Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-12-25 / 103. szám
Szatmár, 1909. december 25. 3-ik oldal. meg fog hódolni a ma még gőgös világ, azonképen a szövetkezeti eszme ereje — a milliók együttes munkája is megfogja törni minden téren a kizsákmányoló, mindent elnyelő kartellistákat. A szövetkezeti eszme a magasabb fejlődési fokozat és hiába áll ellene bárki a szövetkezeti mozgalomnak, a szövetkezet gondolata hódit és egy táborba hozza a nélkülözők, a kihasználtak tömegét. Márkus Pál. „Akasszátok fel a gibiceket !‘* — Verses indítvány Petófl után szabadon. — Gibic zsebében kés, de a nyakán Kötél még nincsen ... Jól van ez talán? Hol a hatalmad, oh sipista nép? Tűröd, hogy a gibic nyakadra lép ? Ne tűrd tovább, szenvedtél eleget. Akasszátok fel a gibiceket! Beszélhetsz nekik a világ végéig . . . ők azt ugyan szi 'ökre sem veszik. Gibiceket lerázni nincs remény, A bőrük vastag, a fejük kemény . .. Holnap itt van, ha ma elkergeted: Akasszátok fel a gibiceket! Vagy nem tudod még, óh kártyás sereg, Gyűlölni méltón a gibiceket? A hesszeni légy, sáska, vértetü . . . Nem oly kártékony s szívós életű . . . Keble mindig skandalumért eped: Akasszátok fel a gibiceket! Közülök még a legjobb is gonosz, Fejedre pechet, bosszúságot hoz, Gúny és káröröm egész élete, Szemétől a vörös is fekete. S megromlik a blatt, amelybe nézeget; Akasszátok fel a gibiceket! Egy nagy kártyaasztal a kaszinó, Grasszál ott a gibic irtóztatón. Beugrat: menj be, semmit se veszel . .. Itt egy túli, ott egy ultimó vesz el. És mind e rósz a gibictől ered : Akasszátok fel a gibiceket! Hiába jár sipisták, nyelvetek, Gibic nyakát, ha ki nem töritek; Fejét a szörny újra felemeli S akkor megint újra kell kezdeni. Én hát egy szerény indítványt teszek : Akasszátok fel a gibiceket! Mindenkinek barátság, kegyelem . . . Csak a gibicnek nem, nem, sohasem . .. Kártyám, krétám kezemből eldobom S a hóhérságot magam folytatom. Kiáltva, mig torkom el nem reked: Akasszátok fel a gibiceket! Zsigus. A szerb sószállitás. Napok óta folynak a hírlapokban a szerb sószállitás ügyében pro és kontra nyilatkozatok, melyek egyrészt a Pesti magyar kereskedelmi bank abbeli eljárását kárhoztatják, hogy Bertádban a magyar só ellenében az olasz sószállitásért állott harcba, másrészt aKeteskedeimi részvénytársaságot igyekszik befeketíteni, mintha az nem önzetlenül járt volna el ez ügyben s nem tisztán a magyar állam érdekeit tartotta szem előtt akkor, mikor késhegyig menő harccal felelt a Kereskedelmi bank magyar államellenes törekvéseinek. Mint a Fővárosi Értesítő jelenti, a tényállás ez ügyben a következő: A Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatósága hosszú nyilatkozattal, bő részletességgel védekezik ama több oldalról felhangzott vád ellen, mely szerint nevezett bank a maga balkánfél- szigeti organizációjával, különöst n a belgrádi Andreje- vits et komp cég segítségével éles harcot folytat a magyar kiviteli érdekek ellen s főleg a legu óbb megtartott belgrádi sóáilejtés alkalmából egy szicíliai magánsóbánya ajánlatának támogatásával lehetetlenné tenni igyekezett a magyar államkincstárnak azt a törekvését, hogy Szerbia sófogyasztása a magyar