Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-01-27 / 8. szám
2-ik oldal SZATM, ÁR-NÉMETI. Ezenkívül Szatmárnak a vármegye minden részével 7 irányban van vasuli összeköttetése (Nagykárolynak csak 4 irányban van vasútja) s valamennyi járási székhelyivel közvetlen vasutvonul köti össze; olyan előny, a milyennel alig egy-két megyei székhely dicsekedhetik* A járási székhelyek távolsága a két várostól vasúton a következő : Szatmártól Nagykárolytól Csenger 22 km. 58 km. Fehérgyarmat 40 76 „ Erdód 29 „ 36 „ Mátészalka 55 „ 34 „ Nagybán ya 01 „ 97 „ Nagykároly 36 „ Nagysomkut 95 „ 102 „ Szatmár 36 „ Szinérváralja 35 „ 71 „ Átlagos távolság 47 km. 64 km. Azt hisszük, ez az utolsó adat, egyebeket nem tekintve, egymagában is elégséges Szat- már kérése jogosultságának igazolására. A mi a politikai és nemzetiségi tekinteteket illeti, azok is inkább Szatmár, mint Nagykároly mellett szólnak. A két város egyformán magyar, valamint a környékük is, de Szatmár lakosságának nagyobb tömegénél, valamint közelségénél fogva is nagyobb vonzó és beolvasztó erőt gyakorolhat a nemzetiségekre, mint Nagykároly. A történelemre meg éppen kár hivatkozni a nagykárolyiaknak; hiszen a vármegyének 1526-ig állandóan Szatmár-Némeíi volt a székhelye, a mely várostól a vármegye is nevét vette s a rat ly már régen szabad királyi város volt akkor, a mikor Nagykárolynak még egyéb nevezetessége sem volt a Károlyiak várkastélyánál. A török időkben különböző helyeken tartotta a megye közgyűléseit, Nagykárolyban azonban először csak a XVIII. század elején, a mikor Nagykároly a betelepített svábok révén megszaporodva, egy kis jelentőségre emelkedett. A megye székhelye csak a XIX. század eleje óta áiiandósittatott Nagykárolyban, a mit a város tisztán csak a nagyhatalmú Károlyi-családnak köszönhet. A szabadságharc utáni abszolút uralom nem respektálta a Károlyiakat s a megye székhelyét visz- szavitte Szalmáira, a magyar kormány azonban ismét Nagykárolyt tette meg székhelynek s habár a megyének már régóta van egy határozata, mely a székhelyt Szatmárra kívánja visszaállítani, e határozat leginkább Károlyi István grófra való tekintetből nem hajtatott végre. Károlyi István gróf azonban már nem él, utódjainak protekcióját pedig, a.t hisszük, maguk a károlyiak sete óhajtják idénybe venni. Ha mindezek tetejébe tudjuk azt, hogy a vármegye közönségének nagy többsége most is állja a határozatot, igazán kiváncsiak lehetünk arra, hogy a nagykárolyiak micsoda »történelmi, politikai, közigazgatási« stb. érveket tudnak helyesen felhozni ügyük védelmére. Kovács Alajos Színház. A Varázskeringö. Heves Béla társulatától szombaton láttuk az idényben először Strausz Oszkár világhírűvé vált operettjét. Az előadással közönségünk általában meg volt elégedve, amit a darab ízléses kiállításának, gondos rendezésének, főleg azonban Balia Mariska kedves alakításának kell betudnunk. A primadonna kitűnő j>Franci«-ja méltán sorakozik a többi nagy sikerű szerepek mellé, csupán a s'ilszerüség okából figyelmeztetjük, hogy egy zenekarvezető prímás — kisasszony nem úgy tartja kez,ében a hegedűt és a vonót, mint ő. Igaz, hogy ez. csekélység, de sokszor az illúzió igazán egy-egy ilyeu csekélységen múlik. Tibor Lóri széphangu és elegáns hercegnője szintén tetszett a közönségnek, valamint sok tapsol kapott Somogyi (Lothár) és Rónai (Joachim) is. Niki szerepében Erczkövi — a jeles baritonista — lépett föl és bár erősen éreztük, hogy a szerepet először adja és hogy a szerep egyébként is egy tenorista — bonvi- vant alapjára van szabva : Érczkövi mindezek dacára j megállotta helyét és különösen a bűbájos keringő előadásával keltett nagy hatást. Reméljük, hogy 3-4- szeri játék u'án sokat fog csiszolni az alakításán. — A zeneileg oly kivaló és szellemes óratercettet ki- j hagyták. Nem tndjuk, mi indította a karmester urat arra, hogy az operettének éppen ezt a gyöngyét piI ros-ceruzázza ki, — de akármi is volt az oka, — a s legközelebbi előadásra elvárjuk., hogy a tercett menni j fog. A kihúzásokat különben nagyon gyakran veszi • igénybe Hajsinek ur, an it pedig elnézni nem lehet, j Az operette vasárnap is szép számú közönséget vonzott, j HÍREK. — Farsangi naptár: Január 30-án a kereskedő ifjak bálja. Január 31-én a kath. legényegyesület bálja. Január 3l-én a tűzoltók bálja. Február 1-én az amatőr fényképészek bálja. Február 2. Kath. kaszinó felolvasó-estélye, tombolája és táncvigalma. Február 6-án a függetlenségi kör és az iparos olvasókör batyubálja. Február 6-án az özvegyek és árvák javára a vármegyei gépészek bálja. Február 7-én a németi-részi gör. kath. magyar egyház bálja. Február 7-én a fodrászok táncmulatsága. Február 13-án az igazságügyi kezelőlisztviselők táncvigalma. Ugyanezen a napon a dal- és zeneegye- sülel humoros estélye. Ha igy fognák fel az emberek, ha ily értéket tulajdonítana a közönség a névtelen leveleknek, bizonyos, hogy a névtelen írók száma nagy arányban fogyna. Egy főiskola erkölcstan tauára is igen találó lé- , lektani jellemzését adja a névtelenlevélirásnak. Azt mondja : — Ha a gyávaság leírja azt, amit az irigység diktál. kész a névlelenlevél. A tanár ur jól belenézett a névlelenlevéliró lelkének kohójába. Íme szelid leikével egy csapásra két legyet ülőt. Azt mondja ? — A névtelenlevéliró gyáva — és irigy. A gyávaság a férfi leggyalázatosabb epitetonja. Akire azt. mondják gyáva: arról mindent elmondhatok. A névtelenlevéliró nyomorultan gyáva. Gyávább a pletykádnál. Gyávább a rágalmazónál. Mert azok mégis nem bújnak odúba, mint a medve, mely talpát nyaldossa. Gyáva, mert orozva nyilaz, mint a kalóz, ki csak akkor bújik elő zsákmányára, mikor áldozatát leterhelte. Az irigység, is egyik mozgatója a névteleniró munkájának. Fáj neki másnak sikere, boldogulása Ez a boldogulás egyszerre az ő boldogtalansága lett. És ez a lelki jelenség sokszor beteggé, őrültté teszi. Va lamit minden áron tennie kell, hogy felizgatott idegeit legalább leesendesjise. Elnyomja lelkiismeret szavát. Ellöki a férfi jellemének logikáját. És ir. Megírja névtelen levelét. A nőknél is mutatkozik ez a lelki jelenség. É jelenség kifejtésére azonban egészen külön cikkelyre volna szükségem. Az irigység, igen ez is forrása a névtetenlevél- irás mániájának. És e forrás legeslegtöbbször az egy téren, hivatalban működők területén fakad, bugvog fel. Igazolják ezt a perek, melyek a névteienlevéli- rók kipattantása körül folynak, Sokszor a legtávolabb határokig megy keresésével a gondolat, a gyanú. És ime egyszeresük bunyóiul az ügy, a fonál mintegy magától kívánkozik a tü lyukába. Mig nem kisül, hogy a névtelen levélíró a falakon, a mi falainkon belül lakik. Csaüanős példája volt e jelenségnek csak nem rég egy per, mely a fővárosi járásbíróság előtt, (olyt le. * Nem volt célom tudományos alapon nyugvó fejtegetést irni. Inkább csevegni akartam. Inkább néhány lélektani vonással akartam a közönség figyelmét oda irányítani, mit kelljen tartanunk a névtelen levelekről és azok íróiról. Mert nagy részben a közönség felfogásától is függ, hogy milyen kárt vagy hasznot, okozhatnak a névleien levélírók Annyi bizonyos, hogy még sok idő kell, mig a névtelen levelek értékét a műveltebb közönség is a maga érdeme és forrása szerint Ítéli meg. Február 14-én a mészárosok és hentesek jótékonycélu bálja. Február 20 án a Protestáns bál. Február 20-án a nagygőzmalom tánevi- galma. Február 23-án a Nőegyesület bálja. — Gróf Teleki Géza fölkéróse. Amint már előre jeleztük, a Szatraármegyei Gazdasági Egyesületnek 24 fényes nevet viselő küldöttsége Szeőke Bírna alelnök vezetése alatt január 24-én kérte fel gróf Teleky Géza v. b. t. t.. volt belügyminisztert az elnöki tiszt elfogadására. A gróf, engedve a b zalornnak, elfogadta a jelölést s munkaprogrammjában kifejezést adott annak, hogy az lesz főtörekvése, hogy a magyar föld mindenkor a magyaroké legyen. — Személyi hir. Mázy Engelbert tankerületi fő igazgató a kir. kath. főgimnázium vizsgálata végett tegnap városunkba érkezett. — Slciliáért és Kalabriáért. A jótékony Nőegylet az olasz szerencsétlenek javára a színházban, február 7-én, délelőtt 11 órakor, a tavalyi rendes helyárak mellett jótékony előadást tart, melyen Ispanovics László fővárosi tanár vetített képek bemutatásával előadást tart Finnországról ; továbbá vendégek s a dal- és zeneegyesület fog előadni pár jellegzetes finn népdalt. A jövedelemből a magyar bányaszerencsé’lenek is részesedni fognak. Jegyeket előre lehet váltani Lővy Miksa könyvkereskedésében. — Eflyháztanács. A németi ref. eg yháztanács január 24-én Pótor Dániel lelkész egyházi és Bakcsy Gergely főgondnok világi elnöklésével ütést tartott, melynek tárgyai közül a nyilvánosságot leginkább az egyházmegyében üresedésben levő 3 tanácsbirói állásra történt szavazás érdékli. Az egyháztanács Széli Kálmán nagyszalontai, Kovács Lajos panyolai lelkészre és Sass Béla debreceni theologiai tanárra adta sza- vazátát. — A Verbőczy-utca. meghoszabbitásu ügyében a tanács a főügyész véleménye szerint felhívta a főmérnököt, hogy a kisajátilási tervbe necsak a levágandó területeket, hanem az egész telket foglalja bele. — Iparvágány A tanács fö'kérie a dohányjövedéki központi igazgatóságot, hogy a pénzügyminisztérium által elrendelt iparvágányt a dohánybeváltó hivatal körül a termelő közönség érdekében mielőbb létesítse. — Közkórházi ügy. A belügyminiszter felhívta a tanácsot, hogy a közkórházi pályatervek körül a kivitelre legalkalmasabbat válassza ki és hozzá terjessze föl. A tanács erre fölhívta az e célra kiküldött kórházi bizottságot. — Az adótörvényjavaslat ellen az Országos magyar kereskedelmi egyesülés kezdésére nagy gyüiés volt január 24-én Szatmáron, melyen Páskuj Imre elnökölt s dr. Katona Sándor központi kiküldött támadta a javaslatot. A gyűlés táviratilag üdvözölte Kossuth Ferenc kereskedelmügyi minisztert és Sándor Pált, egyszersmind fölkérte dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnket, hogy a javaslat ellen a parlamentben emelje föl tiltakozó szavát. — A Szatmári Kereskedelmi és Iparbank január 24-én Korányi János elnök vezetése alatt tartotta meg XXXVI. évi közgyűlését, melyen tudomásul vették az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését, a mérleget s a nyeremény tologatására vonatkozó javaslatot és a felmentést megadták. A mérleg bemutatásánál dr. Frieder Adolf részvényes az igazgatóság sikeres működéséért köszönetét és elismerést inditványozrtt, melyet jegyzőkönyvbe is iktattak. A tiszta nyeremény 59675 K 09 f. Az évi osztalék részvényenkint 28 K, melyet január 25-től kezdve fizetnek ki. A felügyelő bizottság tagjait, névszerint Fürst Viktort, Lovász Győzőt és Szlávi Dezsőt újonnan megválasztották. — A Szatmári Gazdasági és Iparbank január 24 én, dr. Vajay Károly polgármester elnökségével tartóba meg XIV. évi közgyűlését, melyen elfogadták az igazgatóság és felügyelő bizotiság jelentését, a mérleget és a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot s a fölmentést megadták. A tiszta nyeremény 56278 K 28 filler. Az évi Osztalék részvényenkint 23 K, melyet február 10-tői fizetnek ki. Az igazgatóságba Kölcsey Gábori, Heinrich Viktort, Molnár Mihályt újból megválasztották ; Szombathy Ödönt és Merlz Józsefei, pedig ez alkalommal először. Ez utóbbi helyére a felügyelő bizottságba Külzner Albertet választották. — Sorshúzás. Tudatom az 1888. évben született Szatmár-Németi város és szatmárhegyi illetőségű első korosztályú állitáskölelesekkel, hogy a reájuk vonatkozó sorshúzást a városháza tanácstermében ez év február hó 7-ik napján logom megtartani. Felhívom tehát az érdekelteket, hogy a fentirl napon és helyen délelőtt fél 9 órakor megkezdődő sorshúzáson jelenjenek meg, Tankóezi Gyula, főkapitány. __ Szatmár, 1909. január 27.
