Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-01-09 / 3. szám
XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. január 9. Vasárnap. 3. szán». FÜGGETLMSE6I ES 48-as POLITIKAI LAP A „SZATräÄR-NEäflETM IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. EL Ő F I Z ET ÉS! ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. F.gyes szám ára 10 fillér. ItAPVKZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCV JÁNOS. SZERKESZTéSÉS ÉS KSADÓHiVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utea 10. ==; Telefon-szám 80,-== #1 idanneoiQ dijak Szatmáriul, a > iidőtilvaíalban flzet8Kíl4E. A politikai újév. Irta dr. Nagy Dezső oszággyülési képviselő. Nem az első eset, hogy az újév nálunk zavart politikai állapokat talált. A politikai üdvözlő beszédek s az ezeket fogadó válaszok magyarázgatják a helyzetet, keresik az önérzet, hangját, amelyet keresniük is kell, mert nehezen találják. Az illető pártvezérek politikai ténykedése nem igen alkalmas arra, hogy a hallgatóság, akik alatt nem a közvetlen híveket, hanem az ország összes polgárságát értem, ezekben a beszédekben a valódi önérzetet meg is találja. Az alkotmánypárt vezére, gróf Andrássy Gyula rendíthetetlen hitét fejezte ki, hogy a mai válságot csak azon az utón lehet kielégítő eredménnyel és végleg megszüntetni, amelyet az alkolmánypárl felfogásának megfelelően ők ajánlottak. Fenhangon hirdeti, hogy ebből a megoldásból azonban egy ki van zárva s ez: az önálló jegybank 1911-re való felállítása, amely ma, szerinte inkább árt az országnak, mint használ. Elkerülhetetlennek tartja ellenben a katonai kérdés megoldását. Ebből az Andrássy-féle nyilatkozatból kettő bizonyos. Az egyik az, hogy elvi ellensége az önálló jegybank felállításának; az alkotmánypárt tehát ezzel a kérdéssel foglalkozni sem kíván, mert veszedelmet —- az ő felfogása szerint —■ nem akar hozni az országra. A másik az, hogy az alkotmánypárt ellenben a katonai kérdés megoldását tűzte ki programmjául. Azt azonban nem tudjuk, hogy mit ért az alkotT A K & A. A harangok. Irta Kazár Emil. A zsombékiak hiába várták a hajnali harangszót. A harangozó csak harmadnap jött a faluba a meghalt helyébe. Senki sem 'smerte. A főtisztelendő hozatta valahonnan Mikor jött. a feleségével, meg egy ölbe való gyerekkel, könnyen elfért egész holmija a szekér saroglyájában. Meg egy kecske volt kötve a szekér után.jj — Szépen kezdi a dolgát az uj harangozó, — dörmögle Seregély Mihály, kinek legjobban feltűnt a harangozás elmaradása, mert magának is lett volna valakije, akit oda szánt a toronyba és sekrestyébe. Seregély gazda indult megtudni, hogy miért nem szól ma a harang ? Hetykén nyitott be a harangozó- hoz, de senki nem nézett ki a pitvarból az utcaajtó csikordulására. Kutyája meg nem volt a harangozó - nak. Seregély jó reggelt kiáltott, de egy árva szó sem felelt rá. Olyan üres volt minden, mintha kifüstölték volna harangozóékat. Az ólból kecskemekegés hallatszott végre. Benézett oda Seregély. A kecske azért mekegett, mert a kötele nem engedte, hogy beleharapjon egy csomó fűbe. mánypárt a katonai kérdés megoldása alatt: ebbeli szándékát sem Andrássy, sem az alkotmánypárt az ország szine előtt szabatosan részleteiben fel nem tárta. A nemzet ebben a tekintetben teljesen homályban van. Hírlapokban beszéltek itt-ott századnyelvről, de még erről sem tudjuk, hogy gyakorlatilag miképen képzelik ezt; valószínű, hogy ez is csak olyan „nesze semmi, fogd megjól“-féle formula lenne mert különben világosan meg kellene mutatni^ azt, amiért a nemzet lelkesedjen. S hol van ezzel a homályos valamivel szemben az érem másik oldala? Mit ajánlottak fel ezért a nemzet nevében? Bosznia annexioját, ennek költségeit, az uj hadihajókat s talán még a létszámemelést is? Ezt nem tudjuk. Programm-e az, amit titkolni kell? Lehet-e a körül politikai pártot alkotni. Lehet-e remény arra, hogy a nemzet egy választásnál többségével fog honorálni egy olyan politikai akciót, melynek sem tartalmát, sem eszközeit, sem az értük hozandó áldozatot közelebbről nem ismeri. Valóban nem jogosult az az erőlködő önérzet, amelyet az alko!mánypárt vezére újévi beszédébe mindenáron bele akar kényszeríteni. A Kossuth Ferenc-párt vezére szintén önérzettel mutat reá arra, hogy a párt megtett és meg fog tenni mindent, ami emberileg lehetséges a párt elvei megvalósilásáért. S még nagyobb önérzettel hangsúlyozza, hogy egyiknek sem olyan rövid az emlékezete, hogy ne tudnák, hogy ... az önálló bankkérdés képezi elvüknek azt a részét amelyért a vezér egész életén át a Iegkiíarló'okan küzdőit, legállhataSeregély a szomszédba ment át a Golyóbisék- hoz. Az asszony épen ludat tömött az udvaron. — Valami baj történhetett! felelte a Seregély kérdezősködésére. Ma hajnalban nagy gyerekrivást hallok. Mikor már nem akart csitulni, átnéztem a sövényen. Nem 'áftam egy egeret sem. A gyerek meg csak sivalkodott. — Hova lett a gyerek ? — kíváncsiskodott Seregély. — Áthoztam, mert nem tűrhettem a sivitását. Se apja, se anyja. Tegnap délután láttam, mikor az anyja szekeren elment hazulról. De hát az apja miért hagyta magára ? Nem tudom. Tejet adtam a gyereknek s most aiszik. Még ma nem is harangozott, — dohogott Seregély. Megmondom a főtisztelendő urnák. Amint át akart menni Seregély a plébánia felé, szemközt találkozott Iskátulya Marissal, a hirhordó, nyelves asszonnyal. Mindjárt Seregély elé kiáltotta, hogy a harangozót bekísérték a zsandárok. Most vallatják a községházán. Szép história, álmélkodott Seregély. — Jaj gazduram, a harangozót asszony ruhában fogták el az utcán, amint a két. zsandár kifordult a templom felől. A feje be volt kötve keszkenővel. losabban munkálkodóit. Kossuth Ferenc tehát az önérzet legmagasabb hangnemét ütötte meg, amire pedig hidegen vizsgálva, bizony-bizony alig lehet oka és joga. Ki volt az, aki a párt azon tagjait, akik a közös bank szabadalmát 1911-re meghosszabitaui nem akarták, jobban elkárhoztatta volna, mint ő? Ki az, aki azt állította ezekről, hogy fejjel mennek a falnak? Ki volt az, aki végül még a pártszakadást is provokálta és a pártszakadás után legszorgosabb gondja volt az alkolmánypárttal és a néppárt tál keresni az együttműködést (kooperáció) és a kormányon való együttmaradhatást azokkal a pártokkal, amelyek az önálló jegybanknak elvi ellenségei, a közösbank fanatikus hívei, akik a bankkérdést egyenesen kizárják prog- rammjukből. Hogyan lehessen a bank ilyen elvi ellenségeivel való szövetkezésnél még c ak az önálló bank komoly előkészítéséről is beszélni akkor, amidőn épen a kooperáló pártok vezérei azok, akikre a király vétójának megindokolásánál hivatkozik. S az ezekkel való kooperáció, együttmüködhelés érdekében hagyta oda Kossuth Ferenc eivhü pariját! Ily tények mellett ennél a vezérnél is el kell némulnia az önérzet hangjának, hogy annak a hangnak adjon helyet, amelyet a közvélemény legalább nem fog hiú erőlködésnek jellemezni. Mindezen sajnálatos beszéd közt egy hang emelkedik ki, mint a tiszta napsugár, mely bo- rongós időben derűvel tölti el a tájt s ez Justh Gyula beszéde a királynál. Az ő vezérlete alatt levő pártnak programmja világos, félreérthetetlen, az nem volt titkolódzás tárgya lefele, az Aztán a bajusza, meg a szakála ... A zsandárok rákiáltottak és bevitték. — Ej ha, asszony ruhában fogták el f Roszban törhette a fejét. — A zsandárok is nagyon vádolják Csakugyan vallatták a harangozót, Jobbik Pétert a faluházán. Csakugyan asszony ruha volt rajta. Miért csinált magából maskarát f Mi volt a szándéka ? A két. zsandár nem ismerte a jövevény harangozót. Váltig mondta, hogy épen harangozni sietett- Itt a templom kulcsa is nála. De hogy miért öltözött asszony ruhába, arra nem akart felelni. Hanem ri- mánkodott, hogy vigyék vissza Peti fiához, mert senki sincs mellette. Később, mikor megludta, hogy a gyereket átvitték a szomszédba s a főtisztelendő ur is eljött a községházához, Jobbik Péter mégis csak el kezdett beszélni. — Szegények vagyunk. A főliszlelendő atyám ismer engem, jót is tett velem — kezdte Jobbik Péter a vallomást. Csak a kis Petivel dicsekedhetünk. Meg a Miska miénk még, a kecske. Arra mifelénk: ahonnan idejöttem, Miskának hívják a kecskét, a bikát meg Samunak. Arra ott, — mond a harangozó, a fejével messze távolba intve, — a harangok is beMüller Lajosné férfi-, női- és gyermek kész ruha üzletembe az őszi idény újdonságok megérkeztek. — Tarlós, elsőrendű jó áru, szolid olcsó kiszolgálás. Üzlet- helyiség Deák-tér. Kereskedalmi bank palota (a nagytőzsde mellett.)