termelésnek megszereztessók. Nyilatkozatában oly színben igyekszik feltüntetni a maga eljárását, mintha a magyar sókivitel ellen az összes keleti államokban szervezetten folytatott harcban semmi köze sem volna, mert ez egyszerűen az ő keleti bommandit összeköttetésének saját benső dolga. S erre vonatkozó állítását oly célzások és oda nem tartozó vádakozások mögé j burkolja, melyekkel a figyelmet a dolog lényegéről > elterelni óhajtaná, másrészt pedig a való tények el- j hallgatását, avagy elferdítését védekezési eszközül SZ ATM ÁR-NÉMETI használja. Mivel a bank nyilatkozata a Magyar kereskedelmi részvénytársaságra is nyíltan hivatkozik, a társaság vezérigazgatója indíttatva látja magát az alábbiak előadására. A Kereskedelmi bank azon állításával szemben, hogy az ő keleti fiókjai, illetve kommandiijei részéről az összes Balkán-államokban évek óta a magyar ső- kivilel ellen folytatott irtó harctól távol áll és különösen a legutóbb Belgrádban megtartott árlejtésen a magyar sókivitel ellen intézett támadásban részt nem vett, megállapított és így tehát le nem tagadható tények a következők: Bulgáriában a román só eladási képviseletét a magyar só ellenében hat évvel ezelőtt a Kereskedelmi bank szervezte. A szerb sószállitás ügyében a Kereskedelmi bank évek óta szervezkedik Andrejevits ei komp belgrádi kommandit cégével együtt annak a törekvésnek a visszaszorítására, hogy a magyar só Szerbiába bejuthasson. Elismert tények a következők : a) 1909. junius hó 29-én a Kereskedelmi bank budapesti irodájában köttetett meg a szerződés az Andrejevits et komp és a szicíliai sóbányák között ; b) a Kereskedelmi bank részéről Weisz Fülöp igazgató a legutóbbi évek folyamán három ízben kereste fel Belgrádban a szerb monopol bizottság igazgatósági elnökét a szicíliai só támogatása érdekében; c) a Kereskedelmi bank részéről Schweiger Ödön cégvezető ez év szeptember és november havában, amikor a sóárlejtés aktuális voll, két Ízben, mindannyiszor három héten át a magyar só ellen versenyző szicíliai sóbánya igazgatójával együttesen tartózkodott és legerélyesebbsn dolgozott Belgrádban, igazgatósága részéről eziránt nyilvánvalóan megbizatván : d) a belgrádi Andrejevits et komp céghez a Kereskedelmi bank részéről kiküldött Oppenheimer cégvezető a közelmuliban felkereste a szerb monopol igazgatóság elnökét és Weisz Fülöp igazgató előző háromszori látogatására hivatkozva, kérte annak kedvező döntését az olasz só javára. A Kereskedelmi bank ezúttal nem minősíthető munkáját e jéren a sajtó felismerte s kellőképen kommen'álváo, a magyar kivitel és a magyar kincstár érdekei szempontjából megbélyegezte. E kritika ellen való hangos, de üres tiltakozás s nevezetesen a tények elferditése és elkallgatása eredményre nem vezethet, tehát a Kereskedelmi bankról azt, hogy súlyosan vétett a magyar közgazdaságsa magyar kincstár érdekei ellen, immár semmiféle védekezés ie nem moshatja. Ellenben be kell ismerni, hogy tagadhatatlanul meg van a Kereskedelmi banknak az a belső elégtétele, hogy a magyar kivitel törekvéseinek ártania igen is sikerült. — Lapunk t. dolgozótársainak és előfizetőinek boldog karácsonyi ünneplést kívánunk! — Karácsonyi