Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-01-01 / 1. szám

2-ik oldal. S Z A TM Á R-N ÉM g T I. Szatmár, if) 10. január 1. Mindez igazolja, mily megfoghatlan könnyedén hozatott e határozat. De talán még ennél is feltűnőbben a megszava­zott teher mérve. Számítási alapul azt veszem fel, hogy a felveendő kölcsönök — mindegyik megszavazás kölcsönre van alapítva — a mai viszonyok közt árfolyam veszte­séggel és 50 éves törlesztéssel 5-8 százalékba fognak kerülni. Ez azt jelenti, hogy a megye 200.000 koronája 11.600 korona annuitást igényel 50 éven át, a mi 323.814 korona adóalap mellett legalább 4% további pótadókivetést igényel. Megyei pótadónk már ma is elérvén az 1883: XV. t.-c. 13. §-ában megszabott maximumot s igy egy fillér sem lévén kivethető a törvényhozás különös felhatalmazása nélkül, csak ez utóbbi bekövetkezése esetén lesz 9°/o-ra felemelendő az árszámitás fedezhetése céljából. Az érdekelt községek pótadó kilátásait 50 évre e táblázat mutatja: Község Ajánlat Annuitás j Adóalap j Szükségelt uj kivetés! l'özségi § 1910. évi pótadó J Megyei pótadő SzüksegeltS ös szes ;{ pőtadó !J Ha lmi 100.000 5.800 22 513-04 26 46% SO/o 810 o Kisgérce 35.000 2.030 427813 49 55% 9°, 8 113ü,o Akii 10.000 580 1.404-42 44 55% 9% 108° o Ta.-váralja 15.0C0 870 1.410-06 63 63% 9*8 135° o Dabolc 5.000 290 1.315-02 23 07% 90,o 990,0 Tűre 75.000 4.350 9.875 58 45 75% 8°,o 129o,o Szólósgyula 5.000 290 2.746-07 11 85»;« 9«;» 1050,0 Batarcs 5.000 290 2.945-38 10 98% s°> 117o o azon, hogy a közgyűlés ez alkalommal még csak a komoly, beható tárgyalás lehetőségét is elutasította indítványom elvetése által egy oly kérdés felett, mely szembeszökőleg magasabb áldozatokat igényel, vagy kevesebb követelményeket állít fel az indokoltaknál, a mely az ellenszolgálmányokat elejti, a mely két nemzedéket is sújtó óriási terhet állapit meg s a mely a felsőbb hatóságok, jelen esetben még a törvény- hozás iránt is vét a kötelező alaposság ellen, araennyiben még komoly tárgyalásától is vonakodik egy, azokat is foglalkoztatandó kérdésnek — mély tisztelettel kérem a fent megnevezett és azzal kapcso­latos határozatoknak feloldását. Ily arányú megterheltetésről van szó szegény községeinken. Ez bizonyára túlságos, a teljesítmé­nyekkel arányban nem álló, feltétlen áldozat. Érthető, hogy a megyei sajtó egy szóval sem tárgyalta a dol­got; érthető, hogy hirtelenkedve vitetett keresztül a megyén s esetleg nem presszió nélkül a községekben. Az azonban világos, hogy a közgyűlés tagjai előtt sem a vállalkozó által kötelezett ellenszolgáltatásról, sem a vasút építési és üzleti feltételeiről, sem a teher­viselési képességről nem volt kép s igy e határozat csakis meglepetésszerüleg volt hozható. A hozzájárulás két vezérférfia hozott ugyan fel a megyei vita folyamán érveket, a melyek azonban nem lehettek megnyugtatók. Szentpály István ny. alispán ur azon fényes jövőre utalt, melyet a remélt kőszén és aranybánya nyitások adnak e vasútnak. Ily bányák azonban még felfedezve nincsenek s azokért ily nagy áldozat köz­pénzből annál kevésbé hozható, mert ily módon a szegény lakosság nyitna áldozatával utat a ma ugyan problematikus, de esetleg fényes gazdag bányaüze­meknek. Fogarassy Zsigmond orsz. képviselő ur utalt a szatmár—bikszádi vasútra, mely szerinte a befektetett tőke I6V2 százalék korona jövedelmezőségét adja Mi e' tényről még tudomással nem is bírunk, de az szembeszökő, hogy nem lehet egy más vonalra, mely valószínűleg az erdők nagy részének letárolása után fog megnyílni, következtetést vonni e körülményből. Sokkal nyomatékosabb volt azon biztosítása, hogy a magas kormány két millió koronát ad segélyül e vonalra. Bármily illetékes helyről jött is azonban ezen biztosítás, aggályainkat nem oszlathatta el arra nézve, hogy ez esetleg még változás alá eshetik, sőt beteljesedés esetén is szembeszökő, hogy ily mérvű támogatás az összes építési költséget fedezvén, sze­gény népünk filléreire egyáltalán nincs szükség. így tehát maradtunk a vita után is oly vakon, amint voltunk. S a megyei közgyűlés igy szavazta meg legalább is megfontolást és alapos tanulmányozást kérő indít­ványom elvetésével, a viszonyainkhoz képest óriási összeget, mely két nemzedéken át fog nehezedni reánk, mely szembeszökően túl magas a teljesítményekkel szemben s eltékozolja megfelelő ellenszolgáltatás nélkül szegény népünk keserves filléreit. Lehet-e ily módon elbánni a közvagyonnal ? Kénytelen vagyok befejezésül formai okokra is hivatkozni Az 1883: XV. t.-c 10. §-a azt mondja, hogy a ’ megyei pótadó igénybevétele és mérve iránt határozó megyei közgyűlésre külön meghívók bocsát­tassanak ki. Elismerem, hogy talán betüszerinti érte­lemben lehet vitatkozni e kérdés felett a jelen konkrét esetben. Az azonban kétségtelen, hogy a megyei határozat ismételve jelöli meg egyedüli forrásul a pótadót. Már most lehet e feltenni, hogy a törvény szelleme ne kívánta volna legalább is ugyanazon kau- télákat állítani fel egy oly kötelezettség elhirtelenke- dett elvállalásával szemben, mely 50 évre 4 százalé­kos pótadót feltétlen szükségessé tesz, mint a minőt évről-évre megszab az elvállalt kötelezettségek telje­sítésének módjával szemben ? S ha ezen módon sikerül végérvénynyel megállapítani. 50 évre egy meggondo­latlan terhet'minden részletes számítás és minden komoly előterjesztés nélkül: vájjon lesz-e mód a pótadó évi meg nem szavazása utján kibúvni alóla? Végül a határozat jogérvényes voltára az 1883: XV. t.-c. 13. §-a értelmében a törvényhozás különös felhatalmazása lévén szükséges: a határozat záradéka már ez okból is feloldandó. Mindezeknek alapján — sajnálatomat fejezve ki Színház. Szerdán este Wied Gusztávnak kétszer kettő = öt cimii satyrának nevezett színdarabját mutatták be. Hogy a darabnak sikere nem volt és hogy az elő­adás mélyebb érzelmeket nem tudott kelteni, — iga­zán nem a közönségen műit, mely jobb ügyhöz méltó buzgalommal figyelte, — mikor is jön a szenzáció : a kétszer kettő == öt. A cselekmény nélküli darab alapgondolata az, hogy az élet a logikátlanságon épül föl és ennek matematikai formulája ez: 2X2=5. En­nek a bizonyítására felvonultat a szerző nehány fér­fit és nőt, akikkel három felvonáson keresztül néhány általánosan ismert frázis meggyőződést mondat el csak azért, hogy a negvedikhen mindenki az ellen­kezőjére határozza el magát. Es ebben az a szatíra, hogy mindez a kényelemért és a magasabb pozíció­ért történik, nem pedig az élet kényszerítő erejének hatása alatt. A szereplő személyek igen egyszerű és minden különösebb tulajdonságok nélküli alakok, akik nem mennek át semmiféle érzéseken. Egyáltalán az a hideg, mozdulatlan hangulat uralkodik a dara­bon, amelyet Herezeg az ő maszkjában olyan pom­pásan juttatott kifejezésre. Czakó Miéi, Gomöri Vilma Markovit« Margit igyekeztek jók lenni s ez a körül­ményekhez képest sikerűit is nekik, feltűnt természe­tességével B. Kovács Lenke, a férfiak közül lake jól szaval!, Somogyi kényeskedett, holott csak hülyének kellett volna lennie, Szilágyi is jó volt, Rónai ügye­sen börtönőrösködötí. Foiimusz Aurél 35 éves jubileuma. Megható je­leneinek volt tanúja a színházi közönség a csütörtök esti előadáson. Follinusz Aurél a szatmári színház operefíe rendezője búcsúzott a színi pályától, melyen 35 évig működött. A Náni c. darabot adták, melyet ő irt és az első felvonás után a .színészek nevében Somogyi búcsúzott tőle és adta át a színészek és a közönség ajándékát mintegy 200 koronát. Follinusz könyes szemekkel válaszolt a szép beszédre, mely után a szinügyi bizottság nevében Mátrai tanár ur és az a sajtó összes jelenlevő tagjai köszöntek el a nyugalomba vonuló öreg színésztől. fl. — Lapunk t. dolgozótársainak és előfizetőinek boldog újévi ünneplést kí­vánunk! januári és februári naptár. Jauuár 1-én a Szat­márnémeti énekkar dalesiélye a Vigadóban. Január 2-án este 5 órakor a kath. legényegye­sület műkedvelői színi előadása a Cecil-egylet nagy­termében. Január 8-án a jótékony nőegyesület nagy jelmez­estélye a Pannónia szállóban. Ugyanezen napon a Lorántffy Zzuzsanna egye­sület estélye. Január 9-én Szatmári ref. főgondnoki választás. Január 15 én második bérleti hangverseny a szín­házban Brémer Anni berlini hangverseny-énekesnő fel­léptével. Február 5 én a fiilér-egyesület nagy táncestélye a Pannonia-szállóban. — Népesedés. Szatmárnémeti sz. kir. város terü­letén (Szatmárhegy adatai még ismeretlenek) lapunk zártáig ez évben született 925 ember, 9 el kevesebb, mint tavaly. Meghalt 671 lélek, 26-al több, mint tavaly. Házasságot kötött 251 pár, 13-al több, mint tavaly. Természetes szaporodás 254, tehát 34 el keve­sebb, mint tavaly. A házasságok száma 13-mai több, mint tavaly A be- és kivándorlás adatai még ugyancsak ismeretlenek. (Alkalmilag az egész statisztikát adjuk). — Az utolsó tanácsülés ez évben a városnál tegnap volt, melyen megállapították, hogy a tanácsi előadóknál hátralék nem maradt. — A lakosság kérelme. Kiss Antal és társai kér­vényt adtak be a tanácshoz, hogy az Újhegyen köz­kutat fuiasson : a szatmárhegyi ref. egyház pedig a Templom-ut és környéke kiköveztetését kéri. A tanács véleményezésre az első kérvényt a gazdasági tanácsos­nak, a másodikat pedig a főmérnöknek kiadta, — Alapítvány. A tanács a város által a közös háziezred 50 éves jubileuma alkalmából tett alapítvány kamatait ez évről a parancsnokság javaslata alapján Szabó Béla fegyvermesternek adományozta. — Közegészségügyünk állása. A lefolyt decem­ber hóban előfordult 25 hevenyfertőző megbetegedés. Ebből volt torokgyík, vörheny és kanyaró 1—l; sza­márhurut 2; fültőmirigy-lob 7 és tífusz 13. A betegek közül meghalt 3, meggyógyult 13 és gyógykezelés alatt maradt 9. — Kivándorlás. A lefolyt december hóban a kapitányi hivatal kivándorlásra 12 egyénnek adott uílevelet, kik kivétel nélkül mind Amerikába utaztak. — Katonai felülvizsgálat volt december 29-én Szstmáron, melyen Neme* Ede tábornok, Káhler János ezredes és berencei Kováts Jenő elnököltek. Elve­zettek 119 különböző