Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-05-19 / 40. szám

XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. .Májils 19. Szerda. 40. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „S Z AT MÁR-NEM ETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET1' HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉS! A R: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 Alléi UAPVKZÉ*: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPViSFI.Ó. FELELŐS SZERKESZTŐ: ! SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. ; FEHENCY JÁNOS. —U. LILlli SZERKESZTÓSÉÜ ÉS KIADÓHIVATAL; Boros Adolf könyvnyomdája, Hám Jánoe-utca 10. === Teleion-SÄam 80.-« Mindeanemii dijak Szttmárao, a kiadóhivatalban ilznUndók. Alkotmány. Alkotmánynak nevezzük azl a legdrágább kincsünket, amelynek az a legfontosabb ismer­tei <5 jele, hogy — nincs. Olyan ez, mint a me­sebeli király palástja, amelyről ugyan a leghi­telesebb okiratok is elösmerték, hogy a leg­drágább, legfinomabb szövetből van ugyan, de az az egyetlen csekély hibája, hogy senki se látja, ilyen a mi politikai életünk is. Minden a lehető legalkotmányosabb formákban történik. Mindenre akad valami paragrafus, amelyre rá lehel mutatni, hogy irne, ezt így követeli a törvény és másképen megvalósítani nem is le­het. Szóval olyan alkotmányunk van, amelyet bárki, aki nem magyar, a iegridegebb abszolu­tizmusnak tarthat. Vagy alkotmány-e az olyan törvénygyűjtemény, amelynek az a sajátsága, hogy akármilyen törvénytelenséget is alkot­mányos, törvényes formába szoríthat? Alkot­mány-e az olyan Prokrustes ágy, amely egy­formán jó hossza és rövid embernek, csak olv- kép, hogy a rövidnek egy kicsit ki, a hosszúnak meg egy kicsit lemetélnek a lábáról ? ! A legutóbb történlek még csak megeró'si- tenek bennünket azon hitünkben, hogy alkot­mányunk távolról sem olyan szilárd és meg­bízható épület, melyre következő esztendők, sőt évszázadok fejlődését épithetnők Amig fe­jedelmi szó és nem ügyvédi rabulisztika ma­gyarázta a törvény egyes szakaszait, addig ga­ranciánk leheteti arra, hogy a mi alkotmányunk- j ból is azt fogják kimagyarázni, ami benne van és nem arra fognak súlyt fektetni, amit elhall­gat. De Ausztria látva, hogy erőszakkal nem bir velünk, most ügyvédi fogásokhoz fordul és apellál a mi úgynevezett és közmulalsűg tár­gyául szolgáló lovagiasságunkra, amelynek az a legszomorubb eredménye, hogy röglön igazat adunk ellenségünknek, ha csak némileg is tör­vényes, az az alkotmányos látszatot tud adni érvelésének. Nagyon szomorú és lesújtó tény ez, mely­nek még igen sok keserves csalódást fogunk köszönhetni. Amikor szillogizmusokkal és dialektikával alkotmányellenes eselekedeleket az alkotmá­nyosság látszatával ruháznak fel, akkor nekünk nem az a dolgunk, hogy beletörődjünk a vál- tozhatatlanba, hanem igenis oda köl! töreked­nünk, hogy hasonló eset előfordultál legalább a jövőben meggátoljuk. Ne higyje senki, hogy az alkotmány örök időkre szóló mü. Igaz, vannak sarkalatos pont­jai, melyek hosszú időkre szólnak, amint a magyar alkotmány is évszázadokon át a sza­badelvű haladás jegyében fejlődött, — de ezt úgy kell magyaráznunk, hogy az ilyen alkot­mánynak nem szabad a fejlődés egy fokán megáliania, hanem csak arra kötelez, hogy a további fejlődésében is következetes és az alapgondolatnak megfelelő legyen. Alkotmá­nyunk utolsó nagyobb változása a kiegyezés volt. A külpolitikai eseményektől teljesen meg­tört és elgyötört Ausztria állt akkor velünk szemben, mint alkudozó fél, és nekünk meg­volt az a rettenetes hibánk, hogy egy szavazat- többséggel elfogadtuk Deák javaslatát, mely évszázadokra lekötötte kezünket a szabad fej - lődés tekintetében. Értjük, hogy Ausztria görcsösen ragaszko­dik ehhez a kiegyezéshez, melynél jobbat az ő szempontjából tekintve, nem igen nyerhetell volna. Az azonban nem ok arra, hogy mi Ausztria ezen ragaszkodását utánozzuk és a magunk részéről is szentnek és sérthetetlen­nek tartsuk a kiegyezést. Nem. Sőt ellenkező­leg. Amilyen mértékben ragaszkodik ellenfelünk ehhez a szerencsétlen szörnyszütötlhöz, ugyan­olyan mértékben kell nekünk azt elvetnünk magunktól. Adja Isten, hogv ez a perc mennél előbb bekövetkezhessék! Hazai fürdőink. Közeledünk a nyár felé, az időjárás nap- ró!-napra melegebb lesz. A meleg időváltozás­sal kezdetét veszi a fürdőzés is; kit egészségi állapota, kit az üdítő és kellemes szórakozás és pihenés utáni vágy vonz a fürdőkre, amelyek között tetszése szerint válogathat mindenféle igényű ember. A fürdőzési szezon megnyíltával egy régi panasz is napirendre kerül, amely azért hangzik T A R C A. Hazavárás. Ina Battyán Radó. A zegzugos park majd mindegyik pavillonjál mar bejártuk az igazgató főorvossal. A férfi betegek osz­tályát már véges végig szemléltük, még csupán a női osztály egy kisded villaszerű házacskája maradt hátra. Ezt szándékosan hagyta hátra részemre az in­tézet szeretreméltó vezetője, mert itt szerinte akadunk a legérdekesebb esetekre. Itt tartják a csendes lelki betegeket, akik egész napon keresztül senkinek sem munkát, sem gondot nem adnak, hanem egykedvűen, nagyrészt ft semmibe bámulva töltik lemorzsolandó életüket. Az igazgató azt is hozzáfűzte megjegyzéséhez, hogy ép e betegek között találhatni a legkomplikáltabb lelki küzdelmeken keresztül hajszoltakal. S az élet egy-egy tragédiája ezekben a lelkekben talál örökös temetkező helyet. A régi barokstylben épült pavillonhoz közeledve, szinte megkövesedett a lábam, Az egyik ablakából egy gyönyörű fej tekintett ábrándosán felénk. A nyi­tott ablakon keresztül valami régi skót ballada elmo­sódó hanghullámait sodorta felénk a tavasz enyhe fuvalma. Az arc, a dal . . . Oly ismerősnek tűnt fel előt­tem, hogy agysejtjeim azonnal működni kezdtek a ti­tok megfejtésén. — Ki az a gyönyörű nő, ki az ablakon kihajolva oly bűbájosán énekel, fordultam az igazgatóhoz. — Nelly Perkins, egy dúsgazdag angol özvegye. — Nelly Perkins! Nelly Perkins! Ez a név. Mintha már hallottam volna, mintha már érdekelt volna. — Majd segíteni fogok kissé memóriájának, szólt mosolyogva vezetőm. Emlékezni fog talán még a mull esztendőben, hiszen ön is ott volt Saint-Moriceban. — Hopp megvan! Hiszen ez az a gyönyörű angol nő, kibe az egész fürdőközönség egy szálig belé volt bomolva. Persze, persze! Éjszakánként ez a dal őrjí­tette meg Saint-Morice férfiközönségét, ettől nem tu­dott aludni sem férfi, sem nő. S ezért siettem én sá­torfámat elbordani onnan, nehogy szivemet örökre zálogba felejtsem a szép Perkinsnénál. De hogyan ke­rült e helyre, micsoda rettenetes tragédia sodoita az élve eltemetettek e szörnyű kriptájába, a lelki bete­gek azilumába ? — Ha érdekli, elmondhatom, hogy mi szükséges ahhoz, egy egy törékeny emberi lélek miképen kerül­het zátonyra, miképen veszíti el egyensúlyát az em­beri öntudat s hogyan kerül valaki Saint Móricé gyö­nyörű hólakart bérceiről ebbe a kies, de mégis barát­ságtalan lelki gyógyintézetbe — Feltétlenül érdekel, hiszen mindaz, mi a szép Perkinsnéra vonatkozik, elsősorban s melegen érint, mert ba alapos takarítást végeznék belső világomban, nem egy olyan jelet találnék, mely a szép angol nőre még most, oly fájósán emlékeztet. — Nos tehát, hallja. Egy jóbarátom, ki ép olyan mód belé volt hábo­rodva a gyönyörű Perkinsnéba, mint Ön avagy akár­melyikük a saint moricei üdülők közül, mesélte el ne­kem e szegény asszony egyszerű tragikumát. A fiatal milliomos Perkins egetverő szerelemmel imádta feleségét, akit a színpadról ismert meg, ahol csak egyszerű „Schovv girl“ volt, vagy ahogy nálunk nevezik, kóristaleány. Nelly Norfolk tüneményes szép ség volt s noha színpadi érzéke egyáltalában nem volt, a színházi direktorok egymás kezéből kapkodták ki őt, mert vonzóereje óriási méreteket öltött. Egész London előkelő világa verekedett kegyeiért. De hiába volt min­den erőlködés, Nelly Norfolk minden csábításnak, min­den kincsnek, rimánkodásnak ellent tudott állani, senki sem vallhatta magáénak, senkit sem tüntetett ki kegyével. A londoni aranyifjuság vetélkedve az arany »öregséggel«, szinte belébetegedett a küzdelembe, de a kis Nellyt nem bírták eltántorítani, sziklaszilárdan állott az erény, a tisztesség bástyáján, még csak meg­közelíteni sem tudták. Pedig senkije sem volt, ki éré­Korai étninnékész ruha üzletében 9 bzatmar, Deak-ter, Fehernaz mellett a tavaszi idényre női felöltő újdonságok, férfi ruliák, felöltők, gyermek ruha különlegességek legolcsóbban és legjobban csakis ott szerezhetők be. .. ■■■■■.■r:-

Next

/
Oldalképek
Tartalom