isteni tiszteletek. A róm. kath székesegyházban karácsony éjjelén 11 órától 12-ig a papság ünnepi zsolozsmát végzett; az éjféli misét a megyés püspök mondta. Ma reggel 6 órakor pásztormise volt. Karácsony első napjáu 7 órakor Hehelein Károly prelátus-kanonok misézik, Székely Gyula s. lelkész prédikál, 9 órakor az ünnepi misét a megyés püspök mondja s ugyanő tart beszédet. Másodnapján reggel 7 órakor Hehelein Károly prelátus-kanonok misézik, Szűcs János s lelkész prédikál, 9 órakor Szabó István prelátus-kanonok misézik, beszédet dr. Wolkenberg Alajos theologiai tanár mond. — A szatmári ref. templomban karácsony első napján délelőtt Rácz István lelkész, délután Tuba Endre s. lelkész prédikál; karácsony másodnapján dél előtt Biki Károly esperes-lelkész, délután Mózes István s. lelkész prédikál. — A németi ref. templomban karácsony első napján Hajdú Károly s. lelkész prédikál, Szabó Béla s. lelkész ágendázik; karácsony másodnapján Szabó Béla prédikál s Hajdú Károly ágendázik. — A szatmári ev. egyház ünnepi istentiszteleti rendje. Karácsony első napján délelőtt 11 órakor ünnepi istentisztelet; utána urvacsoraosztás. Ez alkalommal szeretet adomány gyűjtés a lelkész számára. Másodnap a lelkész Máramarosszigeten tart istentiszteletet. 0 év utolsó napján este 6 órakor ünnepi istentisztelet. Uj év napján rendes délelőtti (11 órai) isten- tisztelet. Az év első vasárnapján Máramarosszigeten tart istentiszteletet a lelkész. — A jövő évi városi közgyűlés tagjai a következők: Dr. Falussy Árpád főispán, mint elnök, dr. Vajay Károly polgármester, Tankóczi Gyula főkapitány, Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Lénárd István árv. ülnök, Ferencz Ágoston közig, tanácsos, Bartha Kálmán gazd. tanácsos, dr. Pap Zoltán tanácsjegyző, dr Pirkier Ernő I. aljegyző, Székely Endre II. aljegyző, dr. Antal Sándor t. főügyész, Erdélyi István főmérnök, dr. Jéger Kálmán főorvos, Kertészffy Gábor pénztártárnok, Novák Lajos főszámvevő, Detnkő Sándor közgyám, Fodor György levéltárnok. Tiszteletbeli tiszti főügyészek : dr. Biró Elemér, dr. Nagy Barna, dr. Véré czy Ernő A legtöbb adót fizetők: dr. Anti! László, dr. Antal Sándor, dr. Boromisza Tibor, dr. Farkas Antal, dr. Fekete Dezső, dr. Fekete Samu, Fogaraai Sándor, Fried Emil, dr. Frieder Adolf, dr. Haraszthy Béla, Horváth Bertalan, Jankovics János, Jákó Sándor, Je- ney György, dr. Kelemen Samu, dr. Keresztszeghy Lajos, Klein Vilmos, Korányi János, dr. Lehótzky János, dr. Lengyel Alajos, Lengyel Károly, dr. Lengyel Márton, Márkus Márton, dr. Muhy Zsigmond, dr. Nagy Barna, Ösztereieher Tóbiás, dr. Papolczy Gyula, Rothbarth József, Roóz Gyula, Roóz Samu, Rosenfeld Miksa, S-hvarcz Albert, dr. Török István, Unger Uli- m?nn Sándor, dr. Vajay Imre, Viski Karoly, dr. Wal- lon Gyula, Walion Lajos és dr. Weisz Sándor. Választottak: Balogh József, Biki Károly, Bö- lönyi László, Csom*y Imre, dr. Dómján János, Ekker János, dr Fechtel János, Fehér József, dr. Fejes István, Flontás Döme, dr. Gialz József, Gőbl Ferenc, Gyulay Lajos, dr. Haresár Géza, Hehelein Károly, Jákó Mihály, Kató Antal, Kóíai Lajos, dr. Kölcsey Ferenc, Krassö Miksa, Litteczky Endre, Losonczi József Markos