Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-02-17 / 14. szám

2 ik oldal Szatmár, 1909. február 17 S 7 A - T M Á R - N É M E T 1. ju .jsesgate lüket is elveszítették. Egyetlen hely lesz, ahova megvonulhatnak és ez az, amely már régen megilleti őket, a közmegvetés. Színház. Mayáit Egy csöppet sem kényelmes dolog kri­tikát irui egy színdarabról, melyet olyan szerző irt, aki társaságunkban él, akivel naponta együtt isszuk meg az ebéd utáni feketét és aki maga is gyakran igénybe veszi a szatmári újságok kolumnáit. Az ilyen szerzővel szemben szinte kötelező a jóakaratu udva­riasság. Dr. Burner Dezső pedig, aki egyébként igen szeretetreméltó fiatal ember — még azzal a ravasz fogással is élt, hogy darabjának kéziratát mar előre is bemutatta, sőt a főpróbára is meghívott bennünket. Nos hát tessék ezek után objektiv mértéket venni a szombaton bemutatott darabról, amelyről az is elvi- tázhatatlan, hogy zajos külső sikere volt ! De hát, mi uem hódolunk annak a felfogásnak, hogy hiszen buzdítani kell, bátorítani és nem kedvét szegni kell az ifjú Írónak az első szárny-próbálgatás alkalmával. Mert azt tartjuk, hogy l^i Burger Dezső­nek volt elég bátorsága ahhoz, hogy egy egész estét betöltő színdarabot adasson elő, — hu érezte, hogy neki mondanivalója van és ezt egy dráma keretében merte elmondani : úgy meg kell mondanunk a nyil­vánosság előtt őszintén és igazán, vájjon indokolt-e ez a bátorság és hogy amit elmondott : érdemes volt-e azt meghallgatni ? Eöl lehet tenni egy jogtudori dip­lomával biró intelligens fiatal emberről, hogy a tár­gyilagos bírálatot szivfajdalorn nélkül tudja elviselni és ha van lelkében csakugyan abból az irói szikrából, mely később lángra lobbanhat — úgy az igaz véle­mény nyilvánítás csak javára válik . . . Nézzük meg tehát és első sorban, mi jó a »Mar­góban« ? A darab meglepő szinszerüséggel van meg­írva. Értjük ez alatt azt a nagyon nehéz mesterségét a színmű Írásnak, hogy a szereplő személyek nem futkosnak ide-oda, nem járnak ki-be értelem és ok nélkül, hanem a jelenések szépen kapcsolódnak egy­másba és öntudatosan követik egymást. A darab stíl­jével is meg vagyunk elegedve — leszámítva persze a bombasztokat és az egeket ostromló frázisokat, amikkel azonban a legkitűnőbb színmüvekben is gyak­ran találkozunk. Igen szép a darab tendenciája is, mely oda akar konkiudáini, hogy az életben az em­bert és ne a születés és vagyon urait becsüljük. Nagy piobiema ez, a szociális forradalom mai gyermekko­rának izgató és érdekes kérdése. A szinszerü beillesztéssel, az elfogadható stylus- sal és a szép tendenciával szemben áll a drámai cse­lekmény teljes hiánya. Nincs tehát a darabnak ge­rince. A sovány mese elvész a párbeszédek alatt és addig addig várjuk-lessük : mi fog történni, bogy ami­kor végre történik is valami, — már nem vagyunk rá kiváncsiak. Nincs a darabnak semmi színpadi hatása, ami pedig a drámairás modern iskolájának első és leg­több szabálya. A felvonás-végek csattanói helyett csak sikoltásokat hallunk, — de még ezek sincsenek mo­tiválva. És még löt lehetne hozni egy sereg hibát, — ám, nincs hozzá se terünk, se szivünk. Még azt gon­dolná a szerző, hogy büntető lapot akarunk róla ké­szíteni, pedig nem teszünk egyebet, minthogy a da­rabjai komolyan vesszük. Föltesszük róla, hogy idővel jó darabot is irhát, — ennyivel tessék most megelé­gedni. Azt a pár babérkoszorút, meg azt a szép ezüst- koszorút pedig, amit Burger a néző közönség lelkes tapsai közölt kapott — ne a dráma sikerének emléke gyanánt őrizze meg, hanem vegye azt jutalmul a szorgalmáért. Egy szegény fiatal ember, aki tanul, egyúttal önmaga gondoskodik a megélhetésről, közben pedig irodalmi sikerekért is dolgozik, — aligha nem jobban érdemli meg a viiag kitüntetését, mint az élet gyönyörei között élő, nagyvilági genie, akit az Isten véletlenül rendkívüli taleniummal is megáldott . . . Az előadást illetőleg Kendi Boriska érzésteljes játékát kell megdicsérnünk a címszerepben, továbbá Fodor pompás alakítását, melyért a szerző valóban hálás lehet. Jó volt Gömöri Vilma és IJerczeg is, — Sipos egyáltalán nem volt disponálva. (h.) Szakács Andor vendégjátékai. Vasárnap lépett föl a »Vasgyárosban«. Szakács Andor, a vidéki drá­mai színészek egyik legelőkelőbbje, aki ezúttal először jelent meg színházunkban Hatalmas alak, nagy rutin, érlelem, intelligencia — minden jó tulajdonság meg van ebben a művészben, csak egy nincs : férfias or­gánum. Lágy, lírai tónusa sehogy sem vágott össze a Derblay alakjával. A közönség sok tapssal honorálta a különben mesteri játékot és bőven kijutott a taps­ból Kendi Boriskának is ((Fairé) továbbá Sándor Júliának, aki meglepően jó Alhenaise volt, a férfiak közül még Fodornak, aki elegáns herceg volt. * Nyáray. A Népszínház volt tagjának — az or­szág egyik leggeniálisabb színművészének — vendég­játékáról lapunk vasárnapi számában fognnk meg­emlékezni. H —y, JL JKw mmÉ Ja< — Farsangi naptár : Február 20-án a Protestáns bál. Február 20-án a nagygőzmalom láncvi­galma. Február 23-án a Nőegyesület bálja. — Városrendezési értekezlet voll leg- nap dóiulán három órától félhnt óráig a város­háza nagy termében, melyet Tankóczi Gyula főkapitány a rendészeti szakbizottság tagjaiból s az érdekelt háztulajdonosokból hivott össze. Az érteke Jel, melyen mintegy harmincán je- jentek meg, a piac rendezésének s az Arpád- ulca parkozásának kérdésével foglalkozott s ahány felszólaló volt, annyiféle nézetnek adott kifejezést. így Csomay Imre az egész kérdési le akarja venni a napirendről; Heinrich .Viktor barátja a Deák-tér és Árpád-utca tervezett p rkozásának; Uray Géza a Deák-tér parkozását elfo­gadja, de az Árpád utca parkosába ellen mó­dosítást tesz, mert. a buzavásár-teret a tervezet szerint kicsinynek találja; dr. Damokos Andor elfogadja a Deák-tér parkozását, de az Árpád-utcát másként kívánja rendezni , dr. Frieder Adolf előbb csatornázást és vízvezetéket kér, csak azután parkol; Klein Vilmos belenyu szik a tervezett parkozásba, csak a buzavásár-teret kevesli ; dr. Böszörményi Emil hive a decentrali- ' zációnak, de a buzavásár-teret a vasúti inter- nátus kertjéből óhajtja kibővíteni; ellenben Bariha Kálmán védelmezi az Árpád-utcának az adott viszonyokhoz alkal­mazkodva általa készitelt parktervéi. Dr. Vajay Károly polgármester, elejét ve­endő a további elkalandozásoknak, hangsú­lyozza, hogy a kérdést nem tartja ren- dezhetőnek a már kész vásári rendtartási ja­vaslat letárgyalása nélkül, mely minden vásár­nak hivatva lesz a helyét kijelölni. Hangsú­lyozza továbbá, hogy a kérdés legszorosab­ban összefügg a vízvezeték kérdésével, mert e nélkül parkot fönntartani egyáltalán nem lehet. Teitelbaum Herman kérte végül e javas­latot tanulmányozás végett szétoszlani s ezzel az értekezlet feloszlott. — Ebéd a püspöki palotában. Dr. Boromisza Tibor püspök február 14-én a kir. törvényszék, ügyészség és járásbíróság tagjai részére adott fényes ebédet, melyre hivatalosak voltak: dr. Róth Ferenc kir. (széki elnök, dr. Papobzy Gyula kir. táblabiró, Kölcsey János, Balogh József, Pap Endre, Szabó Jó­zsef, Szarukán Zoltán, Morvay Károly, Hunyor Ödön. dr. Némethy József, Hegedűs Gyula, Nuszer Dezső, dr. Paál István, Rozgonyi Viktor, Knoll Béla, Balás János, Jeney Sándor tszéki bírák, Szabó József, Fü- zessy Árpád albirák, dr. Fabó Zoltán, ifj. Jákó Sán­dor, Leitner Emil, dr. Papp Szilviusz kir. ügyészek, Veréczy Antal kir. táblai biró, Szűcs Lajos, Urav Károly, Medveczky Emil járásbirák és Halvány Kál­mán albiró. — Az adóhivatal betelepítése ügyében a tárgya­lások a város és a pénzügyminiszter közt régebben folynak. Miután a miniszter a város legutóbbi fölter­jesztésére választ mind máig nem adott, a tanács teg­nap azt megsürgette s ennek okául leginkább ez adó­hivatal és a posta mellett végrehajtandó utcarendezést hozta fel. — Az állami polgári fiúiskola fölépítését a vallás­os közoktatásügyi miniszter, amint tudjuk, fedezet hiányában az 1909. évről elhalasztotta. Most a tanács újabban fölkérte a minisztert, hogy ezen iskolának kiépi tését az 1910. évi állami költségvetésben biztosítsa s e kérelem támogatása végett egyúttal dr. Kelemen Samu orsz. képviselő’ s Bodnár György kir. tanfelügyelőt fölkérte. — A vartyogi dalnokverseny. A dal- és zene- egyesület február 13 án, a Társaskör termeiben lar- lotla farsangi humoros estélyét, melyen oly nagy és előkelő közönség jelent meg, hogy a helyiségben moz­dulni is alig lehetett. As első szám alatt hat bajos mi leány, név- szerint Pujda Margit, Steiger Irma, Kolozsvári Juliska, Fürst Ilonka, Rácz Margit és Glósz Miéi, valamint Fábián Lajos igen kedves és sikerült képben mutat­ták be a közös konyhát szövegben és dalban. Dr. Pirkler Ernő művészi alakító képességével derűs jeleneteket adott elő, a ieány, udvarló, férj és nő életfolyásából. Fábián Lajos jóizü kuplékat énekelt a mindenuspi életből. Nagy Vince, mint rendező és konferáló két kéz zel aratta a babért, ezen kívül egy dalmüénekesnőt ut ánzott. Pfalz Emil, Fábián Lajos, Ferencz Ágoston és Ve­ress Lajos vonósnégyest mutattak be, úgy, amint azt az előadók civakodás közben tanulják s végül egy mást a hibák miatt bosszúsan a fa képnél hagyják. Utoljára hagytuk a dalegyesület által előadott vartyogi dulnokversenyt, melyet Huber Károly await- burgi dalnokverseny után hozott magyar levegőbe. E műnek meséje az, hogy egy fenséges pár (Fábián Lajos és neje Nagy Vince) dalnokversenyt hirdet, melyen versenyéneklésre megjelennek Szalamucsi Ma­karóni olasz dalnok (Márton Lázár), Ordító Mihály alföldi halászlegény (Toldy István), Dimitrikulu Ma- naliga román népénekes (Papp János), Kraxelhuber Tóbiás német énekes (Molnár János) és Borovicska Jauó tót énekes (Molnár Imre) s kar által kísérve nemzeti jelmezeikben egyenkint előadják verseny- dalaikat. Bár mindenik énekes (különösen nehéz olasz müdalában Márton Lázár) kifogástalan szépséggel és tisztasággal énekeit, az itéletmondásra fölhívott zsűri nevében Ferency Janos harsogó derültség közt sárga tőidig lerántja a derék énekeseket, akik viszont a zsűrit hurrogták I-; azonban a fenséges asszony kezeiből az énekesek elvégre is megkapják a dijakat, rézkelyhet aranyból, «züstkoszorut papírból, karnagyi pálca helyett juhászbotot, harmonium helyett harmo­nikát és nyakban lógó oklevelet; a zsűri pedig kulacsra. Az egész dalnokverseny alatt a közönség egyik derültségből a másikba esett és k: nem fogyott a folytonos tetszé* nyilatkozatokból. Ki kell véfciil emelnünk Veress Lajos karmes­ternek érdemeit, aki a műsor összes zenei részét fá- radhatlan gonddal tanította be. A műsor leéoeklése után társas esteti, majd hajnálhasadásig tánc következett, már tudnillik úgy, ahogy a zsuffolásig tölt termekben mozogni lehetett. — A kath. kaszinó közgyűlés». A kath. kaszinó február 14 én Hehelein Károly praelátus-kanouok el­nökségével nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését. Első tárgyul Schwegler Ferene üt kár olvasta föl szépen kidolgozott évi jelentését, aztán következett a számvizsgáló bizottság javaslatá­val a pénztárnoki, végűi a könyvtárnoki jelentés, melyeket mind elfogadtak. A kaszinónak van jelenleg 249 helybeli és 21 vidéki tagja. Fönnáll 35 éve. Nyers vagyona 4780Ó K 75 f, tartozása 20291 K 26 f, egyen­lege 27312 K 09 f. A titkári jelentésre a következő határozatot hozták ; jegyzőkönyvi köszönetét mondtak Zahoránszky István eltávozott egyházi alelnöknek és a tisztikarnak buzgó és sikeres működéséért, valamint Kertészfíy Gábor pénztárnoknak a számadások pontos vezetéséért; a tagdijat évi 8 K-ról 10 K-ra emelték fel; Ratkovszki Pál, dr. Wolkenberg Alajos, Ferency V Női hosszú és rövid plüsoh kabátok gyári árban csakis egyedül Korai Árminnénál kaphatunk! Ritka alkalmi vétel! Üzletemben vissza maradt áruk, úgymint vásári bun­dák, téli kabátok, felöl­tök, öltönyök, fiú és gyermek ruhákat s egyéb föl nem sorolható árukat ♦♦ ♦♦ mélyen leszállított árban kiárusítom ♦♦ ♦♦ KORAI ARBONNÉ *ZA FEHÉR HÁZ* ■v Női hosszú és rövid plüsoh kabátok gyári árban csakis egyedül Korai Árminnénál .*. kaphatnak 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom