Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-02-07 / 11. szám

Szaunái, 1909. február 7. SZATMÁR-NÉMETI. 3-ik oldal. »Szatmárvármegye hazafias tanítósága első hely- j ről ismeri Szatmár-Németi közönségének kiváló kul­turális érzékét, azért bátorkodik ezúton hírül adni a j nemes város tekintetes Törvényhatóságának, hogy j rövid időn balül nagyszabású — 100.000 K értéket képviselő — konviktust szándékozik építtetni oly cél­ból, hogy abban a vidéki tanítók közép-, polgári-, felsőkereskedelmi, ipari szakiskola, tanitóképzőbe járó fiai nyerjenek elhelyezést. Amidőn eme tekintélyes befektetést igénylő diszesnek tervezett közművelődési, emberbaráti és nemzeti feladatokat szolgáló középület elhelyezéséről kell gondoskodnunk, hova fordulhat­nánk több reménységgel, nagyobb bizalommal, mint a kulturális intézmények nemeslelkü felkarolásáról hírneves Szatmár-Németi szab. kir. varos közön­ségéhez ? Bebocsátást, helyet kérünk tanítói konviktusunk számára, amely méltóan sorakozik a többi áldást ter­jesztő s jótékony jellegű szatmári kultur-intézmé- nyek mellé. Tény, hogy magyaros vendéglátáson kívül némi látszólagos áldozatot is kérünk e nemes város tekin­tetes Törvényhatóságától, amennyiben monumentális épületünk elhelyezésére legalább 1000 négyszögölnyi alkalmas területet magában foglaló ingyen telekre, vagy annak 2U.000 koronát kitevő pénzbeli ellenér­tékére számítunk. Első tekintetre nagy áldozatnak tűnhetik fel ké­relmünk teljesítése, de ha mérlegeljük azt, hogy az építendő nagyarányú konviktus díszére log szolgálni ama városrésznek, ahol elhelyezést nyer s ha figye­lembe vesszük, hogy 120 növendéknek beláthatatlan időkig való élelmezése, ruházkodása s egyéb szükség­leteinek elláfása minő gazdasági előnyöket rejt ma­gában a varos iparos, kereskedő s más produktiv osz­tályai számára; úgy n józan belátás előtt mindjárt, szertefoszlik azon aggály, hogy a város nagylelkűségé vei talán önmagát károsítja meg. A magunk részéről kívánságainkat a legszeré nyebb korlátok közé szorítjuk s örömmel és hálával fogadnék, ha a tekintetes Törvényhatóság a Kossuth- kert háta mögötti ujonan hasított utcában a városi faiskolából hasitana ki számunkra kellő utcai hom­lokzattal egy 1000 négyszögölnyi területet avagy a Neuschloss és dr. Kelemen Samu orsz. képviselő 27. és 29. térrajzi számokkal jegyzett telkeiket megvá­sárolva s a városi faiskolának a kertész-lak előtti részéből 300 négyszögölnyi terület hozzácsatolásával mintegy 1000 négyszögölre kiegészítve — ezen tel­keket a tanítói konviktus céljaira díjtalanul rendel­kezésünkre bocsátana. Ha a tekintetes városi Törvény- hatóság bölcsesége más megfelelő helyet jelölne ki a konviktus részére, a fenti telkektől készséggel elállunk. Annyit, azonban kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy az említett helynél távolabbi részekre már nem helyezhetjük el épületünket, mert egyfelől észszerüt- len dolog volna azt szem elől elrejteni, másfelől a város központjától való nagy távolság hátrányai a konviktus benépesilését s igy annak létalapját koc­káztatnák, stbi.< — Halálozás. Gönczy Béla, Vécsey-uradalmi pénztárnok és szatmárvárosi nyug. rendőrtiszt, folyó hó 3-án, este 10 órakor életének 52, házasságának 20-ik évében sok szenvedés után jobh létre szende- rüit. Egy fáradhatatlan munkásságban töltött élet szállott el a megboldogultban; igaz szive dobogásának megszűntével az önzetlen szeretet egy élöforrása apadt ki A megboldogult hült tetemeit fjlyó hó 6 án, d.e. 11 órakor helyezték Sárközön, a ref. egyház szer­tartásai szerint nagy részvétlel örök nyugalomra — Tanítói kinevezés. A vallás-és közoktatásügyi mihiszter Nagy Mihály okleveles önálló gazd. ism. isk. szaktanítót a szatmárnémeti gazd. ism. iskolához ren­des tanítónak kinevezte — Orvosi kinevezés. A beiügyminiszter az állami gyermekmenhely szatmári telepének orvosává dr. Fekete Samut nevezte ki. — Postai kinevezések. A kereskedelemügyi minisz­ter Jósika Gizella kiadónőt kezelőnővé, Erdei Sándort, Balog L, Mihályt és Bónis Mihályt a szatmári posta- és táv. hivatalnál altisztekké léptette elő. — Áthelyezés. Cvetkovic Miklós és neje posta- és távirda tiszteket Eszékről Szatmárra helyezték át. — Egy érdemes lelkész halála Nagy László magyari ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró február hó 3-án 58 éves korában meghalt, — Esküvő. Mohácsy Ferenc máv. osztálymérnök ma tartja esküvőjét Szintay Irénke kisasszonnyal Ér- Endrén. — Ismertető cionista gyűlés. A cienista egyesü­let ma, vasárnap, este 8 órakor a Hungária külön­termében ismertető ülést tart a cionizmus köréből tagjai s az érdeklődők számára. Tárgy : 1.) A cioniz­mus szervezete és intézményei. 2.) A cionizmus jelen­legi helyzete. Előadó : dr. Stern Mór, ügyvédjelölt, a I budapesti «Makkabea» tagja. Az előadásokhoz bárki hozzászólhat. Vendégeket szívesen látunk. Az el­nökség. — A nőegylet báljának ren dező bizottsága kö­vetkezőleg alakult meg: elnök dr. Nagy Géza, alelnökök dr. Helmeczy József, dr. Németh Bála, Csiszár Dezső és Orosz Béla. — llj házak. A tanács Ilojovits Józsefnek a né­meti mocsárban 4350 helyrzi sz., Szováti Bálintnak a Keleti tag 3 szám és Mezei Józsefnek Dobó-utca 14. házszám alatt uj lakóházak építésére adott engedélyt. — Egyesületi közgyűlés. A keresztény socialis egyesület ma febr. 7-én d e. fél 11 órakor tartja évi közgyűlését, melyre tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó, 2. Titkári jelen­tés, 3. Pénztári jelentés, 4. Ellenőrök jelentése, 5. A tisztikar felmentvényeinek megadása, 6. Uj tisztikar választás. 7. Esetleges indítványok. 8. A famunkás szakcsoport megalakításához szükséges előkészülések­ről jelentéstétel. 9. A közgyűlést bezáró beszéd. Káréi­nak a tagok, hogy tagsági könyvecskéjüket hozzák el — Orvos törvényszéki boncolás volt városunkban február 4 én, melyen megjelentek Szarukan Zoltán h központi vizsgálóbíró, dr. Bacsioszky Ödön jegyző- könvvvez tő, dr. Vajay Imre tszéki és dr. Gőbl Ala­jos boncoló orvosok, továbbá dr. Csomay Aladár rendőrkapitány. Az eset előzménye az volt, hogy a Szentvér, 14. számú házban hirtelen meghalt Boldi­zsár Kálmánná, kiről azt hiresztniiék, hogy őt a vele vadházasságban élő Darabánt András ács verte agyon. A boncolás azt állapította meg, hogy az iszákos asz- szony halálát heveny-szeszmérgezés okozta s a tes­tén látszó sérülések elesésből vagy rágcsáló állattól, (hihetőleg patkánytól) származnak. így a gyanúsított Darabárból szabadon bocsátották. — A gazdasági szakbizottság tegnap dél­után 3 órakor a városháza közgyűlési termé- bon dr. Va;ay Károly polgármester elnökségé­vel ülést tartott, melyen a holnapi közgyűlés­hez előkészítésre kerültek a következő ügyek. I. Lipcsey Tivadar kérelme napidijának felemelése tárgyában. Napidiját ápril 1-től 3 K-ra emelni javasolják. II. Középületeknél 1909. évben végrehaj­tandó javítási és fentartási munkálatok. A munkálatokat a főmérnök javaslata szerint részben vállalat ulján, részben házilag java­solják elkészíteni. Ili. Harkányi Ede kérelme kőipari gyár­telep helyének díjtalan engedélyezése iránt. A kérelmet, melynek elvben nincsen akadálya, ingatlan-lekötéséről lévén szó, külön közgyűlés elé utalják. IV. Nagy Ernő kérelme napidijának fel­emelése iráni. Napidiját február 1-től 2 K 60 fillérre emelni javasolják. V. Kovács Ábrahám 500 koronás alapít­ványára vonatkozó alapító okirat. Az alapiló oklevelet elfogadásra ajánlják. VI. Kárpi Árpád kérelme napidijának fel­emelése iránt. Napidiját február l-lől 3 K-ra emelni javasolják. VII. A tanitókháza számára szükséges telek átengedése. E célra a Kováts-telekből és a városi faiskolából a Teleki-utca sarkán kisza­kítandó s mintegy 30,000 K értékű 1000 négy­szögöl lelket ingyen átengedni javasolnak. Az ügy szintén rendkívüli közgyűlés elé kerül. Vili. Neushloss-testvérek újabb ajánlatot tettek e Mocsár-, Nagy- és Sárerdei legelők 10 évi kibérlése iránt. Olykép javasolják a bérle­tet, hogy a város esetleg ő év múlva felmond­hat; bérlők tartoznak a városi lakosok részére az eddigi bér mellett a legelőket átengedni s a bérleményért az utolsó 10 év alatt elért legmagasabb bér összegét (5500 K) fizetik. iX. A németi gk. temetőhöz az utcából eső 35 D-öl területet ingyen átengedik. X. Böszörményi Emil és társainak a tervbe vett cukorgyár felállításához szükséges előleges költségekre 1000 K-t kiutalni javasolnak. — Rendkívüli városi közgyűlés. A törvény- hatóság holnap, február hó 8-án délután 3/4 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének megállapítása. A Homoród-Sóspatak csatorna által elvágott területek megvétele, — Városi havi rendes közgyűlés lesz holnap dé­lután 3 órakor, melynek következő a tárgysorozata. Hitelesítő küldöttség kirendelése, hitelesítés^helyének s idejének megállapítása Polgármester havi jelentése intézkedéseiről s a törvényhatóság állapotáról. Tanácsi előterjesztések. Kir. pénzügyigazgatóság értesítése a fogyasztási adókezelő személyzet java­dalmazása tárgyában. December havi adó elő- és le­írása. Gazdasági szakbizottsági javaslatok. Lipcsey Ti­vadar kérelme napidijainak fölemelése tárgyában Köz­épületeknél 1909. évben végrehajtandó javítási és fenntartási munkálatok. Harkányi Ede kérelme kő­ipari gyártelep helyének dijta an e ngedélyezéí-e iránt. Nagy Ernő kérelme napidijának fölemelése iránt. Ko­vács Abraham 500 koronás alapivanyára vonatkozó alapitó okirat. Kárpi Árpád kérelme napidijanak felemelése iránt. A tanitókháza számára szükséges telek átengedése. Hatósági átiratok. Pécs város átirata a község teherviselésnek a tisztviselők és katonákra kiterjesz­tése iránt. A törvényhatósági városok polgármestere­inek értekezletéből kiadott felhívás a városi törvény alkotása, beszállásolási törvény módosítása és a köz­egészségügyi mérnöki intézmény fentartasa tárgyában Magán kérelem, özv. Szabó Lajosné kérelme bábaoklevelének kihirdetése iránt. — Esküvő a betegágyon. Tegnap délután Demkő Sándor h. anyaköuyvvezető a felek, különösen a szél ütés által súlyosan ért vőlegény kérelmére Terebesi Gyula hordárt a betegágyon Mezei Rozália választott­jával összeadta. — Nagy tűz Nagybányán. Az utcákat, a házak tetőit félméteres hó borítja s ennek dacára nagy tűz pusztított közelebb Nagybányán. A tűz a veresvizi tárna közelében pusztított, a gyönyörű kincstári segéd- mérnöki lakás égett, melynek építését csak tavaly fejez­ték be. A tűz ismeretlen okokból a padláson ütött ki s a hatslmas tetőzet csakhamar lángba borult. Szó sem lehetett a tetőzet megmentéséről, csakis a tűz lokalizásáról. S ez a tűzoltóknak, kiket a kincstári tűzoltóság is hathatósan támogatott, sikerült is, úgy hogy az épület sem égett be. — Ördög a templomban. Az egyik kolozsmegyei község egyházfija beállított a pópához és megriadt hangon, keresztet vetve mondta: — Tisztelendő ur! Ördög van a templomban ! — Lehetetlen ! — Már pedig az úgy van ! — erősítette az egy­házfi. Olyan nyivogást, nyávogást visz véghez, hogy még hallani is borzasztó. A pap sietett a templomba. Itt nem kis megrökö­nyödésére kénytelen volt az egyházfinak igazat adni, mert hát csakugyan rettenetes hangok törtek elő vala­honnan ... És bizony ő is megijedt. Nosza, neki fogtak a litániának, űzték az ördö­göt tömjénfüsttel, imádsággal egy egész álló hétig; de mégse akart kimenni. Végre aztán megszólalt a kisbiró, a falu kiseb­bik esze: — Már tisztelendő ur, ha nem megy ki szép szóra, nézzük meg, hogy hol van! f Figyeltek a hangra s végre megállapították, hogy a föld alul jönnek az ördögi hangok, Felfeszitették a padlót és lön nagy elcsodálkozás: — egy anyagö­rény és hat fiókája ugrott elő a padló alul és iramlott szét, jobbra is, balra is. Az ördögűzők erre összenéz­tek, keresztet vetettek és hazamentek. És most nem azt mondják, hogy görényt találtak hat fiókával, hanem hogy az ördög görénynyé változott hat kis fiók-ördög­gel egyetemben. De az ördögből nem engednek. — írók otthon. Buffonról beszélik, hogy nem tudott egy betűt se papírra vetni, ha hegyes man- chetteje nem volt kezén. A Gaulois cseveg erről és megállapítja, hogy ez puszta anekdota, mert bizony Buffon, aki fáradhatatlan munkás volt, odahaza ott­honkában dolgozott. Diderot s Voltaire is „schlafrock-“ ban alkotott. Meg van különben állapítva ,mondja a Gaulois, hogy némely iró és festő nem tud dolgozni, ha nincs testén valami különleges costume. Tessék csak elképzelni a kezdő festőket és művésznövendé­keket ! Balzac egyébként sajátságos szabású, mond­hatni szerzetesi csuhát viselt, mely nyakán nyitva volt. Falguiere is igy örökítette meg őt párizsi szob­rán. Hugo Viktornak nem voltak ruhaszeszélyei. De egyszer mégis különös köntösbe bujt. Gosselin, a a kiadója szorongatta erősen a Notre Dame de Paris regényéért. Vett hát egy nagy üveg tintát, meg egy sárga trikót, mely nyakától körmehegyéig leért. Az­tán leült írni s dolgozott oly őrülten, hogy még de­cemberben is nyitott ablaknál ült. Közben nem moz­dult ki egy félórára se lakásából. Lamartine nem tudott dolgozni, ha kedvenc kutyája nem hevert láha előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom