Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-02-04 / 10. szám

SZATMÁR- NÉ M E T I. Szatmár, 1909. február 4. HÍREK. — Farsangi naptár : Február 6-án a függetlenségi kör és az iparos olvasókör batyu bálja. Február 6-án az özvegyek és árvák javára a vármegyei gépészek bálja. Február 7-én a ném Ti-részi gör. kath. magyar egyház bálja. Február 7-én a fodrászok táncmulatsága. Február 13-án az igazságügyi kezelő­tisztviselők láncvigalma. Ugyanezen a napon a dal- és zeneegye­sület humoros estélye. Február 13-án a csizmadia ipartársulat batyubálja. Február 14-én a mészárosok és hentesek jótékonycélu bálja. Február 20-án a Protestáns bál. Február 20-án a nagygőzmalom táncvi­galma. Február 23-án a Nőegyesület bálja. — Ebéd a püspöki palotában Január 3i-én dr. Roroiuisza Tibor püspök a kir. kath. főgimnázium fanári kara részére ebédet adott, melyen megjelentek Mázy Engelbert kir, tankerületi főigazgató, Ratkovszki Pál kir. katb. főgimnáziumi igazgató és 32 tanár. — A jóváhagyott városi költségvetés. A belügyminiszter a városnak 1909. évi költség- vetését és a tisztviselők 10 százalékos drága- ságt pótlékát az alapok előirányzatával egyült némi észrevétellel jóváhagyta. A tanács az ügyet a főszámvevőnek kiadta. — A kapitányi hivatal elhelyezése. A ka­pitányi hivatal áttette a főispáni legulóbbi hiva­talvizsgálat eredményéről fölvett jegyzőkönyvet a tanácshoz, melyben dr. Falussy Árpád főispán a többek közt kifogásolja a hivatal elhelyezését a szűk helyiségek miatt. Ennek folytán a kapi­tányi hivatal megfelelő elhelyezést kér. A ta­nács kiadta az ügyet véleményezésre a gazda­sági tanácsosnak.-— Munkásnők ügye. A debreceni kereske­delmi és iparkamara megkérdezte a várost, hogy nem volna-e hajlandó 200 munkásnőnek, akik Szalmáiról lennének egy hadfelszerelési vállalat részére toborzandók, ingyen munka­termet. adni? A tanács véleményezés végett kiadta az ügyet a kapitányi hivatalnak. 2-ik oldal. _______ ____ , Talán még fontosabb a toáletnél a báli cipő, különösen fiatal leányoknál, kiknek rövid ruhácska jukböl oly elragadóan és izgatóan kandikál ki a parányi láb, a jól megválasztott finom kis chaussure. Mig olyan elvakult szerelmest sem tudok elképzelni, aki egy pár kitaposott cipő láttára ki ne ábrándulna. A báli divatcipőt, ez idén is a váciutcai Bence cég kreálta, teljesen száműzve az inpraktikus és a lábra annyira nem előnyös minden színben készült kivá­gott aipőt. Haute nouveantéként a bronzszinü cipő szerepel, (mely bárminemű harisnyával Összhangban van) arany vagy bronz remekbe készült kivárással, avagy fekete duchessebő! készült, nagyon magas sa­rokkal és nagy csattal ellátott kis cipellő, melynek az az előnye, hogy még a «nagy lábon* é'ő hölgyek is könnyen becsapják az embert. Mert ez manapság a jelszó, mindent a látsza­tért ! A parisienne törekvését: örökké szépnek és fia­talnak látszani, bármilyen eszközök révén is: a mi asszonyaink elfogadták és már nyíltan — mondhat­nám szemérmetlenül — beszélnek zsurjainkon az arczemaillirozásról, hajfestésről, sőt a napokban le­folyt egyik előkelő estély furcsa szenzációjáról is. Budapest egyik legszebb profilú hölgyének az a szép­ség hibája volt, hogy az ur Isten nem áldotta őt meg a szeme fölött azokkal az ivbe hajló szőrszálakkal, amelyekről a görög klassikusok annyi ódát zengtek. Es ime, egy szép napon a mi bár kis alakú, deannál nagyobb stilü Cesshink, egy uj szemöldök applikáci­óval lepte meg az egész és félvilágot. A bemutatónak ez estélyen fényes sikere volt. Ha igy haladunk, úgy maholnap nemcsak az eperajk, rózsás arc, arany haj, gyöngysor fog, de még a szemet beárnyékoló s annyira óhajtott, sűrű hosszú pilla is rendes áruforgalmi cikk lesz, úgy, hogy ember, legyen a talpán, aki ebből a khaosból a nőt, az igazi nőt ki tudja hámozni. Mondaine. — Zsibárus bódék. A belügyminiszter jó­váhagyta a városnak azt a határozatát, hogy a zsibárus bódékat a hídon túlra áthelyezze. A tanács megbízta a gazdasági tanácsost, hogy e tekintetben a szükséges terveket készíttesse el. — Uj felügyelők. A kereskedelemügyi miniszter Boros Desső és Demjén Sándor szatmári postafőnö­köket felügyelőkké uevezte ki. — Jégünnepóly. A szatmári korcsolyázó-egyesület február 2-án a jégpályán rendkívül sikerült ünnepélyt rendezett, melyen nagy számú, díszes közönzég vett részt, A jégkirálynőre lefolyt szavazás alkalmából Stéger Ilonka k a. 135 és Hubán Aranka k. a. 235 szavazata ellenében a győztes 244 szavazattal Vajai] Milike k. a. lett. — A magyarországi munkások rokkant- és nyug­díj-egylet fiókpénztárának városunkban való megala kitása. Szatmár-Németi szab. kir. város rendőrfőka* pitányi hivatala ez intézet vezetőségének megkeresése alapján egy fiókpénzlárnak városunkban való meg­alakítását magáévá tette, mely célból rövid időn belül úgy az iparos osztályt, mini a munkásokat egy ala­kuló gyűlésre fogja egybehívni, ahol tekintettel a mar is számosán érdeklődőkre, a fiókpénztnr felállítása megvalósulást fog nyerni. Aki ezen egyesületnek tagja lesz, rokkantsága idején sem az állam, sem a társadalom, sem a csa­lád gyámolitására nem szorul, hanem az egylet áltol nyújtott segélyből szerényen bár, de tisztességesen megélhet. Az alapszabályok értelmében tagja lehet az egyletnek minden munkás, önálló iparos, kereskedő, tisztviselő vagy bármely más rendes foglalkozással biió férfi és nő, a 14 éves életkor betöltése után korkülönbség nélkül és orvosi vizsgálat mellőzésével. A tagsági dijak oly alacsonyak, hogy azt min­denki nélkülözheti és három osztályba vannak so­rozva. A tagok az ejsö osztályban 20, a másodikban 24 és a harmadikban 30 fillér heti illetéket fizetnek. Az illetékek pontos fizetése fejében már tiz évi tag­ság után a tagnak keresetforrásul szolgáló foglalko­zásában bekövetkezhető s orvosilag igazolt rokkant­sága esetén 8 K 40 f; 9 K 80 fillér, illetve 11 K 90 fillér rokkantsegélyt nyújt hetenkint, mig él, vagy pedig ideiglenesen addig, mig munkaképességét vissza­nyeri. A segélyek évenkint 1 százalékkal emelkednek és 40 évi tagság után joga van a tagnak 12 korona és legfeljebb 17 korona heti nyugdíjra, tekintet nél­kül munkaképességére. A segélyre jogosult (10 éves) tag halála esetén a hátra hagyott árvák neveltetési járulékot kapnak addig, mig a 14 éves életkort be nem töltik; az özvegyek pedig végkielégítésben ré­szesülnek. Beiratási dij személyenként 3 korona. Mindenütt, a hol legalább 50 fizető tagja ván az egyletnek, fiókpénztárt állít fel a vezetőség, mely önkormányzati utón maga intézi ügyeit. Ezen ügyre vonatkozó bővebb felvilágosítást készséggel ad Székely Endre rendőrfogalmazó hivata­los helyiségében a hivatalos órák alatt. — A kereskedő ifjak körének bálja január 30-án igen jól sikerült, A mulatságot műsor előzte meg, mely alatt dr, Tanódy Endre titkár szellemesen ol­vasott föl; Leitner Sári k. a. igen szépen zongorázott; Markó Kálmánná úrnő gyönyörűen énekelt. Ezután jött a főszám : a »Kérő«, egyfelvonásos vígjáték, mely­ben Nagy Vince, Fábián Lajos, Molnár János pompás játéka melleit dr. Pirkler Ernő, mint rendkívül ügyes nőimitator aratóit zajos tapsokat — Vadászatok Január 31-én járt le a nyulak kiméieti ideje. Ezt ki is használták vadászaink, mert a szatmári, erdődi és batizi területen az utóbbi na­pokon sok vadász részvétele mellett több, mint száz nyúl esett el. — Felolvasó-estély. A kath. .kaszinó február 2-án felolvasó estélyt rendezett, melyen nagyszámú és díszes közönség jelent meg. Az estélyen ott voltak dr. Boromisza Tibor püspök, Hehelein Károly és Pemp Antal prelátus-kanonokok, Mázy Engelbert kir. tan­kerületi főigazgató, Szabó István prelátus, Hámon | Róbert titkár és nagyszámú hölgy és úri közönség. A műsor első száma alatt világi és egyházi tiz ur éne­kelt egy férfikart, Riegertöl, melynek tetszetős és kedves előadása Jaklovics György tanár karmesteri érdemeit gyarapítja. Ezután Fereney János olvasott föl gróf Bercsényi Miklós humoráról. Hankisz Blanka urhölgy szavalata jött továbbá, aki bájos megjele­nésével és kellemes orgánumával elragadt!- a kö­zönséget. Végül dr. Südy Tibor élénk monológjával és Fábián Lajos hatásos baritonjával aratott zajos tapsokat. A műsor után a kath. kaszinóban kedélyes estély volt. — A város jótékony adományai januárról a kő­vetkezők : a szabadkai állami gyermekmenhelynak 60 K, a debreceninek 850 K, a munkácsinak 893 K 66 f, az aredioak 30 K, a kecskemétinek 30 K, a helybeli közkórháznak ápolási dij 34 K 50 f, a máramaros­megyei közkórháznak 44 K 4 f, a budapesti tudomá­nyos egyetemnek gyógydij 38 K, a székesfővárosnak ugyanaz 81 K 20 f, az olasz szerencsétleneknek 500 K. a havi segélyezetteknek 2073 K 54 f. — Rendőri felhívás a kéményseprők ellenőrzésére. A nagy közönség köréből számos panasz érkezett hozzám, hogy a kerületi kéményseprők segédmunká­saikat munkájukban nem ellenőrzik s a felületes ke­zelés következtében a szobák beszenyezésén kivüt olyan rendetlen állapotokat hagynak hátra, melyek közbiztonsági szempontból könnyen végzetessé vál­hatnak. Midőn a szigorú ellenőrzést a kerületi ké­ményseprőknek kötelességévé teszem s a felületes munkából származó károkért a kéményseprőket ipa­ruk megvonásának feltétele mellett felelőssé teszem, egyidejűleg felhívom a nagyközönséget, hogy mind­azon esetekben, midőn a kéményseprők hanyag, felü­letes, rendetlen eljárását tapasztalják, tapasztalataikat hozzám bejelenteni szíveskedjenek. Szatmár Németi, 1909. január 22. Tanköczi, rendőrfőkapitány. — Ismeretterjesztő cionista gyűlés. A cionista­egyesület f. hó 7-én, vasárnap este 8 órakor a »Hun­gária« különtermében tagjai s az érdeklődő közönség számára ismeretterjesztő vitaülést tart. Tárgy. 1. A cionizmus szervezete és iutézményei. 2. A cionizmus jelenlegi helyzete. Eiőadó dr. Stern Mór ügyvédjelölt a budapesti »Mekkabea« tagja. Vendégeket szívesen látunk. Az elnökség. — Sebeshajtás gátlása A sebeshajlás, következ­tében előálló szerencsétlenségek meggátlása céljából a főkapitány a csendőrparancsnoksághoz a következő átiratot intézte: »Forgalmas, szűk s a vasúti közle­kedéssel is komplikált utcáinkon a sebes és vigyá­zatlan hajtás következtében elég gyakoriak a szeren­csétlenségek. S úgy látszik, hogy az e tekintetben tett azon intézkedés, hogy a közönség a falra függesztett felhívással figyelmeztetett a lassú hajtásra, —* ered­ményre nem vezetett, — felhívom a esendőrőrspa- rancsnokságot, legyen gyökeres és állandó intézkedést a sebes és gyakran veszélyes hajtások meggátlására, de a hajtás szabályozására is, hogy a csendörőrsze- mek az utca közepén járkálva teljesítsék zsolgálatukat, mely szolgálat igy a közbiztonsági követelményeknek is, inkább meg fog felelni. — Eskíidtszéki tárgyalások. Az ezkikltszéki tár­gyalások első ülésszakára eddig a következő ügyeket tűzték ki: I. Február 15-én Veres Pál .fogolynak ha­lált okozott súlyos testisérlés miatti büntette. II. Feb­ruár IC-án Zsibók Pintye és társai foglyoknak szán­dékos emberölés miatti büntette. Ili, Február 17-én Stetz Mihály a Juon és társa, foglyoknak halált okozott testi sértés miatti büntette. IV. Február 18-án Jóni Lajos fogolynak rablás miatti büntette. A bűnügyek elsejében 10, másodikéban 9, harmadi­kéban 10 és negyedikében 5 tanú szerepel. — Közgyűlés. A Deák Kálmán asztaltársaság 1909. évi február hó 7-én, délután 3 órakor az Ipa­ros Ifjak köre helyiségében tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre a tagtársakat ezennel tisztelettel meghívja az elnökség. — UjOllCOzás. Az 1888. korosztálybeli hadköte­lesek sorshúzása febr. hó 7-én lesz a városháza nagy­termében ; kezdete 9 órakor. — Egyúttal tudatjuk ismételve közönségünk érdekelt részével, hogy a vá- rosuokbeti fősorozás az eddigi megállapodás szerint március hó 19., 20. napján zajlik le ; és pedig 19-én az 1888., 20-án az 1887. és 1886. korosztálybeli álli- táskötelesek sorozása lesz. — Szemót-lerakodó hely. Tudatom a város kö­zönségével, hogy a szatmári első téglagyár telepét azon helyen, melyet e célra az iparvállalat bejáró híddal kötött össze s amely jelző táblával van meg­jelölve, szemét- és trágya-lerakodó helynek jelöltem ki, hová a város keleti részéből a szemét és trágya bárki által is kihordatható. Szatmár-Némeli, 1909 ja­nuár 22. Tankóczi Gyula, rendőrfőkapitány. — Elhunyt urinö. Özvegy Mándy Antalné hetei Nagy Johanna úrnő, életének 68. évében meghalt. Temetése nagy részvét mellett január 31-én volt Jósika-u. 8. sz. háztól. Az elhunytban Mándy Lajos nyug. miniszteri tanácsos és Mándy Bertalan forgalmi főnök az édes anyjukat gyászolják. — Örökös tiszteletbeli tagság. A szatmár—ugo- csamegyei róm. kath. néptanítók egyesülete legutóbbi közgyűlésén Bodnár György Szatmármegye kir. tan- felügyelőjét a kath. tanügy érdekében szerzett kiváló érdemei elismeréséül örökös tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta. Az erről kiállított díszoklevelet küldöttség adta át a kitüntetettnek, ki a magyar népoktatásnak ér­demekben gazdag vezérlő munkása. — A főiápán és a tanítók. A megyei általános ta- nilóegyesület dr. Falussy Árpád főispán vezetése alatt tizenhaltagu küldöttséggel tisztelgett szombaton gróf Apponyi Albert kultuszminiszternél 'abból a célból, hogy a Szatmáron felállítandó elemi iskolai tanítói

Next

/
Oldalképek
Tartalom