Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-04-07 / 28. szám

2-ik oldal, SZAT1ÁR-NÉMETI, Szatmár, 1909. ápril 7. Vájjon akad olyan derék, hazája sorsát szivén hordó s amellett tekintélyes férfiú, ki felemeli tiltakozó szavát illetékes helyen az elharapód­zott játékszenvedély ellensúlyozására, megféke­zésére?! Nem tudjuk! De mindnyájunk érde­kében reméljük! A kisemberek érdekében. — A szatmárniémeii ipari hitelszövetkezet, mint az or­szágos központi hitelszövetkezet tagjának felhívása Szatmár-Németi sz. kir. város iparosaihoz, kereskedői­hez, gazdálkodóihoz és szatócsaihoz. — A végrehajiásról szóló régi törvényt módosító uj törvény a végrehajtás alól mentesíti : a) a végrehajtást szenvedőnek és háznépének a háztartáshoz szükséges házi és konyhai bútorait és ruházkodási tárgyait; b) a kisiparosoknak, kézműveseknek, munkások­nak és általában azoknak, akik magukat kézi munká­val tartják fenn, a keresetükhöz szükséges szerszá­mokat, eszközöket és állatokat: továbbá akisiparosok és kézművesek feldolgozható anyagkészletét 150 koro­na erejéig; c) a mezei gazdálkodással foglalkozók részére az általok müveit vagy müveltetett, de legfeljebb 12 kataszteri holdnyi szántóföld műveléséhez szükséges vetőmagot, igavonó jószágot, az ennek részére félévre szükséges takarmányt és szalmát, továbbá gazdasági eszközt; d) tölemeli az állandó fizetéssel alkalmazottak (köz- és magántisztviselők) fizetésének lefoglalhatatlan részét az eddigi 1#00, illetőleg 1000 koronáról 2000 koronára; és végül e) a napidijaknak és munkabéreknek lefoglalha­tatlan részét pedig 3 koronáról 5 koronára. Az előadattakból kitűnik, hogy az uj törvény a régihez képest tetemes kielégítési alapot vont el a hitelezők elül, aminek az a következése, hogy a na­gyobb bankok és pénzintézetek a kisembereket a hi­teltől most csak fokozatosan, utóbb pedig teljesen és véglegesen elzárják. Mi, a szatmárnémeti ipari hitelszövetkezetben mindig igaz jóindulattal istápoltuk tagjaink ügyét s érdekeit, mert meggyőződésünk szerint ez nemcsak emberbaráti kötelesség, hanem, mert a hozzánk for­duló kisembereknek is vau becsületük, személyi hi­telük, a kötelességteljesitésben öntudatuk és különösen, mert lehetetlen föltételezni róluk, hogy tudva és akar­va, rósz szándékkal igyekeznének megkárosítani az intézetet, mikor ez a szükség idején segítő jobbot nyúj­tott és nyújt is; amikor tisztán ált minden tag és érdeklődő előtt, hogy a szövetkezet kebelében és fel­fogásából a nyerészkedés, a lokozotthasznu üzlet min­denkor ki volt, ma is ki van és ki is lesz zárva. De mert mindig érdeklődtünk tagjaink és a kis­emberek ügye iránt, szükségét érezzük annak, hogy a legkomolyabb alakban figyelmeztessünk arra, hogy az nem tudott) megijedt s elbújt vissza odújába az északi medve. Ismét Ázsiára vetette tekintetét. Az éber japá­nok azonban az 1903. és 1904-ik évben legendába illő hőstetteikkel összeroppantották a hatalmas orosz hadsereget s ezzel csaknem tönkretették Oroszország­nak európai pozícióját is. ügy látszott, hogy I. Napoleon mondásának má­sodik része fog már teljesülni, de az Amerikai Egye­sült Államok közbelépése megmentette Oroszországot legalább a végpuszlulastól. Azt hitték és joggal hihették is az európai nagy­hatalmak, hogy Oroszország eleget okult. Sajnos, tévedtek. Oroszország ismét felvette a balkáni kérdés megoldását programmjába. Az annexió jó ürügy volt, hogy Szerbiát titkon ennek el nem fogadására, sőt ezért fegyveres tiltakozásra izgassa. Ez a háhoru azonban a nagyhatalmak közbelé­pésére most egyelőre elmaradt, de csak egyelőre. Ha a közeljövőben háborúnak kell lenni, ám le­gyen. De akkor minél hamarabb le kell számolni nem­csak a szerbekkel, hanem támaszkodva szövetsége­seinkre, a muszkával is. Erre elég különben is a né­met haderő. uj törvény életbelépésével az önsegély felé nagy arány­ban kell haladniok a kisembereknek, mert ezek a sze­mélyi hiteligényeik kielégítését ezután már csak a szö­vetkezeti formában találják meg. E felfogás hatása alatt fölhívjuk tagjainkat, hogy ne hanyagolják