Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-06-26 / 45. szám
Szatmár, 1910. junius 26. B-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. jét, hogy ki és miért utasitot'a az adóhivatalt ilyen értelemben való eljárásra ? Mi már régen befizettük a községeinkre eső hányadot. Hát miért tűrjünk szükséget, holott arra semmi törvényes ok nincs? Ha a jegyző urak némelyike hátralékban maradt a hányadok beszolgáltatásával, büntessék meg érdeme szerint. A segédjegyzőnek sokkal szerényebb pozíciója van, semhogy főnöke esetleges mulasztásáért felelhetne. Heródesi kegyetlenség, hogy egyes emberek hanyagságáért ártatlan segédmunkások ilyen súlyos anyagi zavarok elé állíttatnak. Tegyük fel, hogy a vármegye első tisztviselőjén kívül más hatóságnak is jogában állna beszüntetni a fizetésünket. Akkor is indokolandó volna az intézkedés. A sok hivatalos közlöny valamelyikében legalább annyit kellene hírül adni: »Tudatom az összes jegyzőkkel, hogy illetményeiket további intézkedésig ezért vagy azért nem vehetik fel.« De egy szót se!? Csak úgy kurtán-furcsán elhúzni az ember szája elöl a kenyeret, az már igazán nem olyan szervezett társadalomhoz illő eljárás, ahol jogrend uralkodik. Tisztelettel kérem a vármegyei alispán urat : méltóztassék a rajtunk esett sérelem orvoslása körül segédkezet nyújtani. Nem tettem volna szóvá mindnyájunk közös panaszát, ha nem éppen velem történt volna meg az a szomorú valóság, hogy két évvel ezelőtt teljes hat hónapig kellett várnom, mig államsegélyemet az adóhivatalnál folyósították. Nem volnék érdemes kartársaim becsülésére, ha szót nem emelnék azok helyett a szegény fiuk helyett, akiket a szubordináció, a hatalomtól való rettegés hallgatásra késztet. Nektek pedig kedves kollegáim azt üzenem, hogy emeljétek fel a fejeteket szerény, önérzetes fiatal emberekhez illő egyenes őszinteséggel. Csak szolga- lelkű ember ijedezik az árnyékától. Csengersima, 1910. junius 21-én. Göbl Gyula. HÍRBE. Az omnibusz. Valami elszomorító mégis van benne, hogy ezek a mi közlekedési viszonyaink némileg visszafelé fejlődnek. Ezelőtt 8—10 esztendővel kissé büszkébbek voltunk mint most. Akkor csillogó szemek bámulták meg a villamost, ezt a szép és korrekt csodát, amely a dróthuzalba fogózott ugyan egyetlen karjával, de j zöld és sárga szikrákat villogott még a sínpár is a kerekei alatt a benne lázadó dacos túlerő miatt. Az idők folyamán azonban benzin-motor került a büszke jármű gyomrába, eleinte csak próbaképpen, s aztán — bár eléggé fintorgattuk az orrunkat, ott is maradt véglegesen. Leszedték a sok drága vezetéket, mert nagy holt tőke lógott olt fenn a levegőben és leamputálták a kocsik egyetlen fölfelé nyúló karját. Ámde a benzin is előkelő bűz volt, hát jött helyébe az egyszerű gőz, a kőszénfüst, büdösséget okádó kazánkémény s a nemes és sokat ígérő villamos közönséges helyi- érd«küvé nlacsonyodott, melynek hovatovább egyre nagyobb teher a személyszállítás, s ezért egyre nagyobb teher-szállitáss-J foglalkozik. Jött tehát az omnibusz. Kissé későn, mert az igazat megvallva, még mindig jobb szerettük volna, ha ezelőtt tíz esztendővel az omnibusszal kezdjük vala s ma a villamoshoz fejlődtünk volna. így vale- mikorára még automobil, sőt aeroplán-köziekedés- ről is szőhetnék egy két balgatag álmot. Itt azonbm megvigasztalódunk ; arra gondolunk : szerencse, hegy az aerotika egészen uj keletű valami. Szent istenem, hová jutunk, ha véletlenül repülőgéppel kezdjük tiz évvel ennekelőtte 1 Ma bizonyára már két kerekű talyi- gánál tartanánk. Azonban szó se róla, és félre minden omnibusz viccel, szükség volt ezekre a társas kocsikra. A kezdetleges közlekedési eszközöket tökéletesebb utódjaik csak jámborabbá tették, de kiszorítani nem tudták. A kecses és formás gőzhajó nem tudta nélkülözhetetlenné lenni sem a megbizlatatlan csónakot, sem az iromba, primitiv, de szerfölött olcsó gerendákból összerótt tutajt. Minthogy a kompot se tudja mindenütt pótolni a kő- vagy vashid. Egyrészt mert sokkal drágább, másrészt pedig azért, mert a helyéhez van kényszerítve, ahonnan elmozdulni lehetetlen. És itt Tan az omnibusz előnye minden más szebb, büszkébb és tökéletesebb jármüvei szemben. Olcsóbb és nincs helyhez kötve. Ma ezt az útirányt írja elő, de ha végre látja, hogy igy gyenge &z üzlet, áthelyezi a főirányt más utcába, anélkül, hogy síneket kellene fölszednie a holtabb pontokról. Ha megszaporodik a forgalom, még egy kocsit s még két girhed rendel a vállalat s a lótó futó szegény ember öt krajcárért pihen egy keveset, kocsiban utazik mini az ur, esetleg társalog, vagy újságot olvas — s ezért kulturbi vatást teljesít a társaskocsi — és végeredményben célhoz is ér. Ezért bárhogy gúnyolják is kicsinyes élcelők az omnibuszt, mi szimpátiával fogadjuk az első társaskocsi vállalatot városunkban. ' Karc. — Evang. egyházi hir. Az evang. lelkész vasár nap nem tart istentiszteletet, mert Bede László ref. lelkész beiktatási ünnepére Máramarosszigetre utazik. — Legénységi szemle. Szentmiklósi és óvári- Pongrácz Henrik ezredes a cs. és kir. 5. gyalogezred parancsnoka f. hó 28-án városunkba érkezik s az itt állomásozó harmadik zászlóalj legénysége fö’ölt szemlét tart. — Kitüntetett tanító A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szatmárvármegye kir. tanfelügyelőjének és Szatmár-Németi sz. kir. város közigazgatási bizottságának javaslatára Bodnár Alajos helybeli r. kath fiu- népiskolai tanítónak a népnevelés terén szerzett kiváló érdémei elismeréséül évi 200 korona fizetés természetével biró személyi pótlékot engedélyezett. — Custozza Péntek délelőtt tartotta az 5. gyalogezrednek itt állomásozó zászlóalja a hagyományos Custozza-ünnepélyt, annak emlékére, hogy ezelőtt 44 évvel, 1866. junius 24 én a fényes custozzai győzelem vivatott ki. Az 5-ik gyalogezredet e győzelemben oroszlánrész illeti meg. Albrecht főherceg, az egyesült osztrák csapatok akkori fővezére babérkoszorúval tüntette ki ezt az ezredet, melynek hősiessége a custozzai ütközetre dönlő befolyással volt. A győzelem emléknapját háziezredünk minden évben ünnepélyesen meg szokta ülni. Ez alkalommal az emlékünnep a Ferenc József laktanya udvarán tábori misével kezdődött, melyet Demján Tilus? celebrált. A mise végeztével a díszben kivonult legénységnek Schulla százados magyar és Cloaje hadnagy román nyelven magyarázta a nap jelentőségét. Delben a laktanya tiszti- étkezdéjében diszlakoma volt. — Halálozás. Noéh Zsuzsánna, városunk régi ismert és tipikus alakja, életének 90-ik évében Bá- nyai-ut 15. szám alatti lakásán, e bó 23-án meghalt. I Az elhunyt, ki mint aggszüz halt meg, óriási vagyont hagyott hátra, melyet Noéh Béla városi Írnok és ennek nővére örököl. Temetése szombat délután 4 órakor volt a református egyház szertartásai szerint. — Záróvizsgálat. A szatmárnémeti női kereske- delmi tanfolyamnak folyó hó 25-én volt a szóbeli záróvizsgálata dr. Szűcs István miniszteri titkár, a vallás- és közoktatásügyi miniszter és dr. Csécsy József miniszteri segédtitkár, a kereskedelemügyi minisz - tér biztosa jelenlétében. 30 növendék közül kitünően megfeleltek: Beer Etel, Jánossy Kornélia, Jeremiás Gizella, Mayer Stefánia és Sáfár Berta, jelesen négyen, jól kilencen, javító vizsgálatra utasítottak három növendéket. — Grósz Ernő távozása Grósz Ernőt, a szatmári zen iskola tanárát a debreceni konzervatórium a zongora, magánének és elméleti tárgyak tanárául hivta meg, — A láposvölgyi vasút. Szatmárvármegye törvényhatósága jóváhagyta Nagybánya város képviselőtestületének ama véghatározatát, meiylyel a nagybánya- lápcsvölgvi vasút építésére törzsrészvények ellenében 200,000 korona hozzájárulást szavazott meg. A képviselőtestület véghatározatát a tanács a kormányhntó- ság jóváhagyás végett is fölterjes2tette s nincs kétség benne, hogy ahhoz a kereskedelmi kormány is hozzájárul, tekintettel ama nagy közgazdasági érdekekre melyek e vasút létesítéséhez fűződnek — A tüzoltószövetsóg közgyűlése. A szatmárvármegyei tűzoltó-szövetség folyó évi julius 10-én délelőtt 11 órakor Nagykárolyban tartja ez évi rendes közgyűlését, amelyen a vármegye valamennyi tüzoltó- testülete résztvesz Az ünnepély sorrendje: 1. Julius 10 én reggel érkezés Nagykárolyba különböző vonatokkal, fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevonulás a városházára. 2 Fél 11 órakor szövetségi választmányi gyűlés a városháza dísztermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a következő napirenddel : a) hitelesítő küldöttség kirendelése; b) választmány évi jelentése; c) számvizsgáló bizottság jelentése; d) 1911. évi szövetségi közgyűlés helyének kijelölése, folyó indítványok; 4 közgyűlés után a nagykárolyi önkéntes tüzoltócsapat gyakorlata, ütem és gyors is- ko’aszerelés, támadási gyakorlat. 5. Déli 1 órakor társasebéd, amelyen a közgyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagykároly város közönségének vendégei lesznek. A közgyűlésen résztvevők száma legkésőbb julius 1-ig Demidor Ignác nagykárolyi rendőr- főkapitány és tűzoltóparancsnokhoz okvetlenül bejelentendő. — Bimbóhullás. Plachy Gyula, kir. tanácsos, pén ügyigazgató kis leánykája alig pár heti betegség úté Kassán elhunyt. Temetése e bó 24-én volt. A lese tott szülők iránt egész Nagykárolyban nagy a részv< — Kisebbségben maradt. Dr. Falussy Árpá városunk és vármegyénk volt főispánja, Kossuth-pái képviselőjelölt, a folyó hó 20-án Karcagon megejt« pótválasztás alkalmával 1581 szavazatot kapott, m ellenfele Ábrahám Dezső Justh-párti 1920 szavazat kapott s igy Falussy 409 szavazattal kisebbségbe maradt — A város hivatalos órái. A városi tanács kö hírré teszi, hogy a hivatalos órák a városi hatóságo! nál junius 15-től szeptember 15-ig hétköznapoké reggel 7 órától délután 1-ig, ünnep és vasárnapod reggel 9 órától 11 óráig fognak tartatni. Beadványok valamennyi iktató hivatalban hétköznap reggel 8 ór tél 12 óráig, vasár- és ünnepnap reggel 9 órától 1 óráig fogadnak el, délután a városházi kapusnál e helyezett gyüjtőszekrénybe dobhatók be. Az állatanyakönyvi hivatalnál az eddigi hivatalos órák b vábbra is érvényben maradnak. — Petíció a csengeri választásból. A csenge képviselőválasztást, mely folyó hó 2-án ment végb peticióval támadják meg. A mandátumért Luby Bé függetlenségi és 48-as párti és Szuhányi Ferenc műnk; párti küzdöttek. Természetesen a nagy presszió < vesztegetés folytán, amit Szuhányi érdekében végh< vittek, Luby Béla kisebbségben maradt. Most, mi éltesülünk, a Luby-párt peticióval támadja meg jelzett okok miatt a Szuhányi mandátumát. — Uj tanítók A szatmári kir. tanítóképzőben képesítő vizsgálatot folyó hó 20-án fejezte be az célra alakult vizsgáló bizottság. A tanítói oklevél nyert ifjak névsora a következő : Ács István, Bab« Ferenc, Chabada Béla, Czilly Antal, Dorner Pál, Fi lussy József, Gitling Ferenc, Juhász Kálmán, Ki« Antal, Knill József, Kóródy Leó, Lányi Káról Malonyay Elemér, Megyeri Imre, Mihályi János, Sza] panos Andor, Szolomájer József és Pronner János. — Vasúti árverés. F. évi junius 28-án a sza mári vasúti állomáson kézmüáruk, paprika, fürés varrógép, könyv, olajáruk kerülnek árrerés alá. — Uj adóhivatal. Ugocsa vármegye területén, szomszédos Halmi községben 1910. julius 1-ső na] javai uj magy. kir. adóhivatal állitatik fel, melyne körzetébe a nagyszőllősi adóhivatal kerületéből 4 község osztatott be. — Egy szatmármegyei nyomdász emléke. A nagr bányai könyvnyomdászok nyilvános gyűjtést indito tak Tótfalusi Kiss Miklós hires XVII. századbeli nyeri dász emlékének megörökítésére. Kiss Miklós 1650 be Misztótfaluban született Nyomdász, betűmetsző, heti öntő volt, akitől Aethiópiába, Afrikába, sőt a rómr pápához is rendeltek betűket. Kiss a magyar nyelv ben olyan helyesírási szabályokat hozott forgalomb amelyek nagyrésze ma is érvényben van. Misztótfah ban a nagynevű grafikus házát akarják a nagybány; könyvnyomdászok úttörő elődjük emléktáblájáv; megjelölni s e célból a müveit közönség támogatási kérik Hisszük, hogy a mi olvasóközönségünk közö is akadni fog nem egy, ki bisebb-nagyobb összeggi hozzájárul a nagybányai nyomdászok mozgalmého annál is inkább, mert vármegyénk szülöttjéről va szó, aki három évszázaddal ezelőtt élt s bár egyetle egy törököt sem ölt meg, sőt azzal sem tüntette 1 életét, hogy meghalt volna a hazáért, annyit minder esetre tett, hogy a magyar ipart és kultúrát nehán lépéssel előbbre vitte. És ez, úgy hisszük van akkor virtus, hogy nehány fillér erejéig lelkesedni tudjun érette — Az esetleges adományok Nánássy [stvái címére küldendők, Nagybányára. — Hamis Ötkoronások. Az Utóbbi időben Szatmár Szolnok-Doboka és Szilágy vármegyékben egészen hí ötkoronások kerültek forgalomba, amelyek a valódi tói csak annyiban különböznek, hogy súlyúk 6 gram mal könnyebb és szürkébb a színük. Jegyveretü osztrák és 1907 évi. Tanácsos lesz óvakodni I — A vihar pusztitá«a Szatmármegyébm A vihar szerű felhőszakadásból, amely óriási pusztítást tett magyar délvidékén, Szatmármegyénekis kijutod. Bajta luban a felhőszakadás folytán megáradt patak a fürdő höz vezető úttól mintegy fél km. távolságra egy dara bot leszakított. Avasfelsőfaluban a hegyekről leomló esővíz ké házat romba döntött. A Túr Istvándinál kilépett medréből és töbl száz holdayi buzavetést tönkretett. Csütörtökön Csomaközön is nagy vihar dúlt. / villám lecsapott Bitz Pál udvarára és egy csikó 8gyonsujtott. Majoson ugyancsak a villám okozott pusztítást Belecsapott Haáz János ottani gazda istállójába s ké Tüllre aplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. Hosszabbítható rezruclak drbja 40 és 50 fill. Függöny congre azsuros 110 széles ratr 1 K 30 f. ÜMer Ármin Szatmár, Kazinczy-utca.
