a bizonyos 15. §. pedig U ' _ ni l mi ........—"i ne m ilyen, mint ez, ez a félig állat s csak félig ember, hanem más. Ó, egészen más . . . Én ilyesmit nem mondok. Hisz nekem van élet- ösmeretem. (Az aranysárga búzakévék ; az illatos lóhere, meg zsálya közt is szert tehetni erre!) Igaz, hogy az én életösmeretem nem sok; icipici, de elég. Hiszen, ha több lenne, már sóhajtani se tudnék, olyan reális és érzéketlen lennék, mint a férfiak. Míg igy, hogy legalább sóhajtani tudok, több vagyok : egy érző szivü leány. Telve boldog reménykedéssel. És igy megint eszembe jut — Kolmárné. Ha ő is érezne! Ha tudna látni és néha megfájdulnának az idegei, mikor az ő ura olyan csúnyául csámcsogva moszatos ujjaival eszi a csuszát, ha van is mellette valami kanálféle és szétvetett lábai közé helyezi a fazekat, — mondom — kezdek igazat adni az aszony- nak, mikor olyan csodálatos hidegvérrel mondja: — Kösd ki te — és tovább bámulja az eget. Mert ilymódon már ki lehet hallani, abból a három szóból: a gyűlöletet, megvetést, utálatot az — állat iránt. Persze, úgy, ha van szeme és megtudja látni, hogy ez az állat — ember úgy néz rá, mint a »tulajdonjogra« szokás, az elviselhetetlen lehet és jól teszi azt, amit tesz. Innen tudom, hogy én másfajta asszony leszek, mert az én uram másfajta ember lesz. S a mi életünk másfajta lesz és mi nagyon boldogok fogunk lenni. — De addig ezerszer csókollak Rózsi. (Folytatjuk a köv. számban) lényegében azt tartalmazza, hogy a különös rendeltetéssel biró alapok fölött a belügyminiszter jóváhagyásával a törvényhatósági bizottság közgyűlése rendelkezik. Ha az előlegezés csak rövidebb időre szükséges, azt az alispán a törvényhatóság közgyűlésén utólag bejelenti. Hosszabb időre, vagy kamatfizetés mellett a kölcsönzés csak a törvényhatósági bizottság határozata és az illetékes miniszter előzetes jóváhagyása alapján történhetik. A törvényhatósági közgyűlés gerince az alispán. A főispáni méltóságban a kormány végrehajtó hatalma van képviselve. Tehát vagy rendelkezett az alispán ur, vagy nem rendelkezhetett. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség utján részletes tájékozás szerezhető az alapok állása | felől. Az alispán urnák módjában volt megtudni, hogy . mi van az egyes bugvellárisokban. Tudta is, tudja is. | Ha a rendelkezésére álló alapok valamelyikéből telt volna, bizonyára elébe vágott volna a jegyzői fizetési alap csődjének, mert joga van hozzá, törvényben biztosított joga. Ha tehát be kellett szüntetni valameny- nyi jegyző fizetéséi nagy, igen nagy nehézségekkel küzdhet maga a vármegye is. Még jobban megvilágosodik a dolog, ha kiszámítjuk, hogy mekkora kölcsönnel lehetett volna az alap fizetési képességét ideiglenesen biztosítani. Számítsa ki maga a figyelmes olvasó, az adatokat íme följegyxem. A vármegye valamennyi nótáriusának — 111 jegyző és 52 segédjegyző — az egész évi járandósága összesen 161,000 korona. Erre a belügyminiszter fizet . . 117,715 » A községek terhére marad . . . 143,285 korona. Mennyi esik ebből egy hónapra ? A továbbiakra nézve persze szabályszerű intézkedés történt volna. — Az ideiglenes kölcsön nem lett volna több, miDt egy tiszteszéges polgári ferbli kassza, vagy mint amennyit Janek Géza egy alagi versenyen összelovagolt. Ha vármegyei alapok elégtelensége okozta a fizetések beszüntetését, világos, hogy erőforrásai csinosan megapadtak. Ebben az esetben a vármegye a községekkel együtt elkészülhet a közigazgatás államosítására mert az autonómia pénz nélkül olyan, mint a sar- kantyus csizma csizma nélkül. Se nem pönög, se nem cseng. Azonban tegyük fel, hogy a mi okoskodásunk helytelen. Akkor az alapok szükségképpen duzzadnak a financiáktól. Az olvasó logikája mindenesetre kisüti, hogy ebben az esetben, kinek mi módon kellett volna eljárnia. örülnénk, ha valaki ránk cáfolna, egyelőre azonban fentartjuk észrevételeinket. Mar«. Csak Circe adhat múltat. Ó látom sokszor, szemek hogy’ kígyóinak, A múltat, ha setétjük visszasejti. — Az én szemem a napfényt elfelejti: Az örömök mind gyorsan elvonúlnak. Ó, bánata maradt csupán a múltnak: A homlokomat ránc rajába rejti. Mert két szemem, a könnyeit, ha ejti, A könnyeim szivemre visszahúllnak. De olyankor már, csöndes esti órán, Ha hallgatózom, hallom: valahol Szép Circém hangja, kacag és dalol. A messzi csend százszirmú vágyat szór rám. A szempillám lehűli. Emlékezem . . . Csak Circe adhat múltat énnekem. Kaczér I&nác. HÍREK. Népszámlálás. Most, nemsokára megint meg fognak számolni bennünket és hivatalosan meg fogják állapítani, hogy én, te, ő vagyunk, sőt hárman vagyunk. Hát ez igen szép dolog, pláne, ha olyan kedves tisztviselők fogják ezt a nagy munkát végezni, mint ezelőtt tiz esztendővel. Hozzánk valami paralitikus tanító jött és olyan szeretetreméltóan viselte magát, hogy egy csöpp híja volt, hogy ki nem röpült az ablakon. Ahány írni, olvasni alig tudó alak lézengett az országban ezelőtt tiz évvel, az mind népszámlált. És volt öröm, mert volt ingyen tej, kenyér, sőt szeszes italok is kicsinyben és nagyban. Közben eltűntek — itt-ott — bizonyos kanalak és egyéb holmik, de az is máriás huncut, aki mindjárt népszámlálókra gondol. Abból a szempontból nézve azonban a dolgot, hogy egy pár ezer ilyen éhező alaknak kenyér jusson — ha rövid időre is — a nép- számlálás igazán kívánatos dolog. De . . . Várjunk csak egy kicsit. Ez a népszámlálás már ötödik lesz, mely törvényes formák között fog történni. Népszámláltak ugyan előbb is, de a nemeseket n«m vették számba. Csak a népet. S ez arra volt jó, hogy megtudják, kire lehet újabban egy kis államfenntartási terhet róni. Négy nép- számlálás után most következik az ötödik s én ugyhiszem, ez a mostani igen bus eredményt fog feltüntetni. A szaporodást illetőleg. Bár a nép, az istenadta nép meg van ugyan valahol, de túl a kalászos rónán. S ha megakarják őket számolni, fáradságon kívül még -ír hajójegybe is kerülne. Mert Amerikában vágynak, az magyarok s csak ott lehetne őket nagyszerűen megszámlálni. Pedig ma már összeszámlálják a nemeseket is, de a teher — és mekkora teher ?! ma is csak ugyanannak a kedves és istenadta népnek nyomja a vállát, mely úgyszólván már rég kétrét görnyedt. Meg osztán az egyke, sőt egyetlenegy se* szellője kezd nálunk is fujdogálni. És éppen ott, ahol a Kanaáni termékenység mián gye- reksirástól volt hangos a lég, vig a határ. Azért nem lesz valami dicső eredménye az idei népszámlálásnak. Az idők folyásával nem hogy javulnának a viszonyok. Ha igy haladunk, a népszámlálást be fogják törvényesen szüntetni, éppen úgy, ahogy behozták törvényesen. Roppant szomorú dolog is volna minden tiz évben megtudni: no, most ennyivel vagyunk kevesebben. Azonfelül, hogy erre nincs is szükség. Mert csak azt szükséges tudni, hogy mennyivel vagyunk többen. Hogy a népesedés arányában nőjjön az igényünk s hogy annál aránytalanabbul préseljenek belőlünk Dreanought-okat s hasonló ilyeneket. . Simplon. » ; — Tanács-hírek. A városi tanács Kinczler József szerződését a pöcegödör tisztitó vállalatra vonatkozólag a város jogainak fentartásával 12 évre meghosz- szabitotta; a vállalkozó által létesíteni szándákolt műtrágyagyár részére a fekaliák felhasználását a törvény által előirt szabályok szigora betartása mellett eng«* délyezte. A városi villamos telepnél alkalmazott Tar Lajos és Kiss Árpád pénzbeszedőket a tanács a május hóban eszközölt villamvilágitási dijakból beszedett ösz- szeg után 36—36 korona jutalékban részesítette. Márka Andrásnak Tölgyes dűlőn, Szűcs Józsefnek Nagyhegyen, Wekker Józsefnek Külsősoron, Schwarcz Dávidnak Kossuth Lajos-utca 15. az. házastelkén uj lakóház építésére adott engedélyt a tanács. Páskesz Mórjés Flaischman József helybeli lakosok a Bátbory-utca 2. sí. alatt rituális fürdő építésére nyertek a tanácstól engedélyt. — A szatmári cukorgyár. A szatmári cukorgyár létesítése érdekében az alapitó alkalmi egyesület tagjai mindent elkövetnek, hogy a szerződés értelmében megkivánt területen a cukorrépa termelés biztosíttassák s ha a még hiányzó néhány száz hold területet A nyári idényre a legújabb divatu női felöltők, gummi- és porköpenyek, úgyszintén férfi- és gyermekfelöltök és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők SZATMARy Deák*tér, a Kereskedelmi bank palota, nafíytőassde mellett ruhaüzletében