el üzletrész-befizetéseiket, hanem a heti 40 filléres részleteket fokozottabb éberséggel tel­jesítsék; sőt, ha az eddig jegyzett üzletrészt már tel­jesen befizették, jegyezzenek újakat és folytassák a készpénz-megtakaritást, mert szövetkezetünk, úgy, mint eddig, ezután is csak abban az esetben lesz képes az ingatlannal nem biró tagjaink személyi hitelét kielé­gíteni, ha meggyőződést szerez arról, hogv az illető tag a takarékossaga révén összegyűjtőn üzletrészei alap­ján valóban érdemes a támogatásra. Oly tagaknak a kölcsöneit, akik üzletrészeiket nem pontosan fizetik, kénytelenek leszünk haladékta­lanul fölmondani. Természetesnek tűnhetik föl mindenki előtt, hogy egyrészt a reális gondolkodás, másrészt a takarékos szövetkezeti tagok összegyűjtött filléreinek a védelme es altalaban a szövetkezeti vagyon fölötti őrködés az igazgatóságnak ezután is fokozott kötelességéve teszi a legszigorúbb körültekintést es bár az önsegély alap­ján a teljesen vagyontalant ezentúl is szívesen befo­gadja a szövetkezet kebelébe és azt takarekossagra szoktatva segíti is, de ez a ténykedése semmi esetre sem terjedhet ki a szövetkezet eddigi vagyonának koc­káztatásra. Felhívjuk egyúttal Szatmár-Németi sz. kir. vá­ros azon iparosait, kisebb kereskedőit, gazdáit es sza­tócsait, akik szövetkezetünknek még lúgjai nem vol­nának, hogy abba mielőbb belepni szíveskedjenek. Egy üzletrész ara mindössze 40 korona, melyet heti 40 fillér befizetéssel kell törleszteni. Üzletrészt ala lehet Írni e körlevélhez csatolt ived, vagy a szövetkezet helyiségében, Ueuk tér, 2. szám utalt. A kevesbe vagyonosoknál vagy a teljesen vagyon­talanoknál a szeiuetyi hitei nagyságúnak a megítélé­sekor a befizetett üzletrészek összeget különösen figye­lemben tartjuk. Üzletrészeket csak olyanok írjanak alá, akik szi­lárdan el vannak határozva a heti részietek pontos fizetésére, mert azok, akik 2 év leforgása aluli a 40 koronás üzletrészt heti 40 filteres részletekben össze­gyűjteni nem tudjak vagy nem akarjak, rendszerint oly természetű erkölcsi vagy dologi fogyatkozásban szenvednek, hogy személyi nuelt nem érdemeinek es emiatt a szövetkezetben helyűk nem is lehet, miután a személyi tulajdonságaik olyanok, bogy a kotelesseg- teijesites szempontjából semmi erkölcsi biztosítékot nem nyújtanak. bzaamar, 1909. évi március 30. A Szatmarnemeti ipari hitelszövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja neveben : Ferency Janos, elnök. xNyisztor Janos, aleinök. Vokla Sándor, felügyelő bizottsági elnök, Kassay Karoly, Ka­tona Imre, Purjesz Samuel, Schott Henrik, Szalontay Kalman, igazgatósagi tagok, Hukk András, üicskey György, Alatyus István, leli ügyelő bizottsági tagok. Dr. Szűcs Sándor, ügyved, Fürt Ilona, könyvelő. Pá­zsit Hona, penztarnok. Színház. Az erdészleány. A színházi idény végén szinre- hozta az igazgató a legutolsó bécsi operette-szenzá- ciót, mely csak a nyár folyamán kerül majd Feld színházában a budapesti közönzég elé. A kitűnő hir, mely a darab szinrehozatalat megelőzte, annyiban igaz­nak bizonyult, hogy az operette librettója csakugyan kiváló, szinte ideális tökéletességű munka és valóban csodálatos, hogy ezt a darabot egyetlen fővárosi kö- szinház sem sietett eddig megszerizni. — Ami pedig Jarno karmester muzsikáját illeti, ez is egy nagy tu­dású, raffinált Ízlésű zenész-ember műve, csak éppen egy nagy bibéje van, hogy t. i. nagyon is »szerezve« van. Straustól, Miilöckertől, Sullivánlól, de még az angoloktól is kért kölcsön Jarno ur témát, melódiát es meg kell adni, hogy amit ezektől elvett, azt oly hűen adta vissza, hogy az ember becsületes tolvajként kénytelen a szerzőt tekinteni. A bécsiek még azonfe­lül is el lehetnek ragadtatva, mert kaptak ismét egy jellegzetes práterbeli muzsikát, mely a már agyon verklizett áriákat uj életre kelti és ő bennük régi, de kedves reminiscenciákat ébreszt. Az »Erdészleány« szatmári bemutatója egyike volt az idei legjobb előadásoknak és a siker érdemé­ben egyaránt osztozhat a direktor, a rendező és a személyzet. Első sorban a mi népszerű és kedves soub- retlünk: Bállá Mariska, aki a címszerepet oly művé­szi ízléssel játsza és oly tökéletes szépen énekli, hogy bármely világ-szinpadon is előadhatná. Egy berlini ur, aki a darabot Berlinben, Marienbadban és Bécsben látta, úgy nyilatkozott előttünk, hogy elragadóbb Krisztinát sehol sem látott. El is hisszük, mert való­ban jobbat már elképzelni sem lehel. A többi előadás közül szépen és finoman játsza Sipos a császári, Rónai az udvarmestert és Tibor Lóri is sok hívet szerzett magának elegáns megjele­nésével. Erczküvi jószágkormányzója még nem eléggé kiforrott, a partitúra különben is magas az ő bariton­jához. Somogyi szabója — ha a lámpaláz elmúlik — szintén ügyes lesz, ellenben Szécsi Emma Minkájából soha se lesz elfogadható alakítás. A színház a premiere alkalmával egészen meg­lelt és ha nem csalódunk, a többi előadásoknál is nagy közönsége lesz. (h.) HÍREK. — Emlékeztető. Dr. Kelemen Samu, városunk országgyűlési képviselője szokásos beszámolóját hus- vét hétfőjén tartja d. e. 11 órakor a Vigadó erkélyé­ről; kedvezőtlen idő esetén a teremben. — A színi szezon meghosszabbítása. A város Heves direktor kérelmére a színházi szezonnak május 1-ig való meghosszabbítását megengedte. — Theadélután a Társaskörben. Ápril 3 án a Társaskörben az elhagyott gyermekek javára tartott theadélután 121 K jövedelmet hozott. A szép ered­mény létrehozásában a következő hölgyek buzgólkod- tak : Ilosvay Endréné, Papp Béláné (Nagykároly), Izik Vilmosné, Szabó Gézáné, Nagy Elekné, Unger Istvánné, dr. Török Istvánné, Menszáros Zoltánná, Bartl Róbertné, Fürst Viktorné, Deák Kálmánná, dr. Vajay Károlyné, dr. Fejes Istvánné, Varjú Sándorné. A felszolgálást a következő uileányok végezték: Varjú Ibolyka, Men- száros Margit, Nagy Leonka, Nagy Áda és Erzsiké, Vajay nővérek, Fejes Mariska, stb. Lóosztályozás. A tanács a városi lóosztályozásra május 4-ének reggeli 8 óráját a hidon túlra kitűzte s arról dr. Lengyel Márton, Pethő György, dr. Lebőtzky János lóavató biz. tagokat, Kovács Bálint állatorvost és a kapitányi hivatalt értesítette. — Tornaverseny. A szatmári kir. kath. főgim­názium növendékei a május 22 és 23-án tartandó országos tornaversenyen nagy számban vesznek részi; Ratkovszki Pál igazgató, Erdélyi Imre, Sándor Vencel és Papp Aurél tanárok kíséretében 44 tanuló utazik Budapestre. A növendékeket Papp Aurél tanár ké­pezi ki. — A gyermeknapok szatmári összes eredményét még nem lehet teljes biztossággal megállapítani, mert egyesek még nem számoltak le a gyűjtésük Összegé­ről. Azonban Demkő Sándor közgyámhoz már eddig is közel 900 korona folyt be. — A templomi apostolok neve és életkora. Azok­nak az apostoloknak, akik a nagycsülörtöki lábmo­sásban részt vesznek, nevei és életkora a következő; Kulin János 65 éves, Finta György 63 éves, Takács János 75 éves, Hohorovszki Péter 81 éves, Tódor János 75 évez, Trokopens Ede 76 éves, Molnár György 73 éves, Léderer János 71 éves, Veres János 58 éves, Mészáros János 76 éves, Romocsa János 66 éves, Gerstner Mihály 77 éves, Arvay Károly 57 éves. Öszszesen: 913 év. — Uj titkár. Werner Oszkárt, az Első magyar általános bizt. társaság szatmári főügynökségének cég­jegyzőjét az igazgatóság másodtitkűrrá léptette elő. — Tanulmányi kirándulás. A helybeli ref. főgim­názium tanárkara Budapestre tanulmányi kirándulást rendez, amelyen a tanuló ifjúság közül 45-en vesznek részt. A kirándulás célja hazánk fővárosánrk és az ott lévő nevezetesebb épületek, műremekek és múzeumi tárgyak megtekintése lesz. A csapat tegnap indult és négy nap múlva tér vissza. — Gyűjtések. I. M.-Sziget város főiskolája pénz­ügyi alapjait kívánja gyarapítani. II. Ruüka város pe­dig a Trencsén, Turóc, Árva és Liptó vármegyei ifjú­ság magyarszellemü neveltetésére akar központi neve­ii Az 1909. évi PF* UlnADAiirííi rínnmiinr/ATrAf aI/aI Női kosztüm újdonságok pr* MIM 5VapiUSZOV616K61 szövetek figyelemre méltók ! WeiSZ Gyulánál kaphatunk, Szatmár, Deák-tér 21. sz, Utolérhetetlen olcsó árak! nagy válasz- tókban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom