Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-03-13 / 21. szám

21. szám. XIV. évfolyam. Szatmár, l9!Cárcíus 13. Vasárnap. FÜGGETLENSÉGI E48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATM AR-NEMETI-I IPAR HITE ZOVETXEZET“ HIVATALOS KÓZLŰNV MEGJELENIK MINDEISZKHDAN ES VÁSÁRNÁL ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 filler. Március 15. Ha a magyar nemzet ezer éves története minden nevezetes napjának évfordulóját meg­ünnepelné, élete ünneplésben merülne ki. Ez az állandó ünneplés állandó gyászolást jelen­tene, mert az ezeréves dicsőséghez tengernyi vér és köny tapad, s az emlékezés világa csak igen ritkán késztetne örömünnepre. Március 15-ike az egyetlen nap, melynek emlékezete boldog örömmel, biztató remény­kedéssel tölti meg a nemzet szivét. Ez az ün­nep a nemzet vágyai, reménységei teljesülésé­nek büszke apotheozisa. Amiért ezer évig szen­vedett, küzdött, vérzett a nemzet: a függet­lenség, szabadság, önállóság 1848. március lö-én fegyverek csörgése, haldoklók hörgése nélkül megvalósulni látszott. Ha hullott is köny e napon, az az öröm könye vala. Méltó hát ez a nap arra, hogy a nemzet évfordulóján öröin- lüzeket gyújtson hegyeken, völgyeken és — a szivekben. De miért vegyül mégis keserűség egyetlen gyönyörűséges ünnepünk örömei közé ? Hiszen az 1848. évi március 15-ikének eszméi meg­izmosodva élnek a nemzet lelkében, gondolat- világában. Ám a nemzeti szabadság halhatat­lan eszméi ma is ádáz tusát vívnak a zsar­noksággal, s hiába vannak lefektetve élő tör­vényekben, gyakorlati megvalósításuknak útját állja a császári hatalom. Örömünnepünk azért I nem lehet zavartalan. A nemzeti fiigtlenség, önállóság ellen irtó háborút hirdetik a császár nevében. Hangzatos jelszavaképp alatt harcot indíta­nak a márciusi eszekkel telitelt lelkek ellen. Erőszakkal és vesztetésekkel szándékoznak a nemzeti igazságokat .iirtani. Hazug Ígéretekkel akarják eltéríteni anemzetet az eszmék har­cától az eszmék el lei munkára. Táborba száll a nemzet minden ellesége, hogy ha kel testével is torlaszt emeljen a függetlenségi eszme dia­dalmas uiján az elől törekvő nemzet előtt. Meddig tart méj ez az erőket megosztó, idegbénító küzdelem > Mikor lesz már ez a nemzet egy akaratonjogaiért : a márciusi esz­mékért folytatott hacbm? Mikor illeti meg a nemz t minden gyecnekét a márciusi színék szentlelke, hogy a nás nyelven beszélők is csak egy igét hirdessenek, egy célra egyesülve küzd­jenek : a nemzet iüggetlenségeéri, jólétéért, boldogságáért? Ennek a nemzetink még az ünnepe is szomorú. Zavartalan ünnepet nem ülhet, mintahogyan egyöntetű küzdelmet sem folytathat. Ünnepéi küzdelmeit az Efialtesek megszentségteíenúik. A naznrt^agot áruvá és alkutárgyává teszik Jókai, Petőfi és a többi márciusi ifjak, ha ma állanának ki a muzeum lépcsőzetére a márciusi tizenkét ponttal és a »Talpra magyaréra!: nemes fellángolásukat éretlen gyermekcsinynek minősítené a »nemzeti munkára« szervezkedő hatalom. Éppen úgy, amint az önállóságért csatára hivó harci riadót demagógiának hirdeti, s az önzetlen harcosokat hatalmi vágytól elkábullaknak, érdekhajhászok- nak nevezi. Bizony szükségünk van némi ön- ámitásra, hogy a márciusi ünnepedet legalább külsőségeiben méltónak lássuk a 48-iki már­cius jelentőségéhez. És mégis örülünk március 15-ike évfordu­lójának. Az eszmével együtt örökké élő re­ménység növeli, erősiti, izmositja azt a hitet bennünk, amely a nemzetet egy évezreden át fentartotta. Hiszünk a nép, a nemzet lelkének szepiőtlenségében, s ezi tekintjük a nemzet jö­vendő nagysága zálogának Gondolatvilágunk­ban halljuk az egész világot megrázó Kossuth- 1 nótát, lelni szemeinkkel látjuk Rákóczi kuru­cainak, Kossuih Lajos regimentjenek diadalmas száguldását a szabad, független Magyarország kivivására. Hisszük és fogadalmat teszünk a nagy március eljövetelére, mikor az ige testet ölt. Ezért élünk, erre esküszünk: Isten minket i úgy segéljen! Lajos Dénes. \ városi tanácsból. Kiküldetés a főispáni beiktatásra. Szatmárvár- megye közönségének meghívására a tanács elhatározta, hogy Csaba Adorján főispánnak a megyénél történő beiktatásán, március 14 én. képviselteti magát. E cél­ból kiküldte Ferencz Ágoston közigazgatási tanácsosi és dr. Lénárd István árvaszeki ülnököt. A tanács ezen kívül felhívást intézett a törvényhatósági bizottság tagokhoz a részvételre való jelentkezés iránt. Az amerikai szőlő-telep bérlete. A városnak í zsadányi ut melletti amerikai szőlőtelepét, amely lí holdnyi, versenytárgyaláson Bernát Lipót kapta bérbe ezer korona évi bér mellett, 3 évre. T A M e A. Szegény fogja a madarat. .. A szatmári békekötéssel beesteledett a hajdan fényes kuruc-dicsőségnek örökre. A majtényi sikon elnémult a tárogató. Elhallgat­tak a tüzes, viharos harci dalok s a labancot vérig csipkedő, paprikás kuruc-nóták. Éjnek sötét évadján, erdők rejtett sűrűjében néha-néha riadt csak fel fájó mélabuval a bujdosó Rákóczi kesergője : A tábor, a tábor Zászlóit lehajtja A majtényi páston. —- Szegény kuruc tábor . . . Hajh, Károlyi Sándor! Hajh, Károlyi Sándor, Károlyi Sándorom / Hová lőtt, hová lőtt Az én szép táborom? .. . Károlyi Sándor s a szövetséges rendek hódolati esküt tettek a labancgenerális, Pálífy János kezébe. S a tábor, a tábor, a szép kuruc tábor, fegyverét le­rakva, szerteoszlott a négy szél tájira. Rákóczi Ferenc, a vezérlő fejedelem s azok a tiszta, rajongó lelkek, akik hozzá mind a végig hívek maradtak, visszautasítván a császár hivó kegyelmét, messze idegenben, a hontalanság keserű kenyerén él­degéltek. Török ég alatt, odalenn a Mármora tenger ligetes partjain, Rodostóban. Nagy Bercsényi Miklós, Eszterházy Antal, Forgách Simon, Csáki Mihály grófok, a két Pápay testvér, János és Gáspár, Zay Zsigmond, báró, Radalovich apát, szarvoskendi Sibrik Miklós, Horváth Ferenc, Kőszeghy és Kajdacsy alkották a bujdosó fejedelem udvarát. És a hívek hive, rajon­gók rajongója, a fényes szellemű, édesszavu poéta: Zágoni Mikes Kelemen. Maga Rákóczi valósággal kolostori életet élt Miután utolsó szép reménye is porba hullott, hogy idegen segítséggel még egyszer meglobogtathatja a ma­gyar szabadság zászlóját : nagy lelke imádságba és elmélkedésbe mélyedt. Ami kis derű megaranyozta még ottan-ottan a szegény bujdosók egyhangú, szürke életét, azt az örökké gavallér Bercsényi Miklós gróf háza árasztotta. Ott össze-összecsendült még olykor a barátság vi­dám serlege. A ház lelke az élet őszén is még mindig szép, szellemes »meltóságos asszony, Bercsényiné asszo­nyom« vala, aki igen szeretett a társaságban mulat­ságos dolgokról beszélni, főképpen az ő tavaszi idejé­ben való dolgokról ... És mellette Bercsényi hű, öreg poéta-tilkárának, a Vépi Vénus szépszavu éne­kesének ifjú lánya, a kis Kőszeghy Zsuzsika. Az anyát­lan árvaságra maradt, kis Zsuzska lány ott serdült fel a fényes Bercsényi udvarban. Bercsényiék úgy szerették, dédelgették, mintha tulajdon, édes gyerme­kük lett volna. És olybá vette őt az egész rodostó társaság is. A tovatűnt szép múltra való emlékezés, az éde bus merengés méla óráiban ezüstös csengésű hangjái verseket olvasott fel úrasszonyának a kis Zsuzsika Érzelmes, lágyan folyó, alekszandrinusokat ódesapjí müvéből. A Vépi Vénusból, melyet, nyilván ama hi res, nevezetes Murányi Vénus példáján buzdulva, Bercsényi pár egybekelése alkalmatosságara szerzel vala jó Kőszeghy György uram. Óh, olyan édes é olyan szomorú do'og volt hallania, ifjú leányajakr< az agg úrnőnek, ez ö ifjonti bübáját dicsőítő zengae tes strófákat. »Amikor még csillogott sok drágák násfás mellében, fényJettek a gyémántok szép fe, kötőjében.« És, ha sirva-vigadó barátkozásra gyülekeze Bercsényiékhez a Rodostói társaság, a ház urasszt nyának jobb keze volt az eleven kis poéta-sarjadél Katonai szigorúsággal rendelkezett a konyhán és üd jókedvvel, pajkos csicsergéssel forgolódott, kínálkozó az ebédlőházban a vendégek körül. Különösképe pedig az édes, aranyos Mikes bácsi körül. Az ő szí mára mindig volt egy Ízletes falatja, amit a tulajdc rózsás kacsóival tett a tányérra; ő hozzá mindig vo egy pajkosabb szava, egy édesebb, melegebb mosoly És, amikor Rodostó rózsaligetei virágba borulta! bizony, egy egy csinos bokrétácska is ott illatozc mindig a Mikes bácsi tányérja mellett . . . Megtekinthetők a tavaszi újdonságok, férfi-, fiú-, gyermek-öltöny és felöltőkben legnagyobb választék. Vásárlási kényszer kizárva. ...................................Olcsó szabott árak mellett. Szántó Mór és Társánál S*atmár, a sícinháKzal szemben mérték utáni megrendelések a legújabb hazai és angol kelmékből. LAP VEZÉR: FÖ SZERKESZTŐ: | Dr. KELEMEN SAM Dr. HAVAS MIKLÓS. ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. CSOMAY GYŐZŐ. SZFRHtKZTßSte ES Ki AOOH> v ATAl Boros Adolf könyvnyomdája. Ham János-utc* »* ■— Talalnn-Hgmri HO '----­Mi • Atsnps.aiü di|a* * I •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom