Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-03-20 / 23. szám

S Z ATM ÁR-N É M E T I

3-ik oldal.

Hivatva van e város arra, hogy ne csak az ál- j tala i elölelt országrész kereskedelmi és közgazdasági gócpontja legyen, de hivatva van sokkal inkább arra, j hogy a falai között kifejlődött kultúrát még tovább fejlesztve, azt mint a jótékony nap sugarait úgy áraszsza szét, az általa uralt részekre.

T. t. h. bizottság!

Ez a nemes város azzá a mi, saját erejéből lett. Az a fejlődési processus a mi itt végbe megy. csak az egészséges szervezet automatikus működése.

Ide ez ideig külső tényezők csak a legminimá- j lisabb mértékben működtek közre, s volt idő, midőn j a közreműködés negativ irányú volt.

A belső erőknek növelését, s a negativ erők elhárítását tűzöm én ki feladatomul, mert e várost, mely nekem is otthonom, szeretném nagynak, virágzónak s kulturmissiója magaslatán állónak látni.

Működési tervemet illetőleg ma én nagyobb szabású programmal nem állhatok elő, erre nézve előbb a város vezetésre hivatott férfia részéről kell egy látképet szereznem. Egyet kijelentek azonban, hogy mindazon társadalmi s gazdasági követelmények, melyek a város fejlesztésére befolyással birnak, állandó gondoskodásom tárgyát fogják képezni.

Két kérdés van, melyet a közeljövő feladatai közé soro'ok.

Egyik a vízvezeték és csatornázás kérdése, mely ' a fejlődésnek a mai modern egészségügyi követeimé- I nyék szempontjából conditio sine qua nonja.

A másik kérdés a város technikai téren való I fejlődésének alapjául szolgáló, s évtizedekkel előre I szóló tervezeti programra elkészíttetése.

Ezen kérdés szerintem a város modern fejlődése szempontjából nem kevésbé fontos, de amennyiben nagy mérvben bevág a magánjogi érdekekbe is, elismerem, hogy rendkívül nehézségekkel jár. De ötletszerű s alkalmi intézkedésekkel egy modern város alapját lefektetni nem lehet. S a jövő nemzedék hálájában találjuk meg jutalmát az e téren hozott áldozatoknak.

Én azt hiszem, hogy erős akarat s a város jól felfogott érdeke e tekintetben sikerrel járó munkát fog végezhetni.

Társadalmi politikai (éren s a közig, vezelése tekintetében kénytelen vagyok ismétlésbe esni a vármegyén elmondott programommal. De bár ez a dolog természeténél s ugyanazonosságánál fogva egészen magától érthető.

Felekezeti tekintetben a felekezefek teljes és tökéletes békéjének fentartását tűzöm ki célul, s bármely felekezet részéről vettetnék fel oly kérdés, mely ezen béke megbontására alkalmas, egész erőmmel állok azzal szembe.

Nemzetiségi kérdésben az a nézetem, hogy mindnyájan egyenjogú polgárai vagyunk e hazának; egyi künk sem követelhet magának egyénileg több jogot, mint a mi a másikat megilleti, s mindaddig mig a nemzetiségek az egységes magyar állameszme fogalmát tiszteletben tartják, faji, nemzetiségi kultúrájuk ! terén való működésüket én is tiszteletben tartom, j egyéni érvényesülési törekvésüket jogosnak elismerem j s e téren készséggel támogatom.

De, ha a magyar áliameszme ellen irányuló és ; separatisztikus törekvéseket látnék egyesek működésében, e téren elnézést nem ismerek, s kérlelhetetlen | szigorral fogom az ily merényletet minden törvényes és jogos eszközzel visszaszoritani.

Meggyőződésem, hogy nekünk a nemzetiségekkel a kölcsönös megértés és megegyezést kell keresni, s társadalmi téren nekünk, mint erősebb félnek kell erre a kezdeményező lépést megtenni. Erre én kezemet nyújtom és kérem tőlük, hogy a nyújtott béke- jobbot fogadják el.

Szociális szempontból szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a kisebb emberek, a mezőgazdasági munkások, az ipari, gyári alkalmazottak bennem mindenkor hivatott védőt találnak. Sérelmeik, jogos panaszaik meghallgatására ajtóm előttük mindenkor nyitva áll.

Az adminisztráció állandó figyelmem tárgyát fogja képezni, de én meg vagyok győződve, hogy olyan tapintatos és bölcs vezetés mellett, mint a polgármester űré, olyan tisztikar, mint a városi tisztikar, teljesen hivatása magaslatán áll.

Végül kijelentem még, hogy e város kormányzatában mindig a legszigorúbb törvényes keretek irányítanak. Soha alkotmányellenes és törvénytelen dolgot elkövetni nem fogok.

Amint megkövetelem, hogy az én, és velem egy politikai elvet vallók meggyőződését tiszteletben tartsák, éppen olyan mértékben tisztelem és becsülöm meg mások politikai hitvallását.

Kérve azt, hogy a közügyek intézésében személyi és politikai pártoskodás e falak közül kint ha gyassék, kérve támogatásukat minden olyan téren, hol a város és társadalom érdeke van szóban, s Isten áldását kérve a város közönségére, a főispáni széket elfoglalom. A főispán beszédét zajosan megéljenezték.

Sxatmár, 1910. március 20. __

Ezut

án a közgyűlés véget ért. Közgyűlés után a főispán előtt a küldöttségek tisztelegtek.

Este 8 órakor a Pannónia dísztermében bankett volt, amelveu mintegy 250—300 ember vett részt. Toasztokat mondtak : a főispán, dr. Vajay Károly, Brabécz dandárparancsnok, Jékey Zsigmond, dr. Eechtel János, dr. Hantz Jenő, stb.

HÍREK.

— Az országgyűlés feloszlatása. A képviselőházat holnap, hétfőn újból megnyitják. Holnapután pedig az országgyűlést feloszlatják. A király képviseletében József főherceg olvassa föl a budai palotában, az egybehívott képviselőknek, főrendeknek a feloszlató királyi kéziratot.

— Jóváhagyás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 125657| 1909. számú rendeletével jáváhagyta a szatmárnémeti sz. kir. város felső keresk. iskolája segítő egyesületének alapszabályait. A nagy közönség köréből is bizonyára tokonszenves támogatásban fogják részesíteni ezt a szép és humánus intézményt.

— Lemondás. A „Szatmármegyei lóverseny-egylet“ elnöke berencei Kovács Jenő korára és egészségi állapotára való tekintettel az elnökségről lemondott.

— Uj virilisek. Reiter Mór és Neuschloss Dezső annak idején panaszt adtak be a közigazgatási bírósághoz, mert az állandó bíráló választmány kihagyta őket a virilisek lajstromából. A közigazgatási bíróság helyt adott a panaszoknak és itéletileg kimondotta, hogy Reiter Mór 1716 K 65 f, mig Neuschloss Dezső 1097 K 52 fill, egyenes állami adójuk után a folyó évre a virilisek lajstromába felvétessenek.

— Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Boleman Márton nagykárolyl ügyvédet az ottani kir. járásbírósághoz ügyészi megbízottul nevezte ki.

— Cukorgyár Szatmáron. Egy konzorcium hajlandó lenne négy és fél millió koronáért létesíteni a cukorgyárat, ha ez év április 15-ig 5000 hold föld le- köttetnék répatermelésre a földbirtokosok részéről. Ha ez biztosítva lesz, a gyár épilését még ez évben megkezdik s jövőre már üzembe helyezik. Ha ez nem sikerülne, akkor a gyár felállítása elhalasztatnék 1912. évi április 15-ig, de akkor a konzorcium már 6000 hold föld lekötését kívánja.

— Választmányi ülés Folyó hó 16-án délelőtt tartotta a Szatmármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya gyűlését a városháza kis termében. A választmány elhatározta, hogy a Darányi Ignác volt földmivelésügyi minisztertől tekintettel a távozó miniszternek a gazdák érdekében kifejtett jótékony és áldásos működésére, feliratban búcsúzik el. A gróf Serényi Béla kinevezéséről szóló leiratot tudomásul vették. Tárgyalták ezután az Omge leiratát, amelyet a balkán szerződések rendeleti utón való életbeléptetése elleni tömörülés tárgyában küldött az egyesülethez. A gyűlés hozzájárult azon indítványhoz, hogy a gazdasági egyesületek feliratilag forduljanak a kormányhoz és kövessenek el mindent, hogy e sérelmes szerződések életbe ne léphessenek. A Nagybánya—láposvölgyi vasút azzal a kéréssel fordult a gazdasági egyesülethez, hogy Írjon fel az egyesület a kereskedelemügyi és pénzügyminiszterekhez s feliratban fejtse ki e vasutak gazdasági fontosságát. Az egyesület eleget tett a kérésnek, mert e vasút mellékén igen nagy és eddig kitermeletlen erdők vannak, továbbá, mert ez a vonal az oláh vidékek forgalmának Szatmár felé irányítását nagyban megkönnyíti és elősegíti.

— Bank a Szatmárhegyen. Bank van alakulóban a Szatmárhegyen. Alaptőke százezer korona. A részvényeket nagyrészt a hegyi birtokosok, gazdálkodók jegyezték.

— Növendék hangverseny. Az uj „Szatmári Zenede“ pénteken délután 4 órakor tartotta első nyilvános hangversenyét a városháza nagytermében, nagy- közönség előtt. A hangverseny nagyon szépen sikerült s a közönség elismeréssel adózott a kitűnő vezetőknek, ezek között első sorban Bendiner tanárnak.

— A szatmár-nagybányai vasút államosítása. Hir szerint ez a terv rövid időn belül megvalósul. Ez ügyben az igazgatóság és az üzletvezetőség részéröl bizottság is járt Nagybányán. Még a nagybánya-felső- bányai üzem államosítása is tervbe van véve. Mindeneseire kívánatos volna megvalósítása.

— Forinyák emlékünnep. A budapesti egyetemi ifjúság kegyeletes emlékünnepre készül. Március 15 én volt ötvenedik évfordulója annak, hogy Forinyák Géza joghallgató hazafias tüntetés áldozatául esett. A diákság ugyanis 1860. március 15-én az elesett honvédekért tartott rekviemmel akarta megülni a szabadságünnepet. A rendőrség azonban nem engedte meg, mire az ifjúság gyászjelvényekkel kivonult a Kerepesi- uti temetőbe. Útközben a katonaság széjjeloszlatta a diákokat, akik közül többeket elfogott. Társaik kísérletet tettek az foglyok kiszabadítására. A katonaság sortüzet adott. Hat ifjú megsebesült, közte a 20 éves Forinyák Géza joghallgató, akinek térdét zúzta össze a golyó. Forinyák e sebébe április 2-án belehalt. Nagy pompával és rendkívüli nagy részvét mellett temették el a Kerepesi úri temetőben és azóta sirjához évről- évie elzarándokol az ifjúság, mely most, április 2 án, a félszázados évforduló napján emlékünnepet fog rendezni a temetőben.

— Hazafias ünnepély. Március 15-ikét a Zza- dányi-uti kültelki áll. iskolában szép ünnepély kereI tében ünnepelte meg a kültelki polgárság. Az. ünnar I pélyen a nagy idők eseményeit Biki Károly ref. es- í peres ismertette. Karikás Róza és Nagy Jolán klsasz- szonyok hazafias költeményeket szavaltak, a közönség nagy tetszése mellett. A kültelki dalárda hazafias énekeket adott elő.

— Eljegyzés. Gordon András, a városi villamos mű műszaki tisztviselője tegnap jegyezte el néhai lázári Nagy Ákos volt erdődi főszolgabíró leányát, Lilikét

— Uj fögimnáziumi épület Nagybányán. Nagybánya város tárgyalásokat folytat a kultuszminisztériummal egy modern, minden igényeknek megfelelő gimnáziumi épület felépítésére vonatkozólag. A dolog már annyira haladt a nagybányai polgármester serénykedése folytán, hogy a minisztérium egyik főmérnökét küldte ki az összes tervek anyagi, didaktikai és egészségi szempontból való tanulmányozására azzal a megbízással, hogy észleleteiről terjedelmes jelentést tegyen.

— Színházi műsor. Vasárnap délután „A kis cukros“ vígjáték, este „Luxenburg grófja“ operette, (páratlan). Hétfőn zónaelöadás „Varázskeringő“ operett, (páros). Kedd „Cigánybáró“ operette, (páratlan). Szerda Sipos Zoltán jutalomjátékául „A gyermek“ szinmü, (páros). Csütörtök „A sötét pont“ vígjáték, (páratlan). Pénteken és Szombaton nincs színházi előadás. Hasvét vasárnap délután „Próbaházasság“, este „Taifun“ szinmü, (páros). Husvét hétfőn d. u. „Kedélyes paraszt“ operett, este „Taifun“ szinmü, (páratlan).

— Megszökött a büntetés elől. Pólyák Károly

volt szatmári hadnagy ellen kétrendbeli bűnügy is volt folyamatban a szatmári törvényszéken. Az egyik lopás, a másik sikkasztás miatt. A megtévedt hadnagy ügyében a törvényszék e hó 21-re tűzte ki a főtárgyalást. A visszaérkezett kézbesítői jelentés szerint azonban Pólyák Károlynak nem volt közbesitbető a főtárgyalásra szóló idézés, mert időközben Amerikába szökött.

— Tűz az oláhgyürüsi erdőben. A napokban a

Horváth-fü'résztelep cég oláhgyürüsi erdejében tűz támadt s mintegy 30 hold leégett, mire a tüzet megtudták akadályozni. A csendőrség megállapította, hogy t a tűz gyújtogatásból támadt. A tettest már le is tartoztatták, egy béltekhodosi ember személyében.

— Öngyilkosság. Szilek János budapesti születésű 28 éves kőműves-pallér folyó hó 16-án este 8 órakor az uj osztrák-magyar banki építkezésnél revolverrel fejbe lőtte magát s meghalt. Tettét valószínűleg pillanatnyi elmezavarában követte el.

— Tűz Óváriban. Szomjas György óvárit lakos háza márc. 16-án eddig ismeretlen okból kigyuladt és leégett. A szomszédos melléképületekre is átcsapott, szintén elpusztultak. A kár 3000 korona, melynek egyrésze biztosítás révén megtérül.

— A postán a közönséget megvárakoztatni nem Szabad. Köztudomású dolog, hogy a felek a posta vagy a táviró hivatalban sokszor hosszú ideig kénytelenek várakozni, mert a felvétellel megbízott közegek mellékmunkával vannak elfoglalva. Ilyen esetek ismételten alkalmat adnak kellemetlen szóváltásokra, amiért is a

j kereskedelemügyi miniszter erélyes rendeletben utasította a posta-, táviró- és távbeszélő hivatalok vezetőit ! és a postamestereket, hogy a felvételi szolgálatot teljesítő alkalmazottakat sürgős mellékes munkák végzésével ne bízzák meg. A felvevő közegeket pedig a miniszter rendeletében figyelmezteti, hogy az elodázható más munkát — ha fél jelentkezik — tartoznak azonnal abba hagyni és elsősorban a közönséget kötelesek kiszolgálni.

— A népiskolák tűzbiztonsága és a növendékek

; menekülési módja tűzveszély esetén. A vallás- és köz; oktatásügyi minisztérium folyó évi február hóban az ; ország valamennyi tanfelügyelőjéhez körrendeletét in- | tézett az állami elemi népiskolák tűzbiztonsága és a

■ növendékek szükség esetében való menekülése ügyéI ben. A rendelet első részében részletes tüzrendészeti

í

; szabályokat tartalmaz az iskolaépületek tüzbizton3ágá- I nak megóvására, második részében beható íitasitáso- ; kát ad a tanítótestületeknek a gyermekek kioktatására

■ és a szükséges gyakorlatok rendezésére. A rendelet szerint a tanév elején az első három héten belül a taj nuló ifjúság a tanító által kioktatandó az intézeti épület gyors elhagyásának módozataira. Az egyes osztályoknak kiképzése után kombinált gyakorlatok tartandók egyszerre a többi osztályokkal. Minden iskolában negyedévenkint próba riasztások tartandók. A rendelet szerint a tanulóifjúság figyelmeztetendő arra ; hogy ilyen ptóba riasztások lesznek, de úgy, hogy | azok időpontjáról ne legyen tudomása. Egy évben ; legalább füst mellett tartandó meg a próba, hogy a ’ gyermekek komoly esetben a füsttől meg ne ijedjenek, j A rendelet részlegesen megállapítja a riasztás és ki- 1 vonulás módozatait, továbbá a tanító eljárását a tanulók kivonulásakor.

— A magyar búza. Néhány év előtt a magyar gazdasági szakirodalomban olyan hangok hallatszottak, hogy a magyar búzát nemsokára múzeumokban fogják mutogatni, mert a gazdák az idegen (francia és doni) búzát fogják termelni. A magyaróvári növény- termelési kísérleti állomás a gazdák óhajára évek óta kísérletezik külföldi búzák meghonosításéval. A Groableu

t