Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-05-29 / 38. szám
XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. május 29. Vasárnap. _____________________________38. szám. FÜ GGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: . egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: THURNER ALBERT. DUSZIK LAJOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Teleton-szám 80. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A jobbágyok. A »sötét«-nek nevezett középkorban, amely — sajnos — átcsapott az újkorba is, egy kedves, kis versikét, boszorkányosán kedves versikét csinállak, mely ékes latin nyelven imigyen szólott vala, cuius regio, eius est religio (a kié a határ, azé a vallás). Kik teremtették meg ezt a »nagy, morális tartalmú« igazságot ? . . . Hát kik csinálnák törvényeket, melyek hatalmasabbak, mint a papirra Írottak ? . . . Kik csinálnak zivatart, melynek menydörgését csendőrpuskák szolgáltatják? ... Kik állanak útjába a meggyőződés szabad nyilvánításának, a lelkiismeret szent sugallatának ? .. . Kik irtóznak attól, hogy egyszer a szabad elhatározás fogja össze a rokon meggyőződéseket ? Nem egyesek teremtették, mert a hatalom nem egyeseké, — hanem azok, kik a hamis alapokon nyugvó s jogtalanságokból jogokat alkotó rendszernek voltak a megépitői s haszonélvezői. Csodálatos, hogy a sötét középkor torzszülötteivel együtt átnyúlik a magát egészségesnek tartó s jogrenden alapuló modern társadalomba is. Ma is vannak földesurak, kik jobbágyaik teste-lelke felett korlátlanul rendelkeznek . . . Vannak jobbágyok, kik — mint elődeik — nem bírnak szabad költözködési joggal, hanem — különösen ilyenkor — kényszerköltözést csináltatnak velük. Mozgatják őket, mint az ólomkatonákat. Nem is sejtik: mikor hova rendeli őket az ukáz ? Menni kell. Mert »a szolgálati érdek« úgy kívánja. Szép érdek. Nem annyira szolgálati, mint inkább a hatalom érdeke. És ez az érdek igen hatalmas, rendelkezik a pénzzel, melynek csengésére megbódulnak a gyönge lelkek, rendelkezik a szuronynyal, mely a rendfentartás örve alatt ráfekszik az útvonalakra, széttagolja a gyülekező polgárságot, megakadályozza a tisztes agilálást, mint a hogy Kossuth Ferencet kikisérte huszárfedezettel Érsekújvár határára .. . A kik a személy- és vagyonbiztonság fölött őrködni — és nem hivatalos minőségükben politizálni! — hivatottak, kiket hivatásuk a pártszenvedélyeken felülállani (?) kényszerít, azok is ott állanak hivataluk hatalmával egy párt mögött! Hol itt a jog és törvény? Melyben része van mindenkinek I Melyhez folyamodni egyaránt lehet minden állampolgárnak, vagy azok nagyo' b csoportjának ? Egy sajátszerü megdöbbentő prespektiva tárul elénk ! Nem az elvek küzdenek itt becsületes párviadalban, nem a nemzet itélőszéke előtt vitáznak a politikai árnyalatok-szószólói, hanem a hivatalosak nagy csatája ez a nem hivatalosakkal. Mert mit jelent az, hogy a főispántól kezdve lefelé minden hivatalos tényező csatavonalba sorakozik a függetlenségi és 48-as elvek bátor harcosai ellen ? . . . Mit jelent, hogy midőn egy-egy kormányférfiu — par excellence — Tisza István gróf politikai szónoklatot tart, megakad a közlekedés, az adózó polgárokat puskatussal téritik le az útról, ostromállapotba helyezik egy »szabad« város »szabad« polgárságát ? . . . Avagy ez is az elvi küzdelemhez tartozik? . . . Ezeket látva, szinte igaznak Ítéljük azt az állítást, hogy a hatalomnak soha sincs igaza / Mert nem lehet, hogy az igazság hatásához szuronyvillogás, puskatus, vagy — in ultima ratione — haldoklók hörgése volna szükséges. És nem lehet igazság, melynek fenyegetés, áthelyezéssel, nyugdíjazással, való fenyegetés képezi haló erejét. »Ám döntsön a nemzet !« — kiáltoztak egykor az urak, S akkor — döntött. Ledön- tötték a hamis bálványokat. Most ismét dönteni fog. És pedig lefogja dönteni azt a balhiedelmet, hogy van döntési joga, van választási szabadsága. Vezetik kezénél fogva. A hivatalos tényezők nagy hatalmával, befolyásával, — mélyre és messzeterjedő érdekhálózatával. A tisztviselők nagy, tekintélyes csoportja kénytelen csatlósává szegődni a hatalmon levők féktelen hatalomsóvárgásának. Kénytelen meghajolni a pressziónak ! De csak úgy, ha — nincs gerince 1 A minap Miskolcon a Máv.-nál kezdette bontogatni csápjait a választásoknál fellépő és mindent ellepő undok bogár — a presszó. De rögtön bevonta a kinyujtogatott csápokat, midőn egy szolidáris, erős csoport állott vele szemben .. . Olyan az, mint az éji bogár, melyről Írva vagyon, hogy zúgva »neki megy a TÁRCA. az államcsíny nem sikerül, egész családja, barátai és óriási pártja, vagy száműzetésbe megy, a vérpadra hurcoltatik, s a véres forradalom sebeitől még sajgó franciákat egy újabb politikai mészárlás küszöbén tudni, kínos és marcangoló tudat volt. Édes anyja Ramelóno Lötitia, leánya Pauline és korzikai barátjaik a patriarchalis jó időből. Permon asszony halálos félelmek közt töltötték a napot. Lötitia asszony hőslelküségét megőrizte, de azért minden ajtó- nyilásra titkon összerebbent. Nem a tábornok Napóleont, de az édes fiát féltette. Végre hogy megszabaduljanak a kinos politikai események gondjától, este színházba mentek. De bizony az izgalmak csak nem csillapultak. Nem csoda, hiszen bár Páris nem tudta a fejlődő eseményeket, az utca és a tömeg nyugodt maradt, még is mindenki ezt tárgyalta. Egy felvonás közben nyugtalanság rohant végig a földszinten. Lötitia asszony halál sápadt lett, rósz hirt vélt, pedig csak egy tolvajt fogtak el. A függöny felgördült. Az előadást folytatják, de alig kezdenek a színészek a szerepükbe, a főszereplő berohan a nyílt színre és harsány hangon ordítja a közönség felé : ,.Polgártársak ! Hazaárulók, Bonaparte generálist megakarták gyilkolni.“ Pauline, Napoleon nő írére sikoltásban tört ki. És bár a hir iszonyú zavarodást okozott, a közönség mégis meglepetten tekintett a páholy felé, ahol a hölgyek ültek. Lötitia is kréta fehér lett ,de erős akarata uralkodott indulatán. Fél tiz volt éjjel. A hölgyek elhagyták a színházat, s kocsin akartak vágtatni a Rue Chanterain-re Napóleonhoz. De alig tudtak lépésben haladni, a bejáratot, az udvart és a hozzávezető minden talpalatnyi helyet úgy elfoglalták a gyalogjárók, kocsik és lovasok, őrületes lárma és kavarodás volt. Rohanó izgatott tisztektől értesültek, hogy Napoleon és bátyjai megvannak mentve és hogy fegyvergyőzelmeihez politikai győzelmek járultak. Az ellentállást katonai erővel törték meg. Az uj alkotmányt elfogadták. A kormány élén az első konzul és két konzul állott. Franciaország meg névleg köztársaság volt, de Napoleon lett az első konzul és ettől az időtől kezdve Franciaország ura. A franciák megszabadultak egy erőtlen és befő- lyásnélküli kormánytól és átadták a hatalmat reményüknek és büszkeségüknek, a marengói hősnek. Gyökerestül megváltozott minden. Az előbbi ingadozó kormányt egy tetterős központi hatalom váltotta fel, anarchiát rendezett viszonyok. Minden rövid három hónap alatt. Sugarak a napról. (Apróságok Napóleonról ós családjáról.) Napoleon tábornok 1799-ben tért vissza egyip tömi hadjáratából, uj babért szerezve. S bár családi viszályai nagyon igénybe vették erős lélekkel és elhatározással, következetes energiával kezdte trónját felépíteni. A direktórium elvesztette tekintélyét. A győztes tábornok ravaszsággal és erőszakkal iparkodott magának híveket toborozni az általa régóta tervezett államcsíny keresztülviteléhez. Fivére Lucián az ötszázak tanácsában ragyogó ókesszólásával nagy befolyásra tett szert s a többek között ezen tehetségének tulajdonítható, hogy kevéssel Napoleon hazatérése után as ötszázak tanácsa elnökévé választotta. Lélekjelenlétének és buzgalmának a nagy császár sokat köszönhet. Brumair 18-án (1799. november 9.) elhatározták, hogy keresztülviszik az államcsínyt, óriási izgatottság fogta el Párist. Az utcák kocsikkal és lovasokkal úgy meg volt tömve, hogy alig lehetett közlekedni. Nem csak Napoleon sorsáról volt szó, mert ha Tüllre aplicált félfiiggöny (vitráge) párja 3 K. yy f líjl kézimunka üzlolébon Hosszabbítható rezindal drbja 40 és 50 fill. 1 A FII Függöny congre ajvuros 110 széles mtr 1 K 30 f. U Szatmár, Kazinczy-utca.
