Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-03-07 / 19. szám
19. szám. XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. március 7. Vasarnap. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Az ügyvédek. A budapesti ügyvédi kamara vasárnapi közgyűlése igen sok érdekes tanulsággal szolgált. E tanulságok nemcsak társadalmiak, hanem politikaiak is. Aminthogy rettenetes bajunk az, hogy mindenbe belekeverjük a politikát. Ezzel az ocsmány fűszerrel rontjuk el minden sütetünket, fűzűinket és ezért vész minálunk annyi mindenféle kárba. Vagyon, tudás és tehetség, szorgalom és akarat. És amikor össze kellene fognunk és megalkotnunk az egységes magyar társadalmat, amikor minden erűt, mely a szövevényes struktúra csatornáiban és titkos eresztékein át elágazik, egy mederbe kellene terelnünk, hogy diadalmasan helyt állhassunk a fenyegető veszedelmeknek., akkor is kiüt rajtunk a régi, a hagyományos betegség és egy igen tekintélyes társadalmi testület, az ügyvédi kar együttes ülésén megint csak felüti fejét a politika. A budapesti ügyvédi kamara mindeddig pártatlan szemlélője volt az idők múlásának. Minden esemény közül csakis azokat válogatta ki, a melyek őt és testületének tagjait közvetlenül érdekelték. Ezek közül is különösen az erkölcsi kérdéseket válogatták ki és azokat vitatták meg. Azt nézték, voltáé jogos panasz valamelyik testületi tag ellen, és ha igen, kíméletlen szigorral sújtottak a testület becsületének beszennyezőjére. Szóval, ami eddig minden közgyűlésen UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: j SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. | FÉR ENCY JÁNOS. ■gg—11 ............ ' ■■■■■■" Hl IH ■■■ ■!■!■■ ■Ill^ll« tö rtént, olyan magatartás volt, mely minden tekintetben méltó volt az ügyvédi palásthoz. És elkövetkezett az idei esztendő közgyűlésének napja. Biztosra vettük, hogy ez a nap kiemelkedik majd az eddigi lanyha, sablonos egyhangúságon és élénkségével, nagyobb mozgalmat fog kelteni a résztvevők között. Végre is a lefolyt esztendő eseményekben gazdag volt. Igen sok reformot hozott magá- ; val, mely az igazságügy keretébe vág és igy j az ügyvédségei igen közelről érinti. Az uzsoratörvényt megváltásként kellett fogadnia minden ügyvédnek, hiszen egyszeribe vége szakad a sok szennyes, gyalázatos pörnek, mely rnár-már a magyar antiszemitizmus okozójává j lett. Azután a végrehajtási novella ... Az ügy- , véd már nem apró koronákért szaladgáló hyena, ; aki az utolsó vánkost is kirántja az alperesek ' alól, hanem ur, aki csak ott foglaltat, ahol I van mit. Azután a kiskorú bűntettesek novel- : Iája és végül az ügyvédi nyugdíj-intézmény. I Szóval joggal várhattuk, hogy az ország ügy- ; védőinek legnagyobb területe igen meleg han- 1 gon fog megemlékezni mindezekről. ! Es ezek helyett mi történt? A komoly beszédek után feláll egy inci-finci emberke és : önérzetesen verdesve mellét, tiltakozik a I szocialista gyűlések állítólagos korlátozása ellen, i Azután jön a másik kis sakál és erélyesebb hangot követel a kormány ellen. És nyomába j a harmadik, kinek az általános választói jog- I gal van baja. A végén pedig nagy kavarodás, TARGA. A művészet abszolutizmusa. A hazafiság az állampolgári erények legszebbike. S a magyar nemzet ezeréves élete nagyon sok alkalmat szolgáltatott arra, hogy a hazafias érzés úgy az egyesek lelkében, mint az egész nemzet közérzületében kifejlődjék. S ki is fejlődött. Sehol a világon nem istápolják olyan féltő gon- eal a nationális érdekeket, mint nálunk, semelyik államnak parlamentje nem fogyaszt el annyi időt a meddő közjogi viták széles medrü folyamával, mint a mienk. Hát ez igen szép, ha még oly tiszteletre, sőt meggondolásra mélté tényezői vannak is a kozmo- politikus gondolkodásnak. Csakhogy van a nemzeti életnek egy területe, a hova, mint minden idegen behatolás esak bántó, csak kellemetlen, úgy a hazafias érzésnek is rendkívül meggondolva szabad oda befurakodni. A művészet az! MMWM—BWWBWBWMWB1— «aa- , ; „ A legutóbbi hetek magyar kulturtörténelmének két eseménye ejtett gondolkodóba,— annak a hatása alatt irom e sorokat. Bródy Sándort és Lengyel Menyhértet lehazaáru- lózták, mert mindketten a magyar falusi népéletet, a magyar falu typusait vitték színpadra, ha talán egy kissé kiélezett formában is. S hogy az elsőnek pláne egy nagy idegen nem- zelet, egy elismert kulturállamot is sikerült müvének meghódítani, hát siettünk idehaza kétségbeesni és zokogó sírással borulni le a magyar falunak gyalázattól vonagló tetemére. Továbbá meg, nehogy a másik valahogy szintén tulnőjjön ami alacsony padlásunkon, hát jajveszékelve borultunk a nyakába a gyalázás orgiájának premierje után, aztán jó sokan összefogózkodván, olyan nagy fokát nyilvánítottuk az elismerésnek, hogy sikerült a renegát szerzőt magunkhoz, a jó hideg, pocsolyás földre leráncigálni. Azt hiszem el is ment a kedve attól, hogy szeretteinek valaha hátat fordítani legyen óhaja, hogy póruljárt pályatársát az idegenbe kövesse, hogy neki is alkalma lehessen majd hazacorjolánkodni. Hát ez fényes eredmény ! Rank vall! SZERKESZT0SE6 ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telelon-szám 80.t3»k MtatieiutgniS dijak Szatmaron, a kiadóhivatalban flzetandík. melyben C3ak nagy nehezen áll helyre a rend, a higgadtság. Mi ez ?! Miért kellett ezeknek az izgalmaknak lefolyniok, ott, hol váratlanok, ahol fölöslegesek voltak? Azért, mert ország-világnak meg kellett tudnia, hogy ezek a névtelen kis alakok szociálisták. Ma a munkás- pör fizet a legjobban. Számtalan ügyvéd él abból, hogy viszályt, egyenetlenséget szit munkás és munkaadó között, hogy a viszály kitörése esetén mindjárt alairassa a zsebében fityegő meghatalmazást az elvtárs úrral. Kinek van igaza, ki nyer, ki vészit, az oly mindegy, a költség befolyik és az ügyvéd ur klientúrája nő. Mivel pedig ügyvédnek magát hirdetnie, nevét vásárra vinnie nem szabad, minden alkalmat megragadnak ezek az újdonsült kartársak, hogy maguknak elösmert nevet szerezzenek a munkásság körében. Erre volt jó a kamarai felszólamlásuk özöne is, ennél kitünőbb reklámot drága pénzért sem szerezhettek volna. Szilágyi Ferenc* — Szatmár magasabb lakbér-osztályban. A miniszterelnök belátta azt, hogy egyes városok lakbére azért került a drágasági visszonyoknak meg nem felelő lakbérosztályba, mert a kiküldött tisztviselők, mikor összeírták a fizetett lakbéreket, tulságss engedékenységet tanúsítottak az összeírásnál. Mivel már az ezen évi államköltségvetés elkészült, most a pénzügyminiszter felhatalmazást kér a képviselőháztól arra vonatkozólag, hogy a törvény keretén kívül nyerendő Azonban nézzük csak az érem más oldalát. A berlini premier óla jó néhány hét telt már el, ds sehol nem láttam a berlini lapokban sem prózában, sem kötött formában, sem képes ábrázatokban hírét annak, hogy a nagy német nemzet a Lehrerin után a zsebére teszi a kezét, vagy pedig az orra alá tartja a zsebkendőjét, mikor a magyar falura gondol. ügy jártunk az óvatosságunkkal, mint aki az üres zsákot kötözi be. S miután már igy megjártuk, hát higgadtan lehet gondolkozni az esetről. Nagy baj az kérem, ha valaki maszatos kézzel közeledik a művészet oltárához. Nem jármű az, melynek irányt lehet mutatni, vagy épen síneket rakni, nem öltözék, melynek klei- derstockot lehet készíteni, nem is olyan portéka, a melynek közraktárt lehet építeni, A művészet az elme abszolutizmusának a megnyilvánulása. Midőn az emberi agy megtermékenyül, csirát fakaszt, lombot ereszt, terebélyt növel, távozzék onnan minden tárgy, amely a fejlődést gátolja, minden érzés, mely károsan befolyásolja. 4r Női hosszú és rövid plüsoh kabátok gyári árban csakis egyedül Korai Árminnénál .*. .*. kaphatunk! .-. .-. Ritka alkalmi vétel! Üzletemben vissza maradt áruk, úgymint vásári bundák, téli kabátok, felöltők, öltönyök, fia és gyermek ruhákat s egyéb föl nem sorolható árukat ♦♦ ♦♦ gjfiw- mélyen leszállított árban kiárusítom oo ♦♦ KORAI ARJkQNNÉ V SZATMÁR, D E Á KI É R E N, A .. FEHÉR HÁZ MELLETT Női hosszú ás rövid plüsoh kabátok gyári árban csakis egyedül Korai Árminnénál kaphatunk 1 .-.