fegyvernemben katonát, közülök 1-et póttartslékba helyeztek, 1-et katonai felülvizsgá­latra küldtek, 117-et pedig elbocsátottak. Megvizsgál­tak 5 családtagot, kiket keresetképtelennek találtak. — A honvédség köréből. Őfelsége a király Var- vasoczki János, Sauer Arnold, Ötvös József, Szilágyi Ágoston, Horváth Elek, Leitner Endre, Tomcsányi Belizár, Fried Farkas, Jeney István és Tarpay Lajos tartalékos zászlósokat vagy badaprődekat a szatmári 3 2 ik honvéd gyalogezredhez tartalékos hadnagyokká kinevezte. II. Zászlósok kitievezése. A honvédelmi mi­niszter Szabó Endre, Kádár Sándor és Szongott Miklós hadapi'ódokat tartalékos zászlósokká nevezte ki. III. Hadapródok leltek: Mihálka Lajos, dr. Imrédy Vilmos, Kassay Endre és Tamás Géza. — Választások. A szatmárnémeti kerületi beteg- segélyző pénztár igazgatósága december 30.-án ügy­vezető titkárává dr. Lipeczky Elek ügyvédjelöltet, szám- tisztté Troknya Sándort és nyilvántartóvá Arvay Antalt választotta meg — Pénztárvizsgálat. Dr. Vajay Károly polgár- mester december 30.-án a városi pénztárban dr. Antal Sándor t. főügyész, Ferencz Ágostyn közig, tanácsos, Novák Lajos főszámvevő, Bölönyí László és Krassó Miksa biz. tagok jelenlétében váratlanul vizsgálatot tar­tott, mely alkalommal mindent a szokott rendben taiált. — Főgondnok Választás. A szatmári ief. egyház­tanács december 29.-én ülést tartott, mely alkalommal tudomásul vették Tankóczi Gyula újonnan megválasz­tott főgondnok lemondását és az uj választás határ­napjául 1910. január 9-ét tűzték ki. — Adományok. A székeskáptalan az egyházme­gyei papi nyugdíjlapra 1200 koronát adományozott. Ezt az áldozatot minden évben meg szokta hozni e nemes czélra a káptalan. A karácsonyi ünnepek al­kalmából dr. Boromisza Tibor püspök a szegények­nek kiosztás végett 150 koronát, a szókeskáptalan 200 koronát adományozott. — Vizsgálatok a papneveldében. A papnevelő in tézgtben a félévi vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: Január 10-én vizsgálat az erkölcs­tanból; 11-én vizsgálat a szentirási tanulmányokból; 18-án vizsgálat az ágazat03 hittanból; 19-én az egy­háztörténetből ; 25 én a nevelés és módszertanhói; 26-án a bölcseletből. — Esküvő. Kerekes László folyambiztos s fehér- gyarmati földbirlokns közelebb tartotta esküvőjét Fehérgyarmaton Mester Anuuskával, özv. Mester Károlyné leányával. — Honvéd-alapitvány. Tudatom e város közön­ségével, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósága által boldog emlékezetű József főherceg ur Ő cs. és kir. fensége honvéd-főparancsnokságának 25. évfor­dulója emlékére a m. kir. honvédség kötelékébe tartozó vagy tartozott egyének árvái vagy félárvái neveltetésére létesített alapítványi helyek közül a József-fiárvaházban két, az Erzsébet-Ieányárvaházban pedig egy hely be­töltésre kerül. Az erre vonatkozó pályázati hirdetmény a katonai ügyosztálynál (Deák-tér 4. szám) a hivatalos órák alatt megtekinthető. Szatmárit, 1909. december 24. Tankóczi, főkapitány. — KÖvezetvém. A MÁV. budapesti igazgatósága szeptember hóról 2833 K 07 f. kövezetvámot küldött férfi-, női- és gyermek kész ruha üzletembe az őszi idény újdonságok megérkeztek. — Tartós, elsőrendű jó áru, szolid olcsó kiszolgálás. Üzlet- helyiség Deák-tér, Kereskedaimi bank palota (a nagytözsde mellett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom