Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-03-28 / 25. szám

Sgalmár, 1909. március 28.

vagy kézszoritásért, mert ebben az időben ilyen volt a magyar művész honoráriuma. Itt vannak a nyolcvanas éveknek templomi falakról való vázlatai, továbbá művészetének zenithjén festett vázlataiból több lágy tónusu, finom vonásu női akt. Ezek a leheletszerű, melegszinü női aktok voltak a nagy mester utolsó 15—20 esztendejének kedvelt tárgyai, melyek közül a leghatalmasabb a mély kompozicióju budapesti operaházi freskó.

Egy ceruza vázlattal van képviselve a magyar festőművészek úttörője, vesztora, Barabás Miklós, kinek ecselje, ónja örökítette meg az 50—60-as évek valamennyi politikai és művészi jelesét. Egy kis nádast ábrázoló rajza s egy hangulatos birkás képe van itt a korán elhunyt Mészöly Gézának, a Balaton e festő poétájának. Azon kevesek közül való, kit külföldön szintúgy ismernek az amateurők, mint itíhoh s oly magas árral fizetik, akár csak Millet vagy Gorót, a barbizoni iskola jelesét.

Több tátrai és balatoni képpel vett részt a magyar tájképirás jeles, régi művésze Telepy Károly. Nagy kort ért el s ezen idő nagy részét a magyar tájak megörökítésének szentelte. Megfestette Magyarország földrajzát a Kárpátoktól Adriáig, az ő gondos finom, részletekig pontos ecsetjével.

A múlt nyáron elhalt hires állatfestő, Pállik is három képpel van képviselve, ki ezen zsánerével első volt a kontinensen. Külföldi amateurők és műkereskedők hajtották fel árait oly magasra, ahol azok ma áHanak. Itthon az arisztokráciának is keresett festője volt s nem egy dijat nyert telivért vagy egy kedvenc kutyát örökített meg Pállik ecsetje. A képzőművészeti Muzeum részére a múlt télen vette meg a kormány 50,000 koronáért a legnagyobb méretű koscsopor- lot ábrázoló festményét Biharinak van még nehány kisebb vázlata, ki utólérhetlen humorral és előszeretettel festette a magyar nép sajátosságait. Az öngyilkossá lett Mesterházynak is itt van hatyudala, utolsó festménye, erdő mélyén álló szarvassal. Elhalt, jeleseink után most áttérünk a jól képviselt élőkre.

A zsáner festők közül itt van Badilz egy tetszetős leány fejjel, Nagy Zsigmond udvarrló négerével Éder becsipett faunjával, Feszty olvasó öreg magyarjával, Greguss a 48-as időkből való képével.

Patakyt messziről megismerjük vagy vásznairól, amelyekről elmaradhatatlan a magyar paraszt, ló és a kurucvitéz

Margittay több képpel szerepel s ezek tárgyait is, mint mindig, az édes szerelem világából veszi. A bakfis-, diák- és huszárszerelem sok vásznán van meg- megörökilve s egy legutóbb Őfelségét is mosolyra derítette. Majd elkalandozik a finom francia abbékig is, kikkel a szép rokokó francia asszonyok oly szívesen vétkeztek, mert hisz azonnal megkapták a peniten- ciát is. Ki ne ismerne rá azonnal Peskére, látva a vásott parasztgyereket, akinek humoros thémáiban kifogyhatatlan.

Egész gyüjteménynyel vesz részt a nagy népszerűségnek örvendő Neogrády, kinél nem is tudjuk, hogy a pompás technikával festett tájképeit dicsérjük-e vagy az ezekbe beléilieszlett ötletes zsanért?

Az A B C sorrendjében végére hagytuk az öreg Vastagh Györgyöt, ki már a 70-es bécsi világkiállításon nyert babért a cigányéletből nett zsanereivel. Igen jó az itt levő „Kedvenc nóta“ cimü képe s a 60-as években festett „cigányjósnője“

Egész sorozattal jön Spányi Béla, a mocsarak, lápok, gólyák poétája. Azt hinnők, hogy ezen tárgyakból már nem is mondhat újat, pedig ez a kis kollekció is tanúság rá, hogy mindig van uj mondanivalója. A mocsarak világának egész misztikus bübája, rajongó lermészetimádás, meleg vonzódás a színekhez, mind szignaturája Spányi képeinek, amelyekről egy nagy darab Magyarország mosolyog le ránk. Egyforma és mégis más mindenik képén a csillámlé háncsu nyírfa, a lankás dunamenti vidék, az ezüstös hajnal, az aranyosan véres alkony. Mennyi poezis mindezeken !. . És méla borongás a messze mocsáron, a tóparti ná- dásban, a zizegő sáserdőben s amelyik képén nincs se állat, se ember, az se néptelen: rajta az élet, a véges emberi életcél ; több a természet élete. Becsüljük meg benne azt a magyar művészt, aki majdnem egyedül halad azon a csapáson, amelyet tájképfestésünk Petőfije, Mészöly taposott művészi képírásunk bozótjában. A mit Spányiról elmondottunk, ahoz legköze- lébb állanak Tölgyesy Artur és Edvi Illés Aladár. Mig az előbbi a Balaton kifogyhatatlan színváltozásait, árnyalatait rögzité meg vásznán, addig ez utóbbi, a természet haldoklását, tavasz ébredését festi meg igaz bravúrral.

Egy rendkívül finom modorban festett tájképet küldött Deák-Ébner, kinek képeit egykor magas áron fogják magukhoz váltani az amateurők. A fiatalok közül tetszetős tájképet küldött Déry, Dittrich, Erdőssv, Komáromi. Ugyancsak jellegzetes tájképekkel vesz részt Bencur Béla, Kézdi-Kovács, Katona, Mednyánszky.

A miniature közziil itt van a mindnyájunknak kedves emlékében élő Velence festője, Hári, kinek a Márkus-téren, ha fest, azon nedvesen kapdossák el a kis deszkáit a külföldi amateurők. Pálya Celeszlin a piac világát festi hajszál finoman. Népszerű tárgyai a színes népviseletben pompázó menyecskék, piaci alku, teie-fere s az édes pletyka. Nagyobb a bankó, amit képeire kap, mint maga a festmény. Hasonló dolgokat küldött Bachmann, Romek, Rosenmayer.

Női aktokat látunk Édertől, ki mint Benczúr tanítványa, előszeretettel kezeli az életerős, duzzadó színeket. Innoczent egy madónna képet, Roskovics Szent Péteri ábrázoló festményt küldtek. Mendlik Oszkár, Hollandiában megtelepedett festőnk egy hatalmas tengeri képet küldött. Nem igen sok képe kerül hozzánk, mert a hollandiai nagy idegenforgalom magával sepri képeit, csengő aranyokkal váltják magukhoz az amerikaiak. Egyaránt nagy mester úgy a nyugodt, fenséges tenger festésében, mint az ordító, tajtékzó hullámok sziklatörésében, hol még a sirály is félve röpül, A két fiatal Vastagh-al zárjuk be a fővárosiak sorozatát; az egyik remek festményben örökíti meg a sivatag királyát, az oroszlánt, a másik ugyanezt szoborban. Ezektől is csak ritkán látunk dolgokat, nagyrészük külföldre, főleg Angliába kerül. A helybeliek közül ifj. Litteczky Endre, Olcsvár Rezső s Papp Aurél állítottak ki erőteljes s a maguk nemeben jellegzetes müveket.

Külön fejezetet kellene szentelnünk a házi ipari cikkeknek, amelyek változatos és gazdag csoportot tesznek ki. Erről legközelébb.

Befejezvén szemlénket, konstatáljuk a méltányos árakat s úgy ezért, valamint a valóban művészi színvonalért, méltán tarthat igényt a támogatásra ezen mértéken felül sikerült kiállítás, melynek avatott rendezése az Eggenberger cég képviselőjének, Vastagh Gyulának mesteri kezét dicséri.

HÍREK.

— A háború. Puskaporos még a levegő. A lapok telistele voltak háborús hírekkel. A tőzsdéken pánik dúl. Mindenki fél, mindenki megrettent és semmi, de mindmáig abszolúte semmi bizonyosság nem szivárog ki. Aggódó anyák féltik fiaikat, feleségek férjeiket, mindenki izgatott, mindenki remeg, mert mindnyájunknak félteni valónk van. Mars hadislen félelmetes mumusként jelent meg álmainkban s a háború vérfagyasztó réme kisért minden léptünknél.

Nem a kis szerb nemzettel vívandó küzdelem nevetséges félelme szállott belénk, hanem egy állalá nos kontinentális fegyverkezés zöreje riasztotta egész Európát. A nemzetek erőpróbája, országok mérkőzése volt kilátásban, ettől a nagy félelem, a pánik s mindaz, mi ezekkel együtt jár, az értékek devalválódása, az élelmi szerek drágulása.

S mégis kérdőjel még a jövé. Mindennap más és más alakulás szemlélhető, a világpolitika intézői már előre tudják a fejleményeket, de mindent szigorú titoktartás leple alá rejtenek, hogy a kis existenciak, a családok egyedei hadd rémüldözzenek továbbra is, mit nekik Hekuba, a tődolog volt az európai koncert zavartalansága; a belbéke, a konszolidált állapotok megbolygatása őket nem érintette közelebbről.

S a társadalom izgatottan, visszafojtott lélekzet- tel leste a jövendőket. Mohó kíváncsisággal olvasta a hírlapok háborús híreit, a szerb, az orosz politika alakulásait. Mindenki a háborúról beszelt, mindenki annak lidércnyomása alatt állott.

Sokan már egész jövendőjüket úgy osztották be. mint akinek már semmi várnivalója nincsen. A háború itt van s a jövendővel törődjön az, kinek vesztenivalója van.

Legyen bár a győzelem még akkora is, melyet a mi hadseregünk bárkivel szemben elér, nem mérhető fel azzal az árral, melyet érié fizetnünk kell.

Egyetlen magyar baka eleste több kár a mi

szemünkben, mint a hadisarcok, a zsákmányok összegei s a területi hódítások mérföldjei.

Ma azonban, hála Istennek, az összes hatalmak békepipát szívnak.

— Az általános városrendezési terv. Említettük,

hogy a mérnöki hivatal benyújtotta a tanácshoz a város általános rendezési tervét. Éhben a tervben számos uj terület van a városhoz csatolva, részint, mint belsőség, részint mint majortelek. így északról a Pie- kettye-dülő, a Perényi utca folytatását képező liszauj- laki-ut melletti lelkek, melyek az első szatmárnémeti göztéglngyár körül fekszenek, valamint a németi mocsár, mint majortelkek olvadnak be u város területébe. Ugyancsak majortelkek gyanánt vannak beosztva keletről a Szentvér és a németi mocsárnak ez oldalra észak felé menőleg eső része is. Nyugatról ellenben, mint belsőséget csatolja a térkép a város területéhez a Dinnyéskertet, a Szigetlankát és a Diánnakertel. Ez a három lanka, mint a városnak ezen oldalról csőn kán maradt területe kikerekitésére a legtermészetesebben kínálkozó földrész, nagyszabású rendezési tervet mutat fól, melynek nyolcszögtér alakjában központja a Dinnyéskert, amely nyolcszőgtérbő! indulnak ki aztán a mindahárom lankát átszelő szabályos utcák. A déli oldalról, amennyiben itt a várost a Szamos-folyö határolja, semmiféle becsatolás nincs a területbe.

— Módosítandó tervek. A kormányhalóság az uj adóhivatal épületének tervén módosításokat rendelt el Az ügyet a tanács kiadta Illés Gyula budapesti tervezőnek a kívánt módosítások megtétele végett.

— Elutasított felebbezés. Dr. Keresztszeghy Lajos biz. tag felebbezést nyújtott be az ÖZ7. Ber-.hofer Ist- vánné és Török János dinnyéskerti ingatlanainak parcellázását megengedő közgyűlési határozat ellen. Ezt a lelebbezést a belügyminiszter elutasította.

