Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-02-21 / 15. szám
S Z A T M A R -N fi M E T I. Szatmár, 1909. február 21 2 ik oldal. a fennforgó körülmények közt tartsa erkölcsi kötelességének a varossal szemben háládatos lenni, s a nagy jót jóval visszafizetni. Ezt követeli meg mindkét fél erkölcsi érdeke. Fodor György, v. th levéltárnok. Színház. Nyarai Antal, a budapesti volt Népszínház művésze három estén vendégszerepeit színházunkban. Első fellépte a Sabinnők elrablása c. bohózatban volt, amikor Rettegi Fridolin szerepében — a vendégművész legjobb szerepében — mutatkozott be. Leírhatatlan derültséget keltett Nyáréinak ez a mesés alakítása. A vidéki ripacs-direktor típusát annyi humorral, közvetlenséggel és eredetiséggel állította elénk, hogy a kacagástól oda voltunk. Még partnereit is úgy befolyásolta játékával, hogy az előadás egy pár helyen csaknem megakadt. A komikum e nagy mesterét persze melegen ünnepelte a közönség és nyílt szinen is rengeteg tapsot kapott. Liiiben a Plinchnrd tii/ér szerepét játszotta Nyárai, aki valóban olyan sokoldalú színész, hogy ez már-már csodaszámba megy. E szerepben gyönyörű énekével kelteit nagy hatást és bár alakja a snájdig tüzérhadnagy ábrázolásához már nem megfelelő, kifejező játékával ő mindent kipótolt. Balta Mariska remek Lilije megérdemelné, hogy egy pár hasábot írjunk róla, — öt azonban dicsérni nálunk már teljesen fölösleges. Somogyi Saint Hipotaise grófja is elsőrangú alakítás volt. Csütörtökön Nyarai a Kornevillei harangokban játszotta a Gáepár-apó szerepet. Az öntudatos művész komolyságával es ihlett bégével alakította Nyárai ezt. a szerepet, melyhez a játékbeli készségen kivül hatalmas hang is kell. Nyárai ebben a tekintetben is helyt állott és a »Csin-csalavér« dal elöadasa után szűnni nem akaró tapsban tört ki a publikum. Balta Mariska helyrevaló Serpolelte-je, Tibor Lóri széphangu Gairmen- je, Ércskövi íleuri-je és Rónai városbirója ugyancsak tetszett a közönségnek. Az előadás sikerét kivételesen a zenekar pontos ossz játék a is elősegítette. (h.) nagyszabású méretekben, mint az az 1830. és 1840 es években talpra állíttatott. Az általam irt eredeti okiratok alapján kitüntetett adományok nagyszerűségéhez, azt hiszem, teljesen szükségtelen több kommentárt fűznöm azon célból, hogy dr. Kováts Gyula igazgató urnák kétségbeesett kérdő felkiáltását a maga értékére leszállítsam és azt teljesen megdöntsem. De mégis fel kell hívnom mindenki figyelmét annak mérlegelésére, hogy mi különbség van az akkori és mostani hely. anyag és pénzérlékek közt. Én hiszem, hogy ez a mérlegelés azt a meglepő eredményt fogja feltüntetni és megcáfolhatlanul beigazolni., hogy a város jóval többet adott az apftcazárdának, mint a város kebelében létező intézeteknek és jótékony egyesületeknek összevéve. Tehát legkisebb oka sem lehet senkinek arra, hogy a városnak szemrehányásokat tegyen e tekintetben, de még a kioktatásokra sem. Mert dacára annak, hogy a hatóság a város minden irányú fejlesztése érdekében nagy kölcsönökkel dolgozik, vagyonát nemhogy apasztaná, de növeli, amit lényesen igazol az a tényleges állapot, hogy mig ezelőtt mintegy 3 évtizeddel 6 millió korona értékű vagyona volt, ma meghaladja a 12 millió korona ériéket s így 3 évtized alatt megkétszereződött anyagi ereje. Az eddig elmondottak, illetve megirtak alapján, mindenki tudomásul veheti, ha én nem konstatálom is külön, hogy azt a nagy területet, a melyen a/, apácazárda áll és amelynek kertjéből a feltétlenül szükséges utcarendezésre egy csekélyke területet a város vissza akar szerezni, a város adta ingyen 1837. évben és pedig tekintélyes toldalékokkal. Még az is megtörténhetett, hogy az itt feltüntetteken kívül még több áldozatot is hozott és fontos szolgálatokat tett a város annak az intézetnek. Hát az lesz a méltányosság és lovagiasság, ha az intézet most, amikor a valósnak a város rendezése, szépítése és a közönség kényelme céljából kiszakítani kívánja azt a csekély területei, minden érzékenykedés nélkül visszabocsátja a város rendelkezésére. És annyival is inkább, mivel az az átvágás nem dönti meg a kertnek úgy gazdálkodási, mint egészségügyi használatát. Végül még csak azt akarom felderíteni, hogy miért lelkesedett Gonzeczky János, Bécsiben székelő tábori káplán annyira Szatmár városáért ebben a nagyszabású ügyben ? Levelében egész lelkesedéssel fejti meg. Erre vonatkozólag saját szavait idézem : »Mintegy liz évekig részint mint tanuló, részint a megye hivatalánál, végre pedig tizenöt hónapig mint segédlelkész Szatuiáron lakván : a Ns Város nagyérdemű Elöljáróinak a közjót előmozdítani törekedő akaratját és az idő szellemével előhaladó ns gondolkodása módjai, úgy a polgárság jóra hajlandó szivét meglehetősen ösmerni alkalmatosságom volt.« Sőt majd így folytatja: »Majdnem elragadtatással htll- gatla a Püspök ur Ő Méltósága (Leonhárd M.) beszédemet. Megdicsérvén Ns Szathmár Városa általam tétetett magasztalását, azon elhatározásával bocsájta el magától, ha ígéretemet betellyesitethetem, Ő abban egészen megegyezik, hogy az intézet Szathmáron épüljön fel«. Ezután elmondja, ho_»y mit vár a püspök a várostól az intézetnek itten leendő felállítása céljából. — A többek közt azt kívánta a püspök : »hogy minden valiáskülönbség nélkül, akár minő születésű vagy származású leányok a tanítási jóba ingyen részt vehessenek«. Ez a szatmári apácazáida felállításának rövid története. Remélem, ennek megírásával nem teltem rósz szolgálatot az ügynek. Az apácazárda megalapítása története ilyetén ismerete folytán nemcsak a méltányosság és lovagiasság: hanem az osztó igazság és a »kéz kezet mos« elve is feltétlenül megköveteli, hogy az apácazárda igazgatósága és a város békeségesen értsék meg egymást s az intézet a város nagylelkű adományaiért, — Elnökválasztás. A szatmári-negyei gazdaságiegyesület február 17-én tartotta meg élénk érdeklődés mellett dr Falussy Árpád főispán vezetése alatt elnökválasztó közgyűlését, melyen elnökül egyhangúlag és közfelkiáltással gróf Teleky Géza v. b. t. t,. volt belügyminisztert választották meg. Az uj elnököt, kit küldöttség hivott meg a terembe, zugó éljenzés közt dr. Falussy Árpád főispán fennkölt szavakban, igen lelkesen üdvözölte. Gróf Teleky megköszönte a feléje hajló bizalmat, kijelentvén, hogy mindaddig program- mot nem ad, mig az egyesület működéséről és helyzetéről kellő tapasztalatokkal nem bir. Azt is hangsúlyozta, hogy úgy a minisztériummal, mint a 0. M. G. E.-tel szemben is, ha szükséges, függetlenül megvédi az egyesület álláspontját. Ezután alelnökül Chol- noky Imre 16 szavazata ellen 29 szóval dr. Böszörményi Emil ügyvédet választották meg. A közgyűlést a Pannonia-szállóban társasebéd követte, melyen számos pohárköszöntőt mondtak. Személyi hír. Dr Falussy Árpád főispán és felesége néhány hétre Dél-Oiaszországha utaztak.- Végrehajtott közgyűlési határozatok. A legutóbbi városi közgyűlés fontosabb határozatait a következőleg hajtották végre : I. A középületek föntartása. A közgyűlés a középületeknél szükséges fenlartási es javítási munkaiatokat részben házilag, részben vállalat utján rendeli végrehajtani s a mérnöki javaslat elfogadása mellett utasítja a városi lanácsol, hogy a 10153 K-val előirányzott házilag végrehajtandó munkálatok kellő időben való megrendelése iránt intézkedjék, a 12449 K 37 fillérrel előirányzott s vállalat utján végrehajtandó munkálaíokra nézve pedig bízza meg a gazdasági tanácsost a nyilvános árlejtés kiírásával és a versenytárgyalás megtartásával. II. Az erdei legelők bérlete. A közgyűlés u városi erdei legalőkre Neuschloss testvérek cég által tett bérajánlatot elfugadja s csonkást bérletük lejártáig terjedő 9 évre az erdei legelőket részükre átengedi az utolsó 10 év alatt városi kezelésben elért legmagasabb jövedelemnek megfelelő évi bérért, úgy azonban, hogy ajánlattevőket a kötendő szerződés az egész időre kötelezi, ellenben a város az első öt év eltelte előtt hat hóval egyoldalúkig felbonthatja azt. A leteendő szabályszerű óvadék egyszersmind kötbérül is szolgál. Kötelesek ajánlattevők a városi legeltető gazdáknak jószágait az 1908. évre megállapi- ti tt legeltetési dijak mellett korlátlanul beváltani s ezen dijakat a bérlet egész ideje alatt föl nem emelhetik. Az egyes erdőrészekre megállapított számon felül legelő jószágot beváltani nem szabad s általában a legeltetés gyakorlása az erdészeti hivatal felügyelete és ellenőrzése alatt áll s a legeltetés csak az űzemtervi szabályok szigorú betartása mellett gyakorolható. III. Előleg a cukorgyárra. A közgyűlés, mérlegelv« egy létesítendő cukorgyárnak a város és vármegye közgazdasági érdekeire gyakorlandó jótékony hatását, az előkészítési költségekre 1000 Kát dr. Böszörményi Emil kezéhez elszámolás kötelesettségével kiutalványoz az előre nem látható kiadások terhére o'y kikötéssel, hogy a fölhasználandó összeg a gyár fölállítása esetén, mint alapítási költség lesz elszámolandó s a városnak megtérítendő, a fel nem használt összeg pedig a városi pénztárba befizetendő; folyamodó köteles az előlegről a városi tanácsnak írásban elszámolni . IV. Ipartelep. A közgyűlés Harkányi Ede szobrász es kőfaragónak ipartelep céljára szükséges terület díjtalan átengedése iránti kérelme elől nem zár- kózhatik el s anuak kijelentésével, hogy módot kíván nyújtani a szobrász és kőfaragó ipartelep felállításához, azonban a kért hozzájárulás módozataira és feltételeire nézve szükségesnek tartja megfelelő tájékozás szerzését: ennélfogvu felhívja a városi tanácsot, hogy szerezzen he a kormánytól mintákat, amelyekben az iparvállatok segélyezésének feltételei benne foglaltatnak s ezen ajánlási minta rovatainak és kérdőpontjainak megfelelő adatokkal kiegészített kérelmet a közgyűléshez újabb tárgyalás végett terjessze be. V. A tanítók háztelkének kijelölése. A közgyűlés a iiépianitók internátusa céljára a Kossuth-kert mögötti városi faiskolához rendezés folytán csatolt sarok telekrészt jelöli ki oly módon, hogy az átadandó telek a vasúti pályaudvart a Teleki-utcával összekötő utcán a saroktól számítva 25 öl, a mellékutcában pedig 40 öl utcavonallal, 1000 négyszögöl terjedelemmel bir- jon. Ezen városi tulajdont képező ingatlan átengedése iránt azonban közgyűlés csak az 1866. évi XXII t. c. 110 §-ában előirt alakszerűségek betartása mellett hozhat érdemleges határozatot; minél fogva felhívja a városi tanácsot, hogy az ügyet ily irányban készítse elő s a terület átengedésről kiállítandó szerződést közgyűléshez terjessze be. VI. A dinnyéskerti uj utcák nyitása. A Dinnyés kertben özv. Berghofer Istvánná és Sz. Török János ingatlanainak telkekre oszlása és uj utcák nyitása tárgyában beadott kérelemre a városi közgyűlés s kö vetkeső határozatot hozta: A közgyűlés megengedi folyamodó özv. Berghofer istvánnénak és Sz. Török Jánosnak, hogy a Dinnyéskertben levő és a város belterületéhez csatolt lankabirtokukat a becsatolt felosztási -tervezet pontos betartása mellett 42 önálló le lekre parcellázzák és a telkek kihasználása és a forgalom lebonyolítsa érdekében a tervezett három utcát megnyissák. Az újonnan kihasítandó telkek az épitk. szab. rend. 58. §-ában előirt követelményeknek megfelelőleg 15 fin. utcarendezési vonallal és 150 □ -öl területtel láttatnak el, sőt öt telek kivételével annál nagyobbal is, mig az utcák szabályszerű 12 fm. szélességgel nyittatnak; melyeknek összes területe 1450 □-ölet. tesz ki. Kötelesek folyamodók a nyitandó utcákhoz szükséges területet díjtalanul és tehermentesen a város közönsége tulajdonába átbocsátani, illetőleg aa utca- térhez kihagyni; ezen területeket a mérnöki hivatal utasítása szerint saját költségükön feltölteni és meg- felelűleg elegyengetni; az egyes telkek sarok pontjait, erős karókkal megjelölni és még mielőtt építkezési engedélyt, kérnének, a létesítendő utcakát előzetesen korláttal ellátni és az egyes telkek bejáratai előtt netalán létező árkok vagy mélyedéseken át addig is, amig az utcák végleges rendezése megtörténik, a közlekedésre alkalmas bejárókat készíttetni, Első rendű porosz kőszén, koksz-, brikett- és kovács-szén Szatmár, Árpád-utca 13-ik szám. = ♦♦♦♦♦♦Kaphatói ♦♦♦♦♦♦ REITER i- R0TH Telefon-szám 183. HÍREK.
