Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-04-24 / 33. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. Á „SZATMÁR-NE&IETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.-Vs $ MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. ' ' ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. LAP VEZÉR: FŐSZERKESZTŐ: Dr. KELEMEN SAMU Dr. HAVAS MIKLÓS ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉÉ ES KIADÓHIVATAL \ Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 Telelőn -azarTI KO. —=3B. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A „Szatmár-Hémeti“ m. t. Olvasóihoz! A megválás fájdalmas érzése fog el, amikor e sorok írásához fogok. Búcsúzni és búcsúztatni akarok. Búcsúzni jómagam és búcsúztatni lapomat, a »Szatmár-Németi«-t szeretett olvasó-közönségétől. Itt-ott 14 éve, hogy e lap hetenkint kétszer bekopogtatott olvasóihoz, hirül hozván a város és a megye jelentősebb eseményeit, küzdve a város és a köz érdekében ; majd később —• a politika küzdőporondjára lépve, — hallatta szavát minden igaz ügy mellett. Lapomat beszüntetem. A változott viszonyok, a város és vidék rohamos fejlődése arra a tapasztalatra juttattak, hogy a heti lap kevés már Szatmár és környéke közönségének. Az utóbbi időkben anyagi áldozatok árán is életben akartam tartani e lapot. Sajnáltam elvonni attól a kedves közönségtől, amely jóban- rosszban, megindítása percétől oly hiven kitartott mellette. Reméltem, hogy az illetékes körök méltányolni fogják áldozataimat; azt hittem : segíteni fognak ab ban, hogy a köz érdekében indult »Szatmár-Németi« a közérdekében tovább is fennmaradhasson. Felelős szerkesztő, Ferency János urnák, a lap kitűnő vezetéséért hálás köszönetemet nyilvánítom. Csalódtam és — magamra maradtam. Az anyagi áldozatok redukálásával nem akartam a lap mellett kitartó közönség rovására azt silányabbá, gyengébbé tenni. Elhatároztam tehát, hogy beszüntetem. Ez az utolsó száma. Legyen szabad tehát egyúttal hálás köszönetét mondanom mindazoknak, kik e vállalkozásomban támogatni szívesek voltak. A lap mélyen tisztelt előfizetőit, kiknek a mai napnál tovább szól az előfizetésük, arra kérem : szi; veskedjenek üzletemben (Hám János-u.) felkeresni, { hogy a visszajáró összegeket kiadhassam. Azon m. t. | előfizetőket és hirdetőket pedig, kik dijaikkal hátralékban vannak, felkérem, hogy azt mielőbb kiegyenlíteni szíveskedjenek. Hazafias tisztelet lel Szatmár, 1910. ápr. 24. Boros Adolf, a „Szatmár-Németi“ kiadója. Elégtételt kérünk! Mi, akik közel Ököritóhoz, alig ocsúdtunk fel még az ottani borzalmas tüzkatasztrófa hatásától, mély megrendüléssel vettük hírét a szegedi gyufagyári szerencsétlenségnek. A nagy kaszásnak ismét bő áratása volt magyar véreink között. És, ha egyébbel nem tudunk hírre vergődni, ország-világ ismét tudomást szerezhet rólunk egy u|abb katasztrófa árán. Drága hírnév! Ott egy falu szine-java, — amott Szeged városának nagyrészt serdületlen munkásainak kellett a túlvilágra költöznie e hírnév mián. Bárhogy kapcsoljuk is a veszteségek felett érzett fájdalmak nyomán össze e két világraszóló katasztrófát, — nagy a kettő közötti különbség. Ököritón a véletlen volt a rettenetes katasztrófa oka. A véletlen, amelynél bűnbakot keresve sem találhattak. A vigyázatlanságot, az előre nem látást lehetett a szerencsétlenség “okául felhozni. Azonban, akik a vigyázatlanságot elkövették, akik előre látók nem volíak, I szörnyű halállal lakoltak ezért. Nincs Ököritón | senki, akit felelősségre lehet vonni. A hatóság megtette kötelességét, a mulasztók pedig magasabb fórumtól vették el — túl szigorral kirótt büntetésüket. Másként áll a dolog a szegedi katasztrófánál. A szegedi gyufagyár-robbanás a legsúlyosabb mulasztásoknak, a bűnös felületességnek a következménye. A katasztrófa folytán szerencséttenül járt munkások mondják, hogy ők figyelmeztették felebbvalóikat arra, hogy a felrobbant kazán hibás. Őit vádolják a főgépészt, az a gyárvezető mérnököt; maga a felháborító tény pedig hangos szóval vádolja a közigazgatást és még jobban az ellenőrzés gyakorlására hivatott, sőt kötelezett iparfelügyelőt! . Világosan, félremagyarázhatlanul elő vannak Írva a gyári építkezéseknél követendő szabályok. Hol voltak az arra hivatott tényezők, hogy nem szüntették be e gyár üzemét, ha a gyár építkezése e szigorú követelményeknek megfelelő nem volt ? ! Az iparfelügyelő miért nem szüntette be a gyár üzemét, ha ott ily bűnös nemtörődömségeket tapasztalt? Ki vizsgálta meg a felrobbant kazánt ? És hogy kapott a gyár engedélyt e kazán üzembehelyezésére, ha az oly rossz állapotban volt, hogy szakértelemnélküli munkásemberek is tudTÁRC A. Éva teremtése. — Bibliatörténeti tanulmány. — Mottó-. Mózes 1. könyv. 2. fej. 18-ik mondat: „És mondá az Ur, nem jó az embernek egyedül lenni, teremtek neki egy segítő társat“. Hosszú, fáradságos ókori és philosophiai tanulmányaim alapján sikerült végre oly sok ezer esztendő által hiába keresett történelmi adatokat megszereznem, melynek nyomán megírhatom az első asz- szonynak, az igazinak a történetét. Egy kicsit mese- szerű a dolog, de hisz az egész bibliában uralkodik a legendaszerü hangozat. Az Ur tehát megteremtette Ádámot a teremtés hatodik napján. A biblia Írója ehez semmiféle indokolást nem fűz. Ádám megteremtése természetes, magától értetendő dolog volt, nem kellett magyarázni. Az Urnák tetszett teremteni egy lényt, aki parancsoljon a többinek, de aki alázattal engedelmeskedjen neki. Ez volt az ok, ebbe megegyeznek az ó- és újkori írók, nem is igen kutattak ebben az ügyben, ezt ténynek vették ; igy volt, megnyugodtak benne. Annál elkeseiedettebb vita folyt és folyik a tudósok közt az Éva teremtésének története fölött. A téma szó sincs róla, érdekes, sőt izgató, megérdemli a fáradtságot. Sokan gondolták már, hogy eltalálták azokat, de jött egy újabb elmélet, vagy csak egy aforizmába szorított bölcsesség és a régi elméletet úgy elfelejtették, mint ahogy a Wallestein előadását élvező elfelejti az utolsó felvonásban, hogy az előbbiekben mi is volt tulajdonképpen. A biblia csak annyit mond, hogy az Ur sajnálta az ő kedvencét Ádámot, hogy unja magát és azért teremtette Évát. Szóval puszta unaloműző, felderítő lénynek lenne teremtve. Hiszen szó sincs róla ez is magyarázat, de talán még sem pusztán ez volt az ok. Ez nem felel meg a bibliából ismert Ur természetének. Neki csak tudni kellett volna azt, hogy mit csinál, utóvégre kitől várjon az ember előrelátást, ha tőle sem. Az unaloműzésre igaz bajosan lehet találni jobb anyagot, mint egy asszonyt és Éva anyánk pláne juk- ker nő volt, de viszont van egy pont — és haj de sokszor — csaknem mindég, minden asszony túl megy ezen a ponton, amikor már sok is van ebből az unalom üzésből ; az unalmasságig sok. No de hát ez bevezető bölcselkedésnek elég, nem a bibliai magyarázat cáfolatára vállalkoztam én, hanem a teremtés történetének kiegészítésére. Eljött tehát az a bizonyos hetedik nap és az Ur megpihent és gyönyörködött a munkájába. Különösen nagy gyönyörűsége tellett Ádáinban, szinte önmagát dicsérve, a teremtés koronájának nevezte magába a mi Ádám apánkat. Ádám rá is szolgált erre a dicséretre ; az uj seprő jól seper. Ádám is kitünően fogta fel a hivatását, parancsolgatott az alárendelt állatoknak és szót fogadott az Urnák, mint hü sáfár őrködött a paradicsomba zárt nyáj felett, ami annál is könnyebben ment, mert hisz a paradicsomban tudvalevőleg paradicsomi állapotok voltak és bizony nem kívánkozott onnan senki sem a tilosba. Ádám azonban még is komolyan fogta fel a hivatását, annyira komolyan, hogy az Ur jutalmazásra méltónak találta őt. De mivel jutalmazhatná meg azt, akit ő maga is a teremtés koronájának nevezett, akinek hatalma van minden felett, ami a földön van. Biz az nem könnyű kérdés. Végre is legméltóbb, legnagyobb jutalomnak találta, ha ajándékoz neki egy asszonyt, egy husból-vérből való, felséges termetű asszonyt, szőkét, kék szemüt, olyat, amilyennek Zichy Mihály festi az Ember tragédiájához készült képeiben Évát. Akinek kívánatos kis piros szája majd kipattan a vérhu'lámzástól, a csókvágytól. Az Urnák megtetszett a gondolat, maga elé kép- j zelte, hogy fog Ádám örvendezni ennek és mennyire | hálás lesz majd az Urnák, amiért egy ilyen kedves | unaloműző jószágot bocsát a rendelkezésére. Szinte ! tapsolt a gondolatnak, hogy milyen fejedelmi egy A tavaszi ■ ■ #3 ÄnvmA a ,e9uiaí)b divatu női felöltők, gummi- és pörköli II VI P Penyek> úgyszintén férfi- és gyermekfelöltök 9 I v és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők l)eák=tér, a Kereskedelmi bank palota, nagytöajscie mellett ruhaa» n üzletében