— Halásztársulati közgyűlés. A szalmár-viikai halászati társulat márezius 25.-éu dr. Vajay Károly polgármester elnökségével ülést tartott, melyben bemutatták a miniszterileg jóváhagyott alapszabályokat, megállapították az üzemtervet s hal-elárusitó helye kül kiválasztották Olcsvaapáti, Matolcs, Sályi, Csen- ger és Szatmár piacait.

— Tanulmáuyut. A fertőtlenítés tanulmányozására a tanács Budapestre dr. Vajay Imre kerületi orvost s Erdélyi István főmérnököt küldte ki.

— Hatósági lóvizsgálat. A város lóáliománva fölött a kapitányi hivatal legközelebb fejezte be‘a tavaszi vizsgálatot. Összesen megvizsgáltak 1168 drb lovat, melyet kivétel nélkül mind egészségeseknek találtak

— Müjóg. A tanács a vágóhídon a műjég készítését Marmorstein Lipótnak, mint legtöbbet Ígérőnek adta át, aki a müjégért, táblánkint mint irtuk is, 2ö fillért fizet.

—• A faipari iskola építésével a minisztérium a következő cégeket bizta meg: kőműves és cserepező munkával Kévit és Galt, ácsmunkával Matolcsit és Péket, a bádogosmunkával Hirschet, mázolómunkával Horváthot és Dinkgrevét, a szobafestéssel Kakuszh, betonmunkálattal Beer Simont, vasgerenda szállítással Rooz testvéreket, lakatosmunkával Einhorn Mártont, asztalos és padoziti munkával Lénárd Károlyt, a villamos munkával Szatinár szab. kir. várost. A többi munkálatokat a fővárosi cégek látják el. Az épületnek 1910 augusztusra kell készen lenni.

— A szatmárnémeti ügyvédi kamara Nyilván

Miklós ügyvédet Nagysomkut székhelylyel, Dr. Németh József ügyvédet Mátészalka székhelylyel az ügyvédekről vezetett lajstromba bejegyezte, Verzár József krasznabélteki ügyvédet pedig elhalálozás okából törölte a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékéből és gonduekka dr. Láng Gusztáv erdődi ügyvédet rendelte ki.

— Növendékhangverseny. A Szatmárnémeti Dal- és Zeneegyesület zeneiskolája április hó 3-án, délután 4 órakor a városháza tanácstermében az alábbi műsorral növendék hangversenyt tart: 1. Gőzhajón, svéd ének, Lindbladtól. Előadja az intézet vegyes énekkara. 2. Capriccio. E dur. Mendelssohn. Zongorán előadja Friedmann Sarolta, V. o. n. 3. a) Berceuse. Godard B b) Mazurka Hubay. Hegedüu előadja Herman Ella. V. o. n. 4. Rordo brillante. Es dur, Weber K. M. Zongorán előadja Einhorn Irén, V. o. n. 5. a) Tavasz, Hildach, b) Cherubin dala, Mozart. Énekli Kovács Etelka, 1. o. n. 6. Ábránd. Fis moll. Mendelssohn. Zongorán előadja Baranyi János V. o. n. 7. Hegedűverseny. I. tétel, cadenciával. Vieuxtemps. Előadja BenkŐ A'ice, II. kimüv. o. növ. 3. Scherzo-Vaise. Bodó A. Zongorán előadja Reiter Irma, VI o. n. 9. A tündérkiraly és a hold. Ballada. Vegyeskarra alkalmazta Beliczay Gy. Előadja az intézet vegyes énekkara.

— Petőfi est a Kölcsey-körben. A Kölcsey-kör irodalmi szakosztálya a Petőfi ház javára egy nagyobb szabású előadás létrehozásán fáradozik, amely Petőfi életét és költészetét fogja bemutatni. Az ismertető értekezésbe szavalatok, ének- és zeneszámok, melodráma tablók ,stb. .lesznek beillesztve. Az előadás

i április 17.-én lesz a színházban rendes helyárakkal.

Posztó és gyapjúszövet újdonságokban

Pf* legolcsóbb bevásttrlAsi forrós “7NI Weisz Ernáiméinál, sse a Pannónia mellett.