Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-01-01 / 1. szám
mhk - i-toi f9, sv, é? M / XIV. évftlytm. ______________________ tzatmár, 1910. január I. Szombat.__________________ I. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁB-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP.- % ? ' 7 * ‘ #. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVKZŐH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ s FERENCY JÁNOS. SZERKESZT0SE6 ES KIADÓHIVATAL; Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Teleíon-sisám 80. —— í-i xitmneiaü dijak Szataiára?!, a thiióiiivatalbati flzstendäk. Nincs kormány, nincs parlament 1 A parlament elnapolta önmagát. Az in- : de mnitás tárgyalását maga a benyújtó minisz- ; terelnök, Wekerle Sándor kérte elhalasztani, j Rájött, hogy egy lemondott kormánynak sem- \ minemü jogcíme nem lehet arra, hogy bizal- $ mat kérjen a maga számára, még kevesebb j joga kérni más részére. Az ok, mely helyes be- j látásra vezérelte, az volt, hogy Őfelsége ime j már miniszterelnököt jelölt, tehát ők már többé f semmiesetre sem maradhatnak a kormányon, j Ebből is kiviláglik az, hogy ők soha sem vol- j tak végképen és komolyan eltökélve, hogy tény- j leg átengedjék helyöket az erősebbnek. S most nincs kormány s nincs parlament. Mert a parlament, amely nem ülésezik, a parlament, mely az év végével az országot ex- lexbe engedi, sőt nem is próbálkozik költség- vetést tárgyaltatni s e célból elnapolja önmagát, az a parlament megszűnt létezni, az nincs. Nincs tehát Magyarországnak sem kormánya, sem parlamentje. Kormányát már ezelőtt kilenc hónappal lemondatták a körülmények, mégis tovább uralkodott; parlamentje pedig, noha a következő évi költségvetés még csak tárgyalás alatt is alig állott, elnapolja önmagát. S most itt van előttünk a nagy rébusz, a félelmetesen hatalmas kérdőjel: — Mit hoz a jövő!? Semmi sem látszik bizonyosnak, csak az az egy, hogy amiként mindig és mindenkor, úgy a jelen esetben is Becs és örökké Becs lesz a győztes. De ne vágjunk a történendők elébe. Talán Bécs majd egyszer észre tér s belátja, hogy Magyarország érdeke egyben a monarchia érdeke is és hogyha a mi hazánk anyagilag erősödik, hatalmasodik az összmonarchia, a Habsburgok monarchiája. A halmi—bikszádi vasút. E minket is közelről érdeklő halmi—bik- szádi vasút ügyében az Ugocsavármegye közönsége által hozott határozat ellen György Endre volt földművelésügyi miniszter felebbezéssel élt, melyet közérdekű voltánál fogva itt adunk: Nagyméltóságu m. kir. belügyi miniszter ur, Kegyelmes uram! Ugocsavármegye törvény hatósági bizottsága 1909. évi október hó 8-án tartott közgyűlésében 381. sz. a. határozatával Bányász Menyhért építési vállalkozónak a halmi—bikszádi vasútvonal építéséhez törzsrészvények elleneben 200.000 Korona hozzájárulást szavazott meg. Ezen határozat ellen a határozatban megjelölt határidőn belül felebbezéssel élek, kérve annak feloldását. Bevezetésül teljesen el smerem, hogy az osztó igazság megköveteli az egyik járás érdekében hozott áldozattal parallel áldozatot hozni a másik járás érdekében; sőt kívánatosnak tartom spéciéi a halmi—bikszádi vasút létrejöttét is az érintett s nagyon is hátr*r maradt községek érdekében. Hiszen magam is birtoko > vagyok az egyik tervezett állomás közvetlen közelében, j A kérdéses határozat azonban teljesen előké- j születlenül hozatott, mert azon kívül, hogy csupán a i rendes tárgysorozatba vétetett fel s Így a bizottsági i tagoknak főleg csak érdekelt része, az összes szava- J vázatoknak fele sem jelent meg; előzetesen senki : még a megszavazok sem, nem ismerték a kérdés ; lényegét, a vasútvonal vezetését, hosszát, valószínű j építési költségeit s igy a kívánt hozzájárulás arányát, \ sem az ellenszolgáltatás értékét, sem végül a megadandó hozzájárulás súlyát. A vasútvonal vezetésére nézve megállapodás máig - sincs, például hogy Halmi és Akii biztosított ellentétes érdekei, vagy Tűre érdeke, hogy elégittessék ki, hogy Batarcs, Tamásváralja vagy Szőllősgyula mily módon ‘ érintessék és a községi hozzájárulási határozatok oly I ruganyosán fogalmazvák, hogy csak is a meg nem j gondolt siettetést árulják el. Magának a vasútvonalnak hoszzára nézve sem vagyunk tájékozva s magok szószólói is csak alternativ fölvilágositásokat adnak. Ennélfogva természetesen ismeretlen előttünk az i építési költségek valószínű magassága, már p a j hozzájárulás mérvének ez volna természetes aiöf | Megyénk területén ugyanis 30 kilométerrel véve fel i ezen vonal hosszát s a műtárgyakat alig igénylő * vonat kilométerét 60.000 koronával számítva, ez '/s millió korona effektiv költségnek felelne meg. Ezzel szemben az összes megyei megszavazás értéke félmilliót tévén ki, az a 15"/o korona hozzájárulási alapon 373 millió építési költségnek felel meg, a mivel legalább is 50 kilométer volna kiépíthető, vagyis a Bikszád—Halmi vonal egész Tiszaujiakig meg volna hosszabbítható minden további áldozat nélkül s igy már ennyi áldozattal az egész járás el volna látható i vonattal. Az ellenszolgáltatás pedig, mely az alakitandó 1 társaság székhelyében, igazgatósága összeállításában, esetleg tarifális biztosításokban stb. szokott adatni, teljesen elmarad és igy szegény vármegyénk busás, a szükséget túl meghaladó hozzájárulása teljesen feltétlenül dobatott oda egy hirtelen összetoborzott több- I ség által. TÁRCA. Magyar zene. Javában folyik a saison, a színházak, hangversenyek, társas összejövetelek idénye. Ez ad akfuáli- tá«t annak a kérdésnek, melyről már oly sokat vitatkoztak, melynek megvitatásában tenger ténta elfogyott, de amit a «ok vita sem tudott eldönteni, sőt legtöbbször hamis útra terelt, amely kérdést mi jelen cikkünk címéül irtunk. A magyar zenéről akarunk egynéhány megjegyzést kockáztatni s egyben arról is beszélni, vájjon az annyira felkapott s divatossá lett magyar zeneszerzők mai dalköltészete, magyar-e s hasznára van-e a magyar zene fejlesztésének s előrevitelének ? Hogy mi a tulajdonképeni magyar zene, erről beszélni, azt hisszük, felesleges. Aki magyar ember, az első hallásra meg tudja különböztetni a mi méla- bus melódiánkat a nemzetközi zenebangoktól, annak nincs szüksége arra, hogy magyarázatokkal segítsük elő képzeletét, ha arról van szó, hogy a magyar zene ringassa el a lényét abba a hangulatba, melybe az első ütemnek felhangzásakor önkéntelenül is magával ragadja. Lett légyen a magyar ember bármilyen körülmények között s hangulata bár ellentétes mindazzal, mi a honi viszonyokra emlékeztetné, abban a percben, amikor felhangzik a magyar muzsika, felpezsdül ereiben a vér s viszi, viszi messze tájra, oda, hol a Duna-Tisza vize öntözi a honi földet s vele sir ielke a vonó fájdalmas hangjával, konyakét fakaszt szeméből a nyirettyű minden egyes vonása. Hiszen ismeretes az. hogy a magyar embert abban a perebsn fel lehet ismerni, bármily messze tájra vesse sorsa, amely percben felhangzik a magyar zene. A magyar zenének megvoltak régente az ő apostolai s megvannak még mai napon is, de a közízlés, mely pedig minden téren, tehát e téren is mérvadó, mintha látszatra megváltozott volna s a nemzetközi könnyű zene szolgálatába állott volna. így az igazi magyar zene művelői háttérbe szorultak, az ő müveik nem találnak olyan méltánylást, mint aminőt megérdemelnének s igy alkotásaik háttérbe szorulnak, mellőzésben részesülnek. Ennek okát akarjuk épen kutatni. Mert csak az a műfaj, csak az a termék fejlődhetik, prosperálhat, melynek közönsége van, mely azt pártolja, előmenetelét elősegíti. Hiába Írja a magyar dalköltő a legszebb melódiákat, ha a kiadók, hangversenyrendezők, színigazgatók termékeit, épen a közönség részvétlensége következtében kénytelen mellőzni s azok müveit bemutatni, akiknek működésére a közönség kiváncsi, akiknek termékeit, úgy látogatásaival, mint vételével pártfogolja. Tehát, ha az igazi magyar zene, a kozmopolita- ság előnyére háttérbe szorul, úgy annak egyedüli s kizárólagos oka a közönségben rejlik. A közönség Ízlésének kell megváltoznia s akkor a háttérbe szorított magyar muzsika ismét előtérbe nyomul, hogy átvegye, legalább hazánkban azt a méltó polcot, amely megilleti. S a közönség ízlését mesterségesen is lehet irányítani. Ha a színházigazgatók, a hangversenyrendezők. a társas összejöveteleket irányítók kimondanák, hogy előadásaikban a magyar zenének juttatják az oroszlánrészt, ha a műsor nsgyrésze az igazi magyar zenének lenne szentelve, akkor a most mindig idegen berkekben sipoló honi szerzőink belátnák, hogy a magyar szerzeményeknek még nem alkonyult le, még mindig akad közönség, amely azt méltányolja, bizonyos, hogy nem a kozmopolita zene fejlesztésén fáradoznának, hanem igyekeznének a magyar népiélek még elrejtett kincsesbányájából felszínre hozni mindazt, amit felszínre lehet hozni. S a magyar zenének, mint mindannak, ami nemzeti, nagy ereje van Összehozza a magyar lelkeket, fogva tartja azokat s erősiti az együttérzés hatalmas fegyverzetét. S vájjon melyik nemzetnek van nagyobb szüksége arra, hogy minden eszközt megragadjon fajának erősítésére, az együttműködésre s ösz- szelartásra, mint a magyarnak f ! Ezt tudva, mindnyájunk közös érdeke, hogy előmozdítsuk azt a mozgalmat, mely a magyar zene fejlesztésére, annak divatba hozására törekszik. Mert semmilyen eszközt sem szabad megvetnünk, amely arra szolgál, hogy erősiti a magyart I Ne tétovázzék, ha fáj a feje, :: hanem használjon azonnal :: B 1 UJ «■FW 1 m ÍV ÁS-I PASI FI LLÁ1 « amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint a fejfájás^ elmulasztja.—Or Kapható minden gyógy- vosokáltal ajánlva ” szertárban. — ífmwiti 1 P BERETVÁ8 TAMÁS gyógysserÓH KISPESTBE. 3 flnhnr*sl ínnvpn nnstai ««állítás ----
