Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-06-01 / 39. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-i IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. FŰ SZERKESZTŐ: l'ELELÓS SZERKESZTŐI THURNER ALBERT. DUSZIK LAJOS. SZERKESZT0SÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca lö. . TvIgJon-szá m 80.—= Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendók. A nyomdászok az összes vidéki nyomdákban beszüntették a munkát A munkaadók nyilatkozata. A vidéki nyomdatulajdonosok és munkásaik e hó 28-án ismét ütköző ponthoz jutottak. A munkások és a munkaadók között létrejött árszabályzat ugyanis ez év junius 10-én jár le. A munkások már ezt jóval megelőzőleg uj ár szabályzatot és munkafeltételeket terjesztettek a munkaadók elé. Az árszabály megvitatására a vidék összes munkaadói és munkásai 50--50 tagú b’zottságot küldöttek ki, de kétizheni tárgyalás után sem tudtak megállapodásra jutni. Újabb egyezkedési kisérlelek vannak tehát folyamaiban, a melyeknek eredményre jutásáig azonban a munkások szombat este az összes vidéki nyomdákban beszüntették a munkát. Ez alól a szatmári nyomdák sem képeznek kivételt 8 azért nyomdatu'ajdonosok, a kiknek a nyomdájában mindennemű nyomdai munka, igy a lapszedés is szünetel ez ulon kérik a megegyezés létrejöttéig a vis majorral szemben a közönség szives elnézését annál ts inkább mert kilátás van reá, hogy a munkaadók* és munkások országos szervezete a mely mindkét felet egyenlően köti, rövidesen megállapodásra jut egymással. Hétfőn a békéltető tárgyalás a rendőrfőka- pi'ányi hivatalnál, mint I. fokú iparhatóságnál megindult ez azonban eredményre nem vezetett, mert a főnökök lags szkodnak a szerződés lejáratához junius 10-hez, viszont az alkalmazottak a mostani követelésükből nem engednek. Ezért az összes vidéki, igy a helybeli lapok is az egyezség megtörténtéig cs ik oly szűk terjdelemben jelennek meg amenyire azt a körülmények megengedik. A szatmári nyomdatulajdonosok. Szabadságünnep a Szatmárhegyen. Ünnep volt. Melyet nem a naptár csinált. Közvetlenül megható volt. Éreztük, hogy ezt egy hatalom hozta létre mely erősebb a szuronyerdőnél, hathatósabb a pénzcsörgés- nél, a hitető beszédnél . . . E hatalom ; a lelkesedés ott ragyogott ez hamisítatlan fényével a szemekben. Kelement s vele és benne a szabadiágra törekvőket, érette dolgozól at ünnepelte a megvakitott, de tisztán látni akaró, megtévesztett, de igaz útra tévő becsületes magyar nép. Tüzet gyújtott a lelkekben ez az ünnep, melyet el nem lehet fojtani, el nem lehet oltani : ott fog az égni továLb a szivekben. Tiltakozás volt az a hamis próféták mételyezől romlást, vivő lemondást prédikáló hamis igéi ellen 1.. Biztatás, hogy a néplélek természetes ősösztönével kitudja érezni az igazságot s a megismert igazság mellett ki tud tartani ! . . Jöhet a megrontás, a megvesztegetés ; dolgozhat a hatalom ijesztgetéssel, hamissággal, pénzzel és szuronynyal, ez ünnep előjele a közelgő biztos diadalomnak ! * * * Vasárnap d. u. 3j4 3 órakor különvonaton s fogatokon vonult ki a független polgárság a Szatmár- hegyre Dr. Kelemen Samu, a független párt képviselőjelölttje beszédének meghallgatására, Vele ment egy lelkes, törhetlen gárda : elvének céljának, küzdelmének osztályosai. A szatraárhegyi állomásán ezrekre menő tömeg várta a szatmáriakat . . . Zugó éljenzés fogadta a kilépő képviselőjelöltet. Majd bandériummal élén megindult a menet a szatmárhegyi piacra hol ismét lelkes tömeg várta a hatalmas nép áramlattá gyülemleU lelkesült tömeget. A gyűlést Csomay Imre, a szatmári függetlenségi párt elnöke nyitotta meg. Utána Dr. Kelemen lépett elő s megtarlotta az alább kivonatosan közölt nagyha'ásu beszédet. lisztéit Barátaim l Nem mint ismeretlen jövök önökhöz. Nem vagyok ismeretlen sem egyénileg sem politikailag. Mert kétféle képviselő és képviselőjelölt van. Olyan, akit ismernek politikailag, de egyénileg nem. Ilyen volt az önök azelőtti képviselője Hieronimy Karoly (Úgy van), És van jelölt akit ismernek egyénileg, de nem ismernek politkailag. Ilyen az én lisz'elt ellenjelöltem; Keresztszeghy Lajos, (abczug levele) Róla Ö ,ök politikailag annyit tudnak, amennyit ő maga mondott el önmagáról. Az ő politikai érdeme az, hogy neki itt nagy szőllője van és a hegyiembereknek kicsi napszámot fizet, (közbekiáltások : napszám helyett lecsu- katja őket I) Politikai irányáról több ízben nyilatkoztam önök előtt. Ma különösen két kérdés van napirenden. Óhajtjuk az önnálló bankot, mint gazdasági függetlenségünknek lényeges előfeltételét és kívánjuk az általános és egyenlő választójogunk behozatalát, mert a törvény- hozás akkor fog igazán gondot fordítani a népjólétére, ha a népnek közvetlenebb és szélesebb befolyást engedünk az országgyűlés megalakítására (Élénk helyeslés) De népjogok kiterjesztésének helyessége csak akkor mehet át a köztudatba, ha azok akiknek eddig szavazati joguk van azt önzetlenül és lelkiismeretűktől sugalva fogják gyakorolni. (Élénk tetszés) Az a leány, kLaz első hivószóra megadja magát nem való feleségnek, még kevésbbé az, aki pénzért kínálja magát, de még az sem, aki alig várja, hogy erőszakot tegyenek rajta (Élénk derültség); csak aki erényes és és állhatatos, avval lehet boldog egy házassági frigy így van ez a választó közönséggel is. A szatmárhegyi közönség különleges érdekeiről szólva, első és legfontosabb: a hegyi legelő kérdése. Azt mondották rólunk, hogy amint a hegyi legelő dolgában teszünk az határos a szédelgéssel. Ez a vád visszahull azokra, akik ezt lelkiismeretlenül felénk dobják. Azt mondták Önöknek, hogy a hegyi legelő le vau kötve a Neuschloss cégnek, hogy előbb fel kell velük bontani az erre vonatkozó szerződést, ha ezt sietetjük, akkor Neuschlossék jelentékeny kártérítést követelhetnek stb. stb. Mindez igy van a Keresztszeghy hegyi programmbeszédjében, mind ebből azonban egyetle.i szó sem igaz. Ennek bizonyságául szószerint olvasom fel a Szatmár-városa és a Nemchloss cég között létrejött szerződés 20 pontját, amely úgy szól: “Ha a varus az ez idő szerint a Szatmárhegyi birlokosságnak bérbeadott kiscsonkási 405 kát. hold területet is lcllöretni és gyepesíteni kívánja, bérlő köteles a területet átvenni s helyette a város által kijelölendő ugyan olyan nagyságú már begyepesitett területet átengedni minden kártérítés nélkül. Kitűnik ebből, hogy ez a csonkási legelő nem tárgya a szerződésnek, csak ha a város azt maga kívánná — volna a bérlő köteles azt átvenni és az is egyenesen ki van kötve, hogy Neuschlossékat semmiféle kártérítés meg nem illeti. Sőt ezen a szerződésen külön irtási szerződés is köttetett Neuschloszékkal és ebben az van megállapítva, hogy „a város közönsége fentartja magának a jogot, hogy egy évi előleges felmondással a szerződést bármikor felbonthatja, mely esetben vállalkozó semminemű kártérítést nun igényelhet,,. A Neuschloszékkal kötött szerződés tehát sem miben sem akadálya annak, hogy a legelő a hegyieknek kiadassák, azoknak az uraknak a másik párton csak a/, fáj, hogy a hegyi népnek ezt az ügyét m karoltuk fel és arra kényszeritettük őket, hogy ebben a kérdésben valljanak szint s ne bujkáljanak, (hosszan tarló éljenzés és taps). Ezután a hegyiek többféle helyi érdekeiről -zólt a jelölt a megjelentek viharos tetszése között. Kitörő éljen harsant fel az elhangzott beszéd után, melynek lecsillapultával Thurner Albert lépett elő. Turner Albert — lapunk főszerkesztőjének beszédéből kiemeljük a következő részeket. Gyermekkori emlékeimből jut eszembe egy haza fiaä költemény : „A gárdának jelszavát egész világ ha goztatja. A francia gárda meghal, de magát meg nem adja: Nekünk is volt egy jelszavunk, lázba jött, a honvéd tőle. Nem volt ott szó a halálról, nem volt szó a megadásról. Csak egy szó volt, hogy előre 1“ Ez a jelszó a mi jelszavunk ! Előre hazánk függetlenségének utján ! A munkapárt azt hirdeti, hogy ma már nincs 48 és 67 között különbség. Mi enyésztelte el e különbséget ? Hiszen a 48-as törvényeket a Haza bölcse belevitte ugyan a 67-es törvényekbe. De talán nem azért, hogy csak irolt malaszt maradjon. Benne van a törvényben a nemzeti hadsereg, benne van az önálló bank, benne van a gazdasági függetlenség. Hát miért van ez csak a törvényben ? Hiszen Deák É’erencz csak nem akarta félrevezetni a nemzetet, s ha mind ezeket helytelennek tartotta volna, akkor nem viszi bele a törvényalkotásba ! Hát miért nem akarják hát megvalósítani. A császár ellenzi Ausztria ellenzi! Az 1000 esztendős Magyarországot István király bajor feleségétől és ennek német udvarától kezdve állandóan lenyűgözi a német befolyás ; de csak azért, mert nem tudunk vagy nem akarunk énmagyarok lenni Mi ériünk legtöbbet magunknak, a magyar nemzeti küzdelmeknek mindig vannak árulói ; Így volt Rákóczy küzdelmeiben, igy volt 48-ban, 67-ben s igy van ma is ! De megküzdjük e harcot mi^a magunk elveivel és nem fegyreivel az ellenpárlon a nem szokatlan pressioval, Ígérettel, fenyegetéssel s az osztrák-magyar bank röpirataival! Mi azt hittük t. polgártársaim, hogy mikor Önök közé jövünk szeretett képviselőnk kísértében, hogy azért jövünk, hogy Önöket lelkesítjük; de^be kell latnunk, hogy itt mi tanulunk önöktől lelkesedést s a 48-as független eszmékhez ragaszkodást 1 Most látjuk, hogy hiab a vau a város és hegy között sok minden különbség és négy távolság a rokonérzésben a hazának a nemzet íüggetlenségéuek szeretetében közel vagyunk! Kristály Gázmosó és Vegytisztító Gyár-■ Kolozsvár. — Helyben képviseli: Gottlieb Zsigmondi Telefon; 868. - Telefon 868. Mos, vasal és tiszit legfnnitnhnhínl/ ■ s'cherman S. Várdomb-uica 12 UV U1 LUÍlulYuK . Sicherman S. zsákkölcsönrő-üzlete d J J Einhorn-ház. szebben és lóiról= csobban. = Minden megbízás a háztól el és visszaszáílittatik.