György, Mátray Lajos, Miklusovszky Antal, Pap Endre, Pethö György, Sleinberger Edás, Szentiványi Karoly, Tankóczi Józsel, dr. Tanódy Márton, Thurner Albert, Teitelbaum Herman, dr. Veréczy Ernő, Veréczy Anta1, Walion Ede, Uray Gáspár, Uray Géza és Zabari Ferenc. — Itt a két millió. A rendezett tanácsú városok pár nap előtt Újpesten kongresszust tartottak. A kiküldöttek a kongresszussal kapcsolatban eljártak a minisztériumokban, hogy a városok államsegélye iránt érdeklődjenek. A minisztériumokban a városok küldöttei azt a határozott választ kapták, hogy a városoknak szánt kétmillió korona államsegély kiutalásának már semmi akadálya sincs és legkésőbb karácsonyra minden város megkapja a kétmillió koronából reá e.-ő részt. Meg is jöttek már a segélyek, Szatmár 40,000 Nagykároly 14,000, Nagybánya 11,000 és Felső- nánya 3000 K segélyt kapott. — A Szacsvay-fela avasi erdőség faállományának megvételére vonatkozó szerződés kölcsönös fölbontása tárgyában a közgyűlés a következő határozatot hozta: A bizottsági közgyűlés az előterjesztett javaslat alapján kijelenti, hogy amennyiben néhai Szacsvay Sándor örökösei Szatmár-Németi szab. klr. város közönségének ezen erdővételi ügyletre fordított kiadásait és pedig tőkében 36917 koronát, ennek folyó évi október 1-ig kiszámított 5 százalék kamataiban 2391 kor 23 fill, s ezen összegnek folyó évi október 1-től a kifizetésig járó 5 százalék kamatait visszafizetik, la szerződéstől ezen határozat felsőbb jóváhagyásától feltételezetten eláll, anuak teljesítését nem kívánja s a tiszti főügyésznek néhai Szacsvay Sándor hagyatéki tárgyalásán ilyen értelemben tett nyilatkozatát jóváhagyja. A törvényhatósági bizottsóg ugyauis belátva azt, hogy az eladó szerződő fél személyében beállott változás következtében a szerződés teljesítése akadályokba ütkösik, előnyösebbnek tartja a város közönségére nézve, ha befektetéseinek visszatérítése mellett az ügylettől visszalép, annál inkább, mert az elhalt eladó hagyatékának tárgyalásán ehez mind a kiskorú örökösök képviselője, mind a végrendeleti végrehajtó, mind pedig a gyámhatóság képviselője hozzá járult. A közgyűlés a városi tanácsot megbízta, hogy a birói letétbe helyezett 15 000 korona visszautalása s ezen határozatnak kifüggesztés után felsőbb jóváhagyás végett való felterjesztése iránt intézkedjék. A hatáiozat közzétételével a kapitányi hivatalt bizta meg. — A Dinnyéskertnek kerületbe osztása. Steiger Bála és társai Vajay-utcai lakosoknak a Dinnyéskert közigazgatási kerületi beosztása iránti kérelmét a közgyűlés a következő határozattal látta el: A bizottság előzőleg már közgyűlési határozatával kimondotta, hogy a Dinnyéskertnek a Vajay-utca nyugati végénél elvonuló dülőutig terjedő részét, a belterülethez csatolja, de ezen újonnan keletkezett városrésznek poli- tikzi, illetőleg közigazgatási kerületi beosztása felett ugyanakkor nem intézkedett, minélfogva folyamodók indokolt kérelmének, támaszkodva a gazdasági é3 jogügyi ssakbizottság javaslatára, helyt ad s a Diny- nyéskertnek a Vajay-utca végén vonuló dülőutig terjedő s belterületnek nyilvánított részét, valamint a Dinyéskert-utca mindkét oldalát a hozzátartozó tel» W ■EC» JBP